A Katholikus Tanügyi Tanács ülése.
A Katholikus Tanügyi Tanács hétfőn délután tartotta rendkívüli ülését, mely a kedden reggel 8 óra-kor tartandó közgyűlését készítette elő. Steinberger Ferencz dr apát-kanonok egyházi és Ember Károly világi elnök vezette az ülést. Dreisziger Ferencz és Angusztin Imre titkárokon kivül számos tag volt jelen.
Dreisziger Ferencz „A népiskolai törvény revíziója"
általános kifogásait adja elő, Guzsvenitz Vilmos, Bertalan Vincze. Ember Károly és Röhn Nándor a részletekre nézve adnak módosításokat. Keményfi sajnálatát fejezi ki, hogy midőn a magyar tanügy javarészben a katho-likus tanítóság vállain nyugszik, az uj népiskolai javas-latokat tárgyaló tanférfiak ankettjére a kultuszminister csak két római katholikus felekezeti tanítót hívott meg s igy mellőzve, kicsinyelve lett egy olyan testület, mely jellegénél, képzettségénél fogva erre rá nem szolgált. A tanács hozzájárult e javaslathoz.
Ember Károly ismerteti a Magyar Katholikus Iskola-Egyesület tervezetét. Czélja ennek az egyesület-nek, hogy most, mikor az u j tantervjavaslat úgyszól-ván életerét akarja elvágni katholikus iskoláinknak, az egész katholikus társadalmat szeretné bevonni az isko-láink fentartását czélzó mozgalomba.
Barabás György a tanitói nyugdíjtörvény revízió-járól teszi meg javaslatait. Az állami javaslathoz azon
hozzáadással járul, hogy a kántori jövedelmek is számít-tassanak be. Néhány apróbb ügy letárgyalása után az ülés véget ért.
Kedden 8 órakor a Jézus szent Szive templomá-ban mise volt, utána a Szent-István-Társulat díszter-mében tartották a közgyűlést.
A gyűlés Jézus Szent Szive templomban kezdő-dött ünnepélyes szentmisével és Veni Sanctéval. A Szent-István-Társulat fényes dísztermében 300 - 400.
főre menő hallgatóság előtt nyitotta meg a gyűlést Steinberger Ferencz dr apát-kanonok, a Tanügyi Tanács egyházi elnöke.
Steinberger Ferencz dr tartalmas beszéddel nyitotta meg az ülést, melyet lapunk mult számának vezető helyén közöltünk.
Az általános helyesléssel fogadott elnöki meg-nyitó után Röhn Nándor (Sopron) a tanítóság elisme-rését fejezte ki Steinberger dr iránt és törhetetlen ragaszkodását Ember Károly iránt.
Ezután táviratilag üdvözölték Vaszary Kolos herczegprimást és a beteg kalocsai érseket, Császka Györgyöt.
Dresziger Ferencz (Kalocsa) a népiskolai törvényter-vezetről általánosságban a következőket mondta:
A törvénytervezet a tanitóképzőintézeti tanárok kvalifikáczióját tételesen a mai gyakorlat alapján szabja meg s mégis azt mondja, hogy az eredmény növelése érdekében tette az ide vonatkozó intézkedéseket.
Pedig a tanítóképzés eredményességével áll arányban az iskolai gyakorlat eredménye. Csak egyfajta tanáro-kat zár ki az u j javaslat a képző tanárok sorából : a jelesebb néptanítókat. Ez méltatlan elitélése az eddigi ilyen képző tanároknak. Ha a tanítóból lett képző tanárokat kitöröljük a tanítóképző tanárok névsorából, nagyon szürkévé válik e névsor. Bárány Ignácz, Mennyei, Erdődi, Mócsy, Petrovácz, Péterfy, Aranyi, Csepreghy stb. oly nevek, kiknek nevéhez a tanító-képzés sok üdvös eszméje, nagy eredményei fűződnek, Ki meri állítani, hogy ezek az emberek nem feleltek meg kötelességüknek? Hogy a kezeik közül kikerült tanítók kevesebb tudással, kevesebb művészettel,
II. Félév. 5. sz. RELIGIO. 23 kisebb lelkesedéssel feleltek meg hivatásuknak, mint a
magasabb képzettségű emberek tanitványai. Szavaztas-suk meg a tanitóságot, vájjon nem igy fognak-e nyilatkozni? S ha összevetjük az elemi és polgári tanitóképzők tervezetét, kevés különbséget találunk.
