Nagyszalonta

III.4.1 Nagyszalonta és környéke. A város zsidósága

Nagyszalonta (románul: Salonta, németül: Großsalontha) jelenleg város Romániában, Bihar megyében.⁵⁷⁸ Révai Nagy Lexikona szerint Nagyszalonta nagyközség Bihar vármegye nagyszalontai járásában, 1910-ben 15.943 lakossal.⁵⁷⁹ Hitfelekezet szerinti megoszlás alapján a lakosokból 12.409 református, 1.273 róm.katolikus, 1.082 gör.keleti, 843 izraelita.⁵⁸⁰

Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott település volt. 1433-ban a Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt a településen. 1552-ben a község összesen 13 és fél pusztából állt. 1556-tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak ajándékozta a települést. 1610-ben Báthori Gábor fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott.⁵⁸¹ Nagyszalontának a Toldi Miklós terén állt az 1620-ban épült hajdúvár maradványa, a Csonka-torony, mely átalakítva a Nagyszalontán született Arany János ereklyemúzeumának (1899) elhelyezésére szolgált, falában Arany szobrával⁵⁸² és emléktábla.⁵⁸³ Bethlen Gábor 1626-ban tömegesen megnemesítette a nagyszalontai hajdúkat. Mária Terézia a várost 1745-ben végképp az Esterházyaknak ajándékozta. Szabó Imre „nyugodt, tempós, kényelmes”⁵⁸⁴ városként említi Szalontát. A város hangulatát és karakterét – Szabó szerint – a nagy református templom határozza meg a főtér közepén, no meg Arany János, aki

„kikanyarította a maga halhatatlanságát⁵⁸⁵”. Nagyszalonta zsidóságáról – 1938-ban megjelent könyvében – így ír Szabó Imre:

Közel 180 zsidó él a városban, közülük harminc család ortodox hitközségbe van beszervezve. A zsidók lélekszáma az impérium óta nem gyarapodott; a népesedés tendenciája visszaesést mutat. A statisztika évente 10-12 halottat tüntet fel négy-öt születés mellett.⁵⁸⁶

III.4.2 Nagyszalonta zsidóságának hitélete

A nagyszalontai hitközség 1849-1850-ben alakult; életét Várad közelsége határozta meg. Az 1850-es évek elején épült fel a „régi templom”, 1859-ben megalakult a Hevra Kadisa.⁵⁸⁷

578 Neve a szláv Suleta személynévből ered, amely a Sulimir személynévből származik.

579 Révai Nagy Lexikona XIV.; Hasonmás kiadás, Babits Kiadó, Budapest, 1993., 238. old.

580 U.ott, 238. old.

581 File:///C:/Documents and Settings/Felhasznalo/Asztal/Nagyszalonta...

582 Szeszák Ferenctől, 1907.

583 Révai Nagy Lexikona XIV.; Hasonmás kiadás, Babits Kiadó, Budapest, 1993., 238. old.

584 SZABÓ: 1938, 218. old.

585 SZABÓ: 1938, 218. old.

586 SZABÓ: 1938, 219. old.

587 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben III. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 9. sz., 1994, 20. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Ekkoriban a mérsékelten ortodox nézeteket valló nagyváradi főrabbi, Landesberg Áron töltötte be a rabbiszéket.⁵⁸⁸

A két világháború idején Nagyszalonta zsidóságának élén dr. Nébem Ábrahám (1887-1947) állt. A „jótollú⁵⁸⁹” főrabbi erős neológ hitközséget hozott létre Nagyszalontán.

Kecskeméti Lipót halála után Nagyváradon is helyettesítő főrabbi volt.

Úgy tűnik, hogy amennyire Landesberg Áron mérsékelten ortodox volt, olyannyira volt Nébem Ábrahám⁵⁹⁰ mérsékelten neológ, vagy – ahogy Szabó Imre emlékezik meg róla –

„a kongresszusi hitközség konzervatív érzelmű papja”⁵⁹¹. Prédikációiban „Palesztina-munkára” buzdított.⁵⁹² Egyébként a cionista tevékenység a ’30-as években két agilis és lelkes ember kezében összpontosult, ezek: dr. Kálmán Jenő és Kardos György. A cionista ügyet szolgálta a Nőegylet is. A nagyszalontai hitközség Öregek Otthonát is működtetett:

létrehozása Székely Zoltán gyógyszerész kezdeményezése és áldozatos munkája révén valósult meg.

