Nagykároly

I.2.1. Nagykároly és környéke. A zsidó letelepedés kezdetei

Nagykároly (Carei) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében, Szatmárnémetitől 34 km-re nyugat-délnyugatra. A város az Ecsedi-láptól délre fekszik.²⁰³ Neve az ómagyar karuly (mai karvaly) köznévből származik. 1264-ben már létezett a település, és a Károlyi család első birtokközpontja volt. 1346-ban a Károlyiaktól szombatonként heti vásár tartására kapott engedélyt a város. Az 1400-as években Károlyi Simon nagyobb településsé kezdte fejleszteni.²⁰⁴ Lakossága 1554-ben áttért a protestáns hitre.

Miután a Károlyiak a katolikus hitre tértek, hosszú pereskedések kezdődtek közöttük és a város református többségű iparos lakossága között.²⁰⁵ 1711-ben itt kezdték meg a tárgyalásokat a szatmári békéről. 1712-ben a Károlyiak sváb családokat telepítettek le, 1720 körül szlovákok és ruszinok letelepedését engedélyezték.

1720-tól költöztek be Galíciából zsidók is Nagykárolyba, akiknek már Károlyi Sándor alatt saját bírójuk volt.²⁰⁶ 1741-ben Károlyi ötven telket adományozott a zsidóknak a későbbi Zsidóköz helyén. A Károlyi Sándor nagykárolyi tíz házába telepített zsidó bérlőkkel való 1723-as szerződésben a következők állnak: Az felállított tíz háznál lakozó Sidosag(…) mivel az meg írt esztendő alatt háromszáz Rhenes forintokra kötleezte és obligálta magát, azért én felyeb írt adtam nékiek földesúri autoritásom és hatalmam szerint azon tíz házaimat

200 Thorma János, Krizsán János és Mikola András tanítványa volt.

201 Budapesti évei alatt elsősorban Molnár C. Pál szürrealisztikus, majd újklasszicista szimbolizmusa hatott művészi látásmódjának kialakítására.

202 Balogh Edgár (főszerk.): Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I., Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 523-524. old.

203 Révai Nagy Lexikona XIV., Hasonmás kiadás, Babits Kiadó, Budapest, 1993, 225. old.

204 http://www.eredelyiutazas.hu/magyar/telepules/nagykaroly-919

205 U.ott.

206 Feltételezhetően már a XV. századtól történt bizonyos fokú zsidó beszivárgás Erdélybe, így Nagykárolyba is, a földesurak hívására, vagy attól függetlenül.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

szabadosan bírni és usuálni, úgy, hogy abban magok szokott exercitiumokat is szabadosan követhessék és sidó bor sub poena florenorum 500, hogy más féle bort nem árulnak(…).

Ezeken felül, hogy gyermekeket is taníthassanak, „iskola erigaltatok és assignaltatok nékiek, nem különben alkalmas temetőt melly mindezekért eök is az fellyebb meg írott 300 Rhen forint jó elkelő ezüst pénzül és az két mása fadgyut olvasztva tartozni fognak az uraságnak beszolgáltatni(…) Ilyenformán 1722-1730 között Nagykárolyban a zsidók lélekszáma 70-re emelkedett.²⁰⁷

1731-ben Károlyi új szerződést kötött a zsidókkal és mert számuk megnövekedett, zselléreket is fogadtak házukba. Az új szerződésben megtiltja, hogy kóser bort kereszténynek eladjanak. A földesuraknak jelentős haszonnal jártak ezek a bérletek, és csak zsidóknak adták bérbe a haszonvételeiket. A XVIII. század folyamán ez maradt a zsidók fő foglalkozása. A svábok nagyobb számban történő betelepítése nyomán megalakultak a céhek. 1784-ben Nagykárolyban 370 kézműves 54 különféle iparágat gyakorolt. A céhek nemzetiségi alapon különültek el: a főként kisnemesi származású magyarok voltak a csizmadiák, tímárok, gubások és szabók; a svábok voltak a kovácsok, lakatosok és kerékgyártók; a szlovákok voltak a fazekasok és kelmefestők; a zsidók a pékek, mészárosok, gyertyaöntők és szappanfőzők. 1850-ben a nagykárolyi lakosság hitfelekezet szerinti megoszlása a következő volt: 5.932 róm.kat., 3.893 gör.kat., 230 ág.evang., 3.500 ref. és 2.491 izraelita.²⁰⁸ A Károlyi grófok 1850-ig védelmezték a letelepedett zsidóságot.²⁰⁹