Akkora csupán a különbség, hogy ezt a tanitóképzö tanárságra méltó tanitó könnyen el ne sajátíthatná. A polgári iskolai vizsga megkívánása lenézése a tanítóság-nak. Mert az alkalmas tanítóknál a lelkesedés, tanítói rátermettség, gyakorlat, az iskola teljes ismerete, az ügyért való lángoló szeretet biztosítékot n y ú j t az ilyen emberekkel szemben. Mig az iskolákon keresztül-képzett ifjú, polgári tanitó vagy tanár nem kipróbált;
a gyakorlati és a kívánatos szívbeli és művészeti kvali-tások a néptanítót alkalmasabbnak minősíti a képző tanárságra. Ezért igazságtalan és méltánytalan a nép-tanítók kizárása a tanitóképzők sorából, az ügyre pedig határozottan káros. Elméletileg vitatkozni ez ellen lehet, de a gyakorlat minden ellenvetést leczáfol.
Guzsvenitz Vilmos a népiskola két tagozatáról szólva, fejtegeti az 1868. évi 38. t.-cz. eredménytelen-ségének okait. Szerinte a törvény különösen kedvez a közös iskolának, mig a felekezeti iskolát támogatás nélkül hagyta. í g y érthető csak, hogy 36 év után u j törvénnyel kell biztosítani a régit. Nem hiszi, hogy e tekintetben használni fog a benyújtandó javaslat. Erre nézve az a véleménye, hogy az egész inkább politikai, mint pedagógiai érdekeket tart szem előtt. A magyar nyelv ügyében nem lát a javaslatban semmi haladást, sőt visszaeséstől tart, amennyiben egy, esetleg több idegen nyelv tanítását is lehetővé teszi egy-két idegen ajkú tanuló kedvéért. A katholikus tanügypolitika támogatja az államot a magyar nemzeti eszme meg-valósításában, de biztosítani akarja a népoktatás vallás-erkölcsi alapját is, azért a hitközönyösséget terjesztő közös iskolát ki kell szerinte a törvényből törölni.
Hangsúlyozza a katholikus iskolák hathatós támoga-tását, a leánynövendékek alaposabb gyakorlati kikép-zését. Végül helyteleníti, hogy a közoktatásügyi kor-mány az 1868. évi törvényt legújabban oly módon magyarázza, amely a politikai községek által fentartott katholikus felekezeti iskolák fejlesztését teljesen meg-akasztja. Ennek kikerülése végett törvényes intézke-dést követel. B e n y ú j t j a a következő határozati javas-latokat: Mondja ki az országos bizottság, hogy 1. a népiskola belső élete valláserkölcsi alapra fektettessék és a felekezetlenség elve töröltessék a népiskolai tör-vényből, 2. a tanulók 20 százaléka mellett az oktatás nyelve teljesen magyar legyen és az egyszer magyar-nak megállapított tanitásnyelvet megváltoztatni nem lehet, 3. a 13. §. 4. bekezdése kihagyandó, 4. a tanitó az ismétlő iskola vezetéseért külön díjazást kapjon, 5.
az ismétlő iskolákban a fiuk a leányoktól elkülönítve oktattassanak, 6. amely iskolánál több tanitó működik, ott a leánynövendékek kellő gyakorlati oktatása czél jából az egyik tanító mindig nő legyen, 7. az ismétlő iskolák felállítására ne csak a községek, hanem az iskolafen tartók is részesüljenek segélyben, 8. egy osztályban 60 növendéknél több ne legyen soha.
Ember Károly lovag a következő megjegyzéseket fűzte ezen előadáshoz :
Lidércznyomástól akarja feloldozni a katholikus tanítók szivét. Sokan gondolnak arra, hogy ha az állam veszi át a tanítókat, nő a tekintély, fizetés, nyugdíj. De ez valóságos tanügyi politika. Hazafias keresztény tanítók vagyunk-e akkor, ha megengedjük azt, hogy boldoggá tehetik az állami tanítók a hazát.
Erre az elnök már rámutatott s ugy ecsetelte, mint senki más. Óvjuk meg magunkat ettől az irányzattól s ne higyjük, hogy csekélyebb értékű a diplomája a felekezeti tanítónak. I t t van Budapest tanítói kara.
Tiltakozik e tendencziával szemben.
