KATH. EGYHÁZI, TÁRSADALMI ÉS IRODALMI FOLYÓIRAT.
MDCCCCIV.
M Á S O D I K F É L É V .
KIADÓ-TULAJDONOS ÉS FELELŐS SZERKESZTŐ:
B R E Z N A Y B É L A ,
^ S Z T E R G O M - F Ő M E G Y E I Á L D O Z Ó P A P , H I T T U D O R , P A P A Ő S Z E N T S É G E T I T K O S K A M A R Á S A , K, M . T U D . E G Y E T . N Y . R » T A N Á R , AZ E G Y E T E M V O L T R E K T O R A , A H I T T U D O M Á N Y I K A R E Z I D É N N E G Y E D Í Z B E N D É K Á N J A , A B U D A P E S T I É R S E K B
H E L Y N Ö K S É G S Z E N T S Z É K É B E N B I R Ó , B U D A P E S T I K Ö Z É P I S K O L Á K N Á L É R S E K I B I Z T O S , S T B ,
B U D A P E S T ,
N A G Y S Á N D O R K Ö N Y V N Y O M D Á J Á B Ó L 1904
T A R T A L O M - J E G Y Z É K
a „ R e l i g i o - V a l l á s " 1 9 0 4 . II. f é l é v i f o l y a m á h o z .
Vezéreszmék és Tanulmányok.
É b r e d j ü n k ! É b r e d j ü n k ! Szeri'. 1.
E s k e t ő szent beszéd. Bita Dezső dr. 1.
Az egyház a n e m z e t e k nevelője. Steinhefger Ferencz dr. 2.
Phillips György k o n v e r t i t a , m i n t a t u d o m á n y és a közélet k a t h o - likus n a g y m e s t e r e . I r t a : Zubriczky A l a d á r dr. 3, 4, 5.
A b r e v i á r i u m t ö r t é n e t e . I r t a : Császár József dr. 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.
E c c e Sacerdos M a g n u s ! I r t a : Peczkó Antal. 6.
Világszemle. Küzdelem az iskoláért. I r t a : Szerk. 7, 8, 9, 11.
H o n o r i b u s D. D. Archiepiseopi Georgii Csá«zka VI l u s t r a sui epi- s c o p a t u s celebrantis. Költemény. I r t a : Bosty K á l m á n S. J . 9.
S z e n t Callixtus k a t a k o m b á i R ó m á b a n . Ott Á d á m dr.-tól. 11.
M o d e r n arczképek. Gondolatok Pobedonoscew m u n k á i b ó l . G y ü j . t ö t t e : Dr. Zubriczky Aladár. 12, 13, 14.
Császka György m e g h a l t . 13.
A g y é m á n t m i s é s kassai főpásztor. Breth Gyulától. 13.
Az egri uj elemi k a t e k i z m u s . Kelétéritől. 15, 16.
Szent István n a p i beszéd. JRobitsek Ferencz dr-tól. 17, 18.
Az U n g m e g y é b e n fekvő csapi elpusztult ősrégi t e m p l o m felszente- lésének eredeti oklevele. Közli Dragoner Béla. 18.
A breviárium fogalma és felosztása. I r t a : Császár József dr 19, 20, 21, 22.
E l e t és m e c h a n i k a . I r t a : Dr Zubriczky Aladár, 23. 25.
E g y h á z i beszéd. Ruscliek A n t a l t ó l . 23, 24, 25.
X . P i u s Pápa apostoli levele a bpesti kir. m. t. egyetem h i t t u d o - mányi k a r á h o z . 24.
Az ember s z a b a d s á g a és a t u d o m á n y szabadsága. Dr Demkó György egyetemi r e k t o r t ó l . 24, '25, 26, 27, 28, 29.
Y a szarv Kolos b i b o r n o k - h e r c z e g p r i m á s az 5. orsz. k a t h . nagy- gyűléshez. 26.
A Sai'nt-Louis-i világkiállitás alkalmából. I r t a : Prohászka O t t o k á r 26. 27.
K a t e k i z m u s és biblia az elemi iskolákban. I r t a : Áubermann Miklós.
28, 29, 30, 31, 33, 34, 35, 36.
Katholikus N a g y g y ű l é s ü n k n e k hódoló tisztelet, legforróbb üdvöz- l e t ! I r t a : Szerk. 32.
Kossuth. Apponyi. P r o h á s z k a A m e r i k á b a n . Irta : Szerk. 33. 36.
A k a t h . n a g y g y ű l é s lefolyásáról. 33.
A püspöki konferencziáról. 33.
O r a t i o q u a m A l e x a n d e r P á r v y episcopus Scepusiénsis ad clerum dioecesanum h a b u i t 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33.
Az orsz. k a t h . N a g y g y ű l é s szónokainak beszédei, Zichy J á n o s gr.
elnöki m e g n y i t ó j a , H o s s z ú Vazul dr lugosi p ü s p ö k beszéde, R a j n e r Lajos dr p r e l á t u s beszéde. 34.
D o m i n u s eonservet eum. 35.
A Kath. N a g y g y ű l é s lefolyásáról. 35.
M a g y a r o r s z á g I m m a c u l a t a Ünnepe a k a t h . n a g y g y ű l é s keretében.
M ajláth Gusztáv gr. püspök m e g n y i t ó beszéde. 35, 36.
Elmélkedés az elmélkedésről. I r t a : (J.).
Mayer Béla cz. püspök n a g y g y ü l é s i beszéde. 37.
G o n d o l a t o k a modern aszketikus irodalomról. I r t a : Zubriczky A l a d á r dr 38, 39, 40, 41.
Prohászka O t t o k á r dr n a g y g y ü l é s i beszéde. 39.
Dudék J á n o s dr n a g y g y ü l é s i beszéde. 40.
Mihály fi Ákos dr n a g y g y ü l é s i beszéde. 41, 42.
A k a t h . s a j t ó e l h a n y a g o l á s a m i n t főoka a k a t h . egyház védtelen- ségének F r a n c z i a o r s z á g b a n . I r t a : Szerk. 42, 43.
X . P i u s pápa a l l o c u t i ó i a franczia nemzeti zarándoklathoz. 43, 45.
Statisztikai a d a t o k M a g y a r o r s z á g vallási viszonyairól 1903-ban. Dr Zubriczky Aladártól. 44, 45.
Raduai F a r k a s beszterczebányai p ü s p ö k ur székfoglaló beszéde.
! 44, 45, 48, 49, 50.
H o n i i g K á r o l y dr veszprémi p ü s p ö k ur m e g n y i t ó beszéde a ^zent- István-Tttrsulat I m m a c u l a t a ünnepén. 45.
A Bold. Szűz szeplőtelen f o g a n t a t á s a . Költemény dr Bézbányay Józseftől. 46.
Ave I m m a c u l a t a ! Dr Kádár Ambrustól. 46.
I m a Máriához, M a g y a r o r s z á g Nagyasszonyához. 46.
„Mária K a n t a t e " j u b i l e u m i szerzemény. Hörl Gyula S. J.-tól. 47,48.
A Bold. Szűz szeplőtelen f o g a n t a t á s á r a . Dolánszky Alajostól. 47.
Sz. Mária szeplőtelen f o g a n t a t á s á n a k h i t e M a g y a r o r s z á g b a n . Breyer István dr-tól 47, 48, 49, 50, 51, 52.
A n a g y hazugság, mely közel négyszáz év óta t a r t j a k e t t é szakítva lelkileg a n y u g a t i kereszténységet. I r t a : Szerk. 49, 50.
Megjelent a mi üdvözítő I s t e n ü n k kegyelme. Dr Kádár Ambrus- tól. 5L
Az „exclusiva" k á n o n j o g i büntetése. Dr Gullovich Jenőtől. 52.
Ünnepi Szentbeszéd. M o n d o t t a Wolkenberg Alajos dr. 52, 53.
A „Religio-Vallás" m. t. olvasóközönségének stb. üdvözlet. Szerk. 53.
Immaculata.
Az i f j ú s á g az . I m m a c u l a t a " védőszárnyai alatt: Peczkó Antaltól.
13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22.
A b u d a p e s t i j u b i l e u m i Mária-körmenet sorrendje. 32.
Egyliázi Okmánytár és Szentté Avatások.
A m. k. i g a z s á g ü g y m i n i s t e r n e k és a m. kir. k ö z o k t a t á s ü g y i minis- t e r n e k rendelete a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű k a t h . p a p o k h a g y a t é k a t á r g y á b a n . 1, 2.
D e c r e t u m Beatif. et Canoniz. Gasparis del Bufalo Canonici Basi- licae s. Marci de Urbe. 3.
D e c r e t u m Beatif. et Canoniz. Stephani Bellezini, Ordinis Eremi- t a r u m s. Augustini. 4.
D e c r e t u m de observandis et evitandis in missarum m a n u a l i u m satisfactione. 10.
D e c r e t u m Urbis et Orbis, quo i n d u l g e n t i a e conceduntur recitan- tibus i n f r a s e r i p t a s invocationes in honorem I m m a c u l a t a e Virg.
Mariae. 30.
Decretum Urbis et orbis, quo indulg. plen. in articulo mortis l u c r a n d a conceditur iis, qui p r a e s e r i p t u m actum adhuc in \ i t a e m i t t u n t . 31.
