Az Országos Katholikus Tanitói Segélyalap gyűlése.
A magyar katholikus tanítók országos segélyalap-jának központi bizottsága Walter Gyula dr pápai prelá-tus, esztergomi kanonok elnöklete alatt mult hó 24-én tartotta közgyűlését Budapesten, a Katholikus Kör dísztermében. Megelőzőleg Krizsán Mihály pápai
kama-rás, szemináriumi aligazgató csendes misét mondott az angolkisasszonyok templomában. Az idei ülés azért is fontos volt a Segélyalap életében, mert a módosított u j alapszabályok szerint lett már egybehiva.
A módosított alapszabályok I X . 30. §. e) pontja értelmében a püspöki kar képviseletében megjelentek : Begovcsevics Róbert püspök Eger, Csávolszky József püspök főtanfelügyelő Vácz, Palotay László prelátus, kanonok főtanfelügyelő Nagyvárad, Mihalik József apátkanonok főtanfelügyelő Nyitra, Rancz János csik-karczfalvi plébános Erdély egyhm., Vezinger Károly prelátus apátkanonok Esztergom, Fodor Sándor kano-nok főtanfelügyelő Kassa, Döbrössy Alajos czimz.
kanonok Pécs, Tóth József dr szentsz. ülnök, püspöki titkár Szombathely, Bodnár Gáspár képzőtanár Szatmár, Hoffmann Károly kanonok Kalocsa, Szentiványi Károly bodajki plébános Székesfej ér vár. Ugyanazon §. d) pontja szerint az egyes egyházmegyék tanitói választás utján szótöbbséggel az alap tagjaiul, mint képviselőket kül-dötték: Egri egyházmegye Szőke Sándor képzőtanárt, Esztergom egyházmegye Bertalan Vincze képezdei tanárt, Veszprém egyházm. Rusznyák Ferencz hajmás-kéri tanítót, Nyitra egyházm. Kelecsényi Antal mocso-noki kántortanítót, Nagyvárad lat. szert, egyházm.
Székely Zsigmond galai tanítót, Szepes egyházm.
Greschík Viktor lőcsei igazgató-tanítót, Székesfej ér vár egyházm. Házy Ferencz dinnyési kántortanítót, Szombat-hely egyházm. Fejes János szombatSzombat-helyi püsp. iskolai tanítót, Rozsnyó egyházm. Tóth Géza jászói igazgató-tanítót, Vácz egyházmegye Vörös Ferencz váczi igazgató-tanítót, Székesfejérvár egyhm. Laszczik Gyula előszállási fő-tanítót. Megjelentek Ember Károly, Györffy János és Walter Károly Budapestről.
Walter Gyula dr elnök a nagyszámban egybe-gyűlt képviselőket melegen üdvözölte, szép megnyitó beszédet mondott.
U j szervezetében úgymond, számra nézve tekin-télyesen megnövekedve, első izben van szerencsém a m. t. középponti bizottságot őszinte tisztelettel és szivem egész bensőségével üdvözölni. Éppen két év-tizede, hogy a nagyméltóságú püspöki kar 1884.
nyarán 20,000 forintnyi alaptőkével az országos katho-likus tanitói Segélyalap áldásos intézményét létesítette.
Teljesen nem volt ugyan képes a Segélyalap azoknak a magasztos feladatoknak megtelelni, amelyek megoldására hivatva lön, mindazáltal nem csekély mértékben járult hozzá a tanitói kar súlyos gondjainak enyhítéséhez. Eloszlatta — legalább részben — azokat az aggodalmakat, amelyek a szülők kebleit gyermekeik jövője tekintetéből nyugtalanítják.
