Fekete Mihály (Zenta, 1886. júl. 19.
— Jeruzsálem , 1957. m áj 13.) a m agyar m atem atikusoknak ahhoz a kiváló cso
p ortjához tarto zo tt, am ely századunk első évtizedeiben alak u lt ki, és részben itthon, részben szétszóródva az egész világon, m egalapozta a m agyar m ate
m atik a hírnevét.
A pja könyvkereskedő és egy helyi újság kiadója volt Zentán, elég módos ahhoz, hogy tan ítta ssa fiát, aki első írá saival m ár a p ja lap ján ak hasábjain is jelentkezett. Egyetem i tan u lm án y ait B udapesten folytatta, és 1909-ben dok
to ri cím et szerzett. Ezt követően egy évet tö ltö tt Edmund Landau m ellett G öttingenben, az akkori idők m atem a
tik ai M ekkájában. H azatérése u tán Beke Manó tanársegéde le tt a b udapesti Tudom ányegyetem en. Itt ism erkedik meg Fejér Lipóttal, akinek h a tá sá ra a m atem atikai analízis h iv ato tt m űvelő
jévé válik. A tudom ányos eredm ények
ben gazdag kezdeti évei ellenére, az egykori szűkm arkú és szűklátókörű k u l
tú rp o litik a következtében ham arosan o tt kellett h agynia egyetem i állását, és csak a Nagymező utcai polgári iskolában tu d o tt ta n á ri állást kapni.
E nehézségek ellenére, 1914-ben feleségül v ette Lénk D óra m atem atik a
tan árn ő t, és házasságukból k ét fia született, K ároly (1915) és S ándor (1920).
1919-ben ugyan kinevezték gim názium i tan árn ak , de 1920-ban az ellen fo rra
dalm i k u ltú rp o litik a m á r ettől az állásától is m egfosztotta, sőt eltilto tták egye
tem i m ag án ta n ári (különben nem díjazott) előadásainak m egtartásátó l és több társá v al együtt k izárták az Eötvös Loránd M athem atikai és P hysikai tá rsu la t
ból is. H éjas Iván, a h írh ed t fehér különítm ényes azt m ondta róla, hogy tú l sok kom m unista b a rá tja van. G ondjait csak fokozta, hogy felesége 1922-ben m eg
halt.
Pedig olyan kiválóság n ő tt fel a keze alatt, m int a később világhírűvé v ált Neumann János, akin ek rendkívüli tehetségét Rátz László, a Fasori Evangélikus G im názium egykori ta n á ra és a Középiskolai M atem atikai Lapok szerkesztője felism erte, és felh ív ta apja figyelm ét arra, hogy érdem es lenne fiával külön foglalkozni. Így le tt Neumann János m atem atikai nevelője Kürschák József
F e k e te M ih á ly
/
m űegyetem i ta n á r és Fekete Mihály. T an á r és ta n ítv á n y később közös m u n k át is írt.
M egélhetésének b iztosítására a P hőnix Biztosító T ársaságnál helyezkedett el, m in t m atem atikus, m íg végül 1925-ben a P esti Izraelita Hitközség R eál- gim názium ában kapott ta n á ri állást. 1928-ban két egyetem től is k ap o tt m eg
hívást: K ovnóból (Litvánia) és a Jeruzsálem i H ebrew U niversity-től. Ez utóbbi m eghívását fogadta el, am elyet Hadamard és Landau készítettek elő, am i m ár önm agában is m u tatja, hogy az itth o n erősen m ellőzött Fekete M ihálynak m i
lyen nem zetközi hírneve volt a tudom ányos világban. Persze, 1928-ban J e ru zsálem be költözni valóságos pio n ír vállalkozást jelen tett. Nem is ad ta fel m in d já rt budapesti lakását, ezt csak ak k o r te tte meg, am ikor végleg elh atá
rozta, hogy Jeruzsálem ben fog letelepedni. Eleinte panaszkodott, hogy nincs m egfelelő ivó- és folyóvize. Később azonban elh áru lta k ezek a nehézségek, és m in d en ért kárp ó to lta őt, hogy anyagi gondok nélkül fo ly ta th a tta k u tató - és o k tatóm unkáját.
