P a p p S im o n P á v a i-V a jn a F eren c
Az első világháború befejezésével lezárult a m ag y ar kőolajbányászat tö r
ténetének első, eredm ényekben gazdag korszaka, m elyet Böckh Hugónak, ”a m agyar kő o lajk u tatás a ty já ”-n ak a neve fémjelez. A háborús te rü le ti vesztesé
gek m iatt azonban e 10 esztendő m u n k áján a k a gyüm ölcse (az Erdélyi-m edence 1909-ben felfedezett földgáza, az egbelli kőolaj és a bujavicai kőolaj-földgáz
előfordulás) odaveszett. De m egm aradt az erdélyi gázku tatás keretében össze- kovácsolódott, feln ő tt első hazai kőolajkutató-gárda, am i szintén Böckh Hugó vezető-szervező egyéniségének volt köszönhető.
E nem zedék k é t kim agasló a lak ja volt Papp Sim on és Pávai-Vajna F erenc geológus, Böckh H ugónak legkiválóbb tanítványai, ak ik fo ly tatták a m ester á lta l elindított k u ta tá si tevékenységet és vezették azt a k ét háború közötti idő
szakban. K o rtá rsak voltak s egy közös cél érdekében, de eltérő egyéniségüknél fogva, m ás úton-m ódon h alad tak és m űködtek. É letpályájuk eleinte p á rh u za
m osan futott, m ajd szétvált. Ez a párhuzam osság, m ajd a szétválás u tán i eltérő tevékenység — a m agyar kőolaj-történelem érdekes és tanulságos fejezete —, végül életük tra g ik u s fordulata, indokolja életm űvük együttes b em utatását.
M indketten Erdélyben születtek, ezelőtt 100 esztendővel és onnan indultak el. A sors Selm ecbányán hozta őket össze, ahová egy időben, 1911-ben k erü lte k a B ányászati A kadém ia ásvány-földtan-teleptani tanszékére, Böckh professzor m ellé tanársegédnek. A tanszék ad ju n k tu sa Vitális István volt, a m agyar kő
szénkutatás legnagyobb alakja. Nagy egyéniségek — m int bolygók-csillagok — ritk a együttállása. ”A m agyar földgáz erdélyi k u tatása ta rto tta akkor lázban selmeci tanszékünket, hiszen Böckh-kel m i csináltuk a m u n k a oroszlánrészét”, em lékezik vissza 1947-ben ír t cikkében P ávai-V ajna. M ár 1911-től m indketten részt v ettek a Böckh által v ezetett Erdélyi-m edencebeli g ázkutatási földtani térképező csoport m unkájában, így lettek a m ester tanítványai, m unkatársai, és m ellette egy életre eljegyezték m agukat a kőolaj-földgázkutatással. Közben 1913-ban Böckh m egbízásából P ávai-V ajna, a m áram arosi Iza völgyében kőolaj
földtani térképezést végez és k im u ta tja az izaszacsali boltozatot. M ajd 1914-ben ú jra eg y ü tt térképezik a nagy-alföldi m edence keleti perem vidékét (B ihar—
Szilágyság—Szatm ár), am inek nyom án Böckh ism ételten u tal a Nagyalföld szénhidrogénekre való m eg k u tatásán ak szükségességére. Még 1914-ben Böckh m egbízásából Papp feltérképezi és k im u ta tja az egbelli boltozatot, m elyen az 1. sz. k u tató fú rá s tá rta fel a történelm i M agyarország első m eg k u tato tt olaj
mezőjét.
Az Erdélyi-m edencében elért nagy sikerű eredm ények nyom án Böckh Hugót a Pénzügym inisztérium bányászati k u tatási osztálya vezetőjévé nevezik ki 1914-ben, aki m egbízza P ap p Sim ont és P ávai-V ajna F erencet m ásokkal együtt a D ráva és Száva közti horvát-szlavón m edence te rü le t kőolaj földtani térképezésével. E nnek eredm ényeképpen k im u ta to tt bujavicai boltozaton az első fú rás kőolaj- és földgázelőfordulást tá r t fel 1918-ban. 1917— 19. években P app és P ávai-V ajna fo ly tatják a horvátországi földtani szerkezetek fe lk u ta tá sát, m elyek áthúzódnak a D u n án tú l déli részébe, és 1919-ben k im u ta tjá k a nagy jelentőségű b udafapusztai boltozatot.
