Szent Callixtus katakombái Rómában.
Midőn a kereszténység Rómában biztosabb alapra szert tett, megtisztította a halottak tiszteletreméltó kultusát a pogány babona mellékművétöl. E tisztelet-tel egybekapcsolta a jövő életre való utalást, az aláza-tosságot és ajtaaláza-tosságot, melyek a csendet, magába-szállást és elmélkedést előnyben részesítették szemben a lármás és pompás intézkedésekkel, a melyektől igazi szeretet és kegyelet többnyire száműzve volt. Nem a naptiszta ragyogó fényében, a mulatság és könnyel-műség helyein, mint a pogányok temethették el egy üldözött valláskövetői rokonaikat és barátjaikat, az egyház első századaiban oly számos vértanú tisztelet-reméltó tetemeit.
Igy keletkeztek Róma körül a földalatti barlangok és temetők, melyeket katakombáknak neveztek el, a halottak messzeterjedő lakosztályai, melyek a leg-vérengzőbb üldözések idejében egyúttal az élők men-helyéül szolgáltak, valamint szentélyül a szenttitkok megünneplésére ; bámulatos egy mű, csak keresztény síroknak szánva és keresztények által létesítve, a mint az manapság a legszorgosabb és legtudományosabb kutatások által megerősítve lett.
Mindeme földalatti lakosztályok közt kétségkívül Szent Callixtus katakombái a legnevezetesebbek, igy elne-vezve Szent Callixtus pápáról, ki ott a III. században jelentős munkákat vitetett végbe.
E katakombákról is, ép úgy mint a többiről évszázadokon keresztül megfelejtkeztek, míg végre a szorgos tanulmány, kutatás és ásatás tárgyát képezték, A híres Via Appia ós Via Ardeatina dombjaira a két utóbbit összekötő Viadelle Lette Chiese közt fekszenek.
A domb körül fölséges tájék terjeszkedik k i : keleten és délen kékhegyek lánczolata és zölddombok, szemben az örökváros büvészes árnyképével és végre baljára végtelen Campagna a múltidők romjával.
A keret felséges ; váljon a domb ölében lévő kép, nem fog-e bennünket még inkább lebilincselni '? Hosszú, sajátságosan egymás fölé elrendezett folyosók mindkét oldalukon a kereszténysírok megszámlálhatlan sorát rejtik magukban. E szűk tárnák tizenkét kilometere manap hozzáférhetők, s a képzelet megítélheti, hogy a csendes város mily óriási meghosszabbodásai és elágazásai maradnak még elrejtve, melyekben a hivők utolsó menhelyüket találták.
Itt-ott a folyosók kis termekké vagy kryptákká 10'
8 4 RELIGIO. LXILL. évf. 1904.
szélesednek ki, melyek egy különös emlékkönyvben vannak lerajzolva. Ott ép ugy, mint mindenütt az idö, de még inkább a sokkal gonoszabb emberi kéz sokat elpusztított, fönmaradtak mindazáltal jelentős marad-ványok, melyek a legkisebb töredékig beszédesek.
Félig elpusztult vagy színehagyott festések, feliratok, széttördelt márványképek és faragványok, manap is a tudós lelkéhez és szivéhez ugy szólanak, mint az ajtatos zarándokhoz. Részletes leírás nem volna itt helyén. Csak néhány pont, mely bennünket a kata-kombák megszemlélésénél különösen lebilincsel és el-ragad, legyen itt fölemlítve. Itt van az úgynevezett
oltáriszentség kápolnája, melynek fokán jelképes képek ama szent tényeket és titkokat jelképezik, melyeket a kath. egyház eredetétől fogva vallott és lát, továbbá a pápák kryptája, mely bennünket szt. Péter hivatali utódaira és vértanúira emlékeztet ; szt. Cecilia kryptája, hol a zarándok meghatva térdet h a j t e nemes szűz és hősi vértanú sírja előtt, kinek emléke a népek szivé-ben él és kinek hite nemes elődeire u j fényt vetett.
