C. Történelmi bevezető: Európa történelmének változásai és az erdélyi társadalom
III. HARMADIK RÉSZ: BIHAR MEGYE
III.1. Nagyvárad
III.1.5. Emlékhelyek, tárgyi emlékek: zsinagógák és temetők Nagyváradon
A nagyváradi volt az egyik legősibb és legjelentősebb zsidó közösség Erdélyben. Már a XV.
században letelepültek Nagyváradon a zsidók, a XVIII. század elejére pedig jól szervezett közösség alakult ki a városban. 1722 és 1736 között 90 zsidó élt Nagyváradon.498 Zsinagógaépítésbe 1787-ben fogtak. Később, 1812 körül egy másik zsinagóga is épült a Kolozsvári úton.499 Később, miután a váradi hitközség – Pest után – a legnagyobb magyarországi közösséggé vált, impozáns nagy zsinagógát építtetett a Zárda utcában, s mellette ortodox elemi és polgári iskolát is.500 A második világháborút megelőzően Nagyváradon 29 zsinagóga működött, a 30.000-33.000 fős zsidó közösség pedig a lakosság harmadát tette ki.501
A város a békeidőkben felvirágzott: zsidó polgárai egyenjogúságukat elnyerve a magyar mintát követték, igyekeztek a társadalom elitjéhez tartozni, és méltán közülük kerültek ki a város legjobb kereskedői és szakemberei.
493 Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi zsidó közösség sorsa a második világháborút követő időszakban (1945-1948) – http://archiv.nyugatijelen.com/2007/augusztus/aug.%2011-12%20szombat-vasarnap/j...
494 A Nyiszli Miklós öngyilkosságára vonatkozó állításnak más források ellentmondanak, lásd például Dávid Gyula (szerk.), Romániai Magyar Irodalmi Lexikon, IV. kötet, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 2002, 242-243.
old.
495 Ara-Kovács Attila: Antiszemitizmus és a romániai holocaust. In: Erdélyi Magyarság, I. évfolyam, 2. szám, 1990. május, 56-57. old.
496 Nyiszli Miklós: Orvos voltam Auschwitzban, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1964
497 Tibori Szabó Zoltán: Árnyékos oldal. Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után, Koinónia Kiadó, Kolozsvár, 2007, 259. old.
498 Lakos Lajos: A váradi zsidóság története hiteles levéltári adatok alapján, Nagyvárad, 1912.
499 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 174. old.
500 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 175. old.
501 http://www.erdon.ro/parbeszed-a-nagyvaradi-zsiosag-historiajarol/news-2009//23-0...
10.13146/OR-ZSE.2015.001
Nagyvárad sok szeccesziós stílusú épülettel büszkélkedhet: ezek zömmel zsidó családok és cégek tulajdonában voltak. Az egyik legjelentősebb ezek közül a Fekete Sas-palota, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső502 terveztek, s 1908-ban építettek meg. A jelenleg bevásárló- és szórakozóközpontként, valamint szállodaként működő épületet kanyargó, üvegtetős árkádja és gyönyörű, festett üvegablakai teszik egyedivé.503
Nagyvárad a zsidó reformmozgalom egyik legfontosabb központja volt. Ehhez köthető a város másik fontos emléke, a monumentális Cion-zsinagóga, a neológ közösség szentélye, mely magas dómjával a Körös folyó fölé tornyosul. A nürnbergi zsinagógára emlékeztető templomot az osztrák David Busch, a város akkori főépítésze tervezte. Itt prédikált Kecskeméti Lipót főrabbi. Az 1878-ban felépült zsinagógát már nem használják. Beltere nagyon rossz állapotban van,504 de még így is megcsodálhatók elegáns oszlopai és a színpompás, mértani alakzatokkal gazdagon díszitett boltozata. A tóraszekrényt boltív veszi körül, fölötte kapott helyett az orgona.
A nagyváradi zsidó közösség ma közel 700 lelket számlál. A bukaresti után alighanem ez a legtevékenyebb hitközség egész Romániában: kóser étkezdét, ifjúsági klubbot, számítógéptermet, kórust és tánctársulatot működtet. A nagyváradi zsidó hitközség jelenéről a III.1.6. Oral history fejezetben a hitközségi elnök Koppelmann Felix fog beszélni.
A hitközségi épületegyütteshez tartozik az ortodox Nagy zsinagóga is: az 1890-ben épült, mór stílusú, vöröstéglás, stukkódíszes épület szinte pontos mása a szatmárnémeti és dési zsinagógának. 1891-ben adták át. Tóraszekrénye igen szép, boltozatos belterét összetett, geometrikus mintájú freskók díszitik. A zsinagóga melletti téren holocaust-emlékmű áll.
