Gyulafehérvár és környéke. A zsidó letelepedés kezdetei

Gyulafehérvár⁸⁰⁵ Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, másrészt a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. Gyulafehérvár az Erdélyi Fejedelemség fővárosa⁸⁰⁶, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó- Fehér vármegye székhelye. Ma municípium, Fehér megye székhelye.⁸⁰⁷ Gyulafehérvár Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál található 230 méter magas fennsíkon fekszik. Neve onnan ered, hogy fehér mészkőből épült római kori falmaradványok alapján az ide letelepedő szlávok Belgrádnak, vagyis Fehérvárnak nevezték el. A Gyulafehérvár szó előtagja azt mutatja, hogy valamikor az erdélyi Gyula székvárosa volt. Latin neve az Apula nem más mint az Ompoly latin elnevezése. A német Weissenburg a szláv név tükörfordítása, a Karlsburg pedig várának építtetőjére, III. Károly magyar királyra⁸⁰⁸ utal.

801 Vö. Teleki Domokos: A székely határőrség története, Budapest, 1877, 78, 87-88, 113, 115-116, 207-210. old.

– Szádeczky Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, Budapest, 1927, 351-356, 361, 362. old. – Erőss József: A székelyek története, Kézdivásárhely, 1913, 124-144. old.

802 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 175. old.

803 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 282. old.

804 Tibori Szabó Zoltán: Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története (1940-1944), Mega Kiadó, Kolozsvár, 2012, 24. old.

805 Románul Alba Iulia, németül Karlsburg vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist.

806 1542 és 1690 között.

807 Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

808 VI. Károly néven német-római császár.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Gyulafehérváron már a vaskorban földvár állt, ahová a rómaiak a későbbiekben castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dacia tartomány egyik fontos városa. A római légiók nyomában érkező kereskedők nagy számban tevékenykedtek itt: vonzotta őket Dacia gazdagsága.⁸⁰⁹

Gyulafehérvár püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően lesz Fehér vármegye székhelye. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították a várost. 1442-ben itt csapott össze Hunyadi János Mezid bég seregével. 1516-ban II. Ulászló megerősítette a várost. 1542-ben ide költözött Budáról Izabella királyné és fia I. János néven magyar király.⁸¹⁰ 1599-ben Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol 1600-ban fejedelemmé választották. A települést Mihály vajda és Basta⁸¹¹ is felgyújtotta. Bethlen Gábor alapította a város református kollégiumát. 1629-ben itt halt meg a fejedelem. 1642-ben itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648-ban.

1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égették fel, majd a fejedelem itt mondott le. A török krónikás Evlia Cselebi Gyulafehérvár érzékletes leírását adja az 1658-as pusztítás alkalmával: „a várost csodálatos templomok, tornyok, vásárcsarnokok és boltok tarkították és egy szokatlanul szép hercegi palota festett falakkal és kapukkal, színezett kövek és márvány által borított oszlopokkal, mozaik által borított padozattal (…), medencékkel.”⁸¹²

Az 1602 és 1603-ból fennmaradt gyulafehérvári magyar nyelvű jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy a város lakóinak zöme, a város összes tanácsosa élén a bíróval magyar nemzetiségű volt. A későbbiekben a nemzetiségi összetétel változásokon megy át. 1918.

december 1-jén a románok nemzetgyűlése Gyulafehérváron határozta el a Romániához való csatlakozást. Az ortodox székesegyházban koronázták román királlyá I. Ferdinándot 1922-ben.

1623. június 18-án Bethlen Gábor fejedelem engedélyt adott a törökországi zsidóknak az erdélyországi törvényes letelepedésre, szabad vallásgyakorlásra és kereskedelemre.

