C. Történelmi bevezető: Európa történelmének változásai és az erdélyi társadalom
IV. NEGYEDIK RÉSZ: KOLOZS MEGYE
IV.1. Kolozsvár
IV.1.2. Hitélet a zsidó Kolozsváron. A kongresszus hatásai
A zsidók első írásos említése Erdélyben az 1578 októberében tartott kolozsvári országgyűlésen történt, ahol a rendek így panaszkodtak: „Nyilván mondják penig, hogy soha annyian bé nem jöttek afféle görögök, sőt zsidók is, mint e mostani szentgálnapi sokadalomra.” Ezek szefárd zsidók lehettek, akik kereskedőkként Törökországból vagy Görögországból kiindulva jutottak el tájainkra.620 Az 1650-es fehérvári országgyűlés újra foglalkozott a zsidók helyzetével, elrendelte a „nemük szerinti köntös” viselését. II. Rákóczi György rendelete alapján a zsidók szabadon kereskedhettek az országban, de csak Gyulafehérváron lakhattak.621
A zsidók kolozsvári letelepedése nagyon érdekes és jellemző történet. Az 1700-as évek második felében ismételten elutasították letelepedési kérelmüket. Többnyire a szomszédos Kolozsmonostoron laktak, ott volt hitközségük, temetőjük.622
Az 1800-as évek elején már hallgatólagosan megtürték a zsidókat a városban, 1812-ben az itt lakó 10 családnak rabbija is volt Kain József személyé1812-ben, és engedélyt kértek
616 Tibori Szabó Zoltán: Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története (1940-1944), Mega Kiadó, Kolozsvár, 2012, 24. old.
617 U.ott, 27. old.
618 Ilyen volt például Alsózsuk, Bodonkút, Dezmér, Kisesküllő, Magyarnádas, Magyarvista, Sebervár és Szucság. Más helyeken, mint például Csomafáján, Felsőzsukon vagy Fejérden, 1930-ban a népszámlálás már alig talált néhány zsidót.
619 Tibori Szabó Zoltán: Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története (1940-1944), Mega Kiadó, Kolozsvár, 2012, 24. old.
620 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben I. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 7. sz., 1994, 6. old.
621 Ezért 1848-ig az egyetlen hivatalosan elismert hitközség a gyulafehérvári: minden Erdélyben élő zsidót ide tartozónak tekintettek.
622 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben II. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 8. sz., 1994, 18. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
zsinagóga építésére.623 Bár kérésüket akkor elutasították, de 1818-ban már szemet hunytak afölött, hogy az evangélikus egyház Külső Magyar utcai telkén Liedermann Márton lelkész beleegyezésével vesszőből font falú imaházat építsenek.624 A későbbiekben egy csizmadia közeli házában alakították ki imatermüket: ezen a környéken lett a városi központjuk.
1839-ben csak ebben az utcában 17 család lakott: itt élt a már említett Kain József rabbi, azon kívül a sakter és a tanító is. 1840-ben engedélyt kértek temetőjük bekerítésére. Akkor már 50 halott pihent az „élők házában”. 1846-ban már 60-ra emelkedett a letelepedett családok száma. Szintén 1846-ban a Malomárok melletti – a rituális fürdővel szomszédos – telket 1850 ezüst forintért megvásárolták zsinagógaépítés céljára.625
Az osztrák önkényuralom éveire esik az erdélyi nagyobb hitközségek megerősödése.
Kolozsváron felépítették a klasszicista stilusú, ma is álló zsinagógát626 a rövidesen Zsidótemplom utcának elnevezett sikátorban. A zsinagóga két oldalára a rabbinak, sakternek, tanítónak építenek lakást, itt vannak a hitközségi intézmények. Az első rabbiként megválasztott Lichtenstein Hillél nem foglalhatta el a kolozsvári rabbiszéket, mivel – Lichtenstein túlzó konzervatív nézetei miatt – Friedmann Ábrahám erdélyi főrabbi nem hagyta jóvá a beiktatását. 1866-ban Glasner Ábrahám liptószentmiklósi rabbit hívták meg.