A hitközség épületei közé tartozik a kisebb, 1882-ben épült Hevra Sasz-zsinagóga is, amelyben jelenleg is rendszeresen tartanak istentiszteletet. A nagyváradi azon kevés erdélyi közösség egyike, ahol naponta ki tudják állítani a minjant. A közeli Primăriei utcában található az 1928-ban épült Teleki-zsinagóga,505 a legújabban épült zsidó templom Nagyváradon. Jelenleg zöldségraktárnak használják.506 Egy másik zsinagóga, amely hajdan a vizsnici haszid rebbe, Israel Hager507 udvarához tartozott, ma fafaragó műhelyként működik.
502 A szabadkai zsinagóga alkotói.
503 GRUBER: 2010, 267-268. old.
504 1927-ben román antiszemita egyetemi diákzavargások során hallgatók megrongálták.
505 Ezt a zsinagógát is megrongálták az 1927-es román antiszemita diákzavargások során.
506 Az Egyesült Államokbeli Lempert Family Foundation pénzgyűjtésbe kezdett, hogy a mór stílusú zsinagógát holocaust emlékmúzeummá és oktatóközponttá alakíthassa át (GRUBER: 2010, 268. old.).
507 Israel Hager (1860-1936) Bukovinából menekülve került Nagyváradra. A caddik körül mintegy 100-150 haszid élt. A rebe lakása igazi haszid szellemi és kulturális központ volt. A „Wischnitzer rebe” személyiségéről sokat írtak akkoriban úgy a román, mint a magyar lapokban.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
Nagyvárad nagy neológ és ortodox temetője a köztemetőtől nem messze látható.
A velencei zsidó temetőt szinte visszafoglalta magának a természet. A széles fősétányt és néhány mellékutat leszámítva járhatatlanná vált a bozot által elborított sírkert. Nagyon sok síremlék ledőlt, töredezett, besüppedt.
Mai ismereteink szerint a török fennhatóság utáni legrégebbi temető a külvárosi Hattyú utcában volt (az adatok szerint 1766-tól). A város terjeszkedése miatt csak 1800-ig haszálhatták. Ezt követően a zsidó közösség Velencén szerzett helyette egy telket, amelyet 1870-ben kibővítettek.508 Nagyvárad zsidóságának egy része azt követően is ide temetkezett, hogy megnyitották a Rulikowski-temetőt, illetve annak ortodox és neológ parcelláját. A velencei temetőben találhatók Brüll Adél – Ady Léda-verseinek ihletője – szüleinek és nagyszüleinek sírjai.509 A Rulikowski-temető egy, a magyar szabadságharc oldalára átállt, és emiatt kivégzett lengyel tiszt nevét viseli. Ez Nagyvárad ma is élő nagy temetője. A Rulikowski-temető zsidó részében sétálva könnyen érthetővé válik, hogy a századfordulós Nagyvárad kultúrájának jelentős része zsidó személyekhez kapcsolódik, és hogy a város egyharmada zsidó vagy zsidó származású volt.
Ebben a temetőben látható Mihelffy Pál (1858-1932) és felesége, Jakab Stefánia síremléke. Mihelffy Pál asszimilált zsidó volt (síremléke is magyar feliratú), és kései leszármazottja annak a Mihálffy – eredetileg Mihály – családnak, amelyik a török fennhatóság idején, sors- és hittársaival a váraljai városrészben lakott. Ezt úgy kell elképzelnünk, mint egy kereskedői sátortábort a vár körül. Az 1780-as években a várparancsnokság megengedte ezeknek a zsidó kereskedőcsaládoknak, hogy kőházakat is építsenek. E városrész első zsidó bírája volt Mihálffy (akkor még Mihály).
A temetőfal mellett – a zsidó síremlékek szomszédságában – emléktáblák is láthatók:
azok emléktáblái, akik nem kerülhettek ide a temetőbe, mert a vészkorszakban elhurcolták őket Auschwitzba vagy más haláltáborba. A család, a rokonság életben maradt tagjai állították ezeket a táblákat, a mártírok neveinek fennmaradásáért. Schwarcz Ernőné szül. Klein Margit emléktáblája egy ezek közül.
A Rulikowski-temetőn belüli temetőfalban olvashatjuk dr. Adorján Ármin ügyvéd nevét is. A Fekete Sast nem ő építette, hanem a testvére, dr. Adorján Emil, aki szintén ügyvéd volt, és akinek nevéhez még két csodálatos szecessziós épület fűződik: az Adorján-házak. Dr.