A török birodalomba irányuló ki- és beviteli kereskedelem a görög és zsidó kereskedők kezében volt, de a szultán alattvalói a törvény szerint a Szászsebes, Nagyszeben és Gyulafehérváron lévő „letevő helyek”-en túl nem jöhettek, áruikat csak vásárok alkalmával vihették az ország belsejébe, amikor viszont ők is vásárolhattak belföldi árukat kivitelre. Ezért

809 N. Iliescu (szerk.): Alba-Iulia, Editura tineretului, Bucureşti, 1968, 34. old.

810 http://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulafeh%C3%A9rv%C3%Alr

811 1602-ben Gyulafehérváron győzte le Giorgo Basta Székely Mózes seregét.

812 N. Iliescu (szerk.): Alba-Iulia, Editura tineretului, Bucureşti, 1968, 129. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

célszerű volt számukra az állandó megtelepülés.⁸¹³ Az erdélyi városok zömének zsidókat kirekesztő privilégiumai miatt a soha nem nagyszámú bevándorlók Bethlen ediktumának szellemében leginkább az általuk már korábban is frekventált Gyulafehérváron telepedtek meg, igaz, e város magisztrátusának ellenállása miatt itt sem a belterületen, hanem „az keretésen belől olasz (alias sidó) utcában” a fejedelem jurisdikciója alatti, annak a városközponttól távol eső, de még a külső falakon belül fekvő domíniumán.⁸¹⁴ A

„gyulafehérvári sidó compania” szefárd ritusú volt saját temetővel, zsinagógával⁸¹⁵ és előljárókkal, közös vezetés alatt a kis létszámú, Lengyelországból Moldován keresztül beszivárgó alacsonyabb társadalmi és kulturális nívón álló askenázokkal.⁸¹⁶

A II. Frigyes oszták herceg zsidó-privilégiumát követően IV. Béla kiváltságlevele megadja a zsidók számára a szabad mozgás lehetőségét: házat vásárolhattak, peres ügyeikben zsidó bírák dönthettek zsidó törvények szerint. Keresztényeknek zsidók ellen indított vitáiban nem volt elég a keresztény tanúk állítása, hanem zsidó tanúk jelenléte is kötelező volt a bizonyítási eljárásban.⁸¹⁷ Ha a zsinagóga szentségét bárki megsértette, másfél márka fizetésére volt kötelezve a zsidó bíró kezébe.⁸¹⁸

Gyulafehérvárott már 1379-ből tudomásunk van egy Jacobus Judeus de Alba nevű zsidó személyről, aki egy szőlőst adott el Kápolna községben Tamás pálos priornak.⁸¹⁹

Haraszti Györgytől megtudjuk⁸²⁰, hogy egy héber nyelvű forrás már 1591-től említi a gyulafehérvári bét dint, de az első kiváltságlevél – amint már említettük – csak 1623. június 18-án kelt, amikor is Bethlen Gábor fejedelem engedélyt adott a törökországi zsidóknak az erdélyországi törvényes letelepedésre, szabad vallásgyakorlatra és kereskedelemre. A bevándorlók szefárd voltát igazolja, hogy Bethlen Gábor oltalom levelét, „az erdélyi zsidók magna chartá”-ját – annak bevezetése szerint – Ábrahám Sarsa⁸²¹ konstantinápolyi zsidó orvosdoktor kérésére bocsátotta ki és a 6. paragrafusban expressis verbis említi a Hispániából és más keresztény országokból áttelepülni szándékozó zsidókat. Feltehetőleg közülük került ki Bethlen zsidó háziorvosa, Rebir Dávid doktor és a Lisbona család is. Ugyancsak zsidó volt

813 Haraszti György: A magyarországi zsidóság rövid története a kezdetektől az ortodoxia és neológia szétválásáig, OR-ZSE, PH.D. Disszertáció, Budapest, 2004, 12. old.

814 U.ott, 12. old.

815 U.ott, 12. old.

816 U.ott, 12. old.

817 A peres ügyek jogi szabályozásának részleteiről olvashatunk a 187/17, 18, 19, 20, 21, 22-ben: Izvoare şi mărturii referitoare la evreii din Romănia II/2 (szerk.: L. Benjamin, M. Spielmann, S. Stanciu), Editura Hasefer, Bucureşt, 1990, 283-284. old.

818 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 22. old.

819 CARMILLY-WEINBERGER: 1995, 33. old.

820 HARASZTI: 1999, 61. old.

821 Neve előfordul Sassa, Szasza, Salsa, Sacza, Sarka alakban is.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

I. Rákóczi György háziorvosa, Szia Leon (Árje Jehudá Szia) Konstantinápolyból, aki 1646.

július 13-án utazik Gyulafehérvárról a fejedelmi postával Kolozsváron át Nagyváradra. Egy másik zsidó orvost, a protestáns hitre tért Valerius Dávid orvosdoktort I. Rákóczi György a sárospataki teológiai iskola és a filozófia rendkívüli professzorává nevezte ki.

A zsidók elleni ismétlődő vádak eredményeképp az 1650. évi gyulafehérvári országgyűlésen határozatba foglalták, hogy a zsidók és a szintén nem túlzottan kedvelt görög kereskedők meg nem határozott nemzeti „köntöst” viseljenek, és II. Rákóczi György fejedelem Gyulafehérvárra korlátozta lakhatásukat. II. József 1781-es évi pátense még mindig érvényben lévőnek tekintette azt a jogelvet, hogy Erdélyben a zsidók csak Gyulafehérváron lakhatnak. A szűnni nem akaró zaklatások ellen I. Apafi Mihály – aki más erdélyi fejedelmekhez hasonlóan szívesen alkalmazott zsidókat különböző szolgálatokra – 1673.

február 20-án oltalomlevelet adott nekik, mely védlevél az elkövetkező időkben többször is megújításra került. A hatalomváltás megpróbáltatásai annyira meggyengítették a fő kereskedelmi útvonalaktól egyre távolabb kerülő és ezáltal a zsidók számára egyre kevésbé vonzó Erdély egyetlen zsidó közösségét, hogy 1714-ben már csak 7 adófizető maradt.

Egyenlőre még a szefárdok voltak többségben. Közülük került ki az 1738-ban meghalt első ismert gyulafehérvári rabbi, Ábrahám ben Izsák Russo és az évente választott, 5-7 főből álló vezetőség tagjainak többsége. A szefárd elem a török birodalom visszavonulásával és a lengyelországi üldöztetések, valamint az általános elszegényedés elől menekülő kisebb-nagyobb askenázi csoportok bevándorlásával fokozatosan, de legkésőbb a XVIII. század második felére háttérbe szorult. Az askenázok növekvő súlyát jelzi, hogy két község alakult, mindegyik külön zsinagógával, bár a közös vezetőség a XVIII. század végéig fennmaradt. A kor híres rabbinikus tekintélyei – mint a prágai Ezékiel Landau – engedélyezték a szefárd gyülekezet tagjainak, hogy megerősödésükig részt vehessenek az askenáz zsinagóga szertartásain és ott imádkozzanak. Ez megpecsételte a szefárd gyülekezet sorsát: mintegy kétszáz éves fennállás után a közösség véglegesen megszűnt.

A gyulafehérvári zsidó emberek életéről nem sokat tudni. A Gyulafehérváron megtelepedett Elias zsidó 1634-ben megvásárolta a fejedelem viaszát – amelyet egész Erdélyből Kolozsvárott gyűjtöttek össze – , és vitte Marosvásárhely felé.

A gyülekezet temetője – egy 1637. évi adásvételi szerződés szerint – a gyulafehérvári Malom utcában volt.⁸²² Az erdélyi társadalmi kategóriák adózásáról készített listák alapján

822 HARASZTI: 1999, 75. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

(lásd lent) bizonyos következtetéseket le lehet vonni, de érdemben ez sem hoz közelebb az egykori zsidóság életének megismeréséhez.

Az adózó családok megoszlása a taxás helyeken 1791-ben⁸²³ Társadalmi

Összesen: 2.591 1.164 1.153 807 1.001 3.114 9.830

V.1.2. A zsidó intézmények és hitélet kialakítása Gyulafehérváron. A zsidó kongresszus hatásai

1848-ig az egyetlen hivatalosan elismert hitközség Erdély területén a gyulafehérvári volt:

idetartozónak tekintettek minden erdélyi zsidót. A városban a zsidók külön utcában laktak (Zsidó utca), de házaik nem képeztek igazi gettót.

A Rákóczi féle szabadságharc idején a zsidók elmenekültek Gyulafehérvárról: 1714-re már csak hét család maradt a városban. Ezt követően a számuk újra növekedni kezd. A szefárd hitközség jegyzőkönyvéből⁸²⁴ az derül ki, hogy a lengyel származású David Benjamin volt 1735-től a hitközség elnöke és az erdélyi zsidóság bírája. Kilencszer választották újra.

823 CSETRI-IMREH: 1980, 88. old.

824 1736-ban Abraham Russo szefárd rabbi hitközségi jegyzőkönyvet állított („Gyulafehérvári pinkász”): ebbe vezették a fontosabb adatokat 1835-ig.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Tekintettel a Lengyelország felől történő beszivárgásra, ebben az időben kezd megbomlani a szefárd-askenáz egyensúly az askenázok javára. Szabó Imre Erdély zsidói című könyvében így ír a szefárd-askenáz viszonyról:

(…) A két zsidó fajtát még eléggé mélyreható szakadékok választották el egymástól. Nem imádkoztak egy templomban, gyermekeiket nem küldték egyazon iskolába és más-más rítus szerint előállított életneműt fogyasztottak. Az askenázok inkább igazodtak a változó körülményekhez, míg a spanyolok hagyományaiknál és nyugodt vérmérsékletüknél fogva dogmatikusabbak voltak. Spanyol származásúak a most is Alba-Iulián lakó famíliák közül: a Baruch, a Reisz (Arizo) és Moreno családok. A régiek közül valók még: a Fuchs, Springer, Glück, Lobstein és Mendel famíliák.⁸²⁵

1742-től Josef Auerbach lett az új gyulafehérvári rabbi egészen 1750-ben bekövetkezett haláláig. Míg Auerbach csak a városi hitközség rabbija, addig utóda, Salom Kohén (1754-1757) már az első országos rabbi. A krakkói származású Benjamin Wolf (1764-1777) a károlyfehérvári, náznai és országos rabbi címet viseli.⁸²⁶ Wolf rabbi utóda Mózes Lévi Margoliot (1778-1817): őt tekintik az első tekintélyes nagyrabbinak. A gyulafehérváriakon kívül 322 erdélyi család tartozik hozzá, összesen közel kétezer lélek.⁸²⁷ Őt követően, a korábbi rabbihelyettest, Menachem Mendelt választják rabbinak, de a reformokat követelő ellenzék ebbe nem nyugszik bele. Az újabb széthúzást elkerülendő, a hitközség a pozsonyi Hátám Szófértől kér ajánlatot, s így kerül Ezékiel Paneth Gyulafehérvár és Erdély zsidóságának élére. A reformokat követelő ellenzék tetszését Ezékiel Panet nem nyeri el: ők reformer rabbit szeretnének. Ennek szellemében ajánlják fel a tisztséget Hirsch David Oppenheim(er) temesvári rabbinak, aki viszont nem fogadja el az ajánlatot. Az újabb választáson Friedmann Ábrahám, Simánd rabbija kerül ki győztesen, aki az aradi Chorin Áron főrabbi hatása alatt áll, és már 1845-ben magyarul prédikál.⁸²⁸

V.1.3. Hiányzó aranykor: a gyulafehérvári hitközség speciális helyzete

A zsidó kongresszust követően a gyulafehérvári hitközség az ortodox irányzatú hitközségek országos szervezetéhez csatlakozott, amely 1870-ben alakult. Később a hitközség a status quo ante irányzat felé közeledett, ami nem jelentett semmilyen eltávolodást, a vallási hagyománytól. Románia hatalmi viszonyai között, 1923-ban újabb változásokra került sor:

csatlakoztak az újonnan alakított erdélyi ortodox hitközségi szervezethez. A bukaresti székhelyű federációba 1948-ban kényszerítették bele a gyulafehérvári hitközséget.

825 SZABÓ: 1938, 187. old.

826 A Marosvásárhelyhez közeli Náznánfalva (Nazna) erős hitközsége külön is megválasztotta rabbijának.

827 Margoliot idejében, 1793-ban a szerfárd hitközség átkot mond mindazokra a szefárdokra, akik askenáz istentiszteletre járnak.

828 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben I. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 7. sz., 1994. 7. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Glück Jenő szerint 1867 után a gyulafehérvári zsidóság fokozatosan átállt a magyar nyelvre, ami 1895-től kezdve lényegében kizárólagossá vált. Hasonló folyamat jellemezte az egyesületek ügyvitelét is. Az 1881-es évi népszámlálás szerint Alsó-Fehér megye izraelitái közül 53.1 % jelentett magyar anyanyelvet, míg 1911-ben 89 % tett hasonló nyilatkozatot.⁸²⁹ A gyulafehérvári hitközség tagsága a vizsgált időszakban lényagileg a városra korlátozódott.

Gyulafehérváron 1754-et követően a következő jelentősebb főrabbik működtek: Lévi Margoliot (1778-1817), Ezékiel Paneth (1823-1845), Friedmann Ábrahám (1846-1877)⁸³⁰ Fischer Sándor (1892-1932)⁸³¹, Krausz Mór (1932-1947)⁸³², Paneth Sámuel (1908-1946)⁸³³.

A magyar nyelvű alapszabályokat 1911-ben 165 hívő tette magáévá. Vallási tevékenységük számára a régi zsinagógában biztosítottak megfelelő helyet. Az iskola fenntartása csupán a hitközségi hozzájárulásra támaszkodhatott. Valójában 1870 után mind szembetűnőbbé vált Gyulafehérvár fejlődésének lassulása és elmaradása a felfutó Kolozsvárhoz és Marosvásárhelyhez viszonyítva.⁸³⁴

A továbbfejlődés előmozdítása érdekében a hitközség élére általában társadalmi, sőt politikai súllyal rendelkező személyiségeket választottak.⁸³⁵

A gyulafehérvári hitközség az új helyzet közepette is megtartotta magyar ügykezelési nyelvét. Természetesen 1920 után az állami hatóságok fokozatosan megkövetelték a román nyelvű beadványokat. Az 1932-ben jóváhagyott alapszabály kikötötte a román ügykezelési nyelvet. A román nyelvtudásbeli hiányosságok miatt a fogalmazványok általában magyarul készültek, majd románra fordították őket. Az egyesületi iratok – elsősorban a Hevra Kadisa iratai – megtartották a magyar nyelvet.

A nehéz gazdasági viszonyok és a már a 20-as években erősődő antiszemita légkör okozta hátrányok megkövetelték a jótékonykodás további kiépítését. A növekvő

829 Glück Jenő: A gyulafehérvári izraelita hitközség története (http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=299), 2. old.

830 Friedmann Ábrahám működését beárnyékolta az ortodoxok és reformerek küzdelme.

831 Helyi hatáskörrel választották rabbinak, de anyakönyvezési megbízása az egész megyére kiterjedt. Különös gonddal örködött a felekezeti iskolából kiszorult fiatalság nevelése felett.

832 Krausz Mór működésének alapelve – akárcsak elődjénél – a Sulchan Aruchban lefektetett vallási szabályok megtartása volt. 1934-ben igyekezett rávenni a kereskedőket, hogy szombaton munkaszünetet tartsanak.

833 Az egykori híres, hasonló nevű főrabbi leszármazottja volt.

834 Glück Jenő: A gyulafehérvári izraelita hitközség története (http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=299), 3. old.

835 Az új korszakban Mandl Mózes, majd Jónás Adolf állt a hitközség élén: mindketten a városi tanács aktív tagjai voltak. Az első világháborút megelőző években az elnöki tisztet dr. Mayer Ödön ügyvéd töltötte be, akit 1910-ben kormánypárti programmal országgyűlési képviselővé választottak.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

munkanélküliség nyomán szaporodott a városba érkező vagy átutazó munkakeresők száma.

Támogatásukra 1934-ben alapot létesítettek, mely felett a főrabbi rendelkezett.⁸³⁶

Az első rasszista törvény „még II. Károly király aláírásával” 1940. augusztus 9-én látott napvilágot. A gyulafehérváriakat súlyosan érintette, hogy a törvény csoportokra osztotta a zsidóságot, amelynek keretében az erdélyiek a legkedvezőtlenebb besorolást kapták. A gyulafehérvári hitközséget súlyos feladatok elé állíotta 1941-ben Antonescu rendelete, amelynek eredményeképpen Fehér megye székhelyén összpontosították a területen élő zsidóságot, amely 2451 főt tett ki.⁸³⁷ Igy mintegy nyolcszáz fő elhelyezéséről, élelmezéséről és megélhetésének biztosításáról kellett gondoskodni. Időleges könnyítést jelentett, hogy 1942-ben hazabocsátottak 360 nagyenyedit, majd a marosújváriakat, igaz 1943-ban az összpontosítás újra napirendre került. Végig Gyulafehérváron laktak Tövis, Erzsébetváros, Balázsfalva, Marosludas, Szászsebes és Dicsőszentmárton zsidó lakosai.⁸³⁸

A gyulafehérvári zsidóság felett ott lebegett a teljes kitelepítés veszélye. Antonescu a transnistriai deportálások végeztével 1942-ben a dél-erdélyi zsidóság deportálását tűzte napirendre. Végrehajtásra azonban nem került sor, egyrészt a belső ellenállás⁸³⁹, másrészt a külföldi tiltakozás miatt.

A gyulafehérvári hitközségnek a cionizmushoz való viszonyulása érdekes kérdéskör, de – amint már említettük – az erdélyi cionizmusról szóló fejezet a disszertáció formai követelményei (oldalszám-limit) miatt nem kerülhettek be a végleges változatba.

V.1.4. Hitközségi élet Gyulafehérváron a második világháború után

Márton Áron gyulafehérvári püspök május 18-án a kolozsvári Szent Mihály templomban tartott beszédében elítélte a zsidók gettóba tömörítését.⁸⁴⁰ Kiállását a zsidók mellett a kormányzat megtorolta. Május végén tért vissza Gyulafehérvárra, és csak a háború után engedték vissza Kolozsvárra.⁸⁴¹

A gyulafehérvári hitközség 1944-1947 között szabályszerűen folytatta tevékenységét, alapjában cionista vonalvezetéssel. Ebben az időben jelentek meg a Román Kommunista Párt irányítása alatt létesített kisebbségi szervezetek. Ezek egyike a Zsidó Demokrata Bizottság

836 Glück Jenő: A gyulafehérvári izraelita hitközség története (http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=299), 6. old.

837 U.ott, 8. old.

838 U.ott, 8. old.

839 Ebben Elena anyakirálynő jelentős szerepet játszott.

840 BRAHAM I.: 1988, 452. old.

841 BRAHAM I.: 1988, 466. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

volt, amely kezdetben a meglévő szervezetekben igyekezett befolyását érvényesíteni Gyulafehérváron. Hatása 1947 második felétől szembetűnővé vált. A Zsidó Demokrata Bizottság megbízottja 1948. május 30-án bejelentette, hogy e szervezet mintegy vezérkara a gyulafehérvári zsidóknak: javaslatokat fogalmaztak meg a hitközségi vezetőség átszervezésére. Hangsúlyozták másrészt, hogy ezentúl a felszólalások nyelve csupán román vagy jiddis lehet (tehát magyar nem). A továbbiakban a hitközség vezető testületét

„egészséges”, tehát többnyire munkás származású elemekre bízták. Az 1950. február 4-én érvénybe lépett hitközségi szabályzat lényegében megszüntette a hitközség autonómiáját, és egyet jelentett a gyulafehérvári hitközség besorolásával a Bukarestben székelő federáció egységei közé. Megjegyzendő, hogy a Zsidó Demokrata Bizottság feloszlatása után (1953) ennek vezetőit általában a hitközségekhez helyezték át.⁸⁴²

V.1.5. Emlékhelyek, tárgyi emlékek: zsinagógák és zsidó temetők Gyulafehérváron

A gyulafehérvári zsinagóga működéséről az 1656-os évtől van adat⁸⁴³: „Gyulafehérvárott a várfalakon bévül sok zsidó lakik, akik török áruval kereskednek, és akiknek zsinagógájuk van.” A Vasgárda egyik antiszemita akciója a gyulafehérvári zsinagóga 1938-as felrobbantása volt.⁸⁴⁴

Ma már csak néhány zsidó él Gyulafehérváron, és mindössze egy zsinagóga: a Régi zsinagóga működik. Az 1840-ben épült templom közvetlenül a Tudor Vladimirescu utcára nyílik. Ívelt, barokkos tetőcsúccsal és boltíves ablakokkal díszitett homlokzatát nemrégiben felújították. A beltér egyszerű: csak a gazdagon díszített bima és a tóraszekrény oldja ezt a puritán látványt.

A jótékonyság gyakorlása Gyulafehérváron elsősorban a Temetkezési Egyletre (Herva Kadisára) hárult, amely 1727 óta megszakítás nélkül működött. Mivel iratainak nagyobb része elveszett, történetének felderítése megoldhatatlan feladat. 1913-ban taglétszáma 148 volt: valamennyien hitközségi adófizetők. Az 1910-es évben a Hevra 11.093 koronával rendelkezett, míg a hitközség 21.864-el.⁸⁴⁵ Az egyesület alapfeladatai közé tartozott az

842 Scheiber Sándor szerk. (Házi Jenő közreműködésével): Magyar-Zsidó Oklevéltár XV. (1408-1770), Budapest, 1972, 25/b., 30. old.

843 Glück Jenő: A gyulafehérvári izraelita hitközség története (http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=299), 1. old.

844 Házi készítésű bombát hajítottak be az askenáz zsinagógába, ahol 18 hívő végezte reggeli imáját. Szerencsére

„csupán” tetemes anyagi kár keletkezett.

845 Glück Jenő: A gyulafehérvári izraelita hitközség története (http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=299), 4. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

elhunytak eltemetése a vallási szabályok előírásai szerint (1910-ben 39 temetés)⁸⁴⁶. A XIX.

század elejétől fenntartottak egy kisebb kórházat és biztosították a szegények orvosi- és gyógyszerellátását. 1873-tól évente segélyeket osztottak.⁸⁴⁷

A zsidók gyulafehérvári betelepedését követően kialakított temető – amint egy 1637.

évi adásvételi szerződésből megtudjuk – a Malom utcában volt.⁸⁴⁸ A Vasile Alecsandri úton található, kőfal által övezett zsidó temető a XIX. század első feléből származó sírköveket őriz.

A füves dombon, gyümölcsfák között, szétszórtan elhelyezkedő sírkövek egy része viharvert, de némelyiken még kiolvasható a felirat. A bejáratnál emlékmű áll, amely alatt zsidók holttestéből készített szappant temettek el.⁸⁴⁹ A temetőt gondosan ápolják: a gondnoki feladatot a temető mellett lakó család látja el.

V.1.6. Oral history

* Szabó Imre Erdély zsidói című könyvében Gyulafehérvár zsidóinak hitéletéről és a

* Szabó Imre Erdély zsidói című könyvében Gyulafehérvár zsidóinak hitéletéről és a

In document ERDÉLY ZSIDÓ KÖZÖSSÉGEI A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG A TEMETŐK TÜKRÉBEN (Pldal 183-0)