A tanitói kar — fájdalom — még mindig kedve-zőtlen anyagi viszonyai folytán állandóan erősbödött és íokozódott az a ho óhaj. hogy a Segélyalap olyan gazdag forrásokat nyerjen, amelyekből szélesebb körökre áradhatnak szét áldásai. Ezen teljes méltánylást érdemlő kívánság sikeres megvalósítására azonban megfelelő módozatokat kellett keresni. Altalános volt a meggyő-ződés, hogy a régi alapszabályok szűk kereteit ki kell tágítani, hogy mindazon kívánalmak helyet találjanak,
IL Félév 16. sz. RELItí-iO. 159 amelyek országszerte élénk visszhangot keltettek. Az
alapszabályok átdolgozásához megadatván felsőbb hely-ről a szükséges felhatalmazás, a kiküldött bizottság serényen megkezdette feladatának megoldását. Az alap izmositására irányuló törekvés megvalósitása szempont-jából főleg két módozat kinálkozott. Az egyik a tag-ság kötelezettségének kimondása volt a katholikus tanügy minden munkására nézve. A másik a járulék összegének méltányos felemelése. Az első módozat nagy nehézségbe ütközvén, elhatároztatott, hogy a tagsági dij emeltessék. Ezen az alap növelése tekin-tetéből fontos és kétségkívül eredményes módosításon kivűl figyelemreméltók az uj alapszabályok azon intéz-kedései is, amelyek folytán egy országos tápinté-zet létesítése és a középponti bizottság szélesebb ala-pokon történt szervezése lőn elhatározva. Ezentúl most már mi sem kívánatosabb e tekintetben, mint a katho-likus tanítói kar szoros tömörülése a Segélyalap körül és lelkes érdeklődése ez intézmény izmosodása iránt.
Az alap czéljai magasztosak. Az előnyök, amelyeket tagjai számára biztosit, igen jelentékenyek.
Az intézmény nagy horderejéről, magasztos rendel-tetéséről és elvitázhatlan szükségességéről táplált meg-győződésemben kérve kérem a hazai katholikus tanitói kar minden tagját, ne idegenkedjék attól a csekély áldozattól, amelylyel a segélyalapot növelheti.
Ha a katholikus tanügy minden bajnoka megteszi kötelességét, kevesebb lesz a bánatos könyü, amelyek az anyagi gondokkal küzdő pályatársak szemeiben csillognak. Növekedni fog azon törekvő fiatalok száma, akiknek igyekezetei elé a szülők mostoha körülményei nagy akadályokat gördítenek.
Ezután hálás köszönetet mondott az alap tagjai-nak nevében az egri főkáptalantagjai-nak és főleg Begov-csevics Róbert püspöknek a kezelés nem csekély gondjai és fáradságaiért.
Ezután a gyűlést megnyitottnak nyilvánította.
(Vége köv.)
KATH. EGYESÜLETI ÉLET és
KÖZTEVÉKENYSÉG.
A regénsburgi katholikus nagygyűlés.
( F o l y t a t á s . )
A Domplatz már korán megtelt ünneplő ruhás emberekkel, a kik a főpapok és világi előkelőségek fogatainak felvonulását várták. A Dómban ünnepé-lyes Veni Sanctet tartott óriási közönség részvételével a müncheni érsek, s a hatalmas góth ivek alatt mint-egy hatezer ember áhítatos fohásza szállt fel az ég felé.
A magyarok megelőzőleg Giesswein kanonok veze-tése alatt tisztelegtek a püspöki palotában Mailáth Gusztáv gróf erdélyi püspöknél.
A napi programm az ünnepélyes Veni San-cteval kezdődött s ezután estig folytak a tanácskozá-sok, kiterjeszkedvén a katholikus politikai és charitativ kérdések minden részletére. A Neues Haus" kis ter-mében az eucharisztikus egyesület ülésezett, egy másik
teremben a katholikus diák-egyesületek Unitas-szövet-sége. Más helyen az akadémiai Pius-egyesület és a misszióházak főnökeinek konferencziája tanácskozott. A nap két főmomentuma azonban a Velodromban meg-tartott alakuló -gyűlés ós a Festhalleban lefolyt első plenáris ülés volt.
A Yelodrom terjedelme vasszerkezetű épület, a mely kényelmesen befogadhat 4—5 ezer embert.
Zsúfolásig megtelt ez az impozáns csarnok egészen férfipublikummal, a kik között az egyháziak jelentékeny perczentben voltak képviselve.
Az ülés elején Pustet, a helyi bizottság agilis elnöke mondott pár üdvözlő szót s azután felkérte Linck dr tanárt az ünnepi beszéd megtartására. A tanár kitűnő szónok, frappáns stiluskészséggel állítja be erőteljes mélyen járó gondolatait, különös, ideges gesztusokkal kiséri a hevesebben lendülő részleteket és gazdagon díszíti beszédét szellemes képekkel, a metyek szinte magyarosan hangos lelkesedést váltanak ki a publikumban.