Szabó Imre a felekezetközi béke szigeteként emlékezik meg Nagyszalontáról. Ennek legszebb példájaként megemlíti, hogy a zsinagóga ötven éves jubileuma ennek a békés hangulatnak valóságos manifesztációja volt. Az ünnepi kórust – amely héber zsoltárokat és a Hatikvát énekelte – Torday Ferenc református iskolaigazgató dirigálta, emellett jelen volt Lârgeanu Livius görögkeleti lelkész, Nistor Aurel görögkatolikus pap, Bakator József római katolikus plébános és Ardai Aladár, a református egyház képviselője.⁵⁹³ A felekezetközi béke másik példájaként Szabó azt említi, hogy „amikor a Barisszia irodalmi törvényszéket rendez, jóval több nemzsidó jön, mint zsidó”⁵⁹⁴.

III.4.3 Nagyszalonta zsidóságának deportálása

1930-ban Nagyszalontán 505 zsidó élt.⁵⁹⁵ Az 1948-as népszámlálás szerint a városnak mindössze 15 zsidó lakója volt. 1956-ban a szalontai zsidó lakosok száma 85 volt, 1966-ban pedig 45. A nagyszalontai zsidókat 1944. június 7-én deportálták. A deportálást megelőzően a szalontai hitközség 600 főt számlált. Munkaszolgálatra és megsemmisítő lágerekbe hurcolták őket. 472 személy vesztette életét. Csak nagyon kevesen tértek haza. A ma is álló holocaust emlékmű őrzi a szalontai mártírok emlékét.

588 Landesberg Áron (1803-1879) rabbi ügyesen egyensúlyozott az újítók és a konzervatívok között.

589 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben V. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 11. sz., 1994, 21. old.

590 Szabó Imre dr Nébel Ábrahámként említi, szemben Gaal Györggyel, aki Nébem Ábrahámként beszél róla.

591 SZABÓ: 1938, 219. old.

592 SZABÓ: 1938, 219. old.

593 SZABÓ: 1938, 219. old.

594 SZABÓ: 1938, 219. old.

595 File:///C:/Documents and Settings/Felhasznalo/Asztal/Sinagoga neol...

10.13146/OR-ZSE.2015.001

III.4.4 Nagyszalonta zsidó emlékhelyei

Szabó Imre Erdély zsidói című munkájából megtudjuk, hogy Nagyszalontán a város karakterét meghatározó nagy református templom 1874-ben épült fel – a régi, leégett templom helyére – , és „nem sokkal fiatalabb a szép zsidó templom”⁵⁹⁶, a zsinagóga.

Ennek a zsinagógának az a fő jellemzője, hogy homlokzatán óra található, ami a zsidóságban szokatlan, az ortodoxok szerint nem megengedhető.⁵⁹⁷ Ezt a felekezetközi nézeteltérést okozó problémát Szalontán úgy oldották meg, hogy az órát feltették, de nem indították meg. Így – végül is – nem az időt jelzi, hanem az időtlenséget szimbolizálja, vagy – ahogyan Szabó Imre mondja – azt, hogy „nem fontos, mikor, milyen órában járulunk az Úr színe elé”.⁵⁹⁸ Egyesek úgy tudják – ezt szintén Szabó Imre idézi – , hogy egy Magyar Dávid nevű órásmester toronyórával akart áldozni a zsinagóga építésekor. Elkészült a falban az óra ürege, a mutatólapja és a két mutató. Sajnos, közben az órásmester meghalt, így az óra

„mechanizmusa” elmaradt, a község előljárói nem forszírozták a dolgot.

