Zsidó emlékhelyek Kolozsváron. A Házsongárdi temető

A kolozsvári zsidó közösség első zsinagógája 1818-ban épült⁶⁷⁵. Ennek az épületnek a falai vesszőből voltak fonva.⁶⁷⁶ Inkább csak egy imaház volt. Az 1830-as évekre a kolozsvári zsidóság életében létrejöttek a legfontosabb hitközségi intézmények, 1836-ban megalakult a Hevra Kadisa, majd megnyilt a temető is. 1850-51-ben a már működő rituális fürdő mellett a közösség felépítette zsinagógáját.⁶⁷⁷ Ez az épület ma is áll a Párizs utcában.⁶⁷⁸ Kelemen Lajos a Művészettörténeti tanulmányok V. fejezetében, a klasszicista épitészeti emlékek keretében írt a kolozsvári ortodox zsinagógáról: E stíluskörbe tartozik a régi zsidótemplom utca nyugati során az ortodox zsidó zsinagóga is. Egyszerű, jó arányú, elég tágas, izléses épület, korban egyszersmind utolsó is a kolozsvári klasszicista templomok sorában, mert már az 1848-49-i szabadságharc után emelték.⁶⁷⁹ A Pesti Napló 1852. január 21-i száma megemlékezik a kolozsvári ortodox zsinagóga felavatásáról.⁶⁸⁰ A második világháború utáni időszakban az ortodox közösség által használt zsinagóga mellett álló egykori rabbilakásban hitközségi étkezde alakult, mely napjainkban is működik.

674 Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi zsidó közösség sorsa a második világháborút követő időszakban (1945-1948) http://archiv.nyugatijelen.com/2007/augusztus/aug.%2011-12%20szombat-vasarnap/j...

675 U.ott, 27. old.

676 SZABÓ: 1938, 128. old.

677 Az impozáns épület körülbelül negyven hitközségi tag adakozásából valósulhatott meg. (SZABÓ: 1938, 128.

old.).

678 Tibori Szabó Zoltán: Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története (1940-1944), Mega Kiadó, Kolozsvár, 2012, 27. old.

679 KELEMEN: 1982, 155. old.

680 A múlt hónapban avatták fel Isten tiszteletére a kolozsvári izraeliták új templomát, amelynek alapját alig másfél év előtt Urbán tábornok úr, akkori vidékparancsnok tevé le, s a vallási buzgalom oly hamar bevégze. Az ünnepélyt díszíté Erdély római katolikus püspöke, Kovács Miklós úr nagyméltósága, mint az erdélyi izraeliták fővédője, ki mint ilyen a főrabbi kinevezését is kezeli. Jelen volt a vidéki cs.k. polgári biztos, Bogdán őméltósága, a kolozsvári tanács és más minden rendű és rangú vallási szép közönség. (SZABÓ: 1938, 129-130. old.).

10.13146/OR-ZSE.2015.001

A status quo ante hitközség 1881-ben vált ki az anyahitközségből.⁶⁸¹ A status quo ante hitközségből 1884-ben jött létre a neológ hitközség, melynek főrabbija rövid ideig Kohut Sándor⁶⁸² volt. A mai Horea (korábban: Ferenc József, illetve Horthy Miklós) úti neológ zsinagóga építését 1886-ban fejezték be, majd 1918-1929 között renoválták. Itt szolgált 1891-től több mint negyven éven át Eisler Mátyás neológ főrabbi. 1934-1891-től az 1944-es deportálásig a neológ hitközség élén Weinberger Mózes (később Moshe Carmilly - Weinberger) főrabbi állt. A neológ zsinagógát 1944-ben felrobbantották, a háború után állították helyre, 1947-től ismét működött. A templom homlokzata krémszínű, négy ezüstös hagymakupolája van. Ez a zsinagóga napjainkban a haláltáborokban elpusztult észak-erdélyi zsidók emlékhelye, és egyben az egyetlen ma is használatban lévő zsinagógája Kolozsvárnak, illetve Kolozs megyének. Ezt a mór stílusú zsinagógát a Deportáltak zsinagógájának is nevezik.