I.2.2. Zsidó intézmények kialakítása Nagykárolyban. A zsidó kongresszus hatásai

Tudomásunk van arról, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi Sándor uradalmában letelepedett zsidók külön épületben zsinagógát és iskolát rendeztek be maguknak. Gróf Károlyi Sándor 1724-ben még rabbiról is gondoskodott számukra.²¹⁰ 1790 körül három tanerős elemi iskola, míg 1874-ben már „Zsidó nemzeti iskola” működött a városban.²¹¹

207 MZSO VIII. 382-383. old. no. 456/7 (gróf Károlyi Sándor szerződése házainak zsidó bérlőivel, Nagykároly, 1723) és MZSO XI, 488-494. old. no. 1059 (gróf Károlyi Sándor felépíttet 10 leégett zsidó házat, és engedélyezi 20 új ház építését zsidók részére, 1741). Lásd még Izvoare II/1 27. old. no. 38; 30. old. no. 43; 39-40. old. no. 55, 42-44. old. no. 61; 72-73. old. no. 91.

208 Révai Nagy Lexikona XIV. Hasonmás kiadás, Babits Kiadó, Budapest, 1993, 226. old.

209 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben II. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 8. sz., 1994, 19. old.

210 Izvoare II/2, 167-170. old. no. 99, 328-329. old. no. 220.

211 Moshe Carmilly – Weinberger: A zsidóság története Erdélyben (1623-1944), Hungaria Judaica (szerk.:

Komoróczy Géza), MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Budapest, 1995, 185. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Nagykároly zsidóságának hitéletéről már a XVIII. század első negyedéből vannak adatok. A hitközség alapítási éve 1720.²¹² Ebből az időből ismerjük Áron Lebl (1720 k.) és Ádám Sámuel (1726 k.) nagykárolyi rabbik nevét.²¹³ Méir/Mayer Yehuda Ösztreicher (Österreicher) 1751 és 1774²¹⁴ között ült a rabbiszékben,²¹⁵ őt pedig Ösztreicher Mózes (Moshe Arye) követte (1774-1820).²¹⁶ 1820-tól 1834-ig Jichak Frankl (Frenkel Ignác) volt Nagykároly rabbija.²¹⁷

A nagykárolyi zsidóság 1869-ben a status quo ante irányzathoz csatlakozott. A status quo ante hitközség legnagyobb tekintélye Perls Méir (Mayer)²¹⁸ volt (1811-1894). 1911 és 1922 között a status quo ante hitközség rabbija Schönfeld Lázár (Eliezer) volt, aki 1922-ben alijázott.²¹⁹ A status quo ante közösségből 1881-ben kivált egy ortodox hitközség, amely 1883-tól egy később híressé vált jesivát is üzemeltetett. 1925-ben az ortodox hitközségből is kivált egy haszid csoport. 1934-től két híres jesivája is működött²²⁰ jelentős számú növendékkel.

Nagykároly az ortodoxiához zárkózott fel. Korábbi status quo ante hitközsége 1922-ben az ortodox hitelvek mellett döntött, és utóbb egyesült az 1881-ben kivált ortodoxokkal. Az 1926-tól itt tevékenykedő Teitelbaum Joel²²¹ főrabbi haszid jellegűvé tette a több mint kétezer fős hitközséget.²²² A század közepére a zsidó családok száma Nagykárolyban 300 körül mozgott. Teitelbaum rabbi 1944-ben a Kasztner-vonattal elmenekült.²²³ Távozását követően a hitközségben viták támadtak az események megítélését illetően, és ez a közösség két részre szakadásával végződött. A szigorúan hagyománytartó hitközséget rabbi Horovitz Ábrahám²²⁴ haszid rabbi vezette, aki jól működő jesivát tartott fenn. Auschwitzban pusztult el. A másik utód-hitközséget Grosz Sámuel rabbi vezette. Ő is tartott jesivát és ő is mártírhalált halt.²²⁵

212 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben II. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 8. sz., 1994, 19. old.

213 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 131. old.