E g y másik a fizetéskülönbség. Ha megszabták az értéket, azt egyenlően kell jutalmazni. A törvényben egyenlőnek mondják az oklevelet s a gyakorlatban a fizetést megkülönbözteti. Ez nem igazság, különbséget tenni tanitó és tanitó közt nem lehet. Legtöbb pana-sza a mi testületünknek van. Ez nem nemzeti politika.
Mint magyar és tanférfiu mondja, hogy ez veszedelme a magyar nemzetnek, a magyar nevelésügynek. Nem nemzeti eszme és haladás érvényesül itt, hanem az egyház jogának csorbítása. Nem áll, hogy az állami tanítónak nagyobb önállósága volna, mint a felekezeti-nek. Ismernie kell a tanítónak a község népét, gondol-kodását. A felekezeti tanitó működése huzamos tartóz-kodásánál fogva eredményes, az ide-oda hányt állami tanitó ezt nem teheti meg. Különbség a nyugdíjban, fizetésben ! Ez lelketlenség, szivtelenség. Kifejti a kán-tortanítók állapotát, mely szerint 3C0 forintnyi nyug-díjon felül nem mehet. Ha hazafias működést kívánnak tőlünk, akkor követeljük jogainkat is ! (Lelkes éljenzés.) Felszólal Vezeli József, hogy a 400 forinton nyo-morgó tanítóknak adjanak annyi segélyt, hogy meg-élhessenek ! (Vége köv.)
VEGYESEK.
I Tóthfalussy Béla meghalt. Tóthfalussy Béla, erzsébetvárosi plébános, a ki az egész fővárosban nagyon népszerű ember volt, szerdán este negyedtiz órakor a Margitszigeten, a hol üdülést keresett, meghalt.
A plébános már régebben gyöngélkedett, asztma gyötörte, szívbajos ember is volt és mindezekhez az utóbbi hetekben vizibetegség is járult. Ezelőtt három héttel kiment lakni a Margitszigetre, a hol a felső vendéglőben szállt meg. Látszólag jobban is érezte magát a friss levegőn, sokat tartózkodott a szabadban, erőre kapni azonban nem tudott, kerekes-széken tolatta magát. Az állapota annyira nem látszott veszedelmesnek, hogy a testvérbátyja, Tóihfahissy Gyula dr a ki vele volt, ma délután elutazott. Este negyedtizkor Tóth-falussy hirtelen kiugrott az ágyából. Csak ennyit mon-d o t t : — J a j , mon-de fáj a szivem! Ebben a pillanatban össze is r o g y o t t : arczczal vágódott a földre. Az ápolónő azonnal átrohant Ötvös dr fürdőorvoshoz, a ki a szom-szédban lakik, az orvos meg is jelent tüstént, de Tóthfalussy már halva volt. A szomorú esetről nyom-ban értesítették Noválc István helyettes plébánost. Az elhunyt plébános lakását még az éjjel elzárták és
24 RELIGIO. L X I I I . évi. 1904.
lepecsételték. Totlifalussy Béla negyvenhét éves volt.
1857. julius 10-én született Nagyváradon, a tanulmányait szülővárosában, Esztergomban és Budapesten végezte.
Nagymaroson, majd Budapesten a Józsefvárosban és az Erzsébetvárosban káplánkodott, 1894. óta volt erzsébetvárosi plébános. R i. p.
— A karmeliták ünnepe. E hó 16-án lesz a kar-melhegyi Boldogasszonynak, az angyalföldi karmelita atyák védőszentjének ünnepe, a melyet fényesen ülnek meg. A bucsu már 15-én kezdődik s bárom napon át tart. Pénteken, e hó ]5-én délután 5 órakor papi zso-lozsma lesz szentségkitétellel. Másnap reggel 7 órakor csöndes mise, 10 órakor nagymise lesz. Délután 5 órakor szentbeszéd lesz, a melyet Soós István tarto-mányi főnök mond. Az ájtatosságok vasárnap folyta-tódnak, reggel 7 órakor csöndes misével. Délelőtt 10 órakor lesz az ünnepi nagymise, a melyet Kohl Medárd dr püspök tart fényes segédlettel. Délután 4 órakor tartják meg a szokásos körmenetet, a melyen tekin-tettel az ünnepnapra, az egész környék lakossága résztvesz.