1921-ben épült a Poálé Cedek zsidó iparosegylet Kis-Szamos utcai zsinagógája, amely a háborút követő évtizedekben raktárhelyiségként szolgált, és amelyben 1997-től Tranzit-ház néven művelődési központ működik. A Bariţiu út 16A-ból nyíló udvaron keresztül lehet bejutni a volt zsinagógába. 1922-ben épült a Sasz Chevra zsinagóga a Mikes Kelemen utcában (ma Croitorilor). Itt a 60-as években rendeztek utoljára szertartást, majd miután a tömeges alijázás nyomán hívek nélkül maradt, bezárták. Az 1990-es évek második felétől bútorüzlet működött benne, az utóbbi évtizedben pedig a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Judaisztikai Karának ad helyet.⁶⁸³ A volt zsinagóga mennyezetén ma is látható a bibliai állatokat ábrázoló freskódíszek. 1997-es átadása óta a Tranzitház Alapítvány igyekszik fokozatosan helyreállítani, és ezzel párhuzamosan kortárs művészeti kiállítások, előadások és hangversenyek helyszínévé alakítani az épületet. A Tranzitház programjai között sok zsidó indíttatású rendezvényt találunk, az alapítvány maga pedig részletes tanulmányt készített a romániai zsidó kulturális örökségről.⁶⁸⁴

Kolozsváron az idők folyamán a felsoroltakon kívül több kisebb zsinagóga, imaház, Talmud-egylet és rituális fürdő működött. Napjainkban azonban az ünnepnapokon és megemlékezések alkalmával használt Horea úti zsinagógán kívül a Nyomda (Tipografiei) utca

681 Ezt a gyülekezetet Farkasházi Fischer Vilmos, a herendi porcelángyár alapítójának fia hozta létre és ő lett az új hitközség első elnöke is.

682 Kohut Sándor később a New York-i Ahavat Chesed német nyelvű zsidó hitközség élére állt, és jelentős tudományos munkát hagyott maga után.

683 Az 1990-es évek elején létrehozott intézetben a zsidóság történetéről, a héber nyelvről és más zsidó témákról tartanak rendszeres előadásokat. Az egyik teremben Egon Marc Lövith holocaust-túlélő, kolozsvári művész állandó kiállítása látható. Az 1923-ban született grafikus műveiben a zsidóság életével és a vészkorszakkal foglalkozik (GRUBER: 2010, 263. old.)

684 GRUBER: 2010, 263. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

25 szám alatt székelő hitközség tagjai kizárólag a Dávid Ferenc utca 16. szám alatti imaházban gyűlnek össze imádkozni.

Kolozsvár zsinagógáinak történetéről nagyon sok érdekes adatot megtudhatunk Szabó Imre Erdély zsidói című könyvéből.⁶⁸⁵ Krónikás művében Szabó számba veszi Kolozsvár kisebb – azóta talán elfelejtett – bét hamidrásait és imaházait is, mint az Avodat Köhuna, Bet Hamidrás Czchow, Bész Hillel, Bész Lévi, Bész Méir, Izsák-imaház, Kneszet Jecheszkel, Ole Lömelech, Poalé Hadati Hamizrachi.⁶⁸⁶

A zsidó közösségek életében a Hevra Kadisának alapvető szerepe van. Ezért, mielőtt Kolozsvár temetőiről szólnánk, beszéljünk néhány szót az ortodox Hevra Kadisáról. A kolozsvári Hevra Kadisa 1937-ben ünnepelte fennállásának százéves évfordulóját. Erre az alkalomra Mózes Elek és Szabó Imre albumot adott ki a Szentegylet kimerítő történetével.⁶⁸⁷ Megtudjuk, hogy a Hevra fejlődését lehetővé tevő legrégibb adomány Berkovits Mosétól származott. A Hevra kebelén belül már a kezdeti időkben két jótékony közület működött:

