Az Országos Katholikus Tanitói Segélyalap gyűlése.
(Vége.)
A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó ntán elnök felolvassa a mult ülésből ő szentségéhez intézett üdvöz-lésére j ö t t választ. Jelenti, hogy az alap gyarapításá-nak czéljából az illetékes helyen kérelmet adott elő az iránt, hogy az államsorsjátékból a segélyalap is részt kaphasson. A leérkezett irat szerint ez évre a kérés későn jött, de a központi bizottság az eszmét napirenden tartja. Az elnöki jelentésből kitűnik, hogy a létesítendő főiskolai tápintézetre eddig 1040 korona gyűlt egybe (710 korona adomány, 300 korona hagya-ték) s Bősz Etelka tanítónő 100 koronával alapitótag-nak lépett be. Lollok Lénárd budapesti plébános is 100 koronát meghaladó összeget küldött a segélyalap czéljaira. A bajavidéki római katholikus tanítóegyesület a bizottság mult évi működését erősen kritizáló meg-jegyzéseit egy átiratban jóvá teszi s tévedésen
alapuló-nak jelenti.
Begovcsevics R. püspök pénztári kimutatását a jegyző részleteiben is felolvasta, a bizottság tudomásul vette s a tett javaslatokat magáévá tette. E fáradságos tevékeny munkásságért a bizottság a püspöknek hálás köszönetet szavaz. A számadásokból a következő főbb adatokat emeljük ki :
A) A magyarországi latin és görög szertartású római katholikus tanítók segélyalapja vagyonáról : Vagyonállás 1902. év végén 188,94254 korona. Az 1903.
évi mérleg : Összes bevétel 22.479 korona 58 fillér.
Összes kiadás 14.045 korona 81 fillér. 1904. évre át-viendő készpénzmaradvány 8433 korona 77 fillér. A segélyalap vagyonállása 1903. év végén : Összesen 190,6ö5 korona 77 fillér.
B) A létesítendő országos katholikus tanítói árva-ház alapjáról a kezelő egri főkáptalan által benyújtott, felsőbb helyen pedig felülvizsgált ós hetyesnek talált 1903. évi számadás kivonata : Vagyonállás 1902. év végén 79.35584 korona. Mérleg: Összes bevétel: 51.5914 korona. Összes kiadás 47.6558 korona. 1904. évre át-viendő készpénzmaradvány 393 57 korona. Az árvaház alapjának állása 1903. év végén: 83.90151 korona.
Walter Gyula dr elnök a rendelkezésre álló összeg-ből 3000 koronát ösztöndijakra, 3200 koronát segélye-zésre kíván fentartani.
Következett ezután a gyűlés legnagyobb munkája, az ösztöndijak és segélyek kiosztása. Ösztöndíjért 65, segélyért 160 kérvény érkezett be. Az ösztöndijak kiosztásánál sokan felszólaltak. Többek között Tóth G.
szomorú jelenséget lát abban, hogy a tanítók nagyobb tömege inkább az általános ilynemű segítő-egyesülete-ket részesiti anyagi támogatásban. Bertalan V. a taní-tók indolencziájában leli a hibát s az általános egye-sületeket védelmébe veszi. Palotay prelátus a tanitói kinevezéssel együtt a kötelező tagságot is kimondatni kéri. Walter Gyula dr elnök felvilágosításul megjegyzi, hogy a kötelező tagság az alapszabály-tervezetben meg-volt, de a kormány e ponttal az alapszabályokat nem
hagyta helyben s ezután sem hajlandó megerősíteni Hogy a gyarapodás lassú, egyik oka a csekély érdek-lődés, mert még ma is akad 4—5 egyházmegye, amelyek-ből. egyetlen egy tagja sincs a Segély egyesületnek.
Sokat remél a sajtótól, melynek támogatásával reméli a nagyobbkörü érdeklődést és anyagi szaporodást.
Ezután megszavaztak 100—100 korona ösztöndijat:
Blenár Imre (Eger egyhm.) Raduly Árpád (Erdély egyhm.) Hegedűs László (Győr egyhm.) Árvay Márta (Szepes egyházm.) Hartányi Sándor (Veszprém egyhm ) középiskolai tanulóknak.