A nagyszalontai neológ zsinagóga alapkövét 1885. március 29-én rakták le. A zsinagóga a helyi mester Borbély János munkája volt, Székely Mihály tervei alapján. A neológ templomot 1886. szeptember 23-án avatták fel. A neológ hitközségnek akkoriban körülbelül 300 tagja volt.⁵⁹⁹ 1989-ben a zsinagógát bontani kezdték, mivel a szalontai hitközséget alkotó néhány zsidó nem tudta sem fenntartani, sem renováltatni. A bontást az egész lakosság nagy ellenérzéssel fogadta, mivel szerették volna megmenteni a Székely Mihály által tervezett műemléképületet.

Nagyszalontán holocaust emlékmű is létezik: 1946-ban emelték a zsinagóga egykori épülete előtt. Az emlékmű a zsinagóga lebontását követően is a helyén maradhatott. A telek, ahol a zsinagóga állt, máig üres terület.

A nagyszalontai régi zsidó temető a város úgynevezett Népkertjében volt, mely a 878.

telekkönyvi betétben 3.078. hrsz. alatt szerepel. Területe 282 négyszögöl, azaz 1.014 m². A kataszteri térképre 1886-ban lett felvéve.⁶⁰⁰ A temető deszkakerítéssel volt körülvéve, kapubejárata téglából volt építve. Bordás László – Nagyszalonta temetőiről írt monográfiájában megjegyzi, hogy nem sikerült írásos emléket találnia arra vonatkozóan, hogy az 1850-ben megalakult hitközség mikor nyitotta meg ezt a temetőt. A sírkertben két családi

596 SZABÓ: 1938, 218. old.

597 Párhuzamként Szabó Imre feleleveníti azt a történetet, amikor a prágai Altneuschulra órát akartak tenni. Az ortodoxok nagyon ellenezték a dolgot, ezért a közeli zsidó tanácsházára – a Rathausra – az óra miatt tornyot emeltek, és az órát arra szerelték.

598 SZABÓ: 1938, 219. old.

599 File:///C:/Documents and Settings/Felhasznalo/Asztal/Sinagoga neol...

600 Bordás László: Nagyszalonta város temetőinek monográfiája, Bordás László-füzetek 1. 27. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

kripta volt, mindkettő a Sternthal családé. A temetőt 1893-ban zárták be. ⁶⁰¹ 1910-ben a Sternthal család hamvait átszállították a Sarkadi úti új zsidó temetőbe. A szalontai régi zsidó temető helyén ma tenisz- , röp- és kosárlabdapálya van.

Nagyszalonta másik zsidó temetője a volt ortodox zsidó temető. Előzményként Bordás László elmondja – Nagyszalonta temetőiről szóló monográfiájában –, hogy az 1930-as évek elején több ortodox zsidó család költözött a városba. A hitközség megalakítását követően temetőhelyet kértek és kaptak a városi tanácstól az Aradi út mentén, a jelenlegi nagy köztemető mellett, attól délre. A temető területe 700 négyszögöl, azaz 2.518 m². Bordás László 1962-65 között írt monográfiájában ezt írja a temetőről: „Ebben a temetőben ma mindössze négy sír található. Van még egy besüllyedt sírhely is, ami azt a benyomást kelti, hogy onnan exhumálás történhetett.”⁶⁰² A zsidóknak 1944 június havában történt deportálásával a városban nem maradtak ortodox zsidók, „a temető már megszüntnek tekinthető”.

A nagyszalontai neológ zsidó temető a jelenben is használatban lévő sírkert a Sarkadi úton. Területe 19.400 m². Ebbe a temetőbe az első halottat, állítólag 1894 március közepén temették.⁶⁰³ Ide hozták át 1910-ben a régi zsidó temetőből a Sternthal család hamvait egy újonnan épített családi sírboltba. Ebben a temetőben állították⁶⁰⁴ és avatták fel 1946-ban a deportálásból vissza nem tért szalontai zsidók közös márvány-síremlékét. Az emlékműre a deportálásból visszatértek nevét is bevésték.

IV. NEGYEDIK RÉSZ: KOLOZS MEGYE