E vallásos és tudományos kincsek tárházai ősö-ket igényelnek, s a látogatók e földalatti tömkelegben vezetőre szorulnak. E czélra ő szentsége X I I I . Leo pápa a trappistákat rendelte ide.
A trappisták ott laknak a katakombák fölött s mint a szeretet vértanúi azok mélyébe imáikat és a sz.
áldozatot viszik le. Ugyanazon helyekre, a hol valaha az első keresztények a pallos és vadállatok áldozataiért imádkoztak és szent áldozatot mutattak be s diadal-énekeikre a mennyei magasságból a valaha üldözött, de most megdicsőült vértanúk áldozatai felelnek vissza.
Dr Ott Ádám.
A breviárium története.
I r t a : Császár József dr.
( F o l y t a t á s . )
A szentek ünnepeit kezdetben nem ülték meg általánosan, hanem csak részlegesen s így officiumaikat sem mondották mindenütt, hanem csak azon egyház-ban, melyhez az illető szent tartozott. De itt is meg-maradt a napi officium, csak ezenkívül elmondták még a szentről szóló otficiumot is. Az ilyen egyházakban tehát kettős — duplex — officium volt. 1 A szentek tiszteletének térfoglalásával terjedt a kettős officiumok szokása is. Mivel a pápák az egész egyháznak atyjai, VII. Gergely pápa elrendelte, hogy a szent pápák ünnepeit az egész egyházban mindenütt ünnepélyesen, külön officiummal megüljék. 2 Igy keletkezett az offi-cium de tempore mellett az offioffi-cium sanctorum. Ha
1 I l l a i g i t u r f e s t a d u p l i c i a a p p e l l a t a s u n t , q u a e d u p l i c e m m i s s a m e t d u p l e x officium h a b e b a n t : G r a n c o l . 1. c. 44.
2 G r e g o r i u s b u i u s n o m i n i s p a p a s e p t i m u s , a p o s t o l i c a e sedis p r a e s i d e n s c o n s t i t u i t , u t S a n c t o r u m o m n i u m r o m a n o r u m p o n t i -ficum u t m a r t y r u m f e s t i v i t a t e s , s o l e m n i t e r u b i q u e c u m p l e n o officio c e l e b r e n t u r . N a m c u m q u a e l i b e t ecclesia sui p a t r o n i , e t i a m s i c o n f e s s o r f u e r i t , f e s t u m s o l e m n i t e r o b s e r v e t , q u a n t o m a g i s e o r u m , q u i t o t i u s ecclesiae n o n t a m p a t r o n i , q u a m p a t r e s e x s t i t e r u n t , q u a m e t i a m u s q u e ad m a r t y r i u m v e r b i s i n s t i t u e r e n o n d e s t i t e r u n t ? Microlog. c. 43.
most már tekintetbe vesszük, hogy az imaórák eredeti alkotórészeihez (zsoltárok, olvasmányok, imák) újak (himnuszok, responsoriumok stb.) járultak és hogy a zsoltárokat rendszerint ugy énekelték, könnyű belátni, hogy e kettős officiumoknak elmondása meglehetősen nagy teherrel járt az egyháziakra s emellett egyéb, hivatalos teendőikben gátolta őket. Szükségessé vált tehát a kétféle officium egymáshoz való viszonyá-nak rendezése, illetőleg az officiumok megröviditése.
E tekintetben VII Gergely tette meg az első lépést.