A 165 segélyt kérők közül 80-an egyenkint 40—40 korona segélyt nyertek :
Beszterczebánya : Maxián Márton Jakabfalva, Puchy József szentpéteri, Szmotana Szaniszló Korpona, Vajczik Ignácz Dóval.
Eger : Hegedűs László Szurdok-Püspöki, Kiss János Horth, Kormos Sándor Halmaj, Nagy Károly né Eger, Német Ferencz Zagyva-Szent-Jakab.
E p e r j e s : Andrássy András Hrabrike, Domjancsik Antal Stelbach, Duranyik Viktor Gyöngyös, Gregoro-vits Mihály Izbugyaradvány, Kanyucsák János Porácz»
Krongh Endre Kamjonka, Mihalics Antal Lukó, Milly György Gerlaczkó, Nagy Mihály Mlinalók, Podhajczky Ede Szlakocsin, Palióka János Szvidnik, Sárpataky Sándorné Eperjes, Safrunkó József Rafajócz, Sima Péter Újlak, Spák Antal Várcsemernye, Stecz Károly Sélyeb, Lalkovits András Világ.
Erdély : Ambrus Ferencz Csik-Madaras, Ambrus Ferencz Futárfalva, Bartha Józsefnó Csik- Somlyó, Bálint József Oromhegy, Kerezsi Lajos Korona, Kovács Pongrácz Hodos, Mihály István Felvincz, P á | Balázsné Csikmindszent, Szabó Antalnó
Kászonujfalu-Esztergom : Bárdos Gyula és Gyarmati József Esztergom, Jaksits Imre Kesztőlcs, Janda Rezsőné Vág-Szent-Kereszt, Józsa Menyhértnó Esztergom, Krizs József Szárd, Palásthy Antal Vág-Szent-Kereszt, Stefe-ník Gábor Czebeléb, Vágner Márton Kálnaborfő>
Prstyánszky Adolf Nagykereskény.
Győr : Czermann Ferenczné Móriczhida, Törzsök Sándor Koronczó.
Kassa : Czirbusz Mihály Sókut, Gajdos János Plavnicza, Hován Endre Abauj-Enyiczke.
Nagyváradi katholikus szert. : Keresik Nándor, Vizi Lászlóné, Bakos György, Szerula Györgyné.
Nyitra : Barinka János Laár, Brzobohatay János Kisgradna, Granatir János Tirniza, Kreszánek József Papradnó, Piláthy Ferencz Kosztolnamitia, Spacsek Józsefné Kisuczaujhely.
Pannonhalma : Németh József.
P é c s : Baumann Jánosné Tolna-Gyulaj, Czraj György Tabódpuszta, Thaly Endre Szedres, Tormássy Mihály Nagykonda, Tóth János Gáczé.
Rozsnyó : Klima Antalnó Kisrőcze, Mayor Károly Szepesberény.
Szatmár: Boros Ferencz Nagybocskó, Duch-novszky Márton Osztró.
Szepes : Francsák Istvánné Turdosin, Hagovszky József Vikartócz, Repesik István Szepesváralja.
166 RELIGIO. L X I II. evt. 1904.
Székesfejérvár : G-raffy Károlyné Zámoly.
Vácz : Babura Sándor P.-Taksony, Pintér Jesse Jobbágy, Krizsanó Ágoston Yácz.
Veszprém : Hajdú Lajos Ugod, Kemler Antalné Nagy-Gyimóth, Szabady Jánosné Tóth-Szent-Pál, Tar-nóczy Ferenczné Csurgó.
Gyűlés után Csávolszky József forró köszönetét tolmácsolta Walter Gyula dr elnöknek az ügybuzgó és tapitatos vezetésért s azon reményének adott kifejezést, hogy a módositott alapszabályok röviden meghozzák az alap felvirágzását. Ami valóban méltányos és kivánatos lenne a hazai katholikus tanitói kar érdekében.
KATH. EGYESÜLETI ÉLET és
KÖZTEYÉKENYSEG.
A regensburgi katholikus nagygyűlés.
(Vége.)