— Főegyházmegyei hirek. Czenner Lajos h. plé-bánosnak küldetett Süttőre. — Zlatnyánszky Ernő, kövesdi esperes plébános Bartra neveztetett ki plébá-nosnak és ker. tanfelügyelőnek. — Hfavathy István barti h. plébános ugyanily minőségben Garam-Kövesdre küldetett. — Dr Kopemiczky Ferencz nagyölvedi plé-bános és párkánykerületi tanfelügyelő-esperes ugyan azon kerület rendes esperesévé neveztetett ki. — Fathy Gyula ideiglenesen nyugalmazott, volt esztergom-bel-városi s -lelkész a főegyházmegyei könyvtár segéd-könyvtárosává neveztetett ki. — Dr Furt Iván a buda-pesti papnevelő intézet tanulmányi felügyelője ideig-lenesen nyugdíjba vonult.
— A Kassai Muzeum egy éves története. A Kassai Muzeum megnyitásának junius hó 21-ére eső évfordulóján Mihalik József a muzeum ministeri biz-tosa az intézet egy éves történetéről most számol be : A muzeumot megnyitásától 63.235 s a muzeum könyv-tárát 2851 egyén látogatta. A gyűjtemények a lefolyt esztendőben 1754 darabbal gyarapodtak. A helyszűke miatt azonban a rengeteg ajándékozott tárgyat nem lehet megfelelő módon kiállitani és gondoskodni kell arról, hogy a muzeumi épület mielőbb kibővittessék. A muzeum az elmúlt esztendőben a közoktatási k o r m á n j r
-tól 25,000 korona beruházási államsegélyt nyert s igy a muzeum a még felhasználatlan államsegélyekkel 28,405 korona 83 fillér államsegély felett rendelkezik. A muzeum gyűjteményes tárgyait leiró katalógus költségeire a muzeumok és könyvtárak országos főfelügyelősége saját javadalmazásából 5000 koronát utalványozott. A könyv-tár katalógusa most készül.
— A Szent Terézia-Intézet jubileuma. Az irgal-mas nővérek Szent Teréziáról nevezett, Próféta-utcza 1. számú intézetében vasárnap ünnepelték az intézet fönállásának ötvenedik évfordulóját. A szép ünnepsé-gen jelen volt Walther Károly fővárosi iskolaigazgató, mint a királyi tanfelügyelőség képviselője. Az ünnepi-ességet a növendékek nyitották meg a Himnusz elének-lésével s aztán egy kis leányka alkalmi verset szavalt.
A nagyszámban megjelent vendégekhez és a növendé-kekhez Sticbcr Vincze apát-plebános intézett hatásos beszédet s üdvözölte a tanfelügyelőség képviselőjét.
Walther Károly igazgató válaszolt s azután az ünnep-ség, a Szózat eléneklésével, véget ért.
K i a d ó t u l a j d o n o s és felelős szerkesztő : Breznay
— A budapesti görög-katholikus egyházközség költsége. Minthogy a közgyűlés elhatározta, hogy a budapesti görög-katholikus eg}diàzkôzséget kegyura-ságába veszi, gondoskodni kell költségéről. A pénzügyi és gazdasági bizottság hétfőn délelőtt Vaszüievils János tanácsos elnöklésével tartott ülésében kimutatta a pénz-beli fedezetet arra a 40,000 koronára, a mely a tem-plom átalakítására kell s a mely összeget 1905. és 1906 években folyósítják, továbbá a fölszerelésre, egy-szersmindenkorra 2000 korona s végre a plébános fize-tésére és lakására évi 9400 korona költségre. A pénz-ügyi és gazdasági bizottságnak ezt a javaslatát a tanács elfogadta.
— A katholikus főiskolai internátus-egyesület választmánya hétfőn tartotta ülését, a melyen elhatá-rozta, hogy az egyesület által föntartott Szent Imre-kollégiumot a jövő iskolai évre annyira kibővíti, hogy száztíz i f j ú t lehessen benne elhelyezni. A szegénysorsu, de jeles tanulók számára a jövő iskolai évre nyolcz ingyenes és féldijas helyet létesítettek és a fizető növendékek tandiját 800 és 700 koronában állapították meg Fölvételért az intézet igazgatójához, dr Gtattjelder Gyulához kell fordulni. (IV. Középponti papnevelő-intézet.)
— Állandó lelkigyakorlatok. Télen szórványosan, tavasz nyiltával sűrűbben keresik fel rendházunkat egyházi s világi férfiak egyaránt, hogy itt. csendes el-vonultságban 3, 5 esetleg több napos lelkigyakorlatot tartsanak. Három év alatt eddig 393 személy fordult meg itt. Kezdetnek mindenesetre szép szám, azonban mikor fog. oly nagy arányokat ölteni, a mint azt b. e.