Szent Tamás apostol votiv miséjének kiváltságáról. 38.
Á
Egyházi Tudósítások.
V • A) Belföld.
B e s z t e r e z e b á n j a . Az uj főpásztor t r ó n f o g l a l á s á n a k r e n d j e . 24. 25.
R a d n a i F a r k a s p ü s p ö k b e i k t a t á s a . 27. Főpászt. szózat az I m m a - culata j u b i l e u m a alkalmából. 41.
Budapest. Clara pacta, boni amici ! 1. Helyeslések a szélső bal- oldalon. 5. Don Bosco müvei Budakeszin és B u d a p e s t e n . 7. A f e r e n c z r e n d n k k á p t a l a n j a . 9. Don Boscóról előadások Erzsébet- falván és a fővárosban. 10. X. P i u s p á p a első éve. 12. Szent I s t v á n n a p j a . 16. A revizió kérdése a képviselőházban. 16, 17. A katliolikus e g y e t e m . 18. K e r e s z t a p a és a keresztfia. Bánfi'y levele.
19. Az ezidei r e k t o r i beszéd h a t á s a . 24. Dr. T ü d ő s István pro- t e s t á n s riadója a „ S á r o s p a t a k i L a p o k " - b a n . 26. S z a b a d k ő m ű v e s felhívás i r t ó h á b o r u r a a k a t h . egyház ellen. 27. A p l é b á n i a hiva- t a l o k irodai teendői. 29. A fővárosi p a p s á g gyűlése. 30. A plé- bánia hivatalokban h a s z n á l a t o s f o r m u l á r é k . Sl. „Spanyol inqui- sitio"-, és m a g y a r „katliolikus koaliczio." 32. A p l é b á n i a hivata- lok némely irodai teendői. 33, 31. H a t ó s á g i megkeresések. 35.
P o h á r k ö s z ö n t ő k a k a t h . körben. 36. F e j é n t a l á l t a a szeget. 38.
Mit t a r t s u n k a vita-estékről? 40. N é h á n y szó az á t t é r ő k o k t a t á - sáról. 41. A b u d a p e s t i t u d . e g y e t e m I m m a c u l a t a ü n n e p e félszá- zad elölt és most. 46. N é h á n y szó az alapítványokról. 47. A m a g y a r p r o t e s t a n t i z m u s „belső egysége." 48. Az I m m a c u l a t a j u b i l e u m sikerének m é r t é k e . 49. M a g y a r abszolutizmus, n é m e t abszolutizmus. 52. AZ á t t é r é s e k n é l szükséges intelmek. 52. Királyi eskü szentsége és a főpapi figyelmeztetés kötelessége. 53.
E g e r . Samassa érsek pohárköszöntője. 15. S a m a s s a érsek a p o l o g i á j a . 37. Harminczegyedik főpásztori évforduló. 38. Az u j s e g é d p ü s p ö k üdvözlése. 39.
EsztergO'.tr. Boltizár-ünnep. 6. Főpásztori körlevél. 9. F ő p á s z t o r i körlevél 15., Főpásztori szózat a szeplőtelen f o g a n t a t á s félszáza- dos j u b i l e u m á r a . o9.
Győr. Harminczéves találkozó. 8. Iskola és t e m p l o m . 27. Refor- m á t u s t ü r e l e m . Katliolikus t ü r e l m e t l e n s é g . 51.
Gyulafehérvár. F ő p á s z t o r i felhívás lelki szent g y a k o r l a t o k r a . 1., Szent István n a p j á n a k megünneplése. 10. F ő p á s z t o r i ;szózat az I m m a c u l a t a j u b i l e u m megünnepléséről. 28. Reflexiones Episcopi p e r a c t i s visitationis itineribus a. 1904. 47, 48.
J a á k . A m e g u j i t o t t ősrégi templom felszentelése. 25, 26, 27.
K;ilocsa. Főpásztori körlevél. 4. Harminczéves püspöki j ú b i l e u m . Főpásztori b u z d í t á s a Sz. István Társ. kebelébe t a g o k g y ű j t é s e i r á n t . 11. Császka érsek m e g h a l t . 14. Császka érsek temetése. 15.
A főpááztori szék üresedésének aktái. 21. A n a z a r é n u s o k gyer- mekeinek megkereszteléséről. 41. Majorossy püspök halála. 44.
Majorossy püspök végrendelete. 45.
Kassa. Bubics püspök g y é m á n t m i s é j e . 8. G y é m á n t m i s e és száz éves j u b i l e u m . 15. A szent Mihály k á p o l n a felszentelése 22.
Kolozsvár. Katholikus statusgyülés. 41.
Magyarfalva. Primicia. 7.
Marosvásárhely. P ü s p ö k i l á t o g a t á s . Alapkőletétel. Szent Imre tisz- telete. 42.
Nagyszombat. Tanfelügyelői beköszöntő. 12, 13. I m m a c u l a t a ün- nep. 32.
Nagyvárad. Egyházzenei póttanfolyam> 9. F ő p á s z t o r i szózat az I m m a c u l a t a j u b i l e u m á r a . 42. Yay P é t e r gróf előadása Kelet- Ázsiáról. 50.
Nyíregyháza. Templomszentelés. 17.
Nyitni. Főpásztori körlevél. 9. A k a t h . kör tisztelgése a segéd- püspök urnái.
P a n n o n h a l m a . Főpásztori szózat az I m m a c u l a t a j u b i l e u m á n a k meg- ünnepléséről. 21, 22.
P é c s . A püspöki j o g a k a d é m i a m e g ú j í t á s á r ó l . 25.
P i l i s - S z e n t - L á s z l á . Kérelem a t e m p l o m r e s t a u r á l á s a ügyében. 1.
P o z s o n y . I m m a c u l a t a ünnep. 23.
Rozsnyó. A rozsnyói püspökség. 20.
Siófok. Uj templom. 3.
S z e p e s v á r a l j a . P á r v y p ü s p ö k székfoglalása. 23.
S z o m b a t h e l y . Az I m m a a u l a t a j u b i l e u m e g y h á z m e g y é n k b e n . 35.
T a l l ó s . T e m p l o m - m e g á l d á s . 10.
T e m e s v á r . F ő p á s z t o r i körlevél. 4. F ő p á s z t o r i levél a szeplőtelen f o g a n t a t á s r ó l . 45, 46.
Yácz. Huszonötéves p a p i j u b i l e u m . 6. Balázs k a n o n o k j u b i l e u m á r ó l . 13, 14. Oltáregyesületi kiállítás. 22. L y c e u m i felolvasások. 40.
Főpásztori szózat az I m m a c u l a t a j u b i l e u m á r a . 44.
V e l e m é r . A veleméri kis t e m p l o m r ó l , m i n t műemlékről. 31.
B) Külföld.
B é c s . Szent István király ü n n e p e . 16. A püspöki-bizottság Őszi értekezlete. 40.
B e r l i n . A p a p o k részvétele a p o l i t i k á b a n . 4. A s p a n y o l inquisitio
„ Alldeutscliok" ítélőszéke előtt. 19.
B r u x e l l e s . E g y r ö p i r a t a k a t h o l i k u s o k ö s s z e t a r t á s á n a k fényes, sike- réről. A löweni e g y e t e m j u b i l e u m a . 2.
Chicago. A Jó P á s z t o r r o l nevezett nővérek. 53
Cleveland. P r i m i c z i a 3. Népmisszió az amerikai m a g y a r o k között.
18."Az első szt. László-egylet zászlószentelése. 30 Conueísville. A m a g y a r t e m p l o m alapkőszentelése. 37.
F r a n c z i a o r s z á g . A szentszék és a f r a n c z i a k o r m á n y . 9. E g y püs- pöki n y i l a t k o z a t az e g y h á z r e n d k í v ü l i veszedelméről a „frankok h a z á j á b a n . " 48.
Lourdes. Statiszticai a d a t o k a lourdesi b ú c s ú j á r ó helyről. 53.
M a d r i d . A konvenczió m e g v á l t o z t a t á s a . 36. I m m a c u l a t a - j u b i l e u m . 48.
M c k e e s p o r t . Gr. Dégenfeld József csődje. 40. Az a m e r i k a i m a g y a r
kálvinisták b a j a i . 51. • N e w y o r k , Az állam és az egyház különállása. 9. Népmisszió az
a m e r i k a i magyTarok között. 16.
P á r i s . A szabadkőmivesek és a k o r m á n y . 4. Combes hősiessége. 5.
Á V a t i k á n és Francziaország. 6. A k a r t h a u z i a k r a k e n t vesztege- tési eset. 6. A V a t i k á n és a franczia püspökök. 7. F r a n c z i a o r s z á g és a V a t i k á n . 8. A V a t i k á n és Francziaország. 11, 12. Beszélgetés Combes ministerelnökkel. 15. A f r a n c z i a püspökségek betöltése. 17.
A lavali e g y h á z m e g y e p a p s á g á r ó l . 23. A V a t i k á n és Franczia- ország. 23. Hogy a k a r Combes p ü s p ö k ö k e t fogni a p á p a ellen. 26.