Malbis Arumin, mely a szegényeket ruházta és a Bikur Holim, mely a szegénysorsú betegeket istápolta. A százéves évfordulót megelőző években nagy változások történtek a Hevra adminisztrációjában: állandósított tisztviselőket alkalmaztak, székházat vásároltak. Minden tekintetben megőrizték a temetések rendjét és méltóságát. Új temetőt vásároltak, melynek szertartási terme egyike a legimponálóbbnak Erdélyben. Tevékenyen részt vettek a kolozsvári Zsidókórház munkájban.⁶⁸⁸

A kolozsvári zsidóságnak négy temetője volt, ezek közül a legrégibb a Balassa (ma Aviator Bădescu) utcai ortodox temető.⁶⁸⁹

A XVIII. századi kolozsmonostori zsidók még uradalmi kertekben temetkeztek.

Monostor és Hajnal lakónegyedek között a domboldalon elterülő görögkeleti temető bejárata előtt még látható öt, alig kivehető héber feliratú sírkő.⁶⁹⁰ A Házsongárdi köztemető északkeleti sarkában lévő, a Balassa (most Aviator Bădescu) utca felől megközelíthető zsidó sírkertben 1839-ben már több mint ötven halott teste nyugodott. A városi tanács 1839-ben nem hagyta jóvá a temető bekerítését.⁶⁹¹ Asztalos Lajos szerint a Balassa utcai zsidó

685 SZABÓ: 1938, 151-160. old.

686 SZABÓ: 1938, 156-157. old.

687 SZABÓ: 1938, 146. old.

688 SZABÓ: 1938, 147. old.

689 Tibori Szabó Zoltán: Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története (1940-1944), Mega Kiadó, Kolozsvár, 2012, 29. old.

690 Salamon Márton-László: Egy másik másvilág. Kolozsvár zsidó temetői. In: Keresztény Szó katolikus kulturális havilap, X. évfolyam 1. szám, 1999. január (http://epa.oszk.hu/00900/00939/00003/ks990111.htm).

691 Salamon Márton-László: Egy másik másvilág. Kolozsvár zsidó temetői. In: Keresztény Szó katolikus kulturális havilap, X. évfolyam 1. szám, 1999. január (http://epa.oszk.hu/00900/00939/00003/ks990111.htm).

10.13146/OR-ZSE.2015.001

temetőhöz az utca kialakítása előtt maga az úttest és a ma attól balra eső terület is hozzátartozott.⁶⁹² 1892-ben megnyílt a Tordai út 110. szám alatti, szintén ortodox zsidó sírkert.⁶⁹³ 1927-ben a város kiigényelte a régi ortodox zsidó temető egy részét, majd 1931-ben⁶⁹⁴ önkényesen utcaépítésbe kezdett. Az exhumáltakat és sírköveiket a valamivel délebbre (a Hősök temetőjének szomszédságában) található ortodox temetőbe helyezték át. Ez az – időrendi sorrendben második – zsidó temető magán hordja mind a régi zsidó sírkertek, mind a századforduló emancipált zsidóságának a keresztény temetőkhöz hasonlóbb sírkertjeinek vonásait.⁶⁹⁵ Az említett két ortodox zsidó temető már nem működik.⁶⁹⁶