Miért szükségesek a katholikus nagygyűlések, erre a kérdésre felelt ünnepi beszédében Linck profesz-szor. Ezt a kérdést nemcsak ellenségeink hangoztatják lekicsinylő, megvető tendencziával, hanem felteszik ezt a kérdést a katholikusok is, azok a közömbös katholi-kusok, akikben a modern tévedések elfojtották a hit tevékeny energiáját és a hitvalláshoz szükséges bátor-ságot. Mert, akiben eleven hit él, az magyarázás nél-kül tudja, hogy mennyire fontos érdeke az egyháznak az ilyen tömörülés és az erőknek ez a demonstrativ felvonultatása és minden igazi katholikus örömmel vesz részt a nagygyűléseken, ahol ellenségeink ellen vértezzük fel magunkat, különösen pedig két vesze-delmes ellenséggel kell megküzdenünk s ezek Linck szerint a hitetlenség és az önzés, a forradalomnak ez a két előreszálló viharmadara.
A beszéd lelkesítő hatását még sokszorosan felül-multa az a rajongó öröm, a mely akkor tört ki a német katholikusokból, midőn Pustet felolvasta a pápa válaszát a nagygyűlés hódolatára.
Ezután egyhangú felkiáltással megválasztották az elnökséget. Elnök lett dr Felix Porsch, a breslaui centrum-párt tagja s a porosz Landtag alelnöke. Első alelnök gráf Max von Droste-Yischering, második alelnök baron Max von Pfatten Rammspau, Regensburg képviselője a Reichstagban.
Megszövegezték ezután a pápának küldendő kö-szönő táviratot s ugyancsak táviratban üdvözölték a császárt. Az ülés végén hozták meg a német katholi-kusok évenként megismétlődő tiltakozó határozatát, amelyben óhajtják, hogy a pápa római helyzete meg-változzék, és a pápaság visszanyerje méltó
független-ségét.
Cahenzli Péter, a Raffael-egyesületek fáradhatat-lan szervezője referált még a Raffael-egyletek műkö-déséről. A kiváló német szocziológus szavaira Giesswein kanonok reflektált, a magyar katholikusok nevében megköszönvén Cahenzlinek, a ki a tavalyi magyar nagygyűlésre jött, mindazt, a mit értünk is tett.
160 RELIGIO. LXII1. évt. 1904.
A német testvérek lelkes kocliolással fogadták a magyarok rokonérzésének gyönyörű kifejezését.
Délután 5 órakor a Festhalle nyolczezer főnyi publikuma előtt folyt le az első plenáris ülés. Meg-jelent itt a regensherceg, Turn und Taxis Albert, József főherczeg veje és végig együtt ünnepelt népé-vel, amelynek vallásos huzgóságában is példaadója akar lenni. Megjelent Regensburg aggastyán püspöke, a német püspöki kar nesztora, a ki papjai karjára támaszkodva ment fel a pódiumra. Megjelent Mailáth püspök is, a ki itt rokonszenves ovácziók tárgya. Az ülést Porsch elnök nyitotta meg és beszédében briliáns dialektikával végezte ki azokat a liberális részről fel-hangzó okvetetlenkedéseket, hogy a nagygyűlések nem egyebek, mint a czentrum párt politikai összejövetelei.
Üdvözölte a megjelenteket, a regenscherczeget, a főpapokat és a publikum meleg ovácziójától kisérve külön üdvözölte a zárai érseket és Majláth Gusztáv gróf erdélyi püspököt.
Posch beszéde után a müncheni érsek lépett a pódiumra és maga és az ősz regensburgi püspök nevé-ben íőpásztori áldását adta a jelenlevőkre.
A napirenden két előadás volt. Elsőnek prof.
Esser dr, bonni egyetemi tanár beszélt a „világ meg-újításáról Krisztusban", a mi Prohászkánkra emlékez-tető gondolatbőséggel és szónoki művészettel.