(Innen származik a Breviárium elnevezés,3 mely, úgy látszik, Mierologus-nál fordul elő először.) VII. Gergely ugyanis, kinek elődei : szent Damasus, Leo, Gelasius, Nagy szent Gergely, I. Hadrián, III. Gergely mái-szintén fáradoztak az officium javításán, az 1074-ben tartott római zsinaton megállapította az officium rend-j é t s azt az egész egyházra nézve kötelezőleg előírta
Az erre vonatkozó határozat a következő:
„In die Resurrectionis usque in Sabbatum in albis et in die Pentecostes usque in Sabbatum eiusdem très Psalmos tantum ad Nocturnos, tresque lectiones antiquo more cantamus et legimus. Omnibus diebus aliis per totum annum, si festivitas est, novem Psalmos et très lectiones recitamus. In dominicis diebus 18 Psalmos (excepto die Paschae et Pentecostes) et novem lectio-nes dicimus. Ilii autem, qui in quotidianis diebus très tantummodo psalmos et très lectiones celebrare volunt, non ex regula S. Patrum, sed ex fastidio et negligentia probantur hoc facere. Romani vero diverso modo agere coeperunt, maxime a tempore, que Teutonicis conces-sum est regimen nostrae ecclesiae. Nos autem et ordi-nem Romanum investigantes et antiquum morém nostrae ecclesiae, imitantes antiquos Patres, statuimus fieri, sicut superius praenotavimus." i
A Gergely-féle breviárium, mely hamarosan elter-jedt, még mindig hosszú volt, jóval hosszabb jelenlegi alakjánál: egy év alatt úgyis az ó- és új-szövetségi szentírásnak majdnem valamennyi könyvét olvasták, a Psalteriumot minden héten elmondták, aztán az egyes hórákhoz különféle, a mostaniaknál jóval hosszabb preces-ek voltak csatolva, a mi ma csak ritkán fordul elő. A Gergely-féle officiumok elmondása tehát még mindig sok időt vett igénybe.
A X I I I . században ú j átalakuláson ment át a breviárium : megrövidítették, bár ez a rövidítés egye-lőre csak a lateráni pápai kápolna részére szólt, de aztán Róma többi templomaiban is meghonosodott e rövidített breviárium. A Ferencziek szintén ezt hasz-nálták, miután negyedik generálisuk, Haymo IX.
Gergely beleegyezésével czélszerűbbé tette berendezé-sét. A Haymo által javított breviáriumot III. Miklós pápa jóváhagyta s ennek használatát Róma összes templomaiban elrendelte.5 Meratiü megjegyzi ugyan,
3 Q u a m vis B r e v i a r i i s e u p o s i u s officii divini aliqalis con-t r a c con-t i o i n s con-t i con-t u con-t a f u e r i con-t a S. G r e g o r i o VII. ac p r o p con-t e r e a e officium i t a c o n t r a c t u m B r e v i á r i u m a p p e l l a r i incoeperir, n i h i l o n i m u s e t c . . . . M e r a t i S. 2. c. 1. n. 4.
4 R o s k o v . i. m. 49. old.
5 R a d u l p h . D e c a n o n u m o b s e r v a t i o n e prop. c~2.
6 S. 2. c. 1. n. 4.
II. Félév 11. sz. RELIGIO. 85 hogy Haymo czélszerűbben rendezte be a
megrövidí-tett breviáriumot, de hogy ez miben állott, erre nézve nincs határozott adatunk. Az bizonyosr i vehető, hogy VII. Gergely az ünnepi officiumokat beosztotta a bre-viáriumba, a kettős officiumokat pedig megszüntette.
Ezzel megadta a lökést arra, hogy a de tempore és a de sanctis officiumokat összefoglalják, mint még ma is a szent István, szent János stb. officiumait nem a Proprium Sanctorum-, hanem Proprium de tempore-ban találjuk. Mivel pedig a de tempore szóló officiu-mok húsvét után igazodtak, a szentek officiumai pedig állandóan bizonyos naphoz voltak fűzve, a breviárium kezelése nehézkessé vált. Jogos tehát a föltevés, hogy Haymo javitása abban állott, hogy a de tempore szóló officiumot elválasztotta a szentek officiumaitól s mind-kettőt külön, önálló részbe foglalta. E föltevés igazo-lására szolgál Beleth ós Durandus könyve. Mindketten a breviáriumot ismertetik, csakhogy Beleth, ki Haymo előtt élt, olyan breviáriumot tartott ismertetésében szem előtt, melyben a de tempore és a de sanctis offi-ciumok össze voltak foglalva, míg Durandus, ki Haymo után élt, olyan breviáriumot ismertet, melyben az emlí-tett officiumok már mint külön részek szerepelnek.