A katholikus Yolksverein közgyűlésének legérde-kesebb pontja az volt, mely az egyesület működéséről számolt be. Eszerint a „Volksverein" minden község-ben egy helyi bizottságot állít fel. A pap az ügyvivő, egy világi bizalmi férfiú, München-Hadbachban huszonöt tisztviselő intézi az egyesület ügyeit. E g y kis nép-lapja van az egyesületnek, a melyet díjtalanul küld meg mindazon tagjainak, a kik egy márka tagsági dijat fizetnek az egyesületnek. Harmincz röpiratot adtak ki eddig 25 millió példányban. Evenkint két-ezer népgyűlést tartanak a közvélemény felvilágosítá-sára a legégetőbb szocziális kérdésekben. A központi irodának van egy kőnyomatos lapja, melynek feles czikkeit 360 katholikus újság nyomja utána. Nemzetgaz-dasági tanfolyamot is tartanak, melyeken két-három hónapos turnusokban oktatják a szocziális tudományok-ban a világiakat és papokat egyaránt. Tudakozó inté-zete is van az egyesületnek, melyben minden szocziális ügyre és kérdésre nézve a legszakavatottabb forrásból jövő útbaigazításokat kapják az érdeklődők.
Csodálatos tevékenységet fejtett ki a „Volksve-rein" a választások alkalmával a centrumpárt érdeké-ben. Ennek az óriási szervezetnek köszönheti a centrum is mandátumát.
*
A szakosztályok ülései tovább folytatódtak, mind-egyik ezrekre menő résztvevővel. A szocziális szak-osztályon felszólalt Giesswein kanonok is s a németek feszült figyelemmel hallgatták a magyar tudós érdekes előadását.
Ezenkívül a diákság, a katholikus tanítók, az elszászi katholikusok, az Albertus Magnus egyesület és a katholikus kereskedők szövetsége tanácskozott, lefog-lalván a nap minden óráját egész a késő éjszakáig.
Aug. 23-án délután öt órakor volt a második plenáris ülés, amelynek első előadója Schnuerer dr, freiburgi egyetemi tanár volt. A tudományról és a vallásról elmélkedett a professzor és különösen azt a
modern tételt czáfolta óriási tudományos apparátussal, amely szerint a tudomány pótolja a hitet.
Huppert dr, kölni iró mondott ezután egy erős hangú agitáló beszédet a pornográf irodalom ellen, amelyben a társadalomban felburjánzott erkölcstelen-ség ellen hívta fel hadjáratra a német katholikusokat.
Ugyancsak irodalmi pertraktált Bernhard Barth dr, strassburgi tanár, aki a katholikus sajtóról és a katholikus publikum kötelességéről ez iránt a sajtó iránt beszélt. Nagy hatást ért el Schädler dr beszéde is az iskolakérdésről.
Este a komoly munka után ismét vidám diák-kommersek folytak és ünnepélyes összejöveteleket ren-dezett a AVindhorst egyesületek szövetsége és a keres-kedő egyesületek szövetsége.
A Windhorst-bund évi közgyűlése aug. 26-án volt.
Az egyesület czélja fiatal férfiak kiképzése a politikai élet czéljaira. Nagy feltűnést keltett a bajor mágnás-ság tömeges megjelenése. Droste gróf, Gleitsman dékán és Löwenstein herczeg beszéltek.
A harmadik zártgyülésen szokatlan nagy számban jelentek meg a nagygyűlés 3000-et immár meghaladott tagjai. A helyi bizottság jeles elnökét, Pustet könyv-kereskedőt zajosan ünnepelték abból az alkalomból, hogy az elnök bejelentette, hogy már Pustet édesatyja is elnöke volt az 1849-ben megtartott német katholikus nagygyűlésnek.
Egyhangúlag elfogadták a katholikus nagygyűlé-sek üzletmenetének, háziszabályainak megváltoztatását.
Következett a szakosztályok határozatai fölött való tanácskozás. Pichler dr, Heim dr agrárkérdésekről beszéltek.
A katholikus tudósok Albertus-Magnus-Verein-je ez idén tartotta első gyűlését Bajorországban. Dr Schenz és dr Grauer beszéltek a katholikus tudósok szövetkezetének szükségességéről.