Combes t á m a d á s a a papnevelő-intézetek ellen. 33. Mistral költő n y i l a t k o z a t a a ..modern" népiskoláról. 34. A párisi k a t h . e g y e t e m évnyitó ü n n e p e . 47. T o u c h e t orleansi p ü s p ö k a franczia kultur- harczról. 49.
Róma. F r a n c z i a o r s z á g és a V a t i k á n . 13. P á p a i rendelet az olasz k a t h o l i k u s o k szervezkedéséről. 14, A V a t i k á n s á r g a könyve. 15.
A római kérdés és az olasz k o r m á n y . 20. A b r e v i á r i u m o t egyelőre nem j a v í t j á k . 22. X. Pius levele Respiglii bibornokhoz. 28. X. Pius p á p a levele a g r o t t a f e r r a t ai sz. Vazul-rendi apáthoz. 29. P á p a i audiencziák. Uj ap. hitszónok. K a t h . j o g t u d ó s o k kongresszusa.
Consistorium. Uj p á p a i enc,yklika. 33. P a u p e r e s evangelizantur.
P á p a i audiencziák. 34. A f r a n c z i a egyház t a n u l m á n y o z á s a . P á p a i Consistorium. 36. P á p a i konzisztorium allokuczióval. 40. Egyházi készülés a f r a n c z i a á l l a m i h a t a l o m t ó l való elszakadásra. 44. A Mária-kongresszus lefolyása. 47. I m m a c u l a t a - j u b i l e u m a vatikáni sz. P é t e r t e m p l o m b a n . 48.
S a l z b u r g . A tiroli p ü s p ö k ö k körrendelete. 51.
S e v i l l a . Katholikus sajtókongresszus. 6.
Toledo. Am. Szent misszió Toledóban. 24.
Tárcza.
Szalézi missiók A m e r i k á b a n . Dr Zofen/ Károly szalézi p a p tudó- sítása. 3.
M a t t o Grosso missiója Brazíliában. Dr Zafférvtől. 4, 5, 6.
A szalézi missionáriusok. Dr Zafférytől. 7, 8, 11, 12, 14, 15, 18.
Az u j telep a Coroados indiánok közt. 22. 23.
\G»Uovích J e n ő dr : Az „élet csodái." 42.
(f.) Adventi gondolatok. 43.
I r o d a l m i és egyéb zsibvásár. 53.
Katii. Egyesületi Élet és Köztevékenység.
Kirándulás a n é m e t k a t h . n a g y g y ű l é s r e . 4. — J u b i l e u m i zarándok- lat L o r e t t ó b a és Rómába. 7. — A n a g y v á r a d i k a t h . legényegylet közgyűlése. 8. — Felhívás a k a t h . m a g á n k i a d ó k h o z . 9. — A Szt.- István-Társ. könyvkereskedése. 10. — A r e g e n s b u r g i k a t h . napok.
17. — A csehországi n é m e t k a t h o l i k u s o k nagygyűlése. 17, 18, 19, 20, 21. — A Szent-István-Társulat ülése. 23. — Orsz. k a t h . n a g y g y ű l é s egybehivása. 24. — P ü s p ö k ö k az orsz. k a t h . n a g y - gyűlésről. 29. F ő p á s z t o i i levelek a k a t h . n a g y g y ű l é s alkalmá- ból. 30, 33. — Az Y. orsz. k a t h . n a g y g y ű l é s p r o g r a m m j a . 32. — S z e n t Rafael-Egylet. 38. — Emlékbeszéd P a u l e r Gyula dr felett.
39. — A Szt.-István-Társ. T u d . és írod. osztályának I m m a c u l a t a ünnepélye. 45. — I m m a c u l a t a - ü n n e p é l y e k . 46. — I m m a c u l a t a - j u b i l e u m B u d a p e s t e n . 47.
Kath. Nevelés- és Tanitásiigy.
A Mária-Congregácziók H I . orsz. értekezlete. 1, 2. — A Kath.
T a n ü g y i T a n á c s ülése. 3. 4, 53. — A h i t t a n á r o k közös eljárása. 5. — A k a t h . t a n i t ó i n y u g d i j a l a p gyűlése. 6. — A szabadelvű m a g y a r kormányzás iskola á l l a m o s í t á s á n a k alapos k r i t i k á j a . Dr Csernoch beszéde. 16, 17, 18, 19. — Az orsz. k a t h . tanitói segélyalap gyű- lése. 20, 21. — A szentgyörgy-mezei iskola felavatása. 22. - Az Angolkisasszonyok segítő-egyesületének közgyűlése. 30. — „Ma- g y a r k a t h . Iskola-egyesületet" kell a l a p í t a n i . 32. — I m m a c u l a t a - j u b i l e u m a J é z u s t á r s a s á g i a k kalocsai nevelő- é s t a n i n t é z e t é b e n . 48.
Irodalom.
A f r a n c z i a k a t h . könyvpiacz l e g ú j a b b t e r m é k e i b ő l . 2.
É r t e s í t ő k . F o l y ó i r a t o k 5, 6, 7, 8, 9, 12, 13, 14, 19, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 29, 38, 40, 43, 48, 51.
Dunay J á n o s : Az áttérésekről. 8.
Csicsáky I m r e : A J e s u l e u m intézet beszámolója. 11.
Kálmán Károly : I m m a c u l a t a . Ü n n e p i színmű. 17.
Dudek J á n o s dr : Kritikai t a n u l m á n y o k Acsády I g n á c z n a k a „Magyar Birodalom t ö r t é n e t e " cz. művéről. 19.
Tóth Mike S. J. J a p á n hős családok.
Tóth Mike S. J. Szerzetesrendek és t á r s u l a t o k Magyarországon. 21.
Dr Pokorny E m á n u e l . Ker. k a t h o l i k u s H i t t a n . 22.
Lang Incze dr : K a t h o l i k u s H i t t a n a középiskolák V. osztálya szá- m á r a és m a g á n h a s z n á l a t r a . E. Cauly apóst, p r o t o n o t a r i u s u t á n francziából. 24.
Manuale Juris Canonici c o n t i n u o respectu h a b i t o ad Hungáriám. 25.
A hittudományi irodalom kiváló újdonságai. 26.
Veszely Károly : Az erdélyi r. k. püspöki m e g y e a u t o n o m i á j a . lJutyka S á n d o r k i a d á s á b a n . 26.
Guzsvenitz Vilmos : Az első l u s t r u m . 26.
Nagy J á n o s . Az egyház a l k o t m á n y á n a k alapvonalai az első k é t században. 27.
Matyasák József. Carmen Tionoribus illustrissimi ac rssmi D. D.
Alexandri P á r v y , stb. 27.
Fonck dr S. J. Die P a r a b e l n des Herrn im Evangelium. 27.
Prohászka O t t o k á r dr : Konferenczia beszédek. 28.
Emléklapok a bpesti iparosok Mária gyülekezetének 3. évéről. 28.
Izsóf Alajos : Katholikus B u d a p e s t . 29.
Nóták L a j o s : Uram, m a r a d j velünk. 29.
Dreis ziger Ferencz : Általános és részletes o k t a t á s t a n . 29.
Majlátli-Schandl: Keresztény m a g y a r i f j ú s á g . £0.
Petri Card. Pázmány T h e o l o g i a Scholastica VI. kötet 31.
Bodnár G á s p á r : Aranymisés püspök. 31.
Szokolszky B e r t a l a n : A százéves kassai püspökség. 33.
Dr Rézbányay József : Az egyházi szónoklat kézikönyve. 36.
Stöger-Bernhard : Z a r á n d o k s á g u n k . 36.
Budapesti-Papnövendékek M E. Iskolája : Szent Chantai élete és a Yisitatio r e n d eredete. B o u g a n d u t á n francziából. 37.
Krywald Ottó ; Ú t m u t a t á s a legközönségesebb lelkigyakorlatok végzésére. 37.
Egger : A keresztény a p a modern tár.-adalmunkban. 38.
Egger. A keresztény a n y a . 38.
Napiárok az 1905. évre 38. 42, 43, 46, 50.
Hada István dr : Az utolsó rómaiak. Regény 2 k ö t e t b e n . Jeske- Chomski T i v a d a r u t á n . 40.
Hörl Gyula S. J. : J é z u s Krisztus, a századok királya. Dalmű. 41.
Alleram Gyula : Az emberi kötelességekről. Silvio Pellico u t á n olaszból. 41.
Frins V i k t o r S. J. : De actibus h u m a n i s . 42.
Augusztin I m r e : Nevelő k é z i m u n k a . 42.
Esztergomi papnövendéktk M. E. I. i s k o l a : Színművek k a t h . iijusági- és legényegyletek számára. 44.
Kontor Elek : I m m a c u l a t a . Mária dalok. 46.
Molnár I s t v á n dr : A váradi sorozás vagy a szeszes italok h a t á s a i . 46.
Va jó József dr : A hit. 50.
Dr Karácsonyi J á n o s : Szent István király élete. 51.
Dr Molnár István : A váradi sorozás vagy a szeszes italok h a t á s a i . (II. kiadás). 51.
A S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t Családi R e g é n y t á r á n a k l e g ú j a b b kötetei. 52.
Aristoteles és Aq. sz. T a m á s filozófiája m o d e r n franczia nyelven. 53.
A k a t h . könyvpiacz l e g ú j a b b termékei. 53.