A h áború befejeződése u tá n ham arosan kiderült, hogy a leszegényedett országban nagyobb szabású kőolaj-földgázkutatást sa já t erőből végezni nem lehet, és a hazai k u tató k szétszóródtak. Egy részük dolgozva já rta be a világot és szerzett tudást, tapasztalatot, de hazajött, m in t P app Sim on tette. Ö ugyanis 1920-ban kiválva az állam i szolgálatból (akárcsak Böckh) külfö ld re távozott, ahol olajvállalatok m egbízásából kőolaj-földgázkutatásokat végzett és 1932-ben té rt haza. E zután jö tte k az alkotás hazai évei. Elsősorban neki köszönhető, hogy külföldön szerzett kapcsolatai révén az E uropean Gas and Electric Co.
(EUROGASCO) nevű am erik ai v állalat a m agyar állam tól n y e rt koncessziós terü letén , a D unántúlon 1933-ban m egkezdi kőolaj-földgázkutatásait.
Az EUROGASCO főgeológusa, Papp Sim on által, az em lített budafapusztai (más néven lispei) boltozaton (m elyet P ávai-V ajnával térképeztek fel) kitűzött 1. sz. k u ta tó fú rá s tá r ta fel 1937-ben az első ip ari jelentőségű m agyar kőolaj
előfordulást. A kőolajterm elés és egyben a m ag y ar kőolajbányászat kezdete fe b ru ár 9. Ezzel M agyarország a kőolajterm elő állam ok sorába lépett. Ez P app Simon elévülhetetlen érdem e: egy nehéz, vajúdó korban tere m te tte , alapozta meg a hazai kőolaj b ányászatot; vállalkozása ip a rtö rté n e tü n k egyik legnagyob
bika. A siker u tá n 1938-ban m egalakult a M agyar—A m erikai O lajipari Rt.
(MAORT), m elynek főgeológusa, m ajd vezérigazgatója. 1940-ben felfedezik a m ásodik jelentős kőolaj-előfordulást Lovásziban. K evesen tu d ják , hogy 1944 m árciusában, az ország m egszállásakor a ném etek a MAORT üzem eket is h a
talm ukba a k a rtá k venni és ezt P app S im onnak sik erü lt kapcsolatai révén m eg
akadályoznia.
És elkövetkezett a m egpróbáltatások ideje. Az idegen tőke jelenléte 1948- ban m ár erős anakronizm us volt a m ag y ar népgazdaságban. A m unkáshatalom m egszilárdítása h arcokkal j á r t és enn ek áldozatai is voltak. Papp Sim ont, a M AORT-per fő vádló ttjá t koholt vád ak alap ján h alálra ítélték, m ajd életfogy
tiglani b örtönre v álto ztatták az ítéletet. H étévi fegyház után, 1955-ben ú jra m unkaasztalhoz ü lh e te tt és dolgozott az Országos Kőolaj és G ázipari Trösztnél 1962-ig, nyugdíjba vonulásáig. S zakterületén nem csak az iparban, hanem az egyetem i oktatásb an is ú ttö rő szerepet játszott. A kőolajföldtan első m ag y ar tan ító ja Papp Sim on volt. A M űszaki Egyetem soproni bánya-, kohó- és erdő
m érnöki k a rá n az o lajk u tatási és term elési tanszéke vezető ta n á rá v á nevezik ki 1944-ben.
M ialatt P app Sim on és m ások a világot já rtá k , egyesek itth o n m arad tak , így sorstársa, P ávai-V ajn a F erenc is. Böckh Hugó utódaként, aki 1921-ben ki
v á lt az állam i szolgálatból és külföldre távozott, 1929-ig, m in t a k in cstári szén
hid rogén-kutatások főgeológusa és irán y ító ja fo ly tatta elődjének m ég 1918-ban m egkezdett nagyalföldi k u tatása it. A szegényes hazai lehetőségek ad ta eszkö
zökkel, de nagy ak a rással vív ta a m aga külön h arcát az Alföldön, a kőolaj és földgáz feltá rásáé rt. F áradozását azonban nem k oronázta az a siker, am it társa, P app Sim on elért, de rá te re lte a figyelm et n éh án y olyan terü le tre, ahol később, jobb feltételek közt, korszerű eszközökkel dolgozó utódai kőolajat és földgázt fedeztek fel.