A délután folyamán tartotta meg kongresszusát a nemzetközi katholikus Kreuzbündniss, melynek tanács-kozásain herczeg Löwenstein délután három órától este tizenegyig jelen volt. A tanácskozások folyamán sok szó esett az 1905. évben Budapesten megtartandó anti-alkoholista kongresszusról, melyen a brémaihoz hasonló határozatokat fognak hozni. Neumann elnök felolvasta Vaszary Kolos herczegprimás és Széchényi Miklós gróf győri püspök leveleit, melyekben a Kreuzbündniss támogatását igérik. A kongresszuson Giesswein Sándor kanonok és Huszár Károly is beszéltek a magyar mér-tékletességi egyesületekről és a kongresszus előkészü-leteiről. Giessvein Sándort megválasztották a szervező-bizottság alelnökévé.
Délután volt a harmadik nyilvános nagygyűlés, melyen a bajor királyi ház egyik tagja, Lajos Ferdi-nánd trónörökös neje, a norfolki herczeg és az angol katholikusok küldöttsége is jelen volt. Vége-hossza nem volt a hocholásnak.
Elsőnek Grober, a centrum kitűnő szónoka lépett a szószékre és a tekintély elvéről mondott nagyszabású beszédet.
II. Félév. 17. sz. RELIGIO. 167 Werthmann dr beszélt ezután a karitászról. Az
ülés végén Thaller dr würtzburgi képviselő beszélt óriási lelkesedést keltve a katholikus ember köteles-ségeiről.
Végül az utolsó nap első szónoka Pieper Ágost, a Volksverein jeles titkára volt, a ki a katholikus szocziálpolitika alapelveiről beszélt. Munkára hivó sza-vait tapssal, éljenzéssel jutalmazta a hallgatóság.
Mayen berg lucerni egyetemi tanár szapora beszédű temperamentumos szónok, a tudományról és a vallás-ról beszélt.
Porsch elnök a szónoki művészet egyik legreme-kebb alkotásával zárta be a német katholikus nagy-gyűlést. A nagygyűlések nem élték túl magukat, az érdeklődés nő. Sorra polemizál a német újságokkal.
Igen szellemes és humoros modorban mutatja ki téve-déseiket és rosszakaratú ráfogásaikat. Köszönetet mond a lokalkomiténak, a városnak, Thurn-Taxisnak. Külö-nösen kiemelte az előkészitő bizottság édemeit, amely már tavaly október 28-án kezdte meg működését.
Nagy mű az egész. Kiemelte azt is, hogy a német katholikusok nagygyűlésének számos spanyol, magyar, franczia, olasz, angol, amerikai és ázsiai vendége van, akiknek mindegyike — Mailáth püspök szavaival élve
— hű nemzetéhez, de egyek vagyunk : testvérek Krisz-tusban.
Az idegenek, külföldiek tanulni jönnek, mi néme-tek nem vagyunk hiuk, mert mi csak kevésbbé rosszul csináljuk a dolgunkat, mint mások. Kiválóan a Boni-facius-egyletet ajánlja. A jövőre nézve a következő programmot adta: az egyház teljes szabadságáért küz-dünk és a szocziálpolitikában intenzivebbé leszünk.
Visszautasítja a felekezetiség vádját. A konfesszió praktikus religio, konfesszió nélkül csak konfúzió a religio. Beszéd közben delet harangoztak. Az ezrekre menő hallgatóság fenhangon imádkozta az Urangj^alát.
Felemlíti a jenai és hannoveri eseteket, ahol a kon-fesszionális studens egyesületeket be akarja zárni. Az akadémiai szabadság ellen éppen az akadémiai ifjúság részéről történik merénylet, kötelességeikre figyelmez-teti a katholikus studenseket, a kik szines sapkáikkal valóságosan tomboltak lelkesedésükben.
A jövő strassburgi nagygjúilésre meghívja a német katholikusokat. Windhorst szavait czitálja: A katho-likus nép összes osztátyai dolgoznak együtt a nagy-gyűlésen. Ezt is csak Egyház szelleme mívelheti ben-nünk. A müncheni munczius záró szavai után a „Téged Isten dicsérünk" zengzetes hangjai mellett ért véget a nagygyűlés.
I R O D A L O M .