E g y h á z t ö r t . emlékek a m a g y a r o r s z á g i h i t ú j í t á s k o r á b ó l II. köt. c3.
A Sz.-I.-T. l e g ú j a b b i f j ú s á g i könyvei. 53.
H i v a t a l o s . — P á l y á z a t o k . Horvátn-féle alap. 46. — Vegyesek«.
4 .
Megjelenik e lap heten- ként kétszer : szerdán és szombaton.
Előfizetési dij :
félévre helyben s posta- küldéssel 5 frt.
Szerkesztő lakása : Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
Előfizethetni | minden : kir. postahivatalnál : : Budapesten a szerkesz- § tőnél, és Nagy Sándor § könyvnyomdájában, í IV., Papnövelde-utcza î
8. sz. alatt, hova a î netaláni reclamatiók is, §
bérmentes nyitott ï levélben, intézendök. !
U T H O L I K U S E G Y H Á Z I . T A R S A
H A T V A N H A R M A
Budapesten, julius 2 1.
DALMI ES IRODALMI F 0 L Y 0 I R A T
D I K É V F O L Y A M
SZ. II. Félév. 1904.
^Perge alacrii&r m coepio tuo : praeiiare praeiia Domini, caritatem mcende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendat ailabora . . . Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et iis, qui operi tuo suffragantur. Apostolicam Benedictionem peramanter impertimus.'
IX. Pius a szerk. 1871. márcz. 27-én.
, Additos tibi amnios a u c t o n t a t e Nostra exoptamus, quibus excitatus atque erectus . . . . reiigioni doctrinaeque provehendae felicius incumbas.®
X I I I . Leo a szerk. 1901. szept. 5-én.
Tartalom. Vezéreszmék és tanulmányok: É b r e d j ü n k ! É b r e d j ü n k ! — E s k e t ő s z e n t b e s z é d . — O k m á n y t á r . — Egyházi tudósítások:
B u d a p e s t : Clara pacta, boni amici ! — G y u l a f e h é r v á r : F ő p á s z t o r i f e l h í v á s lelki s z e n t g y a k o r l a t o k r a . — Kath. Nevelés- és Tanitásügy. A M á r i a - C o n g r e g á t i ó k III. orsz. é r t e k e z l e t e . — Vegyesek.
F e 1 h i Y a 8 .
Féléves, illetve negyedéves m. t. előfizetőinket az elő- fizetés megújítására kérjülc.
Ébredjünk ! Ébredjünk !
De tegyünk is már valami nagyot!
„Tempus est iam nos de somno sürgőre."
Ébresztéssel kezdem e lap u j félévét. Mert habár a „magyar kispapok lapja" igaz lélekkel hirdeti is az országnak, hogy „Ébredünk", egy-egy öregebb „Sión őré"-nek ébresztő hivatása azonban a XIX. század elején száz- szorta sem volt abban a mondhatni kínos helyzetben, a melybe őt a X X . század eleje állította. Ébredünk, ébredünk, hangoz- t a t j á k a kispapok; ébredünk, ébredünk, visz- hangzik innen is onnan is az országban fel- merülő, vallásos és hazafias felocsudást hirdető események köréből. Az Istenért, királyért, hazáért élni-halni lángoló Zrinyi Miklós csák- tornyai szobor-ünnepe és az a dunántuli nép- ünnep, mely Vas Gereben szülőházának emlék- táblával való kegyeletes megjelölése alkalmából f u t o t t össze a dunántuli magyarság köréből a tolnamegyei Fügédén, ébredés jelei vala- mennyien több másokkal kapcsolatban, és
a régi keresztény m a g y a r erkölcsöknek és szellemnek visszaállítását képviselik.
Az ébredés jelei tehát, szó sincs róla, mind sűrűbben m u t a t k o z n a k . Á m d e az, a mi történik, mind •— n e m elégséges. Mert tulaj- donképpen nem csupán ébredésre van n e k ü n k , ebben a kereszténynek alapított Magyarország- ban szükségünk, h a n e m és főleg arra, a mit szent P á l dörög a tespedők fülébe, midőn azt mondja, hogy ideje már az álomból felkelniök.
Az ébredés szép és örvendetes dolog; de tettre, életre, küzdelemre kelés nélkül alig ér többet a semmivel egy húron pendülő káp- rázatnál.
Mi az ébredés és mi a t e t t r e kelés?
Ébredni annyi, mint a szemeket és a többi érzé- keket és észt ú j r a megnyitni a világnak s a sziv húrjain újra végig futni engedni az életnek édes vagy keserves érzelmeit. Ennyi az ébredés.
Az életnek eme kezdetleges megzsendülése mellett azonban az élhetetlenség és jóravaló- röstség az alkotó m u n k a óráit a tespedés ágyá- ban töltEeti el és egyáltalában nem lehetetlen, hogy ébren szalasztja el akár egy-egy egész nemzet is valamely gondviseléses korszak mentő, illetve alapvető alkotásainak alkalmait. T e h á t ébredni egymagában véve nem elégséges arra,
i
2 RELIGIO. LXIII. évi. 1904.
hogy m e g é l j ü n k . H o g y valaki, h o g y egy egész n e m z e t b a j a i t ó l m e g s z a b a d u l j o n és virágzó, egészséges u t j á n az életnek a h a t a l o m és n a g y - ság m a g a s l a t á r a f e l k ü z d j e és f e l d o l g o z z a . m a g á t : a h h o z az é b r e n l é t e n kívül t e t t r e kelés és m i n d e n a k a d á l y t l e k ü z d e n i kész szellemi és a n y a g i m u n k á s s á g k i v á n t a t i k .
A m a g y a r n e m z e t t a l á n soha sem f o r g o t t a v e s z e d e l e m n e k oly veszélyes f o r g a t a g á b a n , m i n t jelenleg. A régi veszedelmek, m e l y e k e t t a t á r s t ö r ö k z ú d í t o t t a k e h a z á r a , főleg a n e m z e t t e s t é t , testi é p s é g é t t á m a d t á k meg. A föld a m a g y a r s á g t a l p a i a l a t t s a szellem és erkölcs a m a g y a r s á g lelkében a k k o r hasonlítha- t a t l a n ú l k e v é s b b é v o l t a k a m o s t a n i o s t r o m h o z k é p e s t m e g t á m a d v a . Ma a föld m a g a is m á r inog a k e r e s z t é n y m a g y a r s á g lábai a l a t t . N a g y része az anj^aföldnek m á r el is c s ú s z o t t a m a g y a r s á g g e r i n c z é t a l k o t ó m a g y a r n e m e s k ö z é p o s z t á l y lábai alól. Mit m o n d j u n k a nem- z e t testéről? S o h a e z e l ő t t n e m m u t a t k o z o t t b a j emészti a n e m z e t n e k testi épségét. A n e m z e t - t e s t l á t h a t a t l a n sebekből vérzik min- denfelé. A n é p kivándorol, itt h a g y j a h a z á j á t , oly m o h ó n és t ö m e g e s e n , mely az ő s ö k e t v é r e s k a r d - r á n t á s r a k é s z t e t t e volna, hogy m e g v é d j é k a h a z á t a l á t h a t a t l a n ellenség fon- dorlataitól. Mi m á i g a k i v á n d o r l ó k v é d e l m é r e és o l t a l m á r a m é g csak egy S z e n t - R á f a e l - egylet a l a k í t á s á i g sem t u d t u k vinni. Mit szóljunk a m a g y a r s á g , a m a g y a r intelli- g e n c z i a , a m a g y a r n é p értelmi és erkölcsi el- t ö r p ü l é s é r ő l , h o g y elzüllésről n e k e l j e n beszélni?
A régi m a g y a r intelligenczia, a tábla-birók világa, „egyszerű ide t i s z t a erkölcsű, I s t e n t , h a z á t , k i r á l y t tisztelő, é r e t t e élő-haló" nem- z e t f e n n t a r t ó v a s d e r e k a volt a n e m z e t n e k . A m a i m a g y a r értelmiség, „szóval és t e t t e l t é n y e z ő " vezéreivel eg3
Tetemben, n a g y részében, v a l l á s t a l a n , n e m z e t i e t l e n , egyik l á b á v a l haza- áruló, a m á s i k k a l f o r r a d a l m á r , a r o m l o t t rész e g é s z é b e n a m a g a és h a z á j a jövőjével n e m t ö r ő d ő ; g o n d o l k o d á s á b a n felületes, erkölcsei- b e n laza, h a z a f i s á g á b a n l é h a ; m u n k á r a rest, t é k o z l á s r a , t e r m é s z e t é b ő l kivetkezve, m i n t h a r á s z ü l e t e t t volna, a l k o t á s r a k é p t e l e n és értel- metlen. E s m a g á n a m a g y a r k ö z n é p e n is m i t kell t a p a s z t a l n u n k ? H á l a I s t e n n e k , a mi n é p ü n k m é g s z e m l á t o m á s t jobb m i n t az értelmiség.
Még t ú l n y o m ó n a g y r é s z é b e n r a g a s z k o d i k az a n y a f ö l d h ö z , az ősi m u n k á h o z , az ősi vallá-
sossághoz és erkölcsi t i s z t a s á g h o z . Á m de a n é p f e j é t is k i k e z d t e m á r a k o z m o p o l i t a val- l á s t a l a n h á n y a v e t i s é g kísértése és a n é p szi- vébe is k e z d e n e k m á r a n e m z e t - t e s t külön- féle p o n t j a i n b e o l t o t t m é r e g - a t ó m c s e p p e k be-
szivárogni.