1928-ban a H ebrew U niversity előadója, 1929-től kezdve professzora lett és kinevezték az egyetem A lbert E instein M atem atikai Intézetének igazgatójává is.
1935—36-ban a T erm észettudom ányi K ar dékánja, 1945-től 1948-ig az egyetem re k to ra volt. 1955-ben ny u g d íjb a vonulása alkalm ával m egkapta az Egzakt Tudom ányok Izraeli díját.
M ásodszor is m egnősült, E rna B aruchot v ette feleségül. S okat u tazo tt E urópában és A m erikában, M agyarországra is többször hazalátogatott, u to ljára 1937-ben. Jó l ism ert a lak ja volt m atem atik ai konferenciáknak és szem ináriu
m oknak. Élénken érdeklődött fiata l m atem atikusok m unkássága irá n t, akiket tanácsaival is bátorított. 1957. m áj. 13-án, íróasztala m ellett ülve, egy H elsinki
ben ta rta n d ó függvénytani k o n ferenciára készült, am ikor elrag ad ta őt a halál.
M unkásságáról a 79 m ű v ét felölelő dolgozatjegyzék ad ném i tájékoztatást.
Itt csak két, nevéhez szorosan kapcsolódó eredm ényét em lítjü k m eg: a transz- finit átm érő felfedezését és az abszolút szum m abilitás elm élete alap jain ak ki
dolgozását.
Alpár László
Irodalom:
B a lá z s J á n o s : F e k e te M ih á ly m u n k á s s á g á ró l. M a te m a tik a i L a p o k , 1958. 197—224. 1.
(A sz e rz ő m ű v e in e k jeg y zé k év el.)
R o g o sin sk i, W . W .: M ic h a e l F e k e te . J o u r n a l o f th e L o n d o n M a th e m a tic a l S ociety, 1958. 496—500. 1.
Gróh Gyula
Gróh Gyula Esztergom ban szü letett 1886. jan. 16-án. O tt végzett közép
iskolai tan u lm án y ai u tá n a budapesti T udom ányegyetem bölcsészeti k a rá ra iratk o zo tt be. A nyagi okokból azonban, hogy egyetem i tan u lm án y ait biztosítani tu d ja, az Á llatélettan i Intézetben dolgozott. 1908-ban szerezte m eg bölcsész- doktori oklevelét kém iából. A m ár e m líte tt intézetben dolgozott tovább. 1917- ben, nagyon fiatalon, 31 éves k o ráb an az Á llatorvosi Főiskola kém iaprofesszo
rá v á nevezték ki. 1934-ben a főiskolát egyesítették a József M űegyetem m el s őt 1935-ben m egbízták az éppen m egüresedett m űegyetem i Á ltalános K ém iai tanszék vezetésével is. 1936-ban a P ázm ány P é te r T udom ányegyetem re h ív ták meg, Buchböck G usztáv utódául. O tt volt professzor 1950-ig, am ikor m éltány
ta la n m ódon, idő elő tt nyugdíjazták. E zután m ég az Országos G abona és Liszt K ísérleti Állom ás k eretében végzett tudom ányos k u tató m u n k át. 1952. febr.
23-án h u n y t el, B udapesten.
G róh G yula tudom ányos közéletünknek sokoldalú jeles személyisége volt évtizedeken keresztül. A budapesti tudom ányegyetem en kinevezésekor három kém iai tanszék volt, ezeket azonban csak szám okkal különböztették meg, s ok
ta tá si p ro filju k nem volt elkülönítve (holott m á su tt a kém ián belül m á r több
nyire specializálódott szaktanszékek m űködtek). G róh kezdem ényezte a ta n székek h atáro zo tt profilozását. V ezetőként tág te re t enged ett tehetséges m u n katársain ak , pl. Buzágh A ladárnak és Erdey-Gruz T ibornak önálló k u tatási terü le te k kialak ítására, olyannyira, hogy ezek a következő évtized során, rész
ben m ég a felszabadulás előtt, részben u tá n a három további új szaktanszékké (Kolloidika, Fizikai kém ia, K ém iai technológia) n ő ttek ki.
