Torda

IV.3.1. Torda és környéke. A zsidó letelepedés kezdetei

Torda⁷⁸¹ (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) jelenleg Kolozs megyéhez tartozó város, ezt megelőzően Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott. A Túri pataknak az Aranyos folyóba való beömlésénél, az Aranyos bal partján helyezkedik el. A város három település, Ó- és Új-Torda, valamint Egyházfalva összeépüléséből jött létre. Lakóinak száma 1850-ben 7.687 volt, 1869-ben 8.803, 1910-ben 13.455. Hitfelekezet szerint 2.172 róm.kat., 2.798 gör.kat., 939 gör.kel., 160 ág.evang., 5.407 ref., 1.495 unitárius és 482 izraelita.⁷⁸² Már a rómaiak is bányásztak sót Potaissán. Torda dák, sőt részben római korszak alatti történelmét nemcsak az adatok hiánya borítja homállyal, hanem ami ennél még rosszabb, egy csomó koholt vagy rosszul olvasott felirat és a római epigrafikában jártatlan tudósnak ezekből levont téves következtetései, másunnan idehurcolt feliratos köveknek Tordára alkalmazott alaptalan vonatkozásai: oly zűrzavart s oly történelmi tévedéseket idéztek elő, amelyeket ma már csak nagy nehézséggel és kritikai körültekintéssel lehet megigazítani.⁷⁸³ A Magyar Királyság megalakulásának elején Torda sóbányászata előtérbe kerül. Az első oklevél, amelyben említésre kerül az erdélyi só, I. Géza király 1075-ből származó oklevele.⁷⁸⁴ Később Torda lesz az összes erdélyi sóbánya adminisztratív, irányító központja, melyet sókamarának, később sóhivatalnak neveztek. 1289-ben IV. László a kézdi székelyeknek adományozta a vár Aranyos nevű földjét, és ezzel megalapította Aranyosszéket. 1463-ban tartották itt az első országgyűlést, majd az 1505-ös országgyűlésen itt újították meg a három nemzet unióját. 1542. december 20-án az itt tartott országgyűlés ismerte el János Zsigmondot erdélyi fejedelemnek. Az 1557-es országgyűlésen ismerték el a

780 http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=314

781 Létezik olyan hipotézis, ami Torda nevének eredetét a zsidó Tórával hozza összefüggésbe (Orbán Balázs:

Torda város és környéke I, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986, 167. old)

782 Révai Nagy Lexikona XVIII., Hasonmás Kiadás, Babits Kiadó, Budapest, 1995, 352. old.

783 Orbán Balázs: Torda város és környéke I, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1986, 57. old.

784 http://hu.wikipedia.org/wiki/Torda

10.13146/OR-ZSE.2015.001

protestáns egyházakat, majd az 1568-as országgyűlésen hirdették ki – Európában elsőként – a vallásszabadságot.⁷⁸⁵

Tordán, mint bányavárosban különös tilalom alá esett a zsidók betelepedése, mégis az 1830-as évek közepétől néhány család itt lakhatott.⁷⁸⁶ 1840-ben már működik a hitközség.

1849-től a környező falvakból telepednek be. 1866-ban már 48 család (175 fő) él a városban.

Első rabbijuk Wesel Fülöp 1865-ben foglalta el a székét. Az első zsinagógát 1868-ban építették fel.⁷⁸⁷ A tordai zsinagógát a mellékletben prezentáljuk.

IV.3.2. A tordai zsidóság hitélete és intézményei

A tordai hitközség első rabbija – amint már említettük – Wesel Fülöp volt, akit 1865-ben választottak meg.⁷⁸⁸ A zsinagógát 1868-ban építették, és mindaddig használták, amíg az új templomot 1920-ban fel nem avatták. A zsinagógával kapcsolatban a régi feljegyzések nagy tisztelettel említik Weisz Salamon nevét, aki hires volt nagylelkű adakozásairól. Wesel Fülöp rabbi harminchárom éven át volt Torda rabbija. Halála után három éven át üres maradt a rabbinátusi szék. Ezt követően hívták meg a brassói ortodox hitközség fiát, aki 1932-től az országos ortodox iroda elnöke is volt.⁷⁸⁹

A tordai hitközség fenntartott egy négyosztályos népiskolát, ahol Groszmann Ábrahám, az iskola igazgatója negyven éven át működött, és állt a tordai zsidóság kultúrájának szolgálatában. A hitközségnek jól szervezett Hevra Kadisája volt. Az 1930-as években a Hevra Kadisa elnöke Weinberger Mór volt. Ebben az időben a hitközségi elnök Lázár Simon. Családja adakozásának volt köszönhető a talmud-tóra. Nőegyletet is tartott fenn a hitközség (a harmincas években dr. Reich Józsefné volt az elnöke). A Wizo ügyeit dr.

Frenkel Józsefné irányította. A város cionista mozgalmának vezére dr. Kassovitz Endre volt.⁷⁹⁰

Wesel Albert főrabbi tíz erdélyi megyére terjedő egyletet alapított, melynek neve Machzike Hadat. Ennek célja a hitélet mélyítése volt. A későbbiekben az egyletet Szófer Manó marosvásárhelyi főrabbi vezette.

785 http://hu.wikipedia.org/wiki/Torda

786 Valójában már jóval ezt megelőzően éltek zsidók Tordán. Haraszti György Két világ határán című művéből megtudjuk, hogy a XVII. századi adólajstromok bizonyossága szerint Tordán már 1691-ben éltek zsidók.

787 Gaal György: Az izraeliták Erdélyben III. In: Helikon irodalmi folyóirat, Kolozsvár, 9. sz., 1994, 20. old.

788 Előtte rabbihelyettes funkcionált, aki egyben előimádkozója és metszője is volt a hitközségnek.

789 SZABÓ: 1938, 223. old.

790 SZABÓ: 1938, 223. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

IV.3.3. Torda zsidóságának gazdasági és szellemi teljesítménye

Torda zsidósága többségében iparos volt: Schlesinger József paplanos, Lefkovits Ferenc gyertyakészítő, testvére Lefkovits Benjamin szabó – később készruhakészítő –, Izsák Mózes fuvaros és tojáskereskedő, Loeb Mózes bérlő Rotstein Dávid pipakészítő, Frankel és veje Rotstein cipészek. A maga területén mindegyikük kiváló szaktekintély volt. A Lázár család egyike volt Torda legismertebb zsidó családjainak. Mendel Lázár Corneşti-ből jött Tordára, ahol regále-bérlő volt, majd a városi malom bérlője Salamon Farkassal. Az 1880-as évek végén sörgyárat alapított és birtokot vásárolt.

Jellemző a Torda és környéke zsidóságára, hogy a háború után nagy volt a városba való beözönlés. A környező falvakban ezzel párhuzamosan megcsappant a zsidóság száma.

Torda spirituális életének sok kiváló személyisége volt úgy a tudományos, mint a művészeti életben.

Wezel Albertet (1863-1938), az exegétikus irodalom jelentős képviselőjeként ismerték. Ő lett 1932-ben az erdélyi Ortodox Izraelita Központi Iroda elnöke (Ullmann Salamon halála után).⁷⁹¹ Wezel Albert szellemi irányítása alatt állott a Moskovits Vilmos szerkesztésében Tordán megjelenő, az erdélyi és a nemzetközi ortodoxia hireit közlő Hoemesz – Az igazság című hetilap (1933-1940).⁷⁹²

Torda szellemi életének jelentős képviselői közül megemlítjük a következőket:

Étienne Hajdu képzőművész, szobrász⁷⁹³, Gross Arnold grafikus, festőművész⁷⁹⁴, Kessler Jenő Attila biológus, paleo-ornitológus, Anavi Ádám költő, író⁷⁹⁵.

IV.3.4. Torda zsidósága az 1848-as forradalom idején. Torda a második bécsi döntés után

1848-49-ben Torda zsidósága azonosult a magyar üggyel. Cikk a „Honvéd” 1849.

július 10-i számából:

791 Gaal György: Magyar nyelvű zsidó irodalom Romániában. In: Évkönyv 1983/84, Kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (szerk.: Scheiber Sándor), Budapest, 1984, 133. old.

792 U.ott, 133. old.

793 A Tordán született zsidó művész évtizedek óta Franciaországban él. A Musée National d’Art Moderne egyik termében, az állandó tárlat anyagában egy sor alkotása (bronz, aluminium, márvány) látható. Ő volt az első Erdélyből elszármazott magyar anyanyelvű képzőművész, akit meghívtak a szocialista Romániába (Erdélyi Lajos: A túlélés műhelyei, Korunk Komp-Press, Kolozsvár, 2009, 57-58. old.).

794 Tordán született 1929. november 25-én.

795 Anavi Ádám Tordán született 1909-ben. Kecskelovag című mesejátéka felnőttek és gyerekek számára íródott.

Fénypásztorok című mesejátéka 1980-ban került színre Temesváron. Legjelentősebb verseskötetei: Hess, szegénység, Indulnak hadirendben, Etika és kibernetika, Metaforás idők. (Balogh Edgár főszerk.: Romániai Magyar Irodalmi Lexikon I, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 58. old.)

10.13146/OR-ZSE.2015.001

Tordamegyéből, jul. 3. Hazafiúi kötelességemnek ismertem, fölszólítani szerkesztő polgárt, tegye közhírré az izraeliták ügyünk iránti rokonszenvének egy érdekes és szép tanujelét, mely hazánk ezen távoli zugában nyilvánult.

Tordamegye felvidékiben a fölállított nemzetőrség lovasai közzé (sic!) harminchat izraelita ajánlá fel, minden fölszólítás nélkül magát önfelszerelés igérete mellett ’s midőn szolgálatba tételök után napi díjukkal kínáltattak, többen nyilváníták, miként ők nem díjért, hanem hűségből szolgálnak.

És e hűségi nyilvánítás nem puszta szó; mert lelkesedéssel párosult szolgálati kézségük és tényekkel bízonyít annak valósága felől.

E nemes jellemző vonást példányul és a jövendőség emlékeztetésére kívántam a közönség elébe állítni. Gyárfás Domokos, n. ő. őrnagy⁷⁹⁶

A második bécsi döntés nyomán Torda Romániához, Kolozsvár pedig Magyarországhoz került. Ez sok család szétszakításához vezetett, a zsidó családokat is beleértve. A menni vagy maradni dilemmája meghatározta a zsidók további sorsát, mert, bár a német utasítások szerint⁷⁹⁷ a romániai deportálások Aradon, Temesváron és Tordán kezdődtek volna, az Antonescu-kormány akkor már nem lelkesedett a végső megoldás német változata iránt, így Romániában nem volt deportálás. Az egyik átkelőhely a romániai menekültközpontok felé Torda volt.⁷⁹⁸

IV.3.5. Zsidó emlékhelyek Tordán: a zsinagóga és a temető

A tordai hitközség már megalakulása kezdetén megalapította a Hevra Kadisáját. Ennek elnöke a harmincas években Weinberger Mór volt, aki gondosan ügyelt arra, hogy a temető sírkövei, a feliratok, a holtakkal való bánás a zsidó hagyományrendszerhez hűen történjen.

1868-ban építették fel a zsinagógát és mindaddig használták, amíg 1920-ban a nagyzsinagógát fel nem avatták. A zsinagógával kapcsolatban nagy tisztelettel említik Weisz Salamon nevét nagylelkű adakozásai miatt.

IV.3.6. Oral history

* Nussbaum László beszámol családjának sorsáról kezdve apai nagyapjával, Henrich Nussbaummal, aki egy Kolozs megyei kisközségből származott. Aktív katonatiszt volt zsidó létére. Felesége az ötödik gyerek szülésébe halt bele (az újszülöttel együtt), így a nagyapa ottmaradt négy gyerekkel és jött a világháború. Később a nagyapa újra nősült és az új feleség elfogadta a négy fiúgyermeket. Valószinűleg a nagyapa attól félt, nehogy a gyerekei valamilyen katasztrófában elpusztuljanak, ezért az volt az akarata, hogy a négy fia közül

796 Vida Márton (szerk.): Ítéljetek! Néhány kiragadott lap a magyar-zsidó életközösségek könyvéből, Budapest, 1939, 17. old

797 BRAHAM II.: 1988, 262. old.

798 BRAHAM II.: 1988, 264. old.

10.13146/OR-ZSE.2015.001

mindegyik más-más helyen éljen, illetve más-más helyen tanuljon. Első fia, László filozófiát tanult Párizsban a Sorbonne-on. A második fiú, Jenő (Nussbaum László édesapja) Olaszországban, Firenzében matematikát tanult és doktorátust szerzett. A harmadik fiú, József Berlinben lett orvos. A negyedik fiú, Sándor gazdasági tanulmányokat folytatott Prágában.

Nussbaum László édesapját, Jenőt leszámítva (mivel ő családot alapított), a fiúk utódok nélkül haltak meg. A négy testvér az apjuk temetésén találkozott.

Nussbaum László édesapja, Jenő asszimiláns zsidó volt, aki „magyarabb akart lenni a magyaroknál”. Tordán telepedett le, ahol volt közkórház, kultúrház, volt főgimnáziuma, polgári fiú- és leányiskolája. Lakóinak száma 1910-ben 13.000 fő volt. Iparvállalatai közül a cellulózgyár, a sörgyár és a sóbánya érdemel említést.

Nussbaum László anyai nagyapjának, Weinberger Móricnak volt egy nagybani sörlerakata. Ő a Torda melletti Eperhegy nevű faluból származott és ortodox zsidó volt.

Rendszeresen járt a micvébe és a zsinagógába. Nussbaum László visszaemlékezik arra, hogy Tordán volt micve és a főtéren volt egy zsidó kaszinó is. A kaszinó cionista jellegű lett. Volt egy női cionista jellegű zsidó szervezet