H o g y v a n ez, miért v a n az, hogy a m a g y a r intelligenczia és n é p az erkölcsi és I a n y a g i p u s z t u l á s f o r g a t a g á n a k k ö z v e t e t l e n
k ö z e l é b e s o d o r t a t o t t !
A v e s z e d e l e m a z é r t s z a k a d t a n y a k u n k b a , m e r t először a m a g y a r n e m z e t ki h a g y t a m a g á t v e t k ő z t e t n i ősi szelleméből és erényei- ből, szóval „ r ú t idegent
1 4c s e r é l t ; másodszor, m e r t m e g e l é g e d t e k j o b b á r a l e g j o b b j a i n k is a p u s z t a ébresztéssel és ébrenléttel, de a fárad- h a t a t l a n , önfeláldozó, a k a d á l y o k t ó l m e g n e m riadó m u n k á r a , szóval mentő t e t t e k r e kevesen v á l l a l k o z t a k s azok is e g y e t é r t é s és ö s s z e t a r t á s nélkül.
I t t a t i z e n e g y e d i k óra a m a g y a r n é p ősi m a g y a r k e r e s z t é n y szellemének és h a z a f i a s e r é n y e i n e k a m e g m e n t é s é r e . A S z e n t - I s t v á n - T á r s u l a t külön osztályt n y i t o t t k e b e l é b e n a m a g y a r n é p szellemi és erkölcsi nagyra-neve- lése s z á m á r a a p á r t o l ó t a g s á g i n t é z m é n y é n e k felállításával. M á s u t t , külföldön, az ily népies olvasó-társulatok a n é p százezreit g y ű j t i k össze h a t á s u k n a k óriás g y ű r ű i körébe. A n é m e t o r s z á g i W i n d h o r s t - f é l e „Nép-egyesület
í :t a g j a i n a k a s z á m a közel j á r a félmillióhoz.
A d d i g m e g n e álljunk, m í g a Sz.-I.-Társulat p á r t o l ó n é p o s z t á l y a 50,000—100,000 t a g i g fel n e m vitte. Minden k a t h o l i k u s lelkipásztor és t a n í t ó s z á z á v a l — e z r é v e l h o z z a fel m a g á v a l a k a t h . m a g y a r n é p e t az őskeresztény m a g y a r szellemnek és erkölcsöknek ebbe a nép- nevelő olvasó-iskolájába!
M e r t n e m c s u p á n ébredésre ; m i n d e n e k f e l e t t felkelésre, m e n t ő , és alkotó cselekvésre és a t e t t e k n e k hosszá, s z a k a d a t l a n sorára
v a n szükségünk. ***
Eskető szentbeszéd.
A budapest-terézvárosi templomban elmondta dr Bita Dezső bélai ez. apát, tud. egyet. ny. r. tanár.
Azt a szövetséget, melyben két szív örökre egye- sül és Isten rendelete szerint az egyház által meg- szentelést nyer, sz. Pál nagy titoknak nevezi, mintegy utalva azon érzelmek mélységére, melyek titokszerű de hatalmas erővel szivet szivhez vonzanak, hogy leg-
Ii. Félév. 1. sz. RELIGIO. 3 bensőbb életközösségben Istennek bölcs tervét az em-
beriség föntartására megvalósítsák.
A kath. egyház a házasulandókra a szentség ki- szolgáltatásával égi malasztot áraszt és tiszta szere- tettel úgy kapcsolja össze a férjet és nőt, mint Jézus az ő egyházával van egyesülve : egytest, egylélek Krisztusban.
A kath. egyház emelte fel a nőt lesülyesztett állapotából. Mi volt a 110 Krisztus előtt, s mi lett ő általa? A pogány nő rabszolgája volt azon férfiúnak, kinek eladatott, kihez minden vonzódás, akarat s füg- getlenség nélkül tartozott, jogtalanul, védtelenül minden önkénynek feláldozva, még saját gyermekéhez sem volt joga. És most van-e magasztosabb egy keresztény
anyánál ? S miért ? Egy nő áll a kereszt alatt, vér cser- gedez fejére a keresztről, megszentelve s nemesítve benne s általa az egész nemet, mert hiszen Krisztus- nak is volt anyja, és az Isten anya is egy nő volt.
A kereszténység adá meg a legszegényebb nő lelkének is azt a nagyságot, mely neki a férj kedélyére hatalmas el nem tűnhető befolyást biztosít ; nem eszé- lyesség, műveltség, szellemi méltóság, nem a sziv s kedély vakitó adománya, hisz azokkal a pogánynő is bir, mégis levolt igázva magában a müveit Grörögor- szágban is s annak bölcsei jóváhagyták megbecstele- nítését. Csak a kath. egyház állította vissza a házassá- got régi alapjára, úgy hogy két személy legyen egy testben, egy egygyel örökre, azt a szentség magasztos jellegével diszíté. Nem csak emberi frigy, valódi szent- ség az a vallás ótalma alá helyezve, megtisztulva, nemesülve. Nálunk a házasság az, mivé Isten rendelte : a családi élet szentélye, a tiszta szeretet szülőföldje, az erények alapja, az emberi társaság benső életszel- leme, a megelégedés, boldogság lakóhelye. Legyen ez az általam megáldott szent szövetség is valóban ilyen.
Ez a frigy u j életnek kiindulási pontját képezi, melynek esélyei Isten kezében vannak. Lehet sejteni örömeit, küzdelmeit, szenvedéseit, de tudni nem.
A mi ma az emberi boldogság teljessége gyanánt tűnik fel, az holnap téves számításnak bizonyulhat ; a mi ma remény, holnap lehet csalódás. Még hozzá a kötelék, mely két lényt egymáshoz fűz, feloldhatlan : igy akarja az Isten, igy az egyház Jézus parancsából.
Örökre mondták önök, mondta velők az egyház, mely az emberi dolgok állhatlansága közepette, a hol semmi sem állandóbb az állhatatlanságnál, oda állítja a szilárd- ság ideáját, a szentséget, oda állítja Isten sz. kegyelmét, melyhez köttetik önök sorsukat, szerencséjüket, hűségü- ket s reményöket.
Egy hires állambölcs csodálatosnak találta s olyan- nak, a mi másutt sehol sem történik, hogy a ker. vallás, ámbár az embernek csak jövő boldogságával látszik törődni, mégis legjobban, sőt egyedül csakis neki sikerül az embert már az életben boldogítani. De csak hatolt volna az alapig, melyen ez a tapasztalat nyug- szik, s a melyből származik, megtalálta volna az okot is, azt a nagy társadalmi elvet, melynek következtében az történik. Abban van ez, hogy a ker. vallás a
jövőélet boldogságát itt csak megígéri az embernek.
A ki egyedül arra gondol, hogy boldogságát teljesen már a földön föltalálja, az sohasem lehet boldog, s nem boldogíthatja a társadalmat.
Az embernek ezernyiezer vágya minden körül- mény közt ki nem elégül; természetünk tulajdonsága, hogy egy tökéletesebb, tisztább s állandóbb boldog- ság után vágyakozzék, mint a mit az életben elérhet.
Nem ismeri az embert, a ki azt hiszi, hogy egyik kíván- sága teljesültével a másik is lecsendesül. Birná bár a világot, annak miuden kincsét, mint Nagy Sándor, végre is azt fogja mondani : bánom, hogy nincs több világ, melyet meghódíthatnék. Isten az emberi lelket oly nagygyá alkotta, hogy azt csak a végtelen jó, az Isten bírása elégítheti ki, amint a szivek nagy ismerője sz.
Ágoston mondja: „Onmagadra teremtettél engem Istenem, s nyugtalan az én szivem, míg Te benned meg nem nyugszik."
Míg a hitetlen — vágyainak, szenvedélyeinek kielé- gítését itt minden áron követeli, s e miatt aggódva tépelődik, mert sietnie kell, miután szerinte a sírontúl nincs boldogság : addig az Istent hívő keresztény a hiányokat, szenvedéseket, melyektől a hitetlenek sem mentek, békével viseli, a mindentlátó és jutalmazó Isten végzésein megnyugodva ; s ez a nyugalom teszi a békét és boldogságot a földön. Az ifjúság és szépség idővel elmúlnak ; jönnek napok, midőn mindkettőnek hanyatlásával hanyatlani fog e szentfrigyben is minden emberi, s csak az marad, a mi isteni. Elenyésznek az ábrándok, a fölcsigázott képzelet szülte remények is alászállnak, s beáll az élet valósága, komolysága, a maga gondjaival, sokszor fájdalmaival! Hol van ekkor a vigasztalás angyala? Egyedül Istennél a vallásban, a mely tanítója az igazságoknak a hit által, az erény támasza és teljessége a szeretet által s a remény által, melyet nyújt, a legtisztább öröm, vigasztalás, nyugalom s boldogság forrása. Csak a vallásnak fényénél látjuk tisztán, hogy a jelen élet nemcsupán az élvezet, hanem a munka és harcz állapota s nem kell attól tartanunk, hogy teljesen elesik jutalmától az erény után való őszinte törekvés, mely itt gyakran minden földi jótól megfosztva, el nem ismerve, sőt letapodva fekszik.