Ebből következik, hogy a breviárium berendezése más volt Beleth és más volt Durandus idejében s a különb-ség épen a két Proprium elkülönítésében állott. Innen van,-hogy Durandus egyebekben híven követi könyvé-ben Beleth művét, csak épen e tekintetkönyvé-ben tér el tőle.
Idő fotytán egyesek az újítás szellemétől elka-patva, nagyon megrontották a breviárium eredeti szö-vegét s a szentek életéből vett legendákat is fölvették abba. Ezt előmozdította a XV. században föltalált könyvnyomtatás is. Innen van, hogy ebben az időben nemcsak az egyházmegyéknek, hanem Galliában, Német-országban, Belgiumban, sőt Spanyolországban is úgy-szólván minden templomnak megvolt a rómaitól eltérő breviáriuma.7 (Vége köv.)
EGYHÁZI TUDÓSÍTÁSOK.
Kalocsa. Főpásztori buzdítás a Szent-István-Társulat lehelébe pártoló tagok gyűjtése iránt. —
Ez év február 9-én 956. szám alatt kelt körren-deletemben felhívtam egyházmegyém kedvelt papságá-nak figyelmét a Szent-István-Társulat „Népiratkái14 ós
„A magyar nép könyvtára" czímű vállalataira, melyek-nek az a czéljuk, hogy ellensúlyozzák a nép között elterjesztett, hit- és erkölcsi szempontból egyaránt káros nyomtatványok romboló hatását.
Ezen dicséretes törekvés sikerét állandósítani és növelni van hivatva a Szent-István-Társulat népies tagsága, mely szerint évi 2 korona pártoló tagsági díj lefizetése ellenében összesen mintegy 40 ívnyi terje-delemben vallásos, oktató és egyéb hasznos ismerete-ket terjesztő könyveismerete-ket kapnak a Szent-István-Társulat pártoló tagjai. Valóban üdvös és nagyfontosságú intéz-kedés ez, mely okvetlenül bő gyümölcsöt fog termelni a hivek lelkében. Ha csak az idei évre tervezett
kiad-7 Roskov. Y. X X X V I I I .
ványok vétetnek figyelembe, már is szembeötlő, mily helyesen fogja föl a Szent István-Társulat nemes hiva-tását, midőn első sorban az U j Szövetségi szentírás történeti könyveit adja a nép kezébe, melyre ép a meglehetősen elterjedt rossz, illetve nem katholikus szentírás fordítások miatt igen nagy szükség van. A Szent-István-Társulat fényes múltja s jelenlegi u j a b b szervezete elég biztosítékot n y ú j t a n a k arra nézve, hogy a pártoló tagsági intézmény teljesen meg fog felelni a hozzáfűződő reményeinknek.
A katholikus ügyek iránti érdeklődésnek a világi-akban való felkeltése és fentartása egyik örvendetes eredménye hazánkban a hitélet megerősbödósének.
Ezen törekvés a lelkipásztornak is legfontosabb élet-hivatása. Azért valóban lelkipásztori működést fog kifejteni kedvelt papságom, ha minden igyekezetével buzgólkodni fog a Szent-István-Társulat népies, azaz pártoló tagságának terjesztésén. Ez annál is inkább könnyebbségére fog válni kedvelt papságomnak, mert valóban csekély tagsági díj ellenében igen értékes ós bőséges olvasmányhoz fogja hiveit juttathatni. Nem kétlem, hogy ép a fenti előnyökre és arra való tekin-tettel, hogy a pártoló tagok a Szent-István-Társulat-nak bármely — tehát a műveltebb közönségnek is szánt — kiadványát mérsékelt áron kapják, t. cz. pap-ságom a műveltebb hivek körében is törekedni fog minél több pártoló tagot szerezni. Mennyi rossz lesz megakadályozva, mily sok jó lesz elérve, ha műveltebb ós gazdagabb egyének az szent István-társulati pártoló tagság révén minél több oly jó olvasmánynyal rendel-keznek, melyet a háznépéhez tartozó cselédeknek is kezébe adhatnak !
