Zsidó intézmények kialakítása Nagyváradon. A zsidó kongresszus hatásai . 107

C. Történelmi bevezető: Európa történelmének változásai és az erdélyi társadalom

III. HARMADIK RÉSZ: BIHAR MEGYE

III.1. Nagyvárad

III.1.2. Zsidó intézmények kialakítása Nagyváradon. A zsidó kongresszus hatásai . 107

A zsidó kongresszus hatásai

A zsidók – Nagyváradon való megtelepedésüket követően – igyekeztek létrehozni hitéletük keretének intézményeit. Amint a III.1.1.-ben említettük, 1787-ben császári pátens megengedte az imaház emelését. A zsidó temető is létrejött: a Hattyú utca körül volt.⁴⁴⁷

Az 1850-es években felépült Nagyváradon a „régi zsinagóga”, 1859-ben újjászerveződött Hevra Kadisa is.⁴⁴⁸ A rabbiszéket ebben az időben Landesberg Jicchak Áron töltötte be. A nagyváradi hitközség rohamosan fejlődött: az 1850-es kétezerkilencszáz főről megduplázódott, és a lakosság 20 %-át tette ki. Landesberg a mérsékelten ortodox irányzathoz tartozott. Nevéhez fűződött a „nyilvános izraelita főelemi tanoda”⁴⁴⁹ megnyitása 1855-ben és a zsidó kórház megalapítása 1856-ban.⁴⁵⁰

Amint a III.1.1.-ben már említettük, a zsidó kongresszust követően a váradi zsidó hitközség kettévált. A nagyváradi zsidóság a későbbiekben valamennyi vallási irányzatot felölelte. A neológ hitközség az összzsidóságnak kb. egynegyedét tette ki, és élén a köztiszteletben álló Kecskeméti Lipót állt. Ő hozta létre a zsidó gimnáziumot⁴⁵¹ 1920 őszén.

A zsidó gimnázium öt éven át magyar tannyelvű volt, ezt követően viszont kénytelenek voltak áttérni a román tannyelvre. Az ortodox hitközség 1918-ban hívta meg Fuchs Benjamint apja rabbiszékébe. Fuchs az ortodoxia felvilágosult szárnyát képviselte. Klasszikus német nyelven prédikált, de imponáló magyar műveltséggel is rendelkezett. A neológ és ortodox felekezet mellett haszidok is tevékenykedtek Nagyváradon: az 1915-ben idemenekült wizsnici rebbe, Jiszráel Hager komoly udvartartást vezetett a városban.⁴⁵²

A zsidó intézményekről szólva, ebben a fejezetben csak érintőlegesen térünk ki a zsinagógákra és a temetőkre: ez a III.1.5. fejezet tárgyát képezi.

A zsidó lakosság arányszáma az 1920-1930-as években Nagyváradon a következőképpen alakult:⁴⁵³

447 A III.1.1.-ben említettük, hogy a zsidó közösség kérelmet nyújtott be, hogy kőfallal vehesse körül temetőjét, de csak deszkakerítést engedélyeztek. Azt is érintettük, hogy a Hattyú utcai temetőt a váradi zsidóság az 1800-as évekig használta, majd megvásárolt – temető kialakítása céljából – egy telket Velencén, ahol a legrégebbi sírkő 1801-ből származik.

448 Amint az előző fejezetben jeleztük, az első Szentegylet Nagyváradon 1731-ben jött létre.

449 Ezt megelőzően is volt zsidó iskola Nagyváradon. A III.1.1.-ben említettük, hogy az 1797-ből származó váraljai térképen a kórház mellett fel van tüntetve a zsidó iskola épülete is.

450 A zsidó kórház első vezetője Grósz Frigyes, nagyhírű szemész főorvos, orvosdinasztia megalapítója.

451 1930-ban a gimnázium felveszi jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum.

452 Amint az előző, III.1.1. fejezetben érintettük, az ortodox hitközség nem kívánt közelebbi kapcsolatot létesíteni a haszidokkal. Azt is említettük, hogy a városban sabbatiánus és frankista közösségek is voltak.

