A XVIII. sz. derekától egyre élénkülő tu dom ányos-patrióta tevékenység bontakozott ki M agyarországon. T udatosan használjuk itt a ’’p atrió ta ” kifeje
zést a ’’hazafias” h ely ett: egyrészt, m ivel ennek a m ozgalom nak résztvevői m aguk is gyak ran nevezték tevékenységüket ”p atrio tisztik u s”-nak, m ásrészt m ivel felfogásuk m ég messze állt a refo rm k o r politikai hazafiságától.
B ár ennek a m unkásságnak résztvevői — írók, tan áro k , tudom ányos kép
zettségű papok — többségükben a H absburg-birodalom h ű alattvalóinak vallot
tá k m agukat, n éh á n y u k anyanyelve is ném et volt, céljukként azt tű zték ki, hogy a k o r tudom ányos szintjén írjá k le szülőföldjük, M agyarország tö rtén e l
m ét, földrajzát, és fellendítsék a m agyar tudom ányos életet.
T alán nem tévedünk, h a ennek a m ozgalom nak gyökereit Bél Mátyás nagyszabású történelm i-honism ereti p rogram jában, és (csonkán m aradt) m űvé
ben, a ’’N otitia H u n g á riá é . . ,”-ban keressük. (L.: MTESZ 1984.) Bél M átyás (1684—1749) átfogó m u n k aterv e nagym értékben irá n y t szabott a következő év
tizedek tevékenységének, és ennek is köszönhető, hogy elsősorban a fö ldrajzi
statisztikai m un k ák száma, nem utolsósorban pedig színvonaluk gyarapodott jelentős m értékben. Részben talán Bél hatalm as szellemi hagyatékának, v ala
m in t az akkoriban nagyon korszerű eszm éket h irdető pozsonyi evangélikus liceum nak tu d h ató be, hogy ennek a mozgalomnak központja hosszú időn át Pozsony volt.
K özvetlenül Bél nyom dokain h a la d t Tomka-Szászky János (1700—1762), m egírva M agyarország első történelm i fö ld rajzát (1748). Az egyik legtevéke
nyebb alkotó és szervező, Kari Gottlieb Windisch (1725—1793) M agyarország politikai-földrajzi és történelm i leírását (ném et nyelven) 1772-ben, m ajd 1780- b an te tte közzé. A földraj zi-gazdasági-történelm i lexikonok sorából azonban messze kiem elkedik a sokoldalú Korabinszky János Mátyás alkotása, am ely szinte a szabadságharc koráig m inden további hasonló m u n k a alap jáu l szolgált.
K orabinszky m aga is kiem elkedő — b á r n ap jain k b a n sajnálatosan elfe
led ett — alak ja a XVIII. sz. utolsó évtizedeinek. E perjesen lá tta m eg a n ap világot, 1740. febr. 26-án, és Pozsonyban fejezte be h á n y a to tt életét, 1811. jún.
23-án. T anulm ányait szülővárosában kezdte, m ajd 16 esztendős koráb an a po
zsonyi evangélikus liceum tan u ló ja lett. 1759-től egy évtizeden á t ugyanebben az iskolában az alsó osztályok segédtanítója volt, közben sa já t házában m agán
leányiskolát ta r to tt fenn. Intézetét azonban rosszindulatú rágalm azói m egbuk
ta ttá k . E kkor ném et-földre utazott, hogy ism ereteit az o ttan i egyetem eken bő
vítse. R intelnben teológiát, filozófiát és m atem atik át tan u lt, közben nevelős- ködött is.
A m ikor 1771-ben hazatért, kiderült, hogy m e g ta k a ríto tt vagyona rokonai kezén elfolyt. E zért újból nevelői m u n k á t vállalt, m ajd L anderer könyvnyom
-*cwaJ
'o n y í r á s
• /fy,/*
&%rí\hal\r(fftr •_
5 ' ' Kt-S-Ehí r áriaiiyfCcJu S
. IcincKsh ida f ÁL'0 xjjYyyí/
f ->oi'üKja
< H araj\ t i
AU IftL ji
Stílnek' J?a?U<ftc+
Lri/oit
r. N a a y Kytlo
jj ^^Sblduh^St.'^Jikloj oFüUtalt.
ik S x á / ^ - S i. M A /* Ion if
VacUa\ ■£ ^¡¡li/acs/'áxít
D u n c p lJ t J W W « '« : ■ + i
-A/I0jtaty ^ t;uJ-KjiáU(ij m^yl/TÍ
f T c / j - E j y k A %<, . “ x - A s r t v w / u í x *
► I I c & r u l o n - ¿ x a i l c t J
U á 5 ^ 4 - V ^ i^ í
-\ l f » -Jí • / « *- O ty o v m c Ó í u l á j %-'Telik
trrA a J sx a tfá s a
J¬tor TCitá’-.inSt/u.
7 i uqrctfs
f V
C1H>J
f a c /Z c e r ó
P e s t v á r m e g y é t á b rá zo ló lap K o r a b in s z k y ’’A tla s p o r ta tilis ”-á b ó l (M e ts z e tte : C z e tte r S á m u e l ’’H u n g a r u s ”)
tató szolgálatába állt, és közben m aga is könyvárusi engedélyért folyam odott.
