C. Történelmi bevezető: Európa történelmének változásai és az erdélyi társadalom
III. HARMADIK RÉSZ: BIHAR MEGYE
III.3. Érmihályfalva
III.3.1. A zsidó letelepedés Érmihályfalván. Zsidó intézmények kialakítása
Érmihályfalva (Valea lui Mihai) nagyközség Bihar vármegye érmihályfalvi járásában, (1910-ben) 6.302 magyar lakossal. Jó bortermő vidék.552 A települést és határátkelő állomást azok ismerik jobban, akik szakmai vagy családi okok miatt gyakran ingáznak Magyarország és Románia között, és előszeretettel közlekednek vonattal.
549 Lichtenstein Hillél (Henrik) ben Baruch (1815-1891) Hátám Szófér tanítványa volt. Nem ismerte el az országos főrabbi fennhatóságát a kolozsvári hitközség és személye fölött, ezért nem foglalhatta el hivatalát.
Három év múlva Margittára került, majd Szikszóra, végül Kolomeába. (CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 173. old.)
550 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 93. old.
551 Már szóltam erről egy megelőző lábjegyzetben: nem helyeselhetem, hogy következetlenül, hol román, hol magyar nyelven használják a neveket, a szükséges magyarázatok nélkül, valamint azt sem, hogy egyes családtagokra vonatkozóan nincsenek pontosítások. Nem szabadna a legkisebb ellentmondásnak sem előfordulnia ilyen családtörténetekben, mert ezzel csak a holocausttagadók "malmára" hajtják a vizet. Ez utóbbiak vonatkozásában csak annyit mondhatok: sajnálatos módon, még előfordulnak.
552 Révai Nagy Lexikona VI., Hasonmás Kiadás, Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó, Budapest, 1991, 658. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
Fényes Elek szerint az 1839/40-es esztendőben a zsidók száma Bihar vármegyében 6.270 volt.553 A zsidó lakosok lélekszámát Érmihályfalván 89 főben jelöli meg.554 Az észak-erdélyi Érmihályfalva zsidó lakossága az 1941-es népszámlálás adatai szerint 1.662 volt, ami a népesség 18,2 %-át jelentette.555
Érmihályfalva hitközségének múltjáról sírkőfeliratok, községi- és Hevra-könyvek tanúskodnak. Érmihályfalvának „százharminc évvel ezelőtt már megszervezett hitközsége volt” – mondja Szabó Imre 1938-ban kiadott könyvében.556 Ugyanott azt is megjegyzi, hogy
„tíz évvel korábban pedig a község tanácsa a zsidó polgárok közül választotta bíráját”.
Életük kereteit jelentő intézményrendszerüket az érmihályfalvi zsidók már a letelepedés kezdetén kialakították. A zsinagógáról és a temetőről külön alfejezetben lesz szó.
Fontos szerepet játszott életükben a mikve, melynek szirénája minden péntek délután jelezte az üzletzárás idejét, majd egy óra múlva „megint hosszút és keserveset búgott”557, jelezve a gyertyagyújtás idejét. A zsidó asszonyok a Fisch Gézáné által vezetett Nőegyletben tevékenykedtek, mely szép emberbaráti teljesítményt mutatott fel, akárcsak a Tomché Ánijim egyesület, mely – Deutsch József elnökletével – az átutazó és helyi szegények megsegítésére jött létre.558
III.3.2. A zsidók hitélete Érmihályfalván
Érmihályfalván – a városban éppúgy, mint a hitközségben – a haszidok két csoportja dominált: a vizsnicieké559 és a szatmáriaké. Az „askenázok ezidőszerint gyöngék” – írja Szabó Imre 1938-ban megjelent könyvében.560 „A régi askenáz lakosság csökkenő tendenciáját” Szabó Imre a természetes népszaporulattal magyarázza: „Míg az askenáz családoknál két-három gyermek a maximum, addig a chaszidok között” – akik a Máramaros felől telepedtek be – „a hat-hét gyermekes família mondható normálisnak”. Ennek hátterét Szabó Imre a haszid „proletár”-családok lelkes, bízó hitében látja: náluk „az Istenben való
553 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 39. old.
554 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 40. old. Megjegyzendő, hogy – Fényes Elek statisztikai adataira alapozva – Moshe Carmilly - Weinberger a különböző Bihar megyei települések zsidó lakosainak összegzésekor (ugyancsak a 40. oldalon) 1.309 főt jelöl meg, holott a 39. oldalon Bihar megye vonatkozásában 6.270 zsidó lélekszámot említ.