A kongresszusi – neológ – hitközség 1927-ben tartotta első gyászszertartását a Házsongárdi temető átellenes, délnyugati szegletében található, a Majális (ma Republicii) utca és a Sólyom utca sarka felől megközelíthető sírkertben.⁶⁹⁷ A Majális utcai temető megnyitásakor a Balassa utcai sírkert még nem telt be egészen.⁶⁹⁸ A Majális utcai temetőt, amely sorban a harmadik, csak drótkerítés választotta el a Házsongárdi köztemető keresztény részétől, ellentétben az előbbi kettő – bár rozoga – betonkerítéseitől. Ez a temető a négy közül a legrendezettebb benyomást kelti. A zsidók többsége jelenleg is idetemetkezik. Az egyetlen, kápolnával is rendelkező, a Tordai út 154. szám alatti sírkert első halottja 1928-ból való, tehát ez nevezhető a legújabb zsidó temetőnek Kolozsváron.⁶⁹⁹ A kápolna feltehetően a harmincas évek elején készült. Egyetlen latin betűs táblafeliratának szövege (évszám nélkül): „Goldstein Simonné szül. Bretter Róza emlékére gyermekeitől”. Az új zsidó temető a Feleki lejtő egy viszonylag egyenes szakaszán, a városon kívül terül el; alighanem ez a legterjedelmesebb kolozsvári zsidó sírkert. Itt található a deportáltak emlékműve, amely az 1944-ben gettóba gyűjtött, majd haláltáborokban kiírtott kolozsvári és Kolozs megyei zsidó mártírokra emlékezik.⁷⁰⁰ A fekete márvánnyal borított emlékmű felső részén menóra szimbólum látható,

692 Asztalos Lajos: Kolozsvár temetői. In: Szabadság, Múltidéző (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szagadsag/template/artic...

693 Az ortodoxok – a neológ hitközség 1882-ben történt kiválásakor – attól tartott, hogy a neológok meg fogják sérteni a temetői hagyományokat, ezért a Tordai út jobb oldalán található – ma is ortodox zsidó temetőnek mondott – sírkertet meghagyták a neológoknak, és megnyitották új temetőjüket.

694 Asztalos Lajos: Kolozsvár temetői. In: Szabadság, Múltidéző http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szagadsag/template/artic...

695 Salamon Márton-László: Egy másik másvilág. Kolozsvár zsidó temetői. In: Keresztény Szó katolikus kulturális havilap, X. évfolyam 1. szám, 1999. január (http://epa.oszk.hu/00900/00939/00003/ks990111.htm).

696 A kolozsvári hitközség Elhalálozási Névjegyzékének két vaskos kötete évtizedek óta nem jegyez ide eltemetett zsidókat.

697 Salamon Márton-László: Egy másik másvilág. Kolozsvár zsidó temetői. In: Keresztény Szó katolikus kulturális havilap, X. évfolyam 1. szám, 1999. január (http://epa.oszk.hu/00900/00939/00003/ks990111.htm).

698 Asztalos Lajos: Kolozsvár temetői. In: Szabadság, Múltidéző http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szagadsag/template/artic...

699 A zsidóknak 1944-ben történő téglagyári gettóba hurcolása után, a város június 2-i bombázásakor, a vasút állomásra befutott és lebombázott német sebesültszállító vonat halottait is ide temették.

700 Az emlékmű hátsó oldalára helyezett márványtábla szövege román nyelvű.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

talapzatán pedig Louis Aragon költő sorai állnak.⁷⁰¹ 1944 szeptemberében, októberében, a tordai harcokban elesett magyar és német katonák egy részét is a Tordai út 154. szám alatti zsidó temetőben hantolták el. 1944-1945 telén a sírok fakeresztjeinek egyrészét kegyeletsértő személyek tűzifának használták.⁷⁰²

A kolozsvári Házsongárdi temetőről és a zsidó közösségről Kányádi Sándor Erdélyi jiddig népköltészet című könyvének utószavában ezt olvashatjuk:

A kolozsvári Házsongárdi temetőt keletről a régi zsidó sírkert s kicsit fönnebbecske az ortodox tartja a karjában. Délen utcákkal, házsorokkal elválasztva, mintha a huszadik századi nagy erkölcsi törést példázná – ott van elkülönülve, az új zsidótemető. De délnyugaton a neológ sírkert már ugyancsak a Házsongárd egyre gyöngülő kerítéssel elválasztott része. És így van ez Kelet-Európa legtöbb városában, vagy éppen falujában, ahol valaha számottevő zsidó közösségek éltek. És ahol, ha megfogyatkozva is, még élnek.⁷⁰³

A Házsongárdi temető az erdélyi magyarság talán legrégebbi, hatalmas kiterjedésű sírkertje. Ma is működik. Erdély szellemi életének nagyjai közül kiemelkedően sokan vannak itt eltemetve. A temető alapító okirata 1585-ből való. Megnyitását az 1585-1586-os nagy pestisjárvány kényszerítette ki. Feltételezhetően a sírkertbe eleinte csak a pusztító járvány áldozatait vitték, ugyanis ezeket lehetőleg mindig külön temették. A nagy pestisjárványok, melyek következtek újabb és újabb területrészeket hódítottak el a temetőnek kiszemelt domboldalból.