Ezt az engedélyt azonban késve k a p ta meg, am i ú jból anyagi csődbe ju tta tta . A z 1780-as években (ném et ism erőseinek tám ogatásával) újabb ta n u lm án y u tat t e t t , m ajd hazatérve, 1786-ban W eber könyvkiadóval társu lt. Ez a kapcsolat azonban a v á rt haszon helyett ism ét csak a tö n k szélére ju tta tta , végül a pozsonyi polgárok jogaitól is m egfosztották. Elkeseredve és koldusbotra ju tv a m ent Bécsbe, ahol néhány m agyar és osztrák főúr tám ogatásából élt. Végül is H ornpostel m an u fak tú ra-tu lajd o n o s biztosított szám ára — házitan ító k én t — nyugodtabb életkörülm ényeket. Ezt sem sokáig élvezhette, m ivel tám ogatója halála u tán kereset nélkül m aradt. E kkor leányához költözött, Pozsonyba.
Életének utolsó évében József n ád o r biztosított szám ára szerény kegydíjat, ezt azonban csak n éh á n y hónapig élvezhette. A tág látókörű, szorgos K orabinszky m indenkitől elfeledve h u n y t el 175 évvel ezelőtt.
Szinte csodálatos, hogy az állandó anyagi gondok, és a h án y a tta tá so k köze
pette K orabinszky olyan hatalm as életm űvet h agyott rá n k , am ely számos — kényelm es körülm ények közt m unkálkodó — k o rtá rsá é t felülm úlja. K étség
telen, hogy ebben k ita rtó szorgalm a m ellett d erűlátó és bizakodó term észetének is resze volt. M unkabírására jellem ző, hogy volt idő. am ikor n ap o n ta 14 ó rá t is tö ltö tt tanítással! Súlyos anyagi gondjai közepette, 1774-től egy évtizeden át szerkesztette a híres P ressburger Zeitung-ot, am elynek éppen az ő m űködése a la tt tap asz talh atju k első fellendülését.
B ár K orabinszky ném etül írta m unkáit, iskolájában lelkeseen szorgalm azta a m agyar nyelv és irodalom o k tatásá t — akkor, am ik o r a hivatalos politika éppen a m agyar nyelv h áttérb e szorítására törekedett. K iad a tta Bél M átyás, ném etek szám ára ír t ’’M agyar nyelv m ester”-ét, ennek m ég életében h a t kiadása jelen t meg. De írt verses játék -k ö n y v et a gyerekeknek, sőt török szó tárat is szerkesztett.
Legjelentősebb m űve azonban a Geographisch-historisches und Produkten- Lexikon von Ungarn (M agyarország földrajzi-történelm i és gazdasági lexikona), am ely m ost 200 éve, 1786-ban je le n t meg Pozsonyban. A vaskos, 888 oldalas m unka, korán ak jellegzetes geográfiai lexikon típusú összeállítása: alfabetikus sorrendben sorolja fel M agyarország jelentősebb helységeit, és röviden leírja azok fontosabb ad atait. Ilyen szem pontból voltaképpen sokoldalú honism ereti statisztika lenne, ám K orabinszky sok helyen részletes tö rtén e ti leírást is ad, sőt az egyes h elyekre vonatkozó legfontosabb oklevelek, épületek nevezetes fe lira ta it is idézi. (A lexikon egyébként a szorosan v e tt M agyar K irályságra szorítkozik, E rdély és H orvát-Szlavonország nélkül.)
K orabinszky lexikona azonban nem csak gazdag, m áig is gyak ran szinte nélkülözhetetlen forrásérték én él fogva értékes mű. Részletesebb m inden ko
rábbi összeállításnál: közel 8300 helynevet tartalm az. E m ellett k ét regiszterben a ném et és szlovák helynevek m ag y ar m egfelelőjét is feltünteti. A szerző egyébként elkészítette m űvének fo ly tatásá t: a H orvát-Szlavon királyság, Szerbia és Bosznia, v alam in t Bukovina és Galícia hasonló összeállítását is. (Bécs. 1789.)
A lexikonnak m integy kiegészítése K orabinszky A tlas Regni H ungáriáé p o rta tilis . . . c. m u n k ája (Wien, 1804.), ’’M agyarország-zsebatlasza”, am ely 60 táb lán m u ta tja be az ország várm egyéit. Térképész szem m el kezletleges m u n k án ak tűnik, ám m in t a nagyközönség tájék o z ta tá sát szolgáló, sok hasznos is
m eretet nyú jtó térképm ű, a m aga koráb an ú ttö rő jelentőségű volt. Nem vélet
len, hogy további k é t kiadást is m egért.
K orabinszky lexikona (és térképsorozata) a m aga korában egy m űfaj csúcs
p o n tjá t jelen tette hazánkban. Lexikonát, ném ileg kibővítette, de jo b b ára szó szerinti fordításb an V ályi A ndrás ad ta ki m ag y ar nyelven, 1796—99 közt, h á
rom kötetben. H atása azonban m ég a XIX. sz. közepéig, Fényes Elek nagy m űvéig nyom on követhető.
ifj. Bartha Lajos
Irodalom:____________ __________
B red etzk y S á m u el: J. M. K orabinszky. A n n a len der L iteratu r und K u n st in dem O esterreich isch en K aiserthum e. B écs, 1811. IV. köt. 223—235. 1.
N em zeti P lu tark u s. Szerk.: K ö lesy V in cze K ároly — M elczer Jakab. IV. köt. P est, 1816. 207— 222. 1.
S zin n yei VI. 978—983. has.