A m agyar Faust, Jó k ai elbeszélésé
nek túlvilági h atalm ak k al cim boráló alakja, A rany János költem ényének, népm ondáknak hőse — a debreceni re form átus Kollégium tan ára, kiváló te r
m észettudós, m atem atikus és orvos egy- személyben.
Hatvani István 1718. nov. 21-én született R im aszom baton. Az alsóbb is
ko lák at Rim aszom baton, K ecskem éten és Losoncon végezte. 1738-ban kezdte m eg ta n u lm án y ait D ebrecenben, a re
fo rm átu s főiskolán. 1741-ben le tt tógá- tus diák. D ebrecenben a k ísérleti te r
m észettan t Szilágyi M ártontól, a m ate
m a tik á t pedig a nagy h írű Maróthi G yörgytől hallgatta.
A debreceni egyháztanács tám oga
tásáv al 1746 tavaszától B aselben tan u lt tovább, ahol m int sokan m ások, először teológiai diplom át szerzett. Filozófiai doktori értekezését ’’A him adversiones teologicocriticae” cím en 1747. június
17-én n y ú jto tta be. M int teológus is nagy n ev et szerzett: Leidenbe, a teológiai akadém iára h ívták ta n á rn a k . P api h iv atását később is m e g ta rto tta s m int a term észettudom ányok ta n á ra is prédikált, sőt ú rv a cso rát is osztott. Még ugyan
ebben az évben, 1746-ban B aselben az orvosi k a rra is b eiratk o zo tt: Joh an n és Dávid Bernoullinál ta n u lt m atem atik át és fizikát. Baselból U trechtba, m ajd Leidenbe m ent, ahol P e te r M usschenbroek ta n ítv á n y a volt, de h allg atta az orvosokat és a teológusokat is. T anári k ated ráv al k ín álta m eg Leidenen kívül M arburg, M agdeburg és H eidelberg egyetem e is. 1748-ban B aselben szerez or
vosi diplom át De aestimatione morborum cum Faciae című értekezésével, m elyben a betegségeknek arcról való felism erésével foglalkozik.
A külföldi m eghívásokat visszautasítva, 1749-ben visszatér Debrecenbe, ahol a K ollégium ban a geom etria és a filozófia ta n á ra lesz. Székfoglalójának címe: A matematika haszna a tudományokban. 1767-ben m egírt önéletrajza szerint ta n íto tt ezen kívül filozófia-történetet, theológia n atu ra list, kozmológiát, physica generalist és specialist, kísérleti fizikát, botanikát, orvosi fiziológiát, földrajzot, h ydrostatikát, m echanikát, erkölcstant, term észetjogot és 1750-től
— hazánkban elsőként — kém iát. 37 évig volt a Kollégium tan ára.
H a tv a n i I s tv á n
Főm űvében, az Introductio ad Principia Philosophiae Solidioris-ban (Debrecen, 1757) a szilárd ism eret ala p ja it k u tatja, tá m a d ja a spekulatív filo
zófiát, az elvont gondolkodást, u g yanakkor a testek körében létrehozott kísér
letezést, az összekötő fogalm aknak az ism ert fogalm akkal való egybevetését ta r tja fontosnak. M int pedagógus is ezt a m ódszert követte, s nem csak a te r m észetfilozófia ism eretelm életét ad ta á t diákjainak, hanem kísérleteivel elő
adásait is színesebbé tette. T ankönyve a Leidenben 1748-ban m egjelent Institutiones Physicae c. könyv volt, elsősorban annak a De Electricitate című fejezete. De ism erte a kor egész term észetfilozófiai iro d alm át s Leibniz, Wolff, H erm ann Boerhaave és s’Gravesande és Newton m u n k áit is felhasználta elő
adásaihoz.