214 1774-ben Ösztreicher (Österreicher) rabbi elhunyt.

215 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 132. old.

216 Ebben az időben 56 család alkotta a közösséget.

217 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 132. old.

218 Status quo rabbiként Perls Méir (Mayer) inkább hagyományőrző volt.

219 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 132. old.

220 http://www.erdelyiutazas.hu/magyar/telepules/nagykaroly-919

221 Teitelbaum Joel (1887-1979) 1925 és 1934 között nagykárolyi, majd 1934 és 1944 között szatmári, szigorú ortodox (harédi) rabbi volt.

222 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben V. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 11. sz., 1994. 21. old.

223 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 132. old.

224 Horovitz Ábrahám (1897-1944) 1934 és 1944 között nagykárolyi ortodox rabbi volt.

225 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 132. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

I.2.3. A zsidóság „aranykora” Nagykárolyban. Gazdasági és szellemi élet

Az 1868 és 1918 közötti időszak Nagykárolyban is a zsidóság aranykorának számított. Persze, amikor ezt mondjuk, a „honnan indultunk és hová érkeztünk” logikája alapján gondolkodunk, és szem előtt tartjuk mindvégig azt, hogy Magyarország északkeleti csücske – beleértve Nagykárolyt is – az ország iparilag legfejletlenebb területei közé tartozott.

A zsidóság gazdasági szerepe Nagykárolyban azzal indult, hogy bérbevették gr.

Károlyi Sándor kocsmáit, a sör- és pálinkafőzőket, vámokat, imit-amott a malmokat, mészárszékeket is.²²⁶ Az árendások között a legtehetségesebb és a legleleményesebb Josephovics Nagy Lázár volt.²²⁷

A zsidó iparosok többsége Nagykárolyban céhen kívüli iparos volt. A kisebb mezővárosok vegyes céheibe könnyebb volt a zsidóknak bejutni, mint a szakmák szerint specializálódott nagykárolyiakba.²²⁸ A kézművesek zöme a textilfeldolgozó- , bőrkikészítő és bőrfeldolgozó iparban, élelmiszer- és vegyiparban, fémfeldolgozó iparban, építő- és faiparban tevékenykedett.

A paraszti vevőkörnek főleg a fazekasok, kovácsok, lakatosok, csizmadiák munkájára volt szüksége, vagyis olyan mesterségekre, melyek speciális munkaeszközöket, nyersanyagokat, az élethez alapvetően szükséges kellékeket produkálták. Ezzel szemben Nagykároly zsidó kispolgársága főleg fogyasztási cikkeket vásárolt. A tömegigényeket kielégítő szabók, szűcsök, suszterek mellett fellelhetők azok a mesteremberek is – mint az ötvös, arany- és rézműves, órás, könyvkötő – akik egy szükebb réteg számára dolgoztak, mint az orvosok, tanítók, rabbik és a hitközségi tisztségviselők. Az egy tömbben, nagy számban élő, a keresztény lakosságtól elkülönült zsidók „communitast” alkottak. A rabbi kivételével a községek vezetői javadalmazásban nem részesültek – ők a vagyonosabb felsőbb rétegből kerültek ki. A községek „egyházi” alkalmazottai viszont, mint a kántorok, metszők stb., fizetést kaptak.²²⁹ A nagykárolyi hitközség a zsinagógán és rituális fürdőn kívül kórházat és iskolát is fenntartott, gondoskodott a szegényekről, özvegyekről, árvákról.²³⁰

Nagykárolyból sok jelentős zsidó értelmiségi származott. Ott született 1875. március 2-án Jászi Oszkár szociológus, történész, politikus. A nagykárolyi származású Jász Dezső

226 U.ott, 129. old.

227 U.ott, 130. és 131. old.

228 Fazekas Roza: A Szatmár megyei zsidóság társadalmi rétegződése a XIX. század közepén. In: A hagyomány kötelékében (szerk.: Kríza Ildikó), Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1990, 200. old.