453 Gidó Attila: Erdélyi zsidó intézmények a két világháború között, Korunk – 2002. április (http//www.epa.hu/00400/00458/00052/ezsido.htm).

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Zsidók Magyarok Összesen 1920 1930 1920 1930 1920 1930 17.880 14.764 40.744 42.630 68.081 82.687 Az EBOII⁴⁵⁴ kötelékébe tartozó nagyváradi hitközségek és intézmények 1939-ben:⁴⁵⁵

Hitközség A hitközség lélekszáma Intézmények

Nagyvárad 4.600 Hevra Kadisa, elemi iskola, 8

osztályos fiúlíceum, fiúárvaház, árvagondozó helyi csoport, tanoncotthon,

zsidó kórházegylet, aggok háza, népkonyha A nagyváradi neológ hitközség⁴⁵⁶ jellemzői 1944 áprilisában:

Szervezet: Kongresszusi

Elnök: Dr. Meck Samu polgári állása: orvos Anyakönyvvezető rabbi: Dr. Vajda István Lélekszám: kb. 4.500

Adózók szám: kb. 900 Iskola: elemi, gimnázium Tanerők száma: 22 Tanulók száma: 500 A hitközség intézményei:

4. Aggok háza: 1 ápoltak: 16

5. Árvaház: 1 személyek száma: 28

A nagyváradi ortodox hitközség⁴⁵⁷ jellemzői 1944 áprilisában:

Szervezet: Ortodox

Elnök: Leitner Sándor polgári állása: kereskedő

Anyakönyvvezető rabbi: Zeinetbaum Pinkász rabbi: Blum Mór Lélekszám: 16.000

Adózók száma: 1.679

Iskola: elemi (leány és fiú), gimnázium Tanerők száma: 9 (elemi), 22 (gimnázium) Hitközségi alkalmazottak száma: 58 Önálló felekezeti egyesület, intézmény:

6. Hevra Kadisa 1255

7. Népkonyha 250

8. Árvaház

454 Az 1922-ben megalakult Erdély-Bánáti Országos Izraelita Iroda cionista irányultságú volt. Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásával az EBOII és az EOIKI beolvadt a magyarországi testvérszervezetekbe.

455 Gidó Attila: Erdélyi zsidó intézmények a két világháború között, Korunk – 2002. április (http//www.epa.hu/00400/00458/00052/ezsido.htm).

456 LANDESZMAN-SCHWEITZER: 1991, 113. old.

457 LANDESZMAN-SCHWEITZER: 1991, 114. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

9. Árvagondozó Tanoncotthon

10. Poale Cedek 315

11. Hitoktató Egylet 126 12. Agudát Jiszrael 55 13. Machzike Tóra 352 14. Jesiva

III.1.3. Nagyvárad aranykora: a zsidóság gazdasági és szellemi teljesítménye.

A két világháború közötti helyzet

A XX. század első évtizedében Lakos Lajos levéltáros szerint Nagyváradon 29 zsidó tanító, 48 orvos, 6 gyógyszerész, 58 ügyvéd, 23 közigazgatási tisztviselő, 500 magánhivatalnok, 10 nyomdatulajdonos, 8 hírlapíró fejtett ki gazdag tevékenységet. Vállalkozók, bankemberek, mecénások szerepe is megmutatkozott. A város számos gyógyászati intézményének, a gyermekkórháznak, a vasúti- és honvédségi kórháznak vezető zsidó személyiségei voltak.

Kiemelkedő a Grósz orvos-dinasztia szerepe.⁴⁵⁸ A zsidó kórház továbbfejlődött: 1926-ban szülészettel bővült, 1929-ben a kórház épületét bővítették.⁴⁵⁹

A zsidó intelektuellek valamennyi művelödési intézmény keretében aktív közreműködést vállaltak. A századvége Nagyváradon élénk könyv- és újságkiadás folyt, egyidejűleg 16 nyomdatulajdonos működött, akik Sonnenfeld Adolf elnök és Rosenblüth Adolf titkár vezetésével egyesületbe tömörültek. A Szigligeti Társaság alapító tagjai sorában ott találjuk Berger Dánielt és ifj. Berger Sámuelt. A társaság titkára dr. Adorján Ármin volt. A Zenepártoló Egyesület alapító tagjai között találjuk a könyvkereskedő ifj. Berger Sámuelt, a rendes tagok sorában ott volt Schwarz Jakab, dr. Berkovits Ferenc, Léderer Kálmán és mások.