K ísérleteihez szükség volt k ísérleti eszközökre. A Szilágyi M árton által 70 évvel korábban alap íto tt fizik aszertárt a többi között m echanika electricával, prizm iával, p irom éterrel, barom éterrel, th erm o m éterrel gazdagította, m elyek m a is m egtekinthetők a Kollégium m úzeum ában. Nem csak sokoldalú elm életi és gyakorlati szaktudású, hanem nagy m u nkabírású ta n á r is volt. Orvosi, teoló
giai és fizikai m u n k á k a t ír t külföldi folyóiratokban, m egjelent dolgozatai nevét egész E urópában híressé te tté k ; francia, holland, svájci, ném et, olasz és orosz tudósok em lítik m u n k áik b an őt. 1757-ben csillagászati szám ítással m eghatá
rozta D ebrecen fö ldrajzi fekvését, k iszám ította az 1769-i üstökös pályáját.
1776. ja n u á r 18-án kiváló szépségű északi fényt észlelt és tanulm ányozott.
A fiatalokkal sokat foglalkozott, nem csak m int pedagógus, hanem m int orvos is. D iákkórházat alapított, ahol a diákokat m aga kezelte. Az ifjúság irá n t é rzett vonzalm át bizonyítja, hogy a K ollégium ra hag y o tt 1000 pengőből vég
rendeletében 700 pengőről úgy rendelkezett, hogy an n a k k am atá t évenként v áltogatva az első évben teológiai, a m ásodikban filozófiai, a harm ad ik b an term észettudom ányi (physica-m athesis m iata, astronom ia, chronológia, geogra- phia generális), a negyedik évben h istóriai pályadíj h o norálására ad ják ki.
Gyakorló orvosként is ism ert volt. A debreceni városi levéltárban levő végrendeletében em líti, hogy értékes a já n d é k tárg y a k at k ap o tt előkelő pácien
sektől. Az általa e lé rt eredm ényes gyógyítások, elektrosztatikai kísérletei m iatt le tt ördöngős híre, am it elsősorban tan ítv án y ai koholtak és terje sz tette k a hiszékeny, babonás em berek körében. M űvei és m unkás élete viszont azt bizo
n y ítja, hogy D ebrecenben ekkor egy kiem elkedő tehetségű elm életi és g y akor
lati szakem ber ta n íto tta a d iákokat olyan színvonalon, m elyet ak k o r sok európai egyetem m egirigyelhetett volna. M űvei a m á r em lítetteken kívül:
Thermae Varadinenses examini physico et medico (Bécs, 1777), Introductio ad Principia Philosophiae Solidioris (Debrecen, 1757), Tabula Hungáriáé delineate etc. (1782), Modesta Disquisitio (Bécs, 1785).
1786. nov. 16-án h a lt meg D ebrecenben. S írjá t 1883-ban ta lá ltá k meg.
Sírköve m a a Kollégium lépcsőházának II. em eletén, az O ratórium b ejá ra tá n á l v an elhelyezve. A MTESZ H ajd ú -B ih ar m egyei szervezete a MTESZ m egyei d íjá t 1980-tól H atvani Istvánról nevezte el.
Dunka Sándor
Irod alom :
L ó s y -S c h m id t E d e : H a tv a n i I s tv á n é le te é s m ű v e i. I. k öt. D e b re c e n , 1931. 216 1.
(U nicus)
H o r v á th R ó b e rt: H a tv a n i I s tv á n p ro fe s s z o r és a m a g y a r s ta tis z tik a i tu d o m á n y k e z d e te i. B p. 1963. 323 1.
J a k u c s I s tv á n — S z ő k e fa lv i-N a g y Z o ltá n : H a tv a n i Is tv á n . M ű szak i n a g y ja in k . III.
k ö t. B p. 1967. 7—37. 1.
Z e m p lé n II. 80—102. 1.
S z é n á ss y B a r n a : A m a g y a ro rs z á g i m a te m a tik a tö r té n e te . Bp. 1970. 84—89., 337—338. 1.
T ó th B é la : H a tv a n i Is tv á n . B p. 1977. (1978). 151 1. (M inikönyv)
S zab ó B o to n d : D e b re c e n és a k ís é rle ti fiz ik a o k ta tá s á n a k m a g y a ro rs z á g i k e z d e te i.
F iz ik a i S zem le, 1982. 172— 177. 1.