Becsüljék meg, őrizzék ezt a nagy kincset, melyet már vallásos szüleiktől örököltek ; éreztessék annak boldogító melegét s erejét azon fogékony szivekkel, melyeket oktatásukra, nevelésökre bíz az Isten. Nagy szükségünk van vallásos nemzedékre.
Szerencsés életpálya nem lehet, melynek elején s végén nem áll Isten. Kisérje önöket is nehéz utjok- ban a jóságos Isten ; legyen kegyes vezetőjök, legyen tiszta szent frigyöknek hű őre, s barátja, de legyen egyszersmind szeretetök s hűségöknek jutalmazója.
Amen.
1*
m
4 RELIGIO. L X I I I . évi. 1904.
O k m á n y t á r .
A m. kir. igazságügyin in isteniek és a m. kir. közokta- tásügyi ininisternek rendelete (T. 107/15.1. M. szám.) a végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű katholikus papok
hagyatéka tárgyában.
Az örökösödési eljárásról szóló 1894: XVI. t.-cz.
127. §-ában nyert felhatalmazás alapján rendeljük, amint következik:
1. §. A végrendelet nélkül elhalt alsóbbrendű, vagyis a Kollonics-féle egyezmény (1715: XVI. t.-cz.) alá nem tartozó latin, görög és örménj7 szertartási!
katholikus papok hagyatékában való részesedés tár- gyában érvényben levő anyagi jogszabályok az 1894- évi XVI. t. cz. 127. §-ához képest érintetlenül fen- tartatnak.
E papi hagyatékokban való részesedésre vonat- koznak nevezetesen a következő különös jogszabályok :
1. A hagyatéki vagyonból levonandó első sorban a temetés költsége, és a hagyaték rendezésének költ- sége, ezután a cselédség bére, az orvosok tiszteletdíja, a gyógyszertár számlája s végül az elhalt után netán fenmaradt egyéb tartozás.
2. Azokban az egyházmegyékben, ahol az elhalt papok könyveire és ruháira nézve az egyházmegyei határozmányok (statutumok) intézkedéseket tartalmaz- nak, ezek az intézkedések érvényben maradnak azzal a megszorítással együtt, hogy amennyiben az elhunyt hagyatéka nem fedezné az 1. pontban említett terhe- ket és tartozásokat, e vagyontárgyak értéke is ezek- nek a terheknek és tartozásoknak törlesztésére for- dítandó.
3. A tiszta hagyatékból levonandó az 1839. évi márczius 12-én 9554. sz. alatt kelt helytartótanácsi rendelettel újólag érvénybe helyezett 1802. évi julius 13-án 18,253 sz. alatt kelt rendelet értelmében a pap- neveldéket, az elaggott papok intézetét és egyébb jótékony intézeteket megillető és az egyházmegyei liatározmányokban részint a hagyaték bizonyos szá- zalékában, részint határozott összegben megállapí- tott rész.
A polgárosított határőrvidéken az 1792. évi ápr.
12-én kelt rendelet szerint, melynek ide vonatkozó rendelkezését a határőrvidékre nézve az 1839. évi márczius 12-én 9554. sz. alatt kelt helytartótanácsi rendelet érvényben hagyta, a tiszta hagyatékból 5 százalék vonandó le a papnövelde s az elaggott papok pénzalapja javára.
4. A megmaradt hagyatékot az 1774. évi május 27-én 2474. szám alatt kelt legfelső királyi, valamint az annak alapján 1774. évi augusztus 8-án 3524. szám alatt kibocsátott helytartótanácsi rendelet értelmében három egyenlő részre kell osztani, u. m. a) az egyház, b) a rokonok és c) a szegé^^ek harmadára.
Olyan egyháziak hagyatéka, kik sem plebánosi, sem egyéb egyházi javadalmat nem élveztek, hanem mindig vagy saját vagyonukból éltek, vagy magá- nosoknál mint tanítók vagy nevelők működtek, az 1812. évi október 6-án 4030/24.269. szám alatt kelt
helytartótanácsi rendelet értelmében érvényes végren- delet hiányában egészen a rokonokra s ha ilyenek nem maradtak, egészen az államkincstárra száll.
5. Az egyházat illető harmadrész hovafordítása az erre vonatkozó szabályok szerint történik. Az 1822. évi április 16-án 9044. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az egyházat illető harmadrész három egyenlő részre osztandó, melyekből egyrész azé az egyházé, melynél az elhalt legutóbb működött, két- rész pedig az egyházmegyei pénztáré.
6. A rokonok harmada, ha nincsenek rokonok vagy ha a rokonok az örökhagyótól a tizedik iznél távolabb állanak, az államkincstárt illeti (1776. évi márczius 18-án 1240. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet.)
7. A szegények harmada, ha ezer koronát nem í halad meg, az 1819. évi julius 23-án 8,372. sz. alatt kelt legfelső királyi rendelet értelmében azon egyház I szegényeit illeti, ahol az örökhagyó legutóbb működött,
; E szabály alól ki van véve a kanonokok után maradt I hagyatéknak a szegényekre eső harmada, mely, ha ezer koronát nem halad meg, az 1807. évi julius 21-én
! 14,670. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelethez képest a káptalani birtokok szegényeit illeti.
Ha a rokonuk szegények, a kanonokok és egyéb alsórendű papok hagyatékának a szegényekre eső és ezer koronát felül nem haladó harmadát az 1774. évi augusztus 8-án 3,542. helytartósági szám alatt kibocsá- tott rendelet alapján a rokonoknak kell — a mennyi- ben kérik — kiadni.
Ha a szegényedre eső egyharmad meghaladja az ezer koronát: az 1807. évi julius 21-én 14,670. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében az illetékes egyház- megyei hatóság által készíteti és l ormányhatósági megerősítést nyert felosztási tervezet állapítja meg, hogy a szegények harmadából milyen jótékony alapok és milyen arányban részesüljenek.
A felosztási tervezet megalkotásánál az örök- hagyó szegény rokonai, ha kérik, tekintetbe veendők.
8. Az 1812. évi október 6-án 4030/24269. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet értelmében a java- dalmukat királyi adományozásból biró azon apátok vagy prépostok hagyatéka, kik egyszersmind kanono- kok vagy plébánosok voltak, amennyiben apáti vagy préposti javadalmuk birtoklásának első évében érvé- nyes végrendelet hátrahagyása nélkül halnának el, azon szabályok szerint osztandó fel, melyek a kanono- kok és plébánosok hagyatékára nézve az előző pontok szerint meg vannak állapítva. Kivételt képez a hagya- ték azon része, mely az apátság vagy prépostság javai- ban a fundus instructuson felül — beszámítva a függő termést is — találtatott, mert ezen rész, valamint az első birtoklási év elmultával az egész hagyaték a Kollonich-féle egyezmény szerint bírálandó el.
9. A fentebbi szabályokat kell megfelelően alkal- mazni a leszármazók és özvegy hátrahagyása nélkül elhalt görög-katholikus papok hagyatékára is, azzal az eltéréssel, hogy az 1808. évi deczember 20-án 26,838. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet 2. §-a
II. Félév. 5. sz. RELIGIO. 9 és a helytartótanácsnak 1836. évi január 4-én 113.
szám alatt kelt rendelete értelmében a hagyatéknak a szegényekre eső harmada minden körülmények között az illető egyházmegyei özvegy- és árvaalap javára fordítandó.
10. A végrendelet nélkü leihalt volt és szekularizált szerzetesek után egyharmadrészt a rokonok vagy azok hiányában az államkincstár kap. A másik kétharmad azon pénzalapot illeti, amelyből fizetésüket húzták (1836. évi január 4-én 113. szám alatt kelt helytartó- tanácsi rendelet.)
11. Érvényes végrendelet nélkül elhalt szerzetesek hagyatéka a szerzeté, amelyhez tartoztak, még akkor is, ha a lelkipásztorkodásban vagy különben a kolos- toron kivül haltak el (1836. évi január 4-én 113. szám alatt kelt helytartótanácsi rendelet.)
12. Az erdélyi püspöki egyházmegyében a 3—11.
pontokban idézett rendeletek és az azokban foglalt jogszabályok helyett az 1822. évi egyházmegyei zsinat határozmányai (Statuta Almae Diocesis Transylvanicae anno 1822. die 17-ma Április in Synodo Diocesana publicata et concordibus votis approbata) vannak érvényben. E határozmányok értelmében a tiszta hagyatékot négy egyenlő részre kell osztani ; ebből egy negyedrész az egyházmegyei papnevelőintézet ós az elaggott papok alapját egyenlő felerészben, a többi pedig az egyházat, a rokonokat és a szegényeket illeti, ha azonban a rokonok szegények, a szegényekre eső negyedrészt is a rokonoknak kell kiadni.
(Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Budapest, jún. 30. Clara pacta, boni amici! — Minden cselekvésnél, hogy okos emberhez illő legyen, mindenekelőtt szükséges a helyzet, a czól, az eszközök és a körülmények világos látása. Napirenden levő igen fontos, mondhatni igazán életbe vágó dolog a népiskolai reform-tervezet. Mindenekelőtt tisztában kell lenni avval, hogy a kormány mit akar, névszerint, hogy a hitvallásos iskola-rendszerrel szemben mily állást foglal el. E tekintetben Tisza István gr. állásfoglalása és programmja mindenesetre mértékadónak veendő. A ministerelnök ebben a tárgyban igen határozottan nyi- latkozott a képviselőházban f. hó 15-én mondott beszé- dében. Nyilatkozatának azonban inkább csak a formája határozott és világos, tartalma homályban hagyott némely kérdést. De halljak magát a minister nyilat- kozatát szóról-szóra :
Olay Lajos t. képviselőtársam az iskola-ügyről is beszél és kevesli azt a reformot, mely a legközelebbi ankét-tanácskozás elé terjesztett előadói tervezetben foglaltatik. Lehet ott pro és kontra nagyon sokat vitatkozni, de a kormány programmjának és a mi meg- győződésünknek, amely alapját képezi programmunk- nak, csak oly javaslat felel meg, amely a felekezeti iskolák intézményét ebben az országban el nem törli, (He- lyeslés a jobboldalon) amely a felekezeteknek törvény- ben lefektetett jogait tiszteletben tartja, de igenis
fegyvert aci az állam keztbe két irányban : abban az irányban, hogy végre-valahára a magyar nyelvnek ko- moly és sikeres tanitását keresztülvigyük és a felekezdi iskolákban felmerülhető bárminemű államellenes és nemzet- ellenes jelenségeknek nyakát szegjük. Ezt a két czélt tüz- tük ki magunk elé, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ezt a két czélt el akarjuk, és el is fogjuk érni, ha a t. ház böl- csesége is ugy határoz, a benyújtandó javaslat által.
De engedjék meg nekem, én ezen tulmenni nem tar- tom az ország érdekében levőnek, mert igen nagy nemzeti érdeket látok abban, hogy hivek maradjunk a .magyar nemzetnek azon nagy tradiczióihoz, amelyek-
nek folytán e hazában élő idegen ajkú polgártársaink- nak szeretetét, ragaszkodását, rokonszenvét igyekeztünk megnyerni."
Világos ebben a nyilatkozatban, hogy a kormány iskolai reform-tervezete csakugyan még nem halál- harang kondulása a hitvallásos iskola felett. A kormány, evvel a mostani javaslattal, „a felekezeti iskolák intéz- ményét . . . el nem törli". Világos a kormánynak az az intentiója is, a mely minden „államellenes és nemzet- ellenes jelenségeknek" — kérlelhetetlenül .nyakát" igéri
„szegni". Homályban maradunk azonban a határozott ministeri nyilatkozat után is arra nézve, hogy mit tart a kormányférfiak lelke „államellenes és nemzetellenes jelenség"-nek, mert ime van kormány a világon, — a franczia, — a mely minden hitvallásos iskolát, de külö- nösen a kath. iskolát államellenesnek tart és üldöz és megsemmisit. Ez a pont pedig azért maradt a ministeri beszéd fonalán homályban, mert a ministerelnök nem mondta ki, hogy a kormány a „felekezeti iskolák in- tézményét" eltörlésének elvi ellenzője, csak azt mondta, hogy ezt az intézményt jelenleg „el nem törli.- A tervezett jogfosztásról, mely a „felekezeti iskolák intéz- ményét" a javaslat értelmében fenyegeti, a minister- elnök nagy bölcsen hallgatott. De nekünk az e hallga- tás igen becses, mert ünnepélyes bevallással ér fel.
Qui tacet, consentire videtur. A hallgatás ebben az esetben beismerés, annál is inkább, mert a tervezett jogcsonkitás ténye kiált és szemet szúr első tekintetre.
Tehát a jogcsonkitás ellen a leghatározottabban sikra kell szállni ! ? ?
Gyulafehérvár. Főpásztori felliivás lelki szentgyakor- latokra. —
Venerabiles in Christo Fratres !
Mox instabunt vacationes maiores, in quibus tum Clero, tum in scholis occupatis datur tempus liberum, ut requiescant a laboribus suis et novas hauriant pro novis laboribus fatigiisque vires. Datur etiam tempus aptius, ut indigentis animae immortalis magis providea- t u r ; tempus acceptabile et dies salutis. ut relatio nostra ad Deum et proximum instauretur, damna per annum parta resartiantur et salus aeterna in tuto collocetur.
Ideo vi officii mei Vos cum verbis divini nostri Salvatoris suavissime invito : „Venite seorsum in deser- tum locum et requiescite pusillum." (Marc. 6. 31.).
Procurabo Vobis denuo occasionem, ut exercitiis spiritualibus internum hominem reformare possitis et
6 RELIGIO. L X I I I . évi. 1904.
iuxta divinum monitum : romnem vallem implere, mon- tes et colles humiliare; et prava facere in directa et aspera in vias planas.' (Luc. 3. 5.).
Pro Venerabiii, C/ero hoc anno nonnisi in Csik-Somlyó dabuntur exercitia et quidem a á.-a Julii vespere usque ad 8.-m Julii; dein pro professoribus et magistris ibidem ab 11.-a Julii vespere usque lö.-m mane. Cursus practicus pro sacerdotibus et cantoribus musicam sacram addi- scere volentibus etiam hoc anno asservabitur diebus 15. et 16. Julii ibidem.
Licet perspectum mihi sit non omnes posse in Csik-Somlyó convenire, vehementer tarnen vobis com- mendo, ut quam plurimi ibi conveniatis et etiam pro- fessores et magistros permoveatis, ut designato illis tempore quam plurimi conveniant, mature scribendo Regenti convictus Georgio Bálint adventum suum sig- nando usque ad diem l.-m Julii, ut locus pro omnibus parari possit et nomma typis mandari queant.
Scitis Venerabiles Eratres, celebrari hoc anno jubileum Immaculatae Virginis et Christi Yicarium Pium X. indulgentias planarias concessisse cum amplissimis facultatibus lucrandas mensibus per me iam assignatis.
Cum tarnen exercitia sint tempus aptissimum lucrandi indulgentias plenarias, Clero, Magistris et Monialibus assignandum duxi tempus exercitiorum. Conveniemns igitur in Csik-Somlyó et conabimur, ut indulgentias illas viribus unitis lucremur.
Immaculata Virgo hoc a nobis expectat, ut hoc privilégium immunitatis ab omni culpa originali et quo- libet personali non tantum fidelibus nostris admirandum et reverendum proponamus, sed et nos ipsi summo gaudio venerationem nostram ei exhibeamus, cum nos qua sacerdotes tantam cum Illa similitudinem habeamus. j
Ipsa enim est Mater Immaculata summi nostri ; Pontificis et ideo immaculata, quia eius mater, nam j ideo «,sandificavit tabèrnaculum suum AltissimusAtqui I partem habemus in officio maternitatis, quotidie produ- cimus eum gloriosum, quem Maria passibilem produxit semel, et gignimus eum in cordibus fidelium velut matres Christi. Necessarium ergo est, ut et nostra anima sit tota pulchra et nulla macula sit in ea.
Mariae officium erat et est, ut ad fmem mundi conterat caput serpentis et solum ideo Illa nunquam fuit trita per serpentem ; item ut qua Regina et Mater ecclesiae catholicae suis temporibus procedat „pulchra ut luma, electa ut sol et terribilis ut eastrorum aeies ordi- nataa et cunctas haereses et errores sola interimat • atqui eadem est etiam nostra vocatio, ut regnum dia- boli ubique dispergamus regnumque Christi exstruamus consolidemusque. Monstruosa res foret, si vel unus nostrum pedibus tereretur diaboli.
Joannes sacerdos erat et ei dictum: vecce miter tuaa. dein ad Mariam : „ecce filius tuusa, ergo sacerdos commissus est Mariae Immaculatae, et haec vicissim nobis est tradita velut thesaurus post Eucharistiam pretiosissimus. Ipsa est nostra gloria, corona et mater.
Per manus nostras consecratas fit ipsa dispensatrix gratiarum, quia per manus nostras fluunt omnes gratiae.
Maria summopere veneratur sacerdotes, quia a
filio eius nobis data est omnis potestas super corpus Christi verum et mysticum. Reveretur nos sicut reve- rebatur Apostolos, quia humillima Virgo plenissime intelligit nostram dignitatem.
Christus rex noster est. Ast filius non potest sepa- rari a matre. Qui amat Christum, debet amare Matrem, quam et ipse summopere venerabatur. Ideo tota Eccle- sia, omnes Pontifices, Episcopi et Doctores, ordinum Fundatores, omnes sancti Sacerdotes per 19 saecula eximie venerati sunt eiusque gloriam et honorem ver- bis, scriptis, concionibus, consociationibus, sodalitatibus, processionibus propagare conati sunt. Quis unquam legit de sancto sacerdote, qui non zelasset cultum Mariae? Major est omni laude nec laudari sufficit.
Si teste concilio Tridentino cultus Sanctorum non solum utilis, sed et necessarius „Deus enim disposuit. ut irdercess'one sanctorum saîvemur, gratiae per illorum manus ad nos trans>fluant.u (Thom. Aqu.), cultus Marianus pro sacerdote eo magis. Maria enim est pons, per quem Deus ad nos descendit et nos ad Deum ascendimus.