4- Szerzetesrendek és társulatok Magyarorszá-gon. Tith Mike S. J . főgymn. tanár. A kalocsai ft.
érseki hatóság jóváhagyásával. Kalocsán, 1904. 8-r.
268 lap. Fűzve 3-50 kor., csinos vászonkötésben 5 kor., bérmentve. Csak 200 példány áll rendelkezésre.
= Japán hős családok. Tóth Mike S. J . A kalo-csai ft. érseki hatóság jóváhagyásával. Kalocsán, 1904.
16-r. 200 lap. Kapható a „Hírnök" szerkesztőségében, fűzve 1-20 kor.
Tóth Mike e két, egyszerre megjelent irodalmi munkáját lapozva, az ember nem tudja, mit csodáljon inkább, az író leleményességét és termékeny s égé t-e, vagy czéljainak magasztos szárnyalását, avagy művei-nek a hitélet terén, egyszerű és világos eszközökkel dolgozó gyakorlati hasznosságát.
Az első helyen említett munka egy közelebbi és egy távolabbi czélnak szolgál. Közelebbi czélja egészen gyakorlati, még pedig a felsőbb hitélet t e r é n : tájéko-zást kíván nyújtani, azoknak a magasabb lelki tökéle-tességre törekvő lelkeknek, kik valamely szerzetbe, vagy egyházi társulatba kívánnak lépni, hogy válasz-tásuk mire essen s fölvételük érdekében hová s kihez forduljanak. A további czél tudós és Krisztus egyhá-zát hőn szerető férfiúhoz méltó : teljes képét óhajtja adni a magyarország mai szerzeteséletnek, hogy az utókor együtt összeállítva lássa, milyen volt az a huszadik század kezdetén. Bemutat pedig összesen 18 férfi és 17 nő rendet, illusztrálva ruha viseletet fel-tűntető képekkel és minden rendnél illetékes helyeken helyben hagyott történeti és statisztikai adatokkal.
Monumentum aere perennius.
A második munka történeti becsű és egyúttal aktuális értékű, a mennyiben érdeklődést kelt a mos-tani háborúban, nagyjövőjünek bizonyuló japán nép múltjában felcsillámlott de elfojtott nagyarányú keresz-tény felmagasztosulásról, mely a népeknek Krisztushoz való fordulásában p á r j á t ritkítja és a Jézus-társasági-aknak örök dicsőségére válik.
— Megjelent a Stimmen aus Maria-Laach. Katho-lische Blätter. J a h r g a n g 1904. Zehn Hefte M 10.80 (oder zwei Bände zu je M 5.40). Freiburg im Breisgau.
Herdersche Verlagshandlung.
A 7. filzet tartalma : Der kleine allgemeine Kate-chismus des Vatikanischen Konzils (K. Kirch S. J . ) . — Die Bevölkerung der modernen Grosstadt (H. Koch S. J.)< — Die Einteilung und verschiedenartige Be-handlung der Verbrecher nach der kriminalsoziologi-schen Schule (V. Kathrein S. J.). — Linienführung und Farbengebung bei Kunstwerken der Ausstellung zu Düsseldorf. Mit 4 Abbildungen (St. Beissel S. J.). — Savigny und die Dinge in Bayern. 0 . Pfülf S. J ). — Rezensionen: Weisz, Die religiöse Gefahr (K. Frick S. J.) ; Herders Konversations-Lexikon. Dritte Auflage.
II. u. III. Bd (0. Pfülf S. J.) ; Piolet, Les Missions Catholiques Français au X l X - e Siècle. Tom. VI (A.
Huonder S. J.) ; Knauck-Kühne, Die deutsche Frau um die Jahrhundertwende (V. Cathrein S. J.) ; v. Wai-den, Kreuzesblüten; Ders., Christus (J. Spillmann S.
J.). — Empfehlen sive rte Schriften. — Miszellen : Ein Urteil über neuere katholische Philosophie ; Mystischer bei Origenes.
Megrendelhető Herdernél Bécsben. (B. Herder Verlag, Wien, I. Wollzeile 33.)
— Megjelent a Literarische Rundschau für das katholische Deutschland Herausgegeben von Dr G.
Hoberg, Professor an der Universität Freiburg i. Br.