G róh G yula tank ö n y v író k én t jelentősei alkotott. A kkoriban m ég ritk a dolog volt valam ely tan tárg y b ó l a tankönyv, a hallg ató k n ak bizony jegyzetel
n iü k kellett az előadásokat, s sa já t jegyzeteikből k ellett a vizsgákra felkészülni.
Nem m erném állítani, hogy ennek a m ódszernek nem v oltak kényszerítő elő
nyei! G róh G yula Á ltalános kém ia, Szervetlen kém ia és Szerves kém ia című tankönyvei igen jól m egfogalm azott m unkák, m elyek nagyon világos képet adnak a kém iáról, elsősorban olyan hallgatóknak, ak ik ezt a tá rg y a t nem főszakként tan u lják . 1918 és 1955 között nyolc k iad ást é rte k el, sik erü k et több idegen nyelvű (német, olasz, török) ford ításu k is igazolta. U gyancsak ő volt kezdem ényezője és létrehozója, részben szerzője az első tudom ányos igényű m agyar nyelvű F izikai kém ia c. könyvnek (1940), m elynek többi szerzője Erdey-Gruz Tibor, Schay Géza és Náray-Szabó István volt. Ez a kitűnő könyv, kibővítve és állandóan korszerűsítve, számos új k iadásban és új cím eken szinte n apjainkig alapkönyv le tt a m agyar kém iai oktatásban.
M int k u ta tó is igen ak tív volt. M unkásságát, első m unkahelyének m eg
felelően, gabonafélék vizsgálatával kezdte és utolsó m unkahelyének m egfele
lően, evvel is fejezte be. G abonafehérjék fizikai-kém iai tu lajdonságainak vizs
gálatával kezdte tudom ányos pályáját. Ezek kapcsán fo ly tato tt reakciókinetikai ku tatáso k at. Legjelentősebb m u n k áját azonban egy m erőben új, eddigi és ké
sőbbi terü le té rő l tö rté n t rövid kitérés eredm ényezte. A világjáró Hevesy György, aki 1913-ban ta lá lta fel P an eth -el a radio ak tív nyom jelzés módszerét, az első világháború következtében h azájában rekedt. Gróh, akin ek kitűnő é r
zéke volt a tehetségek felism erésére, m ódot n y ú jto tt neki, hogy Állatorvosi Főiskolai intézetében dolgozhasson. Közös m u n k áju k eredm énye volt az ólom öndiffúziójának vizsgálata radio ak tív ólom segítségével, továbbá az ólom d iffú ziójának vizsgálata m ás fém ekben szilárd fázisban. Ez volt a rad io ak tív nyom jelzés első m etallográfiai alkalm azása. G róh végezte egyébként az első R am an- spektroszkópiai vizsgálatokat is M agyarországon.
M unkásságának jelentős részét azonban a feh érjék vizsgálata képezte. K é
m iai szerkezetük felderítésére tö rek ed ett a kém iai behatások következtében spektroszkópia viselkedésükben bekövetkező feltételezett változások alapján.
S aját és m u n k atársa in ak sok en e rg iáját és m u n k áját áldozta a számos közle
m ény és hasznos inform áció ellenére is tu lajd o n k ép p en eredm énytelenül, saj
nálatosan bizonyítván, hogy m ilyen veszedelm es egy k u tató n ak m akacsul és a végsőkig ragaszkodni sa já t előzetes feltételezéseihez.
G róh G yulát a M agyar Tudom ányos A kadém ia 1925-ben levelező, 1936-ban rendes tag jáv á választotta, 1949-ben viszont, nagyon is m éltánytalanul, tanács
kozó tag g á m inősítették vissza, ami g y akorlatilag az akadém ikusi körből való k izárást jelentette.
Szabadváry Ferenc
Irodalom:
L e n g y e l B é la : G ró h G y u la e m lé k e z e te . M a g y a r K é m ik u s o k L a p ja , 1957. 53— 54. 1.