A járvány miatt a temetőnek eredetileg kijelölt terület hamar megtelt, így a temető déli irányban a domboldalra terjeszkedett tovább. A temető kezdetektől fogva a köztemető szerepét töltötte be a város életében, így vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül bárki idetemetkezhetett. A idő folyamán többször kibővítették, így jött létre 1739-ben J. F. de Gladys ezredes adományából a luteránus temetőkert, majd 1840-ben a régi zsidó temető.⁷⁰⁴

1911-ben Kohn Hillel és Zsakó Gyula, az unitárius kollégium friss végzősei, még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak össze, a legrégibb 1586-ból való volt.⁷⁰⁵ A XX. század végén még fellelhető legrégebbi sírkő 1599-ből maradt fenn, ez egy ereszes sírkő, amely a luteránus temetőrészben található, de a Jelen-kripta oldalán található egy 1585-ből fennmaradt

701 „A halottak nem alszanak. / Csak e kő az ővék. Mely képtelenség nevük tömegét átfogni. / A büntettekre emlékezni – az egyetlen kegyelet, amire kérünk. / Téged, ki erre jársz.” (Salamon Máron-László fordítása)

702 Később valamennyi fakereszt eltűnt, a sírhalmok úgyszintén (Asztalos Lajos: Kolozsvár temetői. In:

Szabadság, Múltidéző (http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szagadsag/template/artic...

703 Kányádi Sándor: Erdélyi jiddis népköltészet (Jólesz László közreműködésével), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1989, 204. old. (részlet az utószóból)

704 http://hu.wikipedia.org/wiki/Házsongárdi_temető

705 Kohn Hillel – Zsakó Gyula: A kolozsvári házsongárdi temető sírkövei, 1700-ig

(http://epa.oszk.hu/html/vgi/kardexlap.phtml?aktev=1911&id=979). Erdélyi Múzeum, 1911.5-6. sz.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

tábla is.⁷⁰⁶ A kolozsvári román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több román sír látható.

A köztemető legkeletibb szélénél, a III.B parcella szomszédságában jött létre az első zsidó temető. Bár a zsidók az 1840-es évekig hivatalosan le sem telepedhettek a városban, 1840-ben mégis már ötven halottjuk feküdt itt, és a sírkert körülkerítésére kértek engedélyt a várostól. Akkor még a későbbi Balassa (Aviator Bădescu) utca területe is a sírkerthez tartozott. A város 1881-ben hozott egy temetői szabályrendeletet: rendet próbáltak teremteni a temetőben. A közgyűlés – különböző határozatok mellett – rendelkezik az új temető keleti szélén lévő 3 hold 500 négyszögöl terület átengedéséről az ortodox izraelita hitközségnek sírkert céljára.

Azt követően, hogy 1872-ben megnyílt a második magyar egyetem Kolozsváron, a Házsongárdi a tudósok temetőjévé vált.

1919-ig legfeljebb elszórtan akadtak román sírok a Házsongárdi temetőben: azok egy részének is magyar- vagy kétnyelvű volt a felirata. A világháborút követően kialakult román közigazgatási rendszer és román tannyelvű egyetem következtében román családok százai szaporították a lakosságot.