A P ávai-V ajna által, a földtani térképezési m ódszerrel k im u ta to tt n éhány boltozaton, így Hajdúszoboszló, K arcag és D ebrecen környékén, a lem élyített k u tató fú ráso k kevés gáz m ellett nagy m ennyiségű hévizet eredm ényeztek, így v ált ő a hazai h év ízkutatás és -fe ltá rá s úttörőjévé. P ávai-V ajnának, a hidroló- gusnak nevéhez fűződik hazánk egyik legjelentősebb gyógy- és hévízfürdőjé
nek, H ajdúszoboszlónak a létrejötte, úgyszintén K arcag—B erekfürdő, D ebrecen és a szegedi A nna-fo rrás hévízének feltárása. De nem csak hévízkincsünk fel
ku tatásán ak , hanem hasznosításának is kezdem ényezője volt és felhívta a fi
gyelm et a hévizek energiaszolgáltató jelentőségére. A hőenergia-bányászat k é r
déseivel foglalkozott — elsőként — m á r több m in t 50 évvel ezelőtt, m e rt ebben lá tta a geoterm ikus energia, a földm eleg hasznosításának nagy lehetőségeit, táv latait. Az an n ak idején nem m éltányolt ú ttö rő jav asla ta i n ap jain k b an ju to t
ta k az utódok ré v én nagy népgazdasági jelentőséghez.
M unkássága a kőolaj földtanon és vízföldtanon kívül, főleg a tek to n ik a terü le té re te rje d t ki, ahol a földkéreg legfiatalabb tek to n ik u s m ozgásairól szóló újszerű felfogása igen élénk v itá k a t v á lto tt ki. E zenkívül a b arla n g k u tatásb an is m aradandót alkotott.
1930-ban P ávai-V ajn a m egvált a P énzügym inisztérium tól és a M. K. Föld
tan i Intézet szolgálatába lépett, ahol elsősorban gyakorlati földtani térképezést végzett 1956-ig, n yugdíjba vonulásáig. Szom orúan k ell m egjegyeznünk, hogy a m agyar földtan legharcosabb, legdinam ikusabb, sajátos egyénisége a M ecsek- vidéki Mázán, egy bányászviskóban m eglehetősen nyom orúságos körülm ények között, elesetten és elhagyottan, m ég dolgozgatva élte le utolsó éveit.
A m űszaki-tudom ányos haladást, a civilizálódást szolgáló tevékenységükért, egész életm ű v ü k ért sokat köszönhetünk Papp S im onnak és P ávai-V ajna F erenc
nek, kiérdem lik az u tó k o r m egbecsülését és h áláját.
Csíky Gábor
Irodalom :
C sík y G á b o r : P á v a i- V a jn a F e re n c e m lé k e z e te . F ö ld ta n i K ö zlö n y , 1965. 276. 1.
C sík y G á b o r: P a p p S im o n e m lé k e z e te . F ö ld ta n i K ö zlö n y , 1971. 351. 1.
G y u la y Z o ltá n : P a p p S im o n . B K L K ő o la j é s F ö ld g áz, 1970. 323. 1.
C sík y G á b o r: E m lé k e z é s P a p p S im o n ra és P á v a i- V a jn a F e re n c re . F ö ld ta n i T u d o m á n y tö r té n e ti É v k ö n y v , 1976. B p. 1977. 49. 1.
C sík y G á b o r : A m e s te r é s k é t ta n ítv á n y a . B K L K ő o la j és F ö ld g áz, 1982. 252. 1.
G alg ó czi E rz s é b e t: V id ra v a s . B p. 1985. S z é p iro d a lm i K ö n y v k ia d ó . 268. 1.
A z E U R O G A S C O 1. s z á m ú m é ly fú r á s a a b u d a fa p u s z ta i b o lto za to n (1936.) — P a p p S im o n fe lv é te le