229 U.ott 201. old.

230 Szabolcs Szatmár megyei Levéltár IV., A. 503, 1847. 3. doboz. Berger Ábrahámnak, a nagykárolyi izraeliták főbírájának Gabányi Sándor alispánhoz küldött jelentése.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

olyan publicista volt, akit az „emigráció írói” kategóriába soroltak, mert a tanácsköztársaság bukását követően kerültek Erdélybe, de lényegében erdélyiek voltak.²³¹

I.2.4. A zsidó közösségek pusztulása: a holocaust

A deportálások előkészítési folyamatában a magyar hatóságok kezdetben Nagykárolyt is összpontosítási központnak szemelték ki a helyi és szomszédos községek zsidói számára. A Nagykárolyban összegyűjtött mintegy 1.200 zsidót először a Hétsastoll, a Debreceni István, a Kazinczy és a Honvéd utcában szállásolták el. Végül a Nagykárolyban összpontosított zsidókat mégis a szatmárnémeti gettóba szállították át²³² (ahol a „kampány” végén 18.000 zsidó élt). A Szatmárnémetiből május 19 és június 1 között indult hat transzporttal csaknem 19.000 zsidót szállítottak el.

A munkaszolgálatra vezényelt zsidó férfiak egy része már a szovjet hadsereggel együtt vagy annak nyomában visszatért a szülőföldre. A haláltáborok túlélőinek azonban még várnia kellett a felszabadításra: számtalan körülmény folytán legtöbbjük csak 1945 nyarán vagy később térhetett haza. A visszatérők a legelemibb megélhetési lehetőségekkel sem rendelkeztek, elhelyezésük is gondot jelentett, s nagyrészük kimerülten, betegen, lelki és testi problémákkal sújtva. A meghurcolások, az elszenvedett kínzások, családtagjaik elvesztése, pszichikai és fizikai állapotukat döntő módon meghatározta. Nem csoda tehát, hogy az első zsidó közösségi intézmények, amelyek működésüket újra kezdték, a betegápolási helyek és az étkezdék voltak.²³³

I.2.5. Emlékhelyek, tárgyi emlékek: zsinagóga és a temetők Nagykárolyban A nagykárolyi nagyzsinagóga 1890-ben készült el. Mellette állt az 1866-ban épült kiszsinagóga. A mai Progresului és Morii utca találkozásánál a sarki részen a XX. század elején valóságos zsinagógai komplexum²³⁴ állt, melyből ma csupán a nagyzsinagóga csodálható meg. Az eklektikus stílusú épület a különböző stílusirányzatok elemeit sajátos harmóniává varázsolta.

231 Romániai Irodalmi Lexikon I, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 460. old.

232 BRAHAM I.: 1988, 457-458. old.

233 Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi zsidó közösség sorsa a második világháborút követő időszakban (1945-1948) – http://archiv.nyugatijelen.com/2007/augusztus/aug.%2011-12%20szombat-vasarnap/j...

234 Civilizaţie iudaică la Satu-Mare, Muzeul Judeţean Satu-Mare, mai 2008.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

A nagykárolyi zsidó temető gondnoka szívélyesen el is kísért vizsgálódó körutunkra.

Igyekezetét – amint menet közben kiderült – nem annyira az idegenvezetői késztetés, mint inkább „a nem tiszta szándéktól” való félelme diktálta.

A Térei utcai (str. Oborului) zsidó temetőt 1744-ben kezdték használni. Az újabb, Somos utcai (str. Şoimului) temetőben is 1800-tól kelteződnek a sírok. Ez a „kronológia”

meghatározza a „felekezeti besorolást”. Az első temető „ortodox”, a második „ortodox és status quo” sírkert. Mindkét zsidó temetőnek ugyanaz a gondnoka. A nagykárolyi zsidó temető főbejáratán belépve azonnal elénk tárul a holocaust emlékmű. Kör alapon hatágú csillag: Dávid-pajzsát idéző konstrukció. A rávetülő napfény különös ragyogást kölcsönöz az emlékmű tetőzetének, melynek csúcsán szintén Dávid-csillaga látható. Az emlékmű belső hat falán hosszú lista: a vészkorszakban elpusztult nagykárolyi zsidók névsora.²³⁵

A nagykárolyi zsidó temetőben sok szabad parcella látható. A status quo részben viszont egymás mellett sorakoznak a modern kivitelezésű síremlékek. Főleg obeliszk jellegűek, vegyülve egy-egy sztélé típusú, illetve kettős kőtábla jellegű sírkővel.