Adorján Emil neve nem látható a Rulikowski-temetőben, mert a tehetséges ügyvéd
508 1870-től számítják a „neológ parcellát”.
509 http://epa.oszk.hu/00100/00181/00028/index5251.html
10.13146/OR-ZSE.2015.001
Mauthausenben pusztult el.510 Veiszlovits Lajos édesapjának, Veiszlovits Adolfnak szépen faragott, virágmotívumos az obeliszkje.511 Veiszlovits Adolf 1873-ban – egy kolerajárványt követően – alapította meg a Concordia Temetkezési Vállalatot. Lajos is ezt a vállalkozást folytatta, a Lajos két fia viszont már közgazdaságtant tanult. Ők voltak a Park Szálló megalapítói. A Wertheimstein512-síremlék szinte mesébe illő történetet rejt: egy szép, beteljesedett szerelem történetét.513
Dr. Kecskeméti Lipót, a tudós neológ főrabbi nevét mindenki ismeri a magyar nyelvterületen. Nevéhez fűződik a zsidó gimnázium és sok jelentős irodalmi mű. Síremlékén egy modern kivitelezésű Tóra-tekercs szimbólumon olvasható a felirat.
A tehetséges irodalmár, Emőd Tamás (1888-1938) síremléke szintén ebben a zsidó temetőben látható. Sírkövén Ady verssorai olvashatók, jelezvén, hogy a Holnap évtizedeiben jó barátságban voltak. Ugyanitt nyugszik Fleischer Miklós (1893-1958), Emőd Tamás514 testvéröccse, a neves festőművész, aki túlélve Auschwitz borzalmait, visszatért Nagyváradra, ahol 1958-ig alkotott. A Rulikowski-temető elkülönített egysége a zsidó ortodox rész. Ide van eltemetve Fehér Dezső, a nagyváradi Napló tulajdonosa és főszerkesztője.
Nagyvárad Velence nevű városrészének is van zsidó temetője. Ez nem közvetlenül az utcáról közelíthető meg, hanem egy gazdasági épületegyüttesen keresztül. Ide már nem temetnek. A sírkövek relatíve jó állapotban vannak, de a ravatalozót az idő vasfoga nagyon megviselte.
Brüll Samu síremléke a földön fekszik, de feleségének515 sírköve még jó állapotban van. Megjegyzendő, hogy Brüll Adél férjének, Diósy Ödön kormányfőtanácsosnak a sírja a katolikus temetőben található.516
A nagyváradi ortodox zsidó temető sírkövei nemsokban különböznek más erdélyi városok hasonló síremlékeitől. Esetleg csak abban, hogy van valami nemes egyszerűség e sírkövek hangulatában. A neológ temető egy polgárosult város zsidóságának képét mutatja.
Héber-magyar feliratú sírkövek a kettős kötődés, az integráció jeleként; csak magyar feliratú
510 Leszármazottai néhány évvel ezelőtt hazajöttek külföldről, és emlékére egy bronztáblát helyeztek el a Sas-palota falán.
511 Veiszlovits Adolffal egy évben, 1907-ben hunyt el Veiszlovits Sándor. Szenvedélyes sakkozó volt, ezért a közös síremlék formája is egyúttal egy sakkfigurára: bástyára emlékeztet.
512 Wertheimstein Alfréd az osztrák dragonyos ezred kapitánya volt. Nyugdíjba vonulását követően került Nagyváradra. Volt egy nagyon szép leánya, Rózsika.
513 A gazdag milliomos, Charles Rotschild olyan feleség után kutatott „széles e világban”, aki gazdag zsidó
„nemes” családból származik, és még szép is. Ezt a lányt meg is találta Rózsika személyében: 1907-ben tartották az esküvőt és 1940-ig boldog házasságban éltek.
514 Emőd Tamás eredeti neve Fleischer Ernő volt.
515 Amint az előbbiekben már említettük, Brüll Samu és felesége Ady Lédájának, Diósyné Brüll Adélnak szülei.
516 Ennek az a magyarázata, hogy fiatal házasokként – Szófiában – ő maga is és a felesége is kikeresztelkedett.
10.13146/OR-ZSE.2015.001
sírkövek a magyarsághoz való asszimiláció emlékeként. A szomszédos katolikus temetőben több kikeresztelkedett zsidó nyugszik: a képmellékletben be fogjuk mutatni Diósy Ödön kormányfőtanácsos (Ady Lédájának férje) síremlékét.