„Kolozsvárt öt felekezet van s csak egy közös temető. Ha a vallás a legnagyobb szellem gyümölcse, s a vallásosságnak a türelem a legmagasztosabb hazája, akkor bizonyára sohasem láttam figyelemreméltóbb helyet Kolozsvárnál.” – írta a temetőről Széchenyi 1821-ben.⁷⁰⁷ Tény, hogy 1585-től kezdődően a kolozsvári szászok és magyarok – katolikusok, lutheránusok, reformátusok, unitáriusok – de örmények, románok, illetve a hóstáti közösség a város déli falain kívülre eső területre temetkezett.⁷⁰⁸ A házsongárdi temetőben nemesi és fejedelmi családok (Teleki, Bethlen, Kendeffy, Bánffy, Apor stb.) kriptái, tudós emberek (Apáczai Csere János, John Paget, Brassai Sámuel, Bölöni Farkas, Finály Henrik stb.), az erdélyi művészet nagyjainak (Dsida Jenő, Kós Károly, Szabédi László és mások) síremlékei a régi Erdély világát juttatják eszünkbe. Erdélynek nincs olyan tájegysége, ahonnan ne származna a Házsongárdi temetőben nyugvó jeles személyiség. „A Házsongárdban minden valószínűség szerint több százezer ember nyugszik, ha csak bizonyos hányadát vesszük is annak a lakosságszám/nemzedék embertömegnek, amely itt a temető megnyítása óta eltelt

706 http://hu.wikipedia.org/wiki/Házsongárdi_temető

707 http://tortenelemportal.hu/2010/11/pusztul-a -hazsongardi-temeto

708 http://www.primariaclujnapoca.ro/hu/multikulturalis-utikalauz/?183

10.13146/OR-ZSE.2015.001

kerek négy évszázad alatt eltakarítandóvá vált.”⁷⁰⁹ A Házsongárdi temető azért is egyedülálló, mert kriptái, sírboltjai, sírkövei között sok a párját ritkító építészettörténeti emlék.⁷¹⁰

Amint az előbbiekben már említettük, a temető III.B részével szomszédos a város legrégebbi zsidó temetője. Az új temető szomszédságában van még két zsidó temető: a Tordai út felé eső, 1892-ben megnyitott régi ortodox sírkert és az 1920-as évek végétől használt, Majális utca felől megközelíthető új neológ temető. Az ortodoxok – mint már említettük – távolabb a Tordai út 154. szám alatt vett kertben alakították ki újabb temetőkertjüket.⁷¹¹ Kolozsvár legrégibb zsidó temetője Kolozsmonostoron volt, mivel az 1895-ig nem tartozott a városhoz.⁷¹² A kolozsmonostori görögkeleti temető bejárata előtt még látható öt düledező, héber feliratú sírkő.

Amikor a kolozsvári zsidók engedélyt kértek temető létrehozására (1840-ben) – amint már említettük – ötven halottjuk feküdt a sírkertben. Ez a sírkert azonos a Házsongárdi köztemető északkeleti sarkában lévő régi zsidó temetőként ismert sírkerttel. Amikor 1931-ben a város utcaépítésbe kezdett, a csontokat exhumálni kellett: a kövek nagy részével együtt felvitték őket a Tordai úti új temetőbe.

Az egységes kolozsvári zsidó hitközségből 1882-ben szakadt ki a neológ csoport.

Mivel az ortodoxok hagyományaik megsértésétől tartottak, új sírkertet nyitottak. 1892-től a Hősök temetőjén felüli, ma már „régi” ortodox temetőbe kezdtek temetkezni. A fentieknek megfelelően a régi zsidó temető két részre osztható. A bejárattal szemben lévő nyugati kerítés előtt négy-öt sor újabb sír húzódik egészen a domboldal kezdetéig. A többi rész a régi temető.