Ideo de illa dicit Scriptura : „qui me invenerit, inveniet vitam et hauriet salutem in Dominou — ,,/n me omnis gratia vitae et veritatis.a
Sed haec communia omnibus. Sacerdotem aliae etiam rationes cogunt, ut Deiparae Immaculatae speci- alem deyotionem déférât.
Si enim in Ecclesia militante aeque ac triumphante Maria domina et regina agnoscitur et colitur, certe eximie colenda ab eo, qui tamquam Ecclesiae minister in officiis religionis ac pietatis aliorum Christianorum vices supplere debet.
Si Christi Dei et Domini nostri mater est, hanc haud dubie peculiari affectu, amore et devotione pro- sequi debet is, qui cum divino ejus Filio religionis affinitate speciatim coniunctus, cum eo sanctissimis ministeriis perficiendis iungitur, cocperatur illumque ipsum in manibus quotidie defert, quem Immaculata Virgo et mater toties in purissimis manibus gestabat.
Adde : ad divinum mysterium delectus plurimis eximiisque gratiae donis indiget sacerdos ad illud fideli- ter perfecteque imolandum ; plurimis maximisque sub- sidiis ad superandas difficultates occurentes, tentatio- nesque superandas ; ad illa autem subsidia et auxiliae efficaciter impetranda, nullus ignorât, quantum Mariae valeat intercessio. Bene dicit S. Antoninus : „ Qui sine Maria vidt gratias acquirere, ille sine alis vult volare—
y, Qui earn negligit, morietur in peccatis.u (Bonav.) — Qui in arca Noë non habitant, peribunt in undis.u (Joan Damasc.).
Quare si in virtutum sacerdotalium studio firmus et perseverans esse quis cupit, nullum vitae suae diem sinat elabi, quin ad huius clementissimae Deiparae praesidium confugiat et ex toto cordis affectu seipsum suosque illi commendet ipsiusque apud Deum interces- sionem et patrocinium invocet.
Perlegite, quaeso, egregii auctoris : „Memoriale Vitae Sacerdotalis" caput 21-um et multum animabi- mini ad cultum marianum. „ Vere beatus ille sacprdos, qui servtis est Mariae ipsique servos congregat! Beatus
II. Félév. 5. sz. RELIGIO. 11 populus, qui illám colit ! Hi accipient benedictionem a Do-
mino de rore coeli et [de pinguedine terrae ; gratiam in hoc saeciüo et glofiam in futuro Servus Mariae non peribit."
Colamus ergo Eam siucero corde, non tantum protectionis desiderio, sed et verae dilectionis affectu;
Mater nostra est, ergo debetur illi honor. Mater De1
est, templum et sanctuanum vivum Dei, ergo ipsi veneratio debetur. Gratia plena est, ergo debetur ipsi laus benedictionis. Misericors est, ergo debetur ipsi fiducia. Regina Sanctorum est et Domina mundi, ergo debetur ipsi servitus.
„Totis medullis cordium, totis praecordiorum affectibus et votis omnibus Mariam veneremur, quia haec est voluntas eins, qui totum nos habere voluit per Mariam. (S.
Bernardus.)
Ideo, Yenerabiles Fratres, cum gaudio convolemus ad Matris Miser i cor diae sacrarium in Csik-Somlyó, et sub oculis eius comparemus nos cum Immaculata matre 1
nostra, et ipsius intercessione omnipotenti conemur : omni vi et studio Ipsi in puritate cordis, in virtutum ; splendore similes fieri, ut qua veri Christi sacerdotes honorificemus ministerium nostrum et dein domum reversi omnem arripiamus occasionem ut et fideles nostri participes fiant indulgentiis plenariis, toto corde annuntiando gloriam Immaculatae eiusque potentiam et amorem, scriptum est enim : qui dilucidant me, vitam aeternam habebunt(Sir. 31.).
Datum Albae-Carolinae, festo Sacratissimi Cordis Jesu, a. 1904.
KATH. BETELÉS- és TAMTÁSÜGY.
A Mária-Congregatiók 111. orsz. értekezlete.
A mint jelentettük, ugy folyt le f. hó 1-én a Regmim Marianum Damjanich-utczai házában, Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspök ur vezetése alatt. A tanitó szerzetesrendekből és a hittanitással foglalkozó világi papság köréből igen sokan voltak jelen.
A Regnum Marianum házában délelőtt 9 órakor gyülekeztek a kongresszusra feljött tagok. Mailáth gróf püspök úr, 9 óra után megérkezvén, legelőször a kápol- nába mentek a megjelentek s a püspök úr előimádko- zása mellett munkájukra az elevenitő Szentlélek erejét esdették le. A templomból az ülésterembe vonultak a jelenvoltak s fél 10 órakor vette kezdetét az ülés, melyen jelen voltak:
Kánter Károly apát-plebános, alelnök, a Jézustár- sasága képviseletében Damián János, Komárik István, Alaker István, Biró Ferencz, Bus J a k a b és Hauer Ferencz, a Szent-Benedek-rend képviseletében Strommer Viktorius dr, a cisztercita-rendből Láng Incze dr, Markovits Bálint dr, Csokonai Zsigmond dr, Szeghy Ernő dr, a premontrei-rendből Szentkirályi Zsigmond, Mártoncsik Lajos, Zimányi Mihály és Farkas István, a kegyes tanitórendből Magas Mihály, a minoritarendből Lakatos Ottó, a lazaristák közül Lollok József. Ott voltak még Kereszty Viktor dr és Csajka Ernő dr theologiai tanárok, Gruska Lajos pápai kamarás, sáros- pataki plébános, Galcsek György és KŐszeghy Mihály
dr aligazgatók, Soóthy Gyula gyulafehérvári spirituális, Guzsvenitz Vilmos igazgató, E r n s z t Sándor dr képv., Kersch Ferencz karnagy, Fiebiger Sándor dr, Pokorny Emánuel dr, Kuluncsich Pál, Droppa József, Buday Gerő. Andruscsakevics Henrik, Truppéi Győző, Perémy Imre dr, Németh István, Csúcs István, Siposs Antal, Milakovszky István, Gallovich Jenő dr, Krywald Ottó, Trikál József dr, Wiedermann Károly dr, Sebők Imre dr hittanárok, Bundala János dr, Török Mihály dr, Valnicsek Béla, Fehér János, Blázsik Károly és Boron- kay Miklós káplánok, Tillmann Béla hírlapíró, Val- kovits József, Thym Adolf, Szalva Dezső, Pongrácz József, Szuhán István, Répás József. Kersch Mihály, Luncz János dr, Molnár László, Nagy Ferencz hitok- tatók, Sólymos Oszkár igazgató, Izsóf Alajos szerkesztő stb. és számos növendékpap.
VEGYESEK.
— A Y alikán lapja, az „Osservatore Romano"
jún. 28-iki száma jelenti, hogy jún. 26-án coram San- ctissimo a kánonjog koclifikácziója végett kiküldött pápai bizottság consistoriumot tartott és ezzel munká- j á t megkezdette.
— Szent István szobra. A budai halászbástyának de sőt az egész fővárosnak egyik legszebb disze lesz az első magyar apostoli király, szent István hatalmas emlékszobra. A szobor talapzata, melyet történelmi domborművek ékesitenek, már föl is van állítva. A szobor maga csak esztendőre készül el. A késedelem oka az, hogy szent István lovas-alakját, melyet Stróbl Alajos tanár már tavaly megmintázott, át kell alakí- tani. Az uj mintán most dolgozik a művész. A mint elkészül vele, azonnal érczöntőbe küldik.
— Ausztria sem jobb a Deákné vásznánál. Linz- ben a bécsi kereskedő-segédek egyesületének elnöke ülésben azt az indítványt tette, hogy mivel a tem- plomba járás (Kirchenbesuch) zavarja a vasárnapi nyu- galmat, az e nyugalomra való tekintetből eltiltassék.
A hires úrról, a kit Picknek neveznek, tudni való az, hogy azok közé az urak közé tartozik, a kik majomtól származtatják magukat és a vallást „magán ügy"-nek tekintik.
— Francziaországból a ker. vallásnak és a Krisz- tus Urunknak gyalázatos és egyúttal rettenetes meg- sértéséről érkezett hír. Guéméné-Penlacban (Loir dep.) az u j Kálvárián sötét éjjel két bicziklista szörnj'ü lövöl- dözést vitt véghez. A falu lakossága összeszaladt s irtózattal látta, hogy a feszületen Krisztus alakja több helyen keresztül van lőve A pokoli hősök a nép kö- zeledtére sebesen elbiczikliztek.
— A. budapest belvárosi plébános beiktatása. A Belvárosnak minap megválasztott u j plébánosát, Bakács Jánost nagy fénynyel, a szokásos egyházi szertartások közt Péter-Pál napján iktatta be dr Kohl Medárd fölsz.
püspök úr lelkipásztori állásába. A belvárosi főplebá- niatemplom, ahol az ünnepség végbement, a zsúfolásig megtelt diszes, előkelő közönséggel. Az első padsorok- ban foglaltak helyet Halmos János polgármester és Kléh István m. kir. udvari tanácsosok, Polóriyi Géza és
• í