A pompás szónoki produkczió után Boeren dr beszélt a „pápaság és ultramontanizmus" czimmel a politikai és vallásos pápaságról. A liberálisok állították fel ezt a disztinkcziót és Roeren beszéde éles gunynyal kezdte ki ezt a körmönfont liberális tételt. Hol kezdő-dik az egyik és hol végzőkezdő-dik a másik ? Ha azt nevezik vallásos pápaságnak, amely tisztában van nagy hiva-tásával, akkor nincs különbség politikai és vallásos pápaság között, mert ebben a hivatásban benne van, hogy minden fejlődésre, így a szocziális és politikai alakulásokra is hasson az egyház. Ha azonban azt kivánják az egyháztól, hogy az ne törődjék a politikai és a szocziális kérdésekkel, akkor azt kivánják, hogy az egyház ellentétbe kerüljön önmagával és ezt egészen hiába kivánják azok a bizonyos liberális urak.
Az egész nap folyamán a diákok szines felvonu-lásai és ünnepélyei tartották az utczák képét. A Corps-studentek különböző szövegei, az Unitasverband, a Kartellverband stb. . . . festői ruháikban kocsin, zász-lókkal járták be a várost és a Kartellverband délután koszorút helyezett I. Lajos kirátynak a Domplatzon levő szobrára. Este pedig ünnepélyes kommers volt a Velodromban. ( F o l y t a t j u k . )
VEGYESEK.
f Gyászhír. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend dömölki apátsagának székhaza szomorodott szívvel jelenti szeretett rendtársának Haudek Ágoston dr, a pannon-halmi főapáti szentszék tanácsosának és a Congregatio Episcoporum et Regularium consultorának. nyugalma-zott tanár- és józságkormányzónak folyó évi szeptem-ber hó 1-én éjjeli órakor, máj- és epebaj követ-keztében Rohitson történt váratlan kimultát, születése 52-ik, szerzetes élete 33-ik, papságának 27-ik évében.
A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 3-án, a rohitsi temetőben helyeztetnek nyugalomra. Az engesztelő szent miseáldozat pedig a dömölki apátság templo-mában, í. évi szeptember hó 6-án reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Czelldömölkön, 1904.
szeptember 3 án. Az örök világosság fényeskedjék néki!
— Személyi hirek. Sieinberger Ferencz apátkano-nok, a központi papnevelő-intézet kormányzója Nagy-váradról visszaérkezett és átvette az intézet vezetését.
— Szombathelyi egyházmegyei hirek. Dr István Vilmos püspök dr, Császár József székeskáptalani kar-káplánt, a szabályszerű illetményekkel és a „Szombat-helyi Ujságu-nál elfoglalt szerkesztői állásának meg tartásával, a szombathelyi papnevelő-intézetben az erkölcstan és a lelkipásztorkodástan helyettes tanárává.
— Egy keresztény intézmény. A Régiszi Szent Ferencz János Egyesület czélja, hogy a szegény háza-sulandókon főképp a házasság megkötéséhez szükséges okmányok és az esketési stoláris dijak kifizetése által segítsen. Az egyesületnek a felekkel való értekezés, az okmányok beszerzése és az ezzel összefüggő, sokszor igen bonyodalmas jogi kérdések, ügyek elintézése végett irodát kell fenntartania. Az iroda helységének bérlése, fűtése, tisztán tartása, nyomtatványok, irodaszerek be-szerzése, a világi alkalmazott díjazása, az okmányok taksájának és az esketési stóláknak fizetése sok pénzt emészt fel, annyival is inkább, mert februárius l - e óta az egyesület segítségét 400 pár kérte k i — m i n d n y á j a n a legszegényebb, legelhagyatottabb néposztályból valók
— és napról-napra növekszik az egyesülethez forduló felek szama, ugy hogy egy év alatt a 10C0-et is meg-fogja haladni. Ezért ajánljuk az egyesületet, melynek anyagi eszközei fogytukon vannak, mindazok jószívű-ségébe, kik közczélokra adakozni képesek nehogy e nemes, igazán keresztény intézmény is elhervadjon, elmúljon, ugy mint már annyi más a pártolásra hiva-tottak kellő pártolása híján. Az egyesület czéljaira ajánlott adomanyok Laczó Viktor dr káplán, egyesületi pénztárnok (I., Verbőczy-utcza 1.) czimére küldhetők.