Minél gyakrabban tapasztaljuk a munkásnép elé-gedetlenségét, azt a szomorú visszavonást, mely a munkaadó és munkás közt egyre határozottabban fel-lép, annál inkább jól felfogott érdeke a munkaadónak, hogy felebaráti érzületét munkása iránt ennek jó irány-ban való művelése által is kifejezésre juttassa. Ezért helyezek nagy súlyt arra, hogy a Szent-István-Társu-latnak legalább pártoló tagságába a műveltebb hívek is bevonassanak s általuk a „scripta scriptis opponenda"
elv a hitélet javára minél inkább érvényesüljön.
Újból kérem tehát egyházmegyém kedvelt pap-ságát, hogy a szent István-társulati pártoló tagság ter-jesztése érdekében széleskörű ós állandóan buzgó tevé-kenységet kifejteni szíveskedjék.
Az ügy fontosságára való tekintettel megengedem, hogy az alant közölt „Felhívás a magyar katholiku-sokhoz," melyből minden plébánia kapott egy példányt a kerületi esperesek útján, a templomok ajtajain is kifüggesztessék.
Kaloesán, 1904. óvi június 20. György
é r s e k . ,
Paris. A Vatikán és Francziaország. —
Francziaország és a Vatikán közt a szakítás tel-jesen bekövetkezett a ministertanácsi határozat folytán.
Lorenzelli nuncius Versailles mellett tartózkodik egy kastélyban.
Az összes párisi lapok befejezett dolognak
tekin-86 RELIGIO. LXILL. évf. 1904.
tik a Vatikánnal való diplomácziai összeköttetés meg-szakítását.
A Figaro a Francziaország és a Vatikán között fennálló diplomácziai viszony megszakításának fontos-ságáról szólva, azt mondja, hogy abban csak ideig-lenes intézkedést lát, mely szükségképpen az egyház-nak az államtól való elválasztására, avagy előbb-utóbb a viszony helyreállítására fog vezetni.
Rómában X. Pius pápa kihallgatáson fogadta Granito di Belmonte bécsi nuncziust, aki mint a párisi nuncziatura egykori tanácsosa, kiválóan ismeri a fran-czia politikai viszonyokat. Nyilvánvaló, hogy a pápa a Francziaországgal fennálló konfliktus felől hallgatta meg a bécsi nunczius véleményét.
A Vatikánnal való szakítás szükségszerű követ-kezéséről azt írja továbbá, hogy a ministerelnök rövid idő óta üresedésben levő püspöki székeket a Vatikán megkérdezése nélkül fogja betölteni. Az újonnan kine-vezett püspököktől nem veszik zokon, ha utólag kérik a Szentszék helybenhagyását. A Figaro azt véli, hogy a Vatikán ezentúl fokozott mértékben fogja figyelmét a keleti franczia protektorátus felé fordítani, mert Francziaország már nem vehető alkalmas protektor számba.
A pápai czimert már eltávolították a nuncziatura palotájáról. A konkordátum megszűnik és a kultusz-költségvetés tárczájának terhére már csak ez év végéig fizetik a kultusztételeket. A kormány már a jövő évi költségvetésből törölni fogja az illető költségeket. A nuncziaturát hivatalosan bezárják, épp úgy a vatikáni franczia nagykövetséget is. A kormány e nyáron fogja kidolgozni az egyház és az állam végleges elválására vonatkozó törvényjavaslatokat.