Feltételezés szerint ide temetkezett minden zsidó a neológ hitközség kiválásáig. A bejárattól balra, az utcai kerítés mellett ohel alakú sírkövek több tucatja látható. Az 1800-as évek elején állították őket. A hitközségek szétválása után a még betemetetlen részt a neológoknak hagyták. Ez a nyugati kerítés előtti négy-öt sor sok impozáns síremléket tartalmaz. A drága márványoszlopok jelzik, hogy alattuk híres-neves ember nyugszik. Mindegyiken van magyar felirat is.⁷¹³

Nem lehet nem észrevenni dr. Gyalui Farkasné sz. Brachfeld Gizella (1872-1910) síremlékét. A könyvtár igazgató Gyalui Farkas első felesége jeles kereskedőcsaládból

709 Lászlóffy Aladár - Kántor László: Házsongárd, Helikon Kiadó, Budapest, 1989, 27. old.

710 A Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke is kiáll Házsongárdért. Forrás: Erdély ma (http://www.mazsihisz.hu/2011/07/03/a-kolozsvari-zsido-hitkozseg-e...)

711 Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003, 22. old.

712 Ott már a XVIII-XIX. század fordulóján is letelepedhettek a zsidók és könnyen bejárhattak a városba kereskedni.

713 Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2003, 107. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

származott, és kiválóan hegedült. Férje, Gyalui Farkas pár lépés távolságra a kerítés túlsó oldalán a köztemetőben nyugszik. A közelben, szintén a kerítés előtt Ámon Ottó hírlapíró (1879-1921) sírköve látható.⁷¹⁴ Ugyancsak itt, csak délebbre található Géber Ede (1840-1891), az első magyar bőrgyógyászprofesszor márványoszlopa.⁷¹⁵ Egy másik jelentős síremlék Farkasházi Fischer Vilmos (1838-1921) sírköve. Ő alapította a porcelángyárat, és ő volt a neológ izraelita hitközség elnöke is. Mellette nyugszik felesége, aki az Izraelita Jótékony Nőegyletet⁷¹⁶ alapította. A Szántó-Schlesinger család monumentális síremléke is itt látható. A kettős kötődés evidens jeleit érzékelhetjük a kettős nevekben (Farkasházi Fischer;

Szántó-Schlesinger). Közel a kapuhoz az első sorban Reich Jenőné Lorber Ilona (1896-1923) sírköve látható. A kitűnő szoprán énekesnő síremlékén lanton éneklő madár van kifaragva.

Sírversét Ignotus írta. Mellette Deutsch-Békési Ágnes (1925-1970) írónő és műfordító síremléke látható. Délebbre fehér márványoszlop: dr. Eisler Mátyás főrabbi⁷¹⁷ (1865-1930) kétnyelvű síremléke. A főrabbi síremlékéhez közel, attól valamivel délebbre található Wilheim József⁷¹⁸ (1847-1913) síremléke.

A neológ sírkertbe az 1930-as évek elejéig temetkeztek. Akkor betelt, és a város a Házsongárdi temető délnyugati csücskében jelölt ki területet a neológ hitközség számára.

Az akadémikus Finály Henrik (meghalt 1898-ban) nevét az akadémikusok síremlékén találjuk meg⁷¹⁹ (síremlékét és az akadémikusok emléktábláját a képmellékletben prezentáljuk).

A kolozsvári zsidó temető egészében egy polgárosult zsidó társadalom képét jeleníti meg. Jeles zsidó értelmiségiek lettek eltemetve ebbe a temetőbe. A magyarsághoz való kötődés illetve asszimiláció tényét jelzik a héber-magyar feliratú és a csak magyar feliratú sírkövek. Sajnos a síremlékek egy része tönkrement a idő vasfoga által, jelentős része pedig gonosz indulatok által.

714 A Szegedi Naplóba és a Brassói Lapokba írt cikkeket, versei és elbeszélései is megjelentek.

715 Géber Ede a bécsi egyetemen tanult. 1874-ben nevezték ki Kolozsvárra. 1890-ben őt küldték ki Berlinbe Koch felfedezését (a róla elnevezett bacillust) tanulmányozni, és visszatérve hazájába elsőként alkalmazta a tuberkulózis elleni védőoltást.

716 A Nőegylet napköziotthont és aggmenházat tartott fenn.

716 A Nőegylet napköziotthont és aggmenházat tartott fenn.

In document ERDÉLY ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEI A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A TEMETŐK TÜKRÉBEN (Pldal 152-163)