555 BRAHAM I.: 1988, 141. old.
556 SZABÓ: 1938, 228. old.
557 SZABÓ: 1938, 227. old.
558 SZABÓ: 1938, 228. old.
559 Az alapító, a vizsnici R. Menáchem Mendel (1830-1885) Baál Sém Tov leghíresebb tanítványa volt.
560 SZABÓ: 1938, 228. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
bizalom nem kenetes frázis”. A Bech-féle bét hámidrás haszidjainak saját szabályrendszere volt. E tákáná szerint:
Tarka kalapban senki nem járulhat a Tóra elé. A felhívott ilyenkor kicseréli kalapját valakivel, akinek fekete fövege van. Aki szombat reggel nem merül hétszer alá a mikvében, szintén nem kap „alijét”. A női csarnok küszöbét csak parókás és kalapnélküli asszony lépheti át. A leányok is csak bekötött fejjel jöhetnek, rúzs és puder nélkül az arcukon.561
A Beck-féle haszidokhoz közel álltak a kabbala, a miszticizmus tanai. Szabó Imre elbeszélése szerint amikor egyik kedvenc vendég-rebbéjük, a hírneves reb Eizikl Zidicsover rázendített a „Bné héchóló” című arameus kabbalista dalra, az asztaltársaság mélyen átszellemült.
A cionizmus az 1920-as években Érmihályfalván is kibontakozott. Mivel a város zsidóságának zöme konzervatív volt, a haszidok egy részét a Mizrachi hódította meg. A továbbiakban a dolgok komplikálódtak; Szabó Imre így ír erről 1938-ban:
Azóta fordult a világ kereke és radikalizálódott, a chaszidok visszalendültek konzervatív régiókba. Az inga előbbre lendült: akik egykor vizsniciek voltak és mizrachisták lettek, most a szatmári rebbe táborában még az Agudát is elítélik. A Mizrachi egykori megszervezője, Goldstein Miksa sokat buzgólkodik és jó részt neki köszönhető, hogy ez a csoport ma is élénk tevékenységet fejt ki.562
III.3.3. Zsidó élet, gazdasági és szellemi teljesítmény Érmihályfalván
Szabó Imre szerint 1938-ban „közel kétezer zsidó lélek él a városban, az összlakosság 20 százaléka”.563 Az 1941-es népszámlálás szerint a zsidók száma 1.662, vagyis az össznépesség 18,2 százaléka.564
Az érmihályfalvi zsidók zöme kereskedő, iparos, napszámos. „Három zsidó orvos, két gyógyszerész, négy ügyvéd, egy zsidó mérnök él a városban, az általános gazdasági bajok közepette elég küzdelmesen. Néhány kisebb-nagyobb ipari üzem, a paprika-malom, Beckék pótkávégyára és egy szőrmeüzem juttat néhány családot kenyérhez. Hoffmannék paszománygyára (…) meghonosította a háziipart.”565 Az 1938-as években alakulóban volt egy textilgyár is. Érmihályfalván fontos szerepet töltött be egy zsidó iparos família: a Beck-család.566 Amikor Beck Mór családjával Érmihályfalvára költözött, a városban már hetven zsidó család lakott. Szolidáris volt a „faluzástól elfáradt” haszidokkal és egyféle vezérükké
561 SZABÓ: 1938, 229. old.
562 SZABÓ: 1938, 231. old.
563 SZABÓ: 1938, 228. old.
564 BRAHAM I.: 1988, 141. old.
565 SZABÓ: 1938, 228. old.
566 Az érmihályfalvi Beckek őse, Beck Mór műszaki intézője volt a gróf Dessewffy uradalomnak. Amikor gyermekei felcseperedtek, beköltözött Érmihályfalvára.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
vált. Templomot épített számukra. Saját szabályokat vezetett be közösségében. A Beck-féle bét hamidrásnak minden héten előkelő vendég-rebbéje volt, és fenséges lakomákat tartottak.
Érmihályfalva zsidósága nem volt híján spirituális és művészi értékeknek. Beck Mórnak kiváló énekhangja volt, ezért a bét hámidrás tiszteletbeli kántora volt. Érmihályfalván alkotott a tehetséges költő, Cvi Berger.567 Művei filozófiai eszmefuttatásokat, vallásos elemeket, fohászokat, példabeszédeket tartalmaznak. Német-héber szótárat is szerkesztett.
Kötetei a Matarat ha-osher (A gazdagság célja) és Keren cvi (Szarvasagancs).568 III.3.4. A vészkorszak Érmihályfalván
Az észak-erdélyi Érmihályfalva zsidó lakossága az 1941-es népszámlálás adatai szerint 1.662 volt, ami a népesség 18,2 %-át jelentette.569
A nagyváradi két gettóba tömörítették a környéki települések zsidó lakóit is. Mint már láttuk, a Mezey-fatelepen gyűjtötték össze Élesd, Érmihályfalva, Margitta és Székelyhíd zsidó lakóit.570 Ebben a gettóban közel 8.000 ember volt elhelyezve.571 Az érmihályfalvi gettóban az értékek utáni kutatásban résztvevő legbuzgóbb ember egy nő, Zeffer Kiss Rozália volt.572
III.3.5. Érmihályfalva zsidó emlékhelyei: a zsinagóga és a temető
Szabó Imre Erdély zsidói című müvében Érmihályfalva zsinagógáit is felidézi.573 Az 1930-as években a szerző az új zsinagógába járt, de elmondta, hogy ez a zsinagóga a téli hónapokban fűtetlen volt, ezért „a hívek a száz évesnél is régebbi zsinagógában gyülekeztek a szombat fogadására”. Szabó Imrétől azt is megtudjuk, hogy egy harmadik templom is létezett Érmihályfalván, a bét hamidrás, ahol szefárd szöveggel imádkoztak. A hitközség bét hamidrásának épületét és telkét Danzinger Lajos adományozta.574 Szabó külön alfejezetet szán művében a Beck-féle bét hamidrásnak: „A sok faluzástól elfáradt” embernek – akik haszidok voltak – templom kellett. „Beck Mór, aki a nyirvidéken eltöltött évei alatt tapolcsányi askenázból kállói chószed lett, felépítette a templomot és felszerelte, mint a
567 Cvi Berger a jeles brassói költő, Shlomo Ehrenkrantz barátja volt, aki versesköteteit Brodyban jelentette meg 1878-ban.