Dreissigster J a h r g a n g : 1P04. 12 Nummern à 16 S. 4*' M 9. Freiburg im Breisgau. Herdersche Verlagshand-lung.
168 RELIGIO. LXII1. évt. 1904.
A 8. filzet tartalma : Die religiöse Frage. (Über-sichten.) (Schanz.) — Riefsler, Das Buch Daniel erklärt.
(Schulte.) — Duret. Nochmals der Tetrarch Philippus mit Bezug auf Mark. 6, 17. (Allmang.) — Turmel, Histoire de la Théologie positive. (Feder.) — Naegle, Ratramnus und die heilige Eucharistie. (Stehle.) — Schanz, Apologie des Christentums. 1. Teil. 3. Aufl.
(AVeber). — Béguinot, La très sainte Eucharistie. Tome I et II. (Naegle). — Albrecht, Verbrechen und Strafen als Ehescheidungsgrund nach evangelischem Kirchen-recht. (Helmer). Gietmann, Ästhetik der Baukunst.
(Widmann). — Ettlinger, Untersuchungen über die Bedeutung der Deszendenztheorie. (Stölzle). — Weikert, La Merope, tragoedia Machionis Francisci Scipionis Maffei. (Lindl.) — Falk, Die pfarramtlichen Aufzeich-nungen (Lieber consuetudinum) des Florentius Diel zu St Christoph in Mainz (1491—1518). (Könpfler). — Sepet, Six mois d'Histoire révolutionnaire (Juillet 1790—Janvier 1791). (Zimmermann.) — Eschelbach, Professor Berger. (Dyroff.) — Braun, W i n k e für die Anfertigung und Verzierung der Paramente. (Kolberg.)
— Hoberg, Babel und Bibel. (Allmang.) — Bastier, Fénelon, Critique d'Art. (Wolfinger.) — Jörgensen, Das heilige Feuer. Eine Legende. Übersetzt von H.
Gräfin Holstein-Ledreborg. (Mohr.) — Nachrichten. — Büchertisch. — Megrendelhető Herdernél Bécsben.
(B. Herder Verlag, Wien, I. Wollzeile 33.)
VEGYESEK.
— 50 éves jubileum. Kanovics Béla Mór bpest józsefvárosi apát plébános f. h. 8-án ülte pappá szen-telésének 50-dik évfordulóját. Dr Ott Ádám budaujlaki plébános, kerületi alesperes ez alkalommal körlevelet intézett az összes fővárosi plébániákhoz, melyben fel-szólítá a lelkészkedő papságot, hogy az aranymi^ss esperesnél kisasszonynapján déli 12 órakor minél számosabban jelenjenek meg a jubiláns üdvözlésére.
Kanovics jelenleg 75 éves s 1854-ben szentelték pappá a belvárosi plébániatemplomban. A Józsefvárosban már 47 éve működik, részint mint káplán, részint mint plébános. Az ünnepi nagy mise ez alkalommal f. hó 8-án d. e. 10 órakor volt ; 12 órakor pedig ebéd, melyre a plébános volt káplánjai mind megjelentek.—
Az ünnepi szent misén a szertartást Krizsán Mihály vezette s az aranymisésnek volt káplánjai segédkeztek, köztük Klinda Teofil dr pápai prelátus és Vézinger Károly esztergomi kanonokok, Nóvák Lajos cz. kano-nok, a budapesti hitoktatók felügyelője, továbbá a jelenlegi káplánok. Mise közben Fehér Gyula eszter-gombelvárosi plébános udvari káplán, a jubiláns volt segédlelkésze mondott magas szárnyalású ünnepi beszé-det. A templomi ének- és zenekar Döts karnagy veze-tésével nagy zenés misét adott elő. Fél tizenkettő volt, mire a szertartás véget ért és az aranymisés jubiláns áldását adta a papságra és a megjelentekre. Az arany-mise előtt a püspök volt káplánjai tisztelegtek nála és Klinda Teofil dr esztergomi prelátus-kanonok szép beszéd kiséretében átadta volt munkatársainak aján-dékát, egy aranykelyhet azzal a kéréssel, hogy azt az aranymisén használja. Mise után a kerületi papságot, a fővárosi hitoktatókat, a Bölcsőde hölgybizottságát és a kerületi egyesületeket fogadta. Délben egy órakor ebéd volt a plébánián, melyen csupán a volt és jelenlegi káplánjai vettek részt. Az aranymisés plébános ez alkalommal cz. püspök lett, kitüntetését csütörtöki számában tette közzé a hivatalos lap.