Lelkes műpártoló volt dr. Radó Ignác ügyvéd. A Szent László király nevét viselő Szabadkőműves Páholyt dr. Berkovits Zsigmond doktor létesítette 1871-ben.

Nagyváradot a középszerű vidéki városok sorából rohamos gazdasági fejlődése mellett lüktető társadalmi és kulturális fellendülése emelte ki. A századforduló éveiben hihetetlenül fellendült a zsurnalisztika. Az első lap, a kéthetente megjelenő Bihar 1862-ben indult be. Ezt követte a Nagyváradi Lapok. Ezek után jelent meg 1875-ben Radl Ödön napilapja, a Nagyvárad. Sok jónevű pesti publicista került Váradra, és emelte a váradi újságírás színvonalát. A váradi zsidó családból származó Lázár Béla kiváló kritikus és műtörténetíró volt. Az avantgarde irodalmat a Holnap irodalmi társaság képviselte. A szűkkörű elit társaság soraiban három fiatal zsidó tehetséget találunk: Emőd Tamás⁴⁶⁰, Miklós Jutka, Balázs Béla. A

458 Róluk már beszéltünk a zsidó intézményekről szóló III.1.2. fejezetben.

459 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben V. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 11. sz., 1994, 21. old.

460 A III.1.5. fejezetben, a váradi temetők kapcsán még szó lesz róla, a III.1.7. keretében pedig síremléke is bemutatásra kerül.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Holnap társasághoz szervesen kapcsolódott néhány fiatal tehetséges festőművész: Fleischer Miklós⁴⁶¹, Tibor Ernő és mások. A nagyváradi születésű Salamon László az emigráció költőinek és publicistáinak kategóriájába tartozott, aki a Tanácsköztársaság bukása után börtönből szabadulván került Nagyváradra, ahol mint publicista és költő tevékenykedett.

1924-től Kolozsváron dolgozott.⁴⁶²

Erdélyi Ágnes (családi nevén Glatter) a nagyváradi és kolozsvári baloldali értelmiségiek köréhez tartozott,⁴⁶³ baráti kapcsolat fűzte Leon Alex festőművészhez.

Auschwitzban halt mártírhalált 1944-ben, harmicéves korában, így jelentős hatást nem tudott gyakorolni. Első írásai a Brassói Lapok hasábjain (valamint a budapesti Gondolatban) jelentek meg. Kisregénye, a Kovácsék a Brassói Lapok Ajándékregénytárának füzeteként látott napvilágot. Verseskötetének címe: Kórus három hangra.⁴⁶⁴

A zsidóságnak fontos szerepe volt a váradi városkép kialakításában. Híres zsidó építészek a Vágó fivérek. Vágó László Nagyváradon született, nevéhez fűződik Budapesten a Dohány és Wesselényi utca sarkának rendezése és a mai zsidó múzeum építése. Jakab Dezső révi születésű volt. Ő is számos városházát, zsinagógát, színházat tervezett Pozsonyban, Budapesten, Marosvásárhelyen és Nagyváradon.

Amikor Nagyvárad kiváló értelmiségi figuráiról beszélünk, gyakran előfordul az Adorján, Ullmann, Weiszlovits, Deutsch, Moskovits, Stern, Füchsl, Konrád, Okányi, Schwarz, Brüll család neve. Ezen nevekhez épületek nevei füződnek. Vágó József és László tervezte a Moskovits-palotát, Komor Marcell és Jakab Dezső a Fekete Sas palotát⁴⁶⁵, a Füchsl-házat, az Adorján-házat és az Okányi-Schwarz-villát. Reisinger József építette a Konrád-házat, Lőbl Ferenc építette az Ullmann-palotát, Bach Nándor pedig a Nagyváradi Ortodox Zsinagógát. Gyakorlatilag a zsidók teremtették meg a nagyváradi szecessziót.