Le Nordez dijoni püspököt, a ki a kormány enge-delme nélkül Rómába utazott, azzal fogják meg-büntetni, hogy felfüggesztik a fizetését.
Combes ministerelnök a dijoni püspökhöz már átiratot is intézett, a melyben kijelenti, hogy a püspök a konkordátumot súlyosan megsértette azáltal, hogy a kormány felhatalmazása nélkül elhagyja megyéjét. A ministerelnök közölte a püspökkel, hogy illetményei attól a naptól fogva, a melyen megyéjét elhagyta, beszüntnek tekintetnek.
T Á R C Z A .
Szalézi missiók Amerikában.
— Dr Zafféry Károly szalézi pap tudósítása. —
( F o l y t a t á s . )
Előkészületek és elutazás. — A püspök különös jósága.
-— Villa do Rosarioban. — Apró halasztások.
Mihelyt ki lett nevezve az expeditió főnöke, hozzá-fogott a szükséges dolgok beszerzéséhez, hogy négy hónapon át a vadonban utazhassék. Mindenekelőtt ellátta magát a szükséges gyermekjátékokkal és egyéb csecsebecsékkel ; de minden igyekezete daczára nem sikerült május 10-dikéig vagyis az elutazás határnap-jáig elkészülnie. Csak 19-dikén reggeli 4 órakor állottak
mindnyájan utkészen intézetünk udvarán. Én a szent misét szolgáltam, mely alatt jelen volt az expeditió vezetője, Silva Rondon Emmanuel alezredes, továbbá Josetti Evariszt mérnök, a kik minket Villa do Rosa-rioig kisérni akartak. Erre elbúcsúztam az én drága főnökömtől Don Malantól és mindenik testvértől és Silvio Milanese hitoktatóval Szűz Mária védelme alatt útnak indultam.
Elindulásom előtt még egy levelet kaptam Mon-signore Carlos Luiz d'Amour püspöktől, áldását küldte nekem és kibővítette teljhatalmamat, a missiokra báto-rított annak tudatásával, hogy épp most végzi szent miséjét az én szándékomra. Ez valóban bátorságot öntött belém és Istenbe vetett szilárd bizalommal indultam útnak.
Két nap alatt 30 kilométernyi utat tettünk lóhá-ton és május 21-dikén megérkeztünk Villa do Rosa-rióba, ahol Junius 3-dikáig kellett maradnunk. Ez idő alatt jóakaratú emberekkel kötöttünk ismeretséget, akik elhalmoztak udvariasságukkal. Arról volt szó, hogy itt Rosarioban intézett nyittassék, melyre szükség van, és ezt az intézetet a szaléziak vezetésére akarták bizni, és oly nagy volt ebbeli vágyuk, hogy nekem teljha-talmat adtak arra, hogy magam válaszszam meg az építésre szánt helyet. E n kiválasztottam ugyan, de semmiféle Ígéretet nem tettem, hanem arra az időre halasztottam a jó emberek vágyának teljesítését, midőn Don Maian vissza fog érkezni Olaszországból, a hová utazni készült. Nekünk itt valóban szükségünk volna egy házra, mert Rosario a központ, ahonnét az utak a különféle indiántörzsekhez elágaznak úgy észak mint nyugatfelé. Nekem mint missionáriusnak itt kevés dol-gom vo'lt; a plébános csak két nap óta volt elutazva és én 3000 lélekből álló hivősereget elég jámbornak és a haladás u t j á n járónak találtam.
Végre junius 3-dikán reggeli 3 órakor, szent misémet elmondva folytathattam utamat és elhagj^tam a várost 30 lovastól kiséretve, a kik minden áron meg akartak engem tisztelni e kísérettel. Miután 4 kilomé-ternyi utat megtettünk, bucsut vettem a diszkisérettől sok hálanyilvánitást és áldásadás közt és egyedül maradtam az én társaimmal a nagy erdőmagányban, ahonnan jó három hónapig nem kellett eltávoznom.