— A főegyházmegyei nyugdíj-intézet első köz-gyűlése f. hó 1-én volt Boltizár József püspök, ált.
érs. helytartó elnöklete alatt a papnevelő intézetben.
A közgyűlés megválasztotta alelnöknek Szecsányi Vilmost, háznagynak Haliczky Bélát, jegyzőknek dr Machovich Gyulát, dr Csajka Ernőt és dr Koperniczky Ferenczet. Az elnöki jelentések után a középponti bizottság jelentése dr F e h é r Gyula előadásában tudo-másul vétetett. Az alapkezelőség jelentését dr Rajner Lajos prelátus-kanonok terjesztette elő, mely szerint az 1904-ik év folyamán eddig 587 intézeti tag fizette le a dijat. Az intézet kamatozó tőkéje jelenleg 72,200 korona. — A közgyűlés alkalmával Boltizár József püspök 4000 koronát adományozott a nyugdijalapra.
— A beérkezett fellebbezéseket dr Fehér Gyula elő-adó terjesztette elő és valamennyit elintézték, úgyszin-tén a beadott indítványokat is. — A középponti bizott-ság megválasztása után az elnök szivélyes szavakkal buzdította a tagokat, hogy a már is szépen virágzó intézményt komoly kötelességérzettel karolják fel. A közgyűlés táviratilag üdvözölte a Herczegprimást, ki a következő sürgönynyel válaszolt: Méltóságos Boltizár József püspök urnák Esztergom. — Az őszinte meg-emlékezésért igaz szívből köszönetet mondok és műkö-désükre Isten áldását kérem. Kolos bibornok.
— Állandó lelkigyakorlatok. Télen szórványosan, tavasz nyiltával sűrűbben keresik fel rendházunkat egyházi s világi férfiak egyaránt, hogy itt csendes el-vonultságban 3, 5 esetleg több napos lelkigyakorlatot tartsanak. Három év alatt eddig 393 személy fordult meg i t t Kezdetnek mindenesetre szép szám, azonban mikor fog oly nagy arányokat ölteni, a mint azt b. e.
X I I I . Leo pápa hozzánk magyarokhoz intézett levelé-ben annyira ajánlotta és a most dicsőségesen ural-kodó X. Pius pápa ő szentsége a Szeplőtelen fogantatás jubileumát elrendelvén, a
lelkigyakorla-tok és missziók tartását is bevonta az ünnepségek közé. Vannak, a kik szivesebben jönnek lelkigyakor-latokra olyankor, mikor többen jelentkeznek. Ez óhajra tekintve, ezennel közöljük tehát, hogy ohtcber 3. este fognak kezdődni ily nagyobb lelkigyakor-latok. E mellett egész éven át csak ugy, mint eddig, minden hétfőn u j csoport kezdődik, a mi-kor azok jöhetnek, a kik szivesebben tartják kisebb csoportban, vagy épen egyedül. Minden egyes személy külön szobát és ellátást kap a rendházban. Külön kert-jök van. Breviáriumon kivül nem kell hozni más köny-vet. A lelkigyakorlatokat mindig egy Pater vezeti.
Csak arra kérjük az urakat, hogy levélben idejekorán jelentkezzenek. Budapest, 1904. május 11. VIII., Mária-utcza 25. Biesz Ferencz S. J . házfőnök. Budapest. 19QÍ. Nagy Sándor könyvnyomdájából. (IV., Papnövelde-utcza 8. sz.)
4-Megjelenik e lap heten-ként kétszer : szerdán éa szombaton.
Előfizetési dij :
félévre helyben s posta-küldéssel 5 f r t . Szerkesztő lakása :
Budapest, VI., Bajza-utcza 14. sz.,
hova a l a p szellemi részét illető minden küldemény czimzendő.
Előfizethetni
Előfizethetni