Leggyakoribb a menóra és a Dávid-csillag szimbólum. A régi sirokon a felirat képezi a ornamentikát. Jellemző a két nyelvű – héber és magyar – felirat a tábla ugyanazon oldalán. A régebbi sírkövek – mint már említettük – rendszerint sztélé típusúak. A héber felirat dominál, vagy a kettős, héber és magyar. Egy-egy sirkövön magyarul csak az elhunyt neve olvasható, a többi szöveg héber. Az évszámok viszont arab számokkal íródtak, és a születés-halál időpontjai a keresztény polgári időszámítás dátumai. A „po nitman” és a „táncvá”

hagyományőrző módon megtalálható ezen régi sírkövek nagyrészén. Szomorú dolog, de a temető gondnoka sem tudja, melyik rabbi vagy előljáró családé a romjaiban is szép, magas téglafalú kripta. A nagykárolyi zsidó temetőben nem egy ilyen vörös téglából épült romos kripta látható. Az 1940. október 31-én elhunyt Lefkovits Sámuel síremlékén kettős, héber-magyar a felirat (lásd a képmellékletben). A szomorúfűz szimbólum keresztény hatást tükröz.

A zsidó hagyományt őrzi a „po nitman” felirat, melynek betűit – díszítőelemként használva – a sírkő két felső sarkába helyezték. A halál időpontja arab számokkal, polgári időszámítás szerint van megjelölve. A régi sírkövek anyaga rendszerint mészkő/homokkő, kivéve, ha a tulajdonos gazdag, városi előkelőség. Ezeken a sírköveken a felirat egynyelvű: héber. Szépen formált ívelt betűi – helyenként mély vésetű, másutt gracilis – egyúttal a sírkő dísze is. Az ortodox részen a sírkövek nagy távolságra, magányosan állnak. Ezek a régebbi, héber feliratú, sztélé jellegű sírkövek a földbe süppednek. Az idő folyamán néhány sírkövet alapkőre

235 Míg 1830-ban Nagykárolyban 2.329 zsidó élt, addig 2008-ban egyetlen zsidó család maradéka élt a városban (Civilizaţie iudaică la Satu-Mare, Muzeul Judeţean Satu-Mare, mai 2008).

10.13146/OR-ZSE.2015.001

állítottak. Ezzel a besüppedést meg lehet előzni, de a széttöredezést nem. Sok elhunyt nyugszik e temetőben is árnyas fák lombja alatt. A régebbi, széttöredezett sírkövek ebben a temetőben is drótozva vagy ragasztva vannak, az enyészet elleni palliatív megoldásként.

Ábrahám sírköve ikonográfiai szempontból kiemelkedik a temető többi sírköve közül (lásd a képmellékletben). Hagyományos sírkő, őrzi a sztélé formát, viszont alapokra helyezték. A betűket nagyon gondosan cizellálták, és az elhunyt nevét mintegy kiemelve, keretbe helyezték. A keretbe helyezett írás mélyebb vésetű, szinte középkori jellegű. A síremlék egy egész szimbólumrendszert tartalmaz. A lévita kancsó jelzi az elhunyt származását, a Jákhin és Boáz szimbólum pedig törvénytisztelő karakterét, templom iránti elkötelezettségét. A „po nitman” betűjelet itt is díszítő elemként használták. A kőfaragó mester aláírását olvashatjuk a sírkő jobb alsó sarkában.

A nagykárolyi zsidó temetőben az előkelő családok síremlékei a főbejárat és az emlékmű közelében található. A kettős kötődés jeleként sok a kétnyelvű – héber és magyar – felirat. A dátumok arab számokkal, a polgári időszámítás szerint íródtak. A családi sírkövek rendszerint betonkeretbe vannak foglalva, ami keresztény hatásról tanúskodik. A nagykárolyi temetőben találunk néhány kettős – héber és német – feliratú síremléket is. Ezek a jiddis anyanyelv illetve a sváb hatás emlékei. A régi sírkövek egyik másikán ékes, feltűnően szép írás látható. Néha az az érzésünk, mintha a Szentírás valamelyik lapja állna előttünk. A sor- és betűközök tökéletessége csodálatra méltó. Egy-egy sírkövön szembetűnő a felirat-kavalkád.

In document ERDÉLY ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEI A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A TEMETŐK TÜKRÉBEN (Pldal 65-71)