X I I I . Leo pápa hozzánk magyarokhoz intézett levelé-ben annyira ajánlotta és a most dicsőségesen uralkodó X . Pius pápa ő szentsége a Szeplőtelen fogantatás jubileumát elrendelvén, a lelkigyakorlatok és missziók tartását is bevonta az ünnepségek közé. Vannak, a kik szivesebben jönnek lelkigyakorlatokra olyankor, mikor többen jelentkeznek. Ez óhajra tekintve, ezen-nel közöljük tehát, hogy augusztus 1., augusztus 29.. oktober 3. este fognak kezdődni ily nagyobb lelkigyakorlatok. E mellett egész éven át csak ugy, mint eddig, minden hétfőn u j csoport kezdődik, a mikor azok jöhetnek, a kik szivesebben tartják kisebb csoportban, vagy épen egyedül. Minden egyes személy külön szobát és ellátást kap a rendházban. Külön kert-jök van. Breviáriumon kivül nem kell hozni más köny-vet. A lelkigyakorlatokat mindig egy Pater vezeti.
Csak arra kérjük az urakat, hogy levélben idejekorán jelentkezzenek. Budapest, 1904. május 11. VIII., Mária-utcza 25. Biesz Ferencz S. J . házfőnök.
Budapest, 1901. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
: Megjelenik e lap heten-k é n t heten-kétszer : j szerdán és szombaton.
I Előfizetési dij :
\ félévre helyben s posta-küldéssel 5 f r t . : Szerkesztő lakása :
Budapest, : VI., Bajza-utcza 14. sz., : hova a lap szellemi l részét illető minden 3 küldemény czimzendő.
K A T H O L I K U S E G Y H Á Z I , T A R S A
H A T V A N H A R M A
Előfizethetni minden
kir. postahivatalnál : ; Budapesten a szerkesz- : tőnél, és Nagy S á n d o r § k ö n y v n y o m d á j á b a n , § IV., Papnövelde-utcza §
8. sz. alatt, hova a É netaláni reclamatiók is, |
bérmentes n y i t o t t ; levélben, intézendők. I
Budapesten, julius 13 4.
DALMI ES IRODALMI F 0 L Y 0 I R A T
D I K É V F O L Y A M
SZ. II. Félév. 1904.
„Perge alacriter m cuepio tuo : praehare praeiia Domini, caritatem mcende, pietatem főve, unitati promovendae et arctius cornpingendat
<idlabora . . . Nos interim grati animi Nostri pignus. tibi et lis, qui open tuo suffragantur. Apostolicam Benedictionem per amanter impertimus.' IX. Pius a szerk. 1871. márcz. 27-én.
, Additos tibi animos a u c t o r i t a t e .Nostra e x o p t a m u s . quibub excitatus a t q u e erectus . . . . reiigioni d o c t r i n a e q u e p r o v e h e n d a e felicius incumbas.*
X I I I . Leo a szerk. 1901. szept. 5-én.
Tartalom. Veiéreszmék e's tanulmányok: P h i l l i p s G y ö r g y k o n v e r t i t a , m i n t a t u d o m á n y és a k ö z é l e t k a t h o l i k u s n a g y m e s t e r e . (1804—18^2.) E g y h á z i O k m á n y t á r é s S z e n t t e A v a t á s o k . — Egyházi tudósitások : K a l o c s a : F ő p á s z t o r i k ö r l e v e l e k . — T e m e s -v á r : D e s s e w f f y S á n d o r c s a n á d i p ü s p ö k X I . s z á m ú k ö r l e -v e l e . — B e r l i n : A p a p o k r é s z -v é t e l e a p o l i t i k á b a n . — P á r i s . —T á r c z a . Szalézi misbiók A m e r i k á b a n . — Kath. Nevelés- és Tanitásügy. A K a t h o l i k u s T a n ü g y i T a n á c s ü l é s e . — Kath. Egyesületi Élet év
Köztevékenység. K i r á n d u l á s a n é m e t k a t h o l i k u s n a g y g y ű l é s r e . — Vegyesek.
F e l h í v á s .
Féléves, illetve negyedéves ni. t. előfizetőinket az elő-fizetés megújítására kérjük.
P h i l l i p s G y ö r g y k o n v e r t i t a ,
mint a tudomány és a közélet katholikus, nagymestere.
(î804—1872.)
Irta : Dr. Zubriczky Aladár.