— A Katholikus Főiskola-Internátus-Egyesület évről-évre áldásosabb tevékenységet fejt ki az egye-temi ifjúság nevelése terén. Az általa fenntartott és a nyár folyamán tetemesen kibővített szent Imre-kolle-giumban nem csupán a vagyonosabb szülők gyerme-keinek ad katholikus szellemtől áthatott és vezetett otthont, hanem a szegény egyetemi hallgatókat is mind-jobban felkarolja. Ma tartott választmányi üléseken ismét 10 egyetemi hallgatónak adott részben ingyenes, részben kedvezményes helyet. Az illető ifjak a követ-kezők : Dittl János, Fábián Gáspár, Kováts Gyula, Napholz Kálmán, Pintér Ernő, Róka Kálmán, Schütz János, Seydler Béla, Würtz Mihály, Zsicsmann Rezső.
— A lavali püspök Rómában. Monsignor Geay, lavali püspök mult vasárnap reggel Rómába érkezett és a trappisták kolostorába szállott. Valóban örvende-tes, hogy a püspök, a ki már julius 5-én útnak indult Lavalbói, hogy a Szentszék parancsának eleget tegyen, de a kit a ministerelnök tilalma eddig visszatartott, végre mégis meghódolt a pápa akaratának. Combes ministerelnök természetesen rögtön letiltotta a lavali püspök fizetését, a mint megtudta, hogy lavali nyara-lójából, szinte titkon, útnak indult Rómába. A püspök még vasárnap este audiencziá.n volt a pápánál.
A főszerkesztő távollétében felelős szer-kesztő : Vahiicsek Beta.
K i a d ó t u l a j d o n o s és felelős szerkesztő : B r e z n a y Béla. h i t t u d o r , k. m. t u d . egyetemi ny. r. t a n á r . Budapest. 19QÍ. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán éa szombaton.
Előfizetési dij :
félévre helyben s posta-küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása :
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a lap szellemi részét illető minden 2 küldemény czimzendő.
Előfizethetni minden kir. postahivatalnál : Budapesten a szerkesz-tőnél, és Nagy Sándor
k ö n y v n y o m d á j á b a n , IV., Papnövelde-uteza
8. sz. alatt, hova a netaláni reclamatiók is,
bérmentes n y i t o t t levélben, intézendők.
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T A R S A
H A T V A N I I A R M A Budapesten, szeptember 10.
DALMI ES IRODALMI F 0 L Y 0 I R A T
D I K É V F O L Y A M
SZ. II. Félév. 1904.
,Perge alacrüer tn coepio tuo : praeiiare praeiia Domini, caritatem incende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius compingendae adlabora . . . Nos interim grati animi Nostri pignus, tibi et Us, qui operi tuo suffragantur, Apostolicam Benedictionem peramanter impertimus.'
IX. P i u s a szerk. 1871. márcz. 27-én.
. A d d i t o s tibi animos a u c t o r i t a t e .Nostra e x o p t a m u s , q u i b u s e x c i t a t u s a t q u e erectus . . . . religioni d o c t r i n a e q u e p r o v e h e n d a e felicius incumbas.*
X I I I . Leo a szerk. 1901. szept. 5-én.
T a r t a l o m . Vezéreszmék és tanulmányok: A b r e v i á r i u m f o g a l m a és f e l o s z t á s a . — Immaculata. Az i f j ú s á g az „ I m m a c u l a t a " v é d ő s z á r n y a i a l a t t . — Egyházi tudósítások : K a l o c s a : A f ő p á s z t o r i s z é k ü r e s e d é s é n e k a k t á i . — P a n n o n h a l m a : F ő p á s z t o r i s z ó z a t a z I m m a c u l a t a j u b i l e u m á n a k m e g ü n n e p l é s é r ő l . — Kath. Nevelés- és Tanitásügy. A z O r s z á g o s K a t h o l i k u s T a n í t ó i S e g é l y a l a p g y ű l é s e . —
Kath. Egyesületi Élet és Köztevékenység. A r e g e n s b u r g i k a t h o l i k u s n a g y g y ű l é s . — Irodalom. — Vegyesek.