Glasner összefogta, megerősítette a hitközséget és rabbidinasztiát alapított. 1869-ben közel ezer zsidó élt Kolozsváron.627
A kiegyezést követően felgyorsult a városiasodás és lendületet kapott a gazdasági fejlődés. Az erdélyi zsidó közösségek zömének „aranykora” ehhez az időszakhoz köthető. A hitélet területén is igen nagy az aktivítás. Kolozsvár hitközségi élete példázza a történéseket.
Az 1868-as kongresszus hatásaként a kolozsvári hitközség az ortodoxia mellett döntött, és 1874-ben ortodox alapon a hitközség átszervezésébe kezdtek. Iskolát alapítottak:
1874-ben nyitotta meg kapuit, kezdetben 40 gyermekkel és 2 tanítóval.628 A kolozsvári haszidok 1876-tól elkülönültek a Bét Ávrohom imaegyesületbe. A szefárd ritus szerint működtek, és szefárd rabbit alkalmaztak. Nemsokára felépítették a Malom (később Bariţiu) utcai imaházat. Kolozsvár hitközségi életére vonatkozóan Szabó Imrétől a következőket tudjuk meg:
Az első rendszeres előljárósági jegyzőkönyv 1869 márciusától datálódik. Megtudjuk belőle, hogy Glasner Ábrahám rabbit, aki 1866-ban jött Liptószentmiklósról, havi hatvan forint „előre
623 U.ott 18. old.
624 U.ott 18. old.
625 U.ott 18. old.
626 Az alapkőletételén megjelent Urbán Károly vezérőrnagy császári vidékparancsnok, felavatásán pedig – 1851 decemberében – Kovács Miklós püspök, az erdélyi zsidók fővédnöke.
627 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben III. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 9. sz., 1994, 20. old.
628 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben IV. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 10. sz., 1994, 20. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
kiadott fizetéssel, külön évi tíz forint a prédikációkért” – véglegesítették. A hitközség vállalta állami adóját és szabad lakását. A bútorhasználat is az övé volt (…). A község kötelezi magát arra, hogy konzervatív szellem fog uralkodni az intézményekben.629
1877 novemberében elhunyt Glasner Ábrahám rabbi. Tizennyolc éves fiát, Mózest megválasztották, és apja rabbiszékébe került, de csak azzal a kikötéssel, hogy három éven belül megszerzi a rabbidiplomát.630 A fiatal Glasner Mózes rabbi aktív szervezési munkába kezdett: 1884-ben jesivát alapított, 1896-ban Talmud-egyletet, 1910-ben – ösztönzésére – zsidókórház-alap létesült.631 1902-ben megünnepelték Glasner Mózes megválasztásának negyedszázados évfordulóját. 1892-ben az 1837 óta működő Hevra Kadisa új temetőkertet nyitott: a régit meghagyta a neológoknak.
Kolozsváron az értelmiség és a módos nagyiparos réteg egyre inkább igényelte az ortodoxiából való kiválást. Farkasházi Fischer Vilmos gyáros status quo ante hitközséget szervezett maga köré. Kunstadt Izsák rabbit alkalmazta a hitközség.632 1884-ben elfogadták a kongresszusi jelleget. Dr. Kohut Sándor nagyváradi neológ főrabbi másodállásban elvállalta az új kolozsvári neológ hitközség rabbi-feladatait.633 A folyamatos rabbiváltások rossz hatással voltak a közösségi életre. A kolozsvári neológ hitközség akkor talált magára és erősödött meg, amikor Eisler Mátyás (1865-1930)634 került a rabbiszékbe. Eisler főrabbi 1930-ban bekövetkezett halála a kolozsvári neológia történetében nagy űrt hagyott maga után.
1934-ben a budapesti Rabbiképző Intézetben tanuló Weinberger Mózest választották utódjául.