568 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 223. old.
569 BRAHAM I.: 1988, 141. old.
570 BRAHAM I.: 1988, 460. old.
571 BRAHAM I.: 1988, 459. old.
572 Tribunalul Poporului Cluj, 50-51. old.
573 SZABÓ: 1938, 227. old.
574 SZABÓ: 1938, 228. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
családi vagyon tartozékát. Szép hangja lévén, ő maga volt templomának tiszteletbeli kántora.”575 Érmihályfalván a cionisták is – az 1920-as években – saját imaházat alakítottak ki. A következő fejezetben (III.3.6. Oral history) Nagy Zoltán felidézi Érmihályfalva zsidó temetőjét.
III.3.6. Oral history
Nagy Zoltán Az ősök tanítása című írásában ősei életének egyik színhelyét, Érmihályfalvát és annak temetőjét is felidézi:
Ez az apai nagyapám volt, akinek boltja volt Érmihályfalván. Én már nem ismertem, de sokat jártam a házába, mely ma is családunk tulajdonában van. Egyik unokatestvérem lakik benne. Érmihályfalván született, és ott is halt meg, úgy mint az apám. Az ő apjáról nem tudok semmit, de valószínű, hogy az is ott született, és ott halt meg, mert a nagyapám nagyapjáról tudom, hogy Mihályfalván van eltemetve. Egyszer régen, mikor a temetőben jártam, az öreg samesz (nem a mostani, hanem egy régebbi, aki már akkor is öregember volt) mutatott egy törött sírkövet a temető egyik sarkában, ahol nagyterületen ez az egy sír látszott. (Pedig tele volt az természetesen sírokkal.) – Az ott a nagyapádnak a nagyapja – mondta –, az valami tudós ember lehetett, mert abban az időben nem állítottak sírkövet akárkinek. Nyíregyházáról kellett hozni a követ szekéren. Csak nagytudósnak járt ki ez a megtiszteltetés. Ezt a sírkövet azóta mindig meglátogatom. Ketté van törve és a letört felső részét gondosan odatették a csonka kő tövébe.576
Szabó Imre Erdély zsidói című művének Érmihályfalváról szóló fejezetében nagy szeretettel emlékezik meg a város aggastyánjairól:
Aránylag sok a hosszú életű ember ebben az érmelléki városban. Bernstein Farkas bádogos még ma is segédkezik a műhelyben, amely apáról fiúra, fiúról-unokára szállott. Szegény öreg a napokban temette egyik fiát, Móricot, aki azonban maga is már nagyapa volt. Ha Wolf bácsitól évei után érdeklődnek, ezt szokta mondani: „negyvennyolcban hét éves voltam”. Vagyis ma (lőorach jamin) kilencvenöt. Klein József jegyszedő a vásárvámnál. Pár év előtt kilencven éves lett, amit azzal „ünnepelt”, hogy beszüntetett minden adakozást. Mert – indokolta – hogy odafent az égben felolvassák az adakozók neveit az Úr előtt. Sorra kerülnék persze én is, és akkor az Úrnak eszébe jutna, hogy még itt vagyok. Gyerünk vele! – mondaná. Már pedig én nem akarok. Nem sietős – vélekedik Klein bácsi. Ha kilencven lett, lehet száz is, százhúsz is (…) Klein Izsák nyolcvan éves. Fiatal korában szakaszvezető volt a huszároknál, amire nagyon büszke. Most pájeszt és szakállt visel és „cházokéja”, birtokjoga van a pászkasütéshez. Amikor ennek elérkezik az ideje, Klein Izsák akárcsak szakaszvezető korában, hajnalban kél és késő éjszakáig dolgozik. És úgy kommandíroz a munkásoknak, mint annak idején a bajtársainak.577
575 SZABÓ: 1938, 229. old.
576 Nagy Zoltán: Az ősök tanítása. In: Ararát Magyar Zsidó Évkönyv 1943-5703/4, Országos Izraelita Leányárvaház, Budapest, 1943, 45. old.
577 SZABÓ: 1938, 230. old.