A nagypolgári életvitelű réteg mögött egy széles kiskereskedő, iparos, tisztviselő kispolgári tömeg húzódott. A zsidóság zömét azonban a kisiparosok és napi gondokkal küszködő nagycsaládosok alkották. Nem készült kimutatás a zsidók foglalkozás szerinti megoszlásáról. Az értelmiségiek rendszerint a neológ hitközséghez tartoztak. Az ortodoxok

461 Emőd Tamás testvére: szó lesz róla a III.1.5. fejezetben, a váradi temetők kapcsán, a III.1.7. Melléklet keretében pedig sírkövét is prezentáljuk.

462 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 460. old.

463 Radnóti Miklós féltestvére volt.

464 Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 480-481. old.

465 A III.1.7. Melléklet fejezetben a Komor Marcell és Jakab Dezső által épített Sas-palota bemutatásra kerül.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

körében⁴⁶⁶ is megtalálhatjuk az ügyvédek, gyáriparosok rétegét, de 90 %-ukat kisiparosok, szakmunkások alkották.

A nagyváradi zsidók teljesítményének vonatkozásában meg kell említenünk, hogy 1853-ban került Nagyváradra Munk Adolf tanító, akinek fia Munk Bernát, Munkácsi Bernát néven a magyar nyelvészeti és etnológiai tudományok egyik kiváló művelője lett.⁴⁶⁷

Nagyváradon kapott Ady életében sorsdöntő szerepet Léda, a jómódú és művelt zsidó nő, a kiváló stiliszta, aki által az ifjú költő valóban Adyvá válhatott.⁴⁶⁸

A nagyváradi neológ zsidóság nagy büszkesége dr. Kecskeméti Lipót főrabbi⁴⁶⁹, aki mindent megtett a felekezetközi együttműködés biztosításáért, és akit a Dávid Ferencről elnevezett unitárius egylet 1904-ben tiszteletbeli tagjául választott meg.

Nagyváradon igen fontos szerepet töltött be a polgárosult zsidóság. Az 1910-es években a 47.000 lakosú városban 12.000 zsidó élt, vagyis a lakosság 26 %-a, ami – Máramarossziget után – országos rekord: a magyar városokban átlagosan 10 % körül mozgott a zsidók aránya. Az értelmiségi pályákon különösen megmutatkozott a zsidók előretörése:

58 ügyvéd, 48 orvos, 10 mérnök, 500 magántisztviselő, 23 közigazgatási tisztviselő, 581 háztulajdonos, 38 gyártulajdonos, 19 nyomdatulajdonos volt zsidó 1912-ben.⁴⁷⁰

A nagyváradi zsidók kettős kötődése már az 1787-es pátens alkalmával megmutatkozott. A pátens során, amely elrendelte, hogy minden zsidó német hangzású nevet vegyen fel, sok zsidó – hazafias érzületét hangsúlyozandó – magyar nevet vett fel: Éliás Hajnal, Sámuel Mihály, Farkas Jakab, Nagy Márton. Mihály Sámuel⁴⁷¹ váraljai főbíró –

466 Méir Ávráhám Munk, a rá jellemző visszafogottság ellenére, a lelkesedés hangján szól a Nagyváradon töltött házitanítói időszakáról, amint látni fogjuk a III.1.6. Oral historyban (Méir Ávráhám Munk: Életem történetei, Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest-Jeruzsálem, 2002, 211-220. old.).

467 A kettős identítás példájaként megemlíthető Munkácsi Bernát neve. A kiváló nyelvész a premontreiek gimnáziumába járt és az ottani Ifjúsági Olvasókörben tartotta első előadását 1876-ban, melynek a következő címe volt: Mivel tartozunk a hazának? (Soós Endre: A nagyváradi zsidóság útja. In: Ararát Magyar Zsidó Évkönyv 1943-5703/4, Országos Izraelita Leányárvaház, Budapest, 1943, 130. old.)

468 Léda rábeszélésére indult el Ady, a nagyváradi újságíró Párizsba. Léda befolyásával kapcsolatban Ady Lajost idézzük: Párizs nem egymagában, hanem csak Léda segítségével formálhatta ki a vidéki verselgető újságíróból az Új Versek poétáját (…) Léda több volt, mint Múzsa, Baudelaire- , Verlaine- és Rimbeaud-nak még a nevét is csak Lédától hallotta először Bandi (…) S tudok arról is, hogy az Új Versek 6 műfordítása (3 Baudelaire szonett, 2 Jehan Rectus és 1 Verlaine-vers) akként készült, hogy Léda asszony, aki született stiliszta volt, előbb magyar prózára tette őket át, s a verses átültetésnél is ott volt ellenőrző gondosságával. (Soós Endre: A nagyváradi zsidóság útja. In: Ararát Magyar Zsidó Évkönyv 1943-5703/4, Országos Izraelita Leányárvaház, Budapest, 1943, 131. old.)

469 Nevével találkozni fogunk a temetők kapcsán a III.1.5. fejezetben, a képmellékletben pedig síremléke is bemutatásra kerül.

470 Hegedűs Nándor adatai.

471 Sós Endre utal a Nathaniel Katzburg féle monográfiai-jegyékben első helyen szereplő Lakos Lajos tanulmányra, amikor befolyásos zsidó személyeket sorol fel (Lakos Lajos: A váradi zsidóság története hiteles levéltári adatok alapján, Nagyvárad, 1912).

10.13146/OR-ZSE.2015.001

tudjuk meg Sós Endre A nagyváradi zsidók útja című tanulmányából⁴⁷² – a magyar zsidóság történetében méltán foglal helyett Lőwy Izsák újpesti főbíró mellett. A szerző arra utal, hogy nemcsak Újpestet, hanem Váralját is zsidók alapították.

Amikor 1848. szeptember 14-én „Batthyány - újoncokat” toboroztak Nagyváradon, a zsidók közül sokan jelentkeztek a magyar lobogók alá. Emellett nagy összegekkel járultak hozzá a nemzetőrök hadfelszerelési, felruházási és élelmezési költségeihez is⁴⁷³. A nagyváradi zsidóság köréből került ki Diósy Márton, Kossuth Lajos titkára.

A kettős kötődés – a zsidó identitással megférő magyar honpolgári érzület – Trianont követően evidenciává vált a nagyváradi zsidóság körében. A temetők kétnyelvű – héber és magyar – feliratai ennek beszédes jelei, és erre már Erdélyi Lajos felhívta a figyelmet.⁴⁷⁴ A román hatalmi körbe került Erdélyben a magyar ügy iránt való elkötelezettség párhuzamosan élt a cionista mozgalom kibontakozásával. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar csapatokat a váradi zsidóság örömmel fogadta és – kezdetben mindenképpen – reménykedett a Horthy-rezsimben.

Az első világháború utáni átmeneti időszakot Nagyvárad viszonylag nyugodt körülmények között élte át. A háborút követően Románia a demokratikus parlamentarizmus útján indult el. Meghonosították az általános választási jogot, létrehozták a földreformot, megvalósították a zsidók régen várt emancipációját.⁴⁷⁵ Ezt a haladó tendenciát viszont megtörte az erősen antiszemita jellegű szélsőjobboldal előretörése.⁴⁷⁶ Ennek hatására Erdély nagyobb városaiban, főleg a diákok körében zavargások törtek ki. A szélsőségesen nacionalista irányzat egyre erősödött. Corneliu Zelea Codreanu létrehozta a Szent Mihály

472 Sós Endre: A nagyváradi zsidók útja. In: Ararát Magyar Zsidó Évkönyv, 1943-5703/4, Országos Izraelita Leányárvaház, Budapest, 1943, 127-132. old.

473 Az adakozó zsidók névsorát Stein Cecília nyitotta meg.

474 Erdélyben a zsidók magyarul halnak meg – mondja Erdélyi Lajos, és megállapítását a következőképpen fejti ki: A valamikori osztrák-magyar birodalom széthullása után ősi magyar városokban a román, szlovák, szerb vagy ukrán lett az állam hivatalos nyelve (…) A temetők kövén azonban a szülők még a XIX. század során asszimilált új anyanyelven vésik fel az emlékezet, a kegyelet tőmondatait következetesen megőrzött héber szöveg felett vagy alatt, illetve a sírkő átellenes oldalán. Ha valaki ráérősen sétál Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Szatmár zsidó temetőkertjeiben (…), tapasztalni fogja, hogy a századforduló éveiben feltűnő latin betűs feliratok túlnyomó többségét magyarul fogalmazták. Trianon előtt és után. Döbbenetesebb a második megfigyelés: Auschwitz előtt ugyanúgy, mint Auschwitz után. Akinek megadatott túlélni a Holocaust éveit, aki visszatért szülőföldjére, és nem választotta (…) a kivándorlást, az hű maradt magyar kultúrájához.

Nem kevés feltételezhető előnyről lemondva, megmaradt erdélyi magyar zsidónak. (ERDÉLYI: 1994, 42. old.)

475 A Magyarországon 1848-ban beindult és 1868-69-ben kiteljesedett emancipációs folyamattal szemben, Romániában a zsidóság egyenjogusításának kérdése csupán 1918 augusztusában került a román parlament elé. A zsidók állampolgárságát egyetemesen kimondó törvényerejű rendelet csak 1919. május 22-én jelenik meg. Ezzel végül a romániai zsidók is emancipálódtak: utolsókként Európában.

476 Ennek következményeként robbantak ki 1927-ben a nagyváradi, kolozsvári, brassói diákzavargások. Robogó vonatok vagonjaiból zsidó utasokat hajigáltak ki.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Arkangyalról elnevezett legionárius mozgalmat, majd 1930-ban a rettegett Vasgárdát.⁴⁷⁷ Hitler németországi hatalomrajutását követően Zelea Codreanu szervezete egyre merészebbé vált: mindennaposakká váltal a terrorista cselekmények.

A zsidóság aránylag gyorsan alkalmazkodott az első világháborút követő új, megváltozott gazdaságpolitikai helyzethez. Ehhez hozzájárult a háborút követő gazdasági felívelés, a háborús fegyverkezés, valamint az a tény, hogy a zsidóság általában beszélte a román nyelvet.

A zsidóság jelentősen kivette részét az ipar újból való kibontakozásában. Új létesítmény volt a Meszinger Ármin tulajdonában lévő Vesta Gyógyszeripari és Vegyigyár.

Figyelemre méltó volt a Reich féle szénsavgyár. Incze Lipót vezette a modern gépekkel felszerelt Elektra csipkegyárat. A malmot működtető Bihar megyei zsidó vállalkozók közül kiemelkedett Weisz József, Glück Mór és mások. Országos viszonylatban a legnagyobb kakaógyár a Citter L. és T. tulajdonában lévő gyár volt. Moskovits N. volt az 1862-ben beindult szeszgyár tulajdonosa. A Léderer féle szeszgyár tulajdonosai szarvasmarha tenyésztéssel is foglalkoztak. Több téglagyár is működött Biharban: az Adorján- , Weisz- , Simon- és a Wasserstrom féle téglagyár. A Hönigsberg család déligyümölcs kereskedéssel, a Munk és Schönberger cég gyapot és len behozatalával foglalkozott.⁴⁷⁸

Az egyenjogúságát elnyert romániai zsidóság első kongresszusát Bukarestben tartotta 1921-ben. Ezen az erdélyi zsidóság nem vett részt. Az ókirályságban nem ismerték a neológ zsidók fogalmát. A cionista mozgalom Nagyváradon is létrejött. A főrabbi öccse Fuchs Salamon vezette a váradi Chevrat Jisuv Jiszráel betelepítő egyesületet.

Az első világháborút követően felújították a nagyváradi zsidó kórházat, és a régi temető is felújításra szorult. 1929-ben megnyitották a zsidó kórház szülészeti osztályát. Az új osztály vezetésével dr. Schwartz Illést bízták meg, halála után dr. Markovits Pált. Dr. Molnár Vilmos igazgató főorvos vezetése alatt kíváló szakorvosi gárda növelte az intézmény hírnevét:

dr. Fischer Imre sebész főorvos, dr. Konrád Béla belgyógyász, dr. Erdész István ideggyógyász és mások.

1926-ban megnyitották az új ortodox zsidó temetőt. A Rulikovszky-úti temető 7.000 sírhelyet számlált. Úgy tervezték, hogy előreláthatólag 35 éven át kielégítse az igényeket. A

477 A vasgárdisták büntetlenül garázdálkodtak: 1930. július 4-én felgyújtották a többségében zsidók lakta máramarosi Borsa községet. Jellemző volt vezérük, Corneliu Zelea Codreanu mentalitására, hogy szerinte a győzelem mértékegysége a „sír” (Miskolczy Ambrus: A Vasgárda varázsa. In: BBC History, 2013. április, III.

évf., 4. szám, 74. old.).

478 Tripon Aurel 1936-ban megjelent monográfiája szerint Nagyváradon 1410 kereskedelmi vállalat működött.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

nagyváradi neológ hitközség egyik legnagyobb eredménye a fiú-líceum létrehozása volt. A dr.

Kecskeméti Lipót nevét viselő iskola 24 évfolyamot élt meg.

A nagyváradi zsidóság aktívan résztvett a kulturális-művészeti életben.

A két világháború között Nagyváradon nagyszámú napi, heti, különféle érdekeltségű és irányú zsidó sajtóorgánum látott napvilágot. Fehér Dezső 1935-ben bekövetkezett haláláig a Napló főszerkesztője volt. Nagy érdeme, hogy felkarolt olyan ifjú tehetségeket, mint Kerényi Miklós, Marton Manó, Emőd Tamás, Hegedüs Nándor, Zsolt Béla és mások. A fiatal tehetségek közül beszélni kell Emőd Tamásról és annak kettős identitásáról, valamint e kettős identitásból fakadó tragikumról: Fülemben a magyar nóta,/ ama kazár üköm óta./ kivel Árpád lovagolt;/ Uramisten mégis-mégis/ hátamon a sárga folt.(…). Büszkébb vagyok Uram rája,/

mint király a bíborára,/ ilyet egy király se hord./ Uramisten csak azért is/ hátamon a sárga folt.

Pásztor Miklós a Friss Újság szerkesztője volt (a fajüldőzés idején, amikor eltávolították a laptól, Horváth Imre költő neve alatt közölte írásait). Marót Sándor a Szabadság szerkesztője, Radó Árpád a Nagyváradi Napló munkatársa, Berkes József az Esti Lap riportere, Markovits Ernő a Reggel című független politikai napilap főszerkesztője, Frigyes Marcell (Feldstich) az Új Kelet külmunkatársa volt, Radó Pálné Kempfner Magda (a nagyváradi Felső Kereskedelmi Leányiskola igazgató tanára) a Tavasz,a Magyar Szó és az Erdélyi Lapok munkatársa volt. Wasserstrom Sándor és Leitner Lukács Zoltán a Népünk című hetilap publicistái. Leitner Lukács Zoltán a Múlt és Jövő valamint a Nagyváradi Napló külmunkatársaként is működött. 1919-ben felelős szerkesztője lett a Mizrachi zsidó egyesület hetilapjának. Leitner Zoltán másik nagy érdeme, hogy Freund Fülöppel együtt megírta a nagyváradi Hevra Kadisa történetét.

A nagyváradi művészeti élet nagy tehetsége volt Barát Móric, Tibor Ernő, Leon Alex és Grünbaum Ernő. Mindegyikül elpusztult a vészkorszakban. Bíró József festőművész és művészettörténész a váradi művészeti élet kiemelkedő személyisége volt. Mint a Bihar megyei és a Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet Múzeumának könyv- és levéltárnoka, majd a Marosvásárhelyi Teleki-téka igazgatója⁴⁷⁹ nagy odaadással örökítette meg Erdély művészeti emlékeit. Bíró József 38 éves volt, amikor a nyilasok a Dunába lőtték, édesapjával együtt. 1892-ben megalakult a Szigligeti Társaság. 1922-ben újra alakult (mivel az első

In document ERDÉLY ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEI A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A TEMETŐK TÜKRÉBEN (Pldal 107-117)