Az előbbiekben már említettük a kolozsvári haszidokat is, akik szefárd ritus szerint működtek, külön imateremben. Bár magukat autonómnak tekintették, önálló hitközséget csak az első világháborút követően, 1921-ben tudtak alakítani. Saját imatermük a Kádár utcában volt.635
Az 1930-as évek második felében több mint 15 imaház és Talmud-egylet működött Kolozsváron.636 Glasner főrabbi 1934-ben jesivát alapított évi 40 növendék számára. Mindkét
629 SZABÓ: 1938, 130. old.
630 Az új rabbi túlságosan fiatal volta átmenetileg sebezhetővé tette a kolozsvári hitközséget. 1880-ban például Lichtenstein Hillél kolomeai ortodox rabbi kolozsvári vendégeskedése felkavarta a kedélyeket. Emlékezzünk vissza: őt annak idején megválasztották, de túlzó ortodoxiája miatt Friedmann Ábrahám erdélyi főrabbi nem hagyta jóvá a beiktatását.
631 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben IV. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 10. sz., 1994, 20. old.
632 Kunstadt Izsák a későbbiekben a moldvai Rădăuţba távozott.
633 Az ismert, nagy tudású, szótáríró rabbit 1885 tavaszán New Yorkba hívták. Távozása után a feladatokat rabbihelyettesek látták el.
634 Eisler Mátyás a neológ hitközség méltó vezéregyénisége lett. 1893-tól az egyetem a sémi nyelvek magántanáraként iktatta előadói sorába, később pedig kitűnt az erdélyi zsidóság történetéről szóló tanulmányaival.
635 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben V. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 11. sz., 1994, 21. old.
636 Közülük a Poalé Cedek iparosegylet a Malom utcában, a Sasz Hevra Talmud-egyesület a Mikes Kelemen utcában.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
hitközség működtette az elemi iskolát, emellett Tarbut Zsidó Iskolaegyesületet hozott létre, mely 1920-ban a magyar tannyelvű gimnáziumot valósította meg. Igazgatójuk a neves matematikus Antal Márk637 (1880-1942) volt. Az iskolát magyar tannyelve miatt többször megintették, és kényszerítették a román tannyelvre való áttérésre. Végül 1927 őszén felfüggesztették. Az 1930-as években mintegy 14.000 zsidó élt Kolozsváron, közülük 600 család volt neológ.638 A kolozsvári neológ hitközség639 jellemzői 1944 áprilisában:
Szervezet: Kongresszusi 2. Ortodox Izraelita Szentegylet 990
3. Jótékony Izr. 214
4. Erdélyi Zsidó Gyermekvédő Egylet 595 5. Kolozsvári Izr. Jótékony Nőegylet 250 6. Beth. Ábrahám Jótékony Egylet 165 Erdélyi zsidó gyermekvédő gondozó
7. Ingyenes fiú-tanoncotthon
A kolozsvári ortodox hitközség640 jellemzői 1944 áprilisában:
Szervezet: Ortodox
Elnök: Dr. Stern Vilmos polgári foglalkozása: orvos, vállalatigazgató Anyakönyvvezető rabbi: Glaser Akiba, Glaser Juda
Bloxenheim Simon alrabbi, Hauer Juda alrabbi, Lőwy Ernő és Hirsch Hermann körzeti rabbik.
Lélekszám: 8.500 Adózók száma: 1.805
Iskola: elemi (fiú és leány), 4 jesiva Tanerők száma: 9
Tanulók száma: 590
Hitközségi alkalmazottak száma: 90
Népkonyha: 1 személyek száma: kb. 350
637 Antal Márk az izraelita felekezeti középiskola tanári karába valláskülönbség nélkül vont be haladó szellemű értelmiségieket. Déznai Viktorral, Fürst Oszkárral és Hegedűs Árpáddal közösen az Ifjú Kelet című zsidó ifjúsági folyóiratot szerkesztette. Iskolájának megszüntetése után 1927-től a Minerva biztosító társaság matematikusa. Lakásán társadalomtudományi szemináriumokat szervez, hallgatói közt van a fiatal Bányai László, Csőgör Lajos, Demeter János, Jancsó Elemér, Méliusz József, Mikó Imre, Tamási Áron (Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 66. old.).
638 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben V. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 11. sz., 1994, 21. old.
639 LANDESZMAN-SCHWEITZER: 1991, 121. old.
640 LANDESZMAN-SCHWEITZER: 1991, 121-122. old.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
IV.1.3. A zsidó aranykor Kolozsváron. A zsidóság szerepe a gazdasági és szellemi élet