A mi utitervünk szerint mindig északi irányban kellett haladnunk, és két napon át a Tombador hegy-láncz irányában haladtunk, mely hegyhegy-láncz minket Diamantinotól elválaszt. Oh mennyi gondolat töltötte el akkor az én árva fejemet! Elképzeltem magamnak, hogy körülbelül 1500 kilométer távolban nem fogunk látni művelt családot, nem házat, nem kápolnát, egy-szóval semmit, semmi egyebet mint ragadozó álla-tokat és az indián vad és minden kegyetlenségre képes hordáit ez őserdőknek.
További 20 kilométernyi távolban elértük a dos Nôtres nevezetű vadpatakot, ahol minket a mi utazó-társaságunk másik része várt, à kik az öszvérek veze-tésével voltak megbízva. I t t két órát töltöttünk, hogy időt engedjünk azoknak, a kiknek még össze kellett hajtaniok öszvéreiket, de mindhiába; a mi
vezetőnk-IL Félév. 11. sz. RELIGIO. 87 nek magának kellett azokat összekeresni. Eközben azt
gondoltuk, hogy mi tovább f o l y t a t h a t j u k utunkat, hiszen vezetőnk, a ki itt minden u t a t ismer, csak utói fog érni. Ah de mily keserű csalódás ! Beesteledett, elmúlt az éj is, már fölkelt a nap, ós a mi vezetőnk-nek még semmi nyoma. Borzasztó félelmes sejtelem szorította össze szivünket ; és mi már arra voltunk elkészülve, hogy elveszettnek tekintve őt, meggyászol-juk, midőn teljes két nap múlva esti 10 órakor utolért minket és biztosított arról, hogy semmi baj nem tör-tént. Az ő késedelmét oly körülmények okozták, melye-ket az útban legjártasabbak sem tudnak kikerülni.
Mikor az ember hordozó állatokkal utazik, néha két, három sőt több napig is egy helyen kell vesztegelnie, mig az állatok magukat egészen kipihenik. Rendesen egy patak vagy egy tó p a r t j á n történik a pihenés, ahol az állatokat meg lehet itatni, amikor is együtt maradnak. Ezek ugyanis éj idejére szabadon bocsát-tatnak, hogy tetszés szerint legelhessenek ; ilyenkor azonban néhány kilométerre eltávoznak, mig mások a bokrokban elrejtőznek, sőt mások, a ravaszabbak, szerűen hazatérnek. Es éppen ez történt most is, egy-néhány közülök visszament Rosarioba.
Miután ismét együtt voltunk, folytattuk u t u n k a t a hó 5-dikén és este egy kis völgybe j u t o t t u n k , melyet 100 méternyi magas halmok vesznek körül. I t t pompás kilátásunk nyilt a halom tetejéről; jobbról láttuk a Cuyabá forrásait, az ő folyását és beömlését a Saao Lourenço folyóba; balra a Tuira folyócskát, mely az ő vizét az Amazon folyamnak adja. Miután innét tovább haladtunk, másnap a Rio-Novo partjaihoz j u t o t t u n k , mely a mi szemleutunk második részét képezte.
A Nuovo folyó már a bacairy indiánok területén van, és én elbámultam, midőn az' indiai gunyhókat felkeresve, a folyó j o b b p a r t j á n oly családokra akad-tam, melyek engem, már ismertek és amelyeket én 1899. évi karácsonkor Sao Bernardo intézetünkben megkereszteltem. Ok nagy örömmel fogadtak engem és arra kértek, hogy töltenék náluk néhány napot.
Örömteljes szivvel fogadtam el a meghivást, amit annál könnyebben tehettem, mert a teherhordó állatok elkéstek és énnekem ezek és megérkeztéig időm volt
Örömteljes szivvel fogadtam el a meghivást, amit annál könnyebben tehettem, mert a teherhordó állatok elkéstek és énnekem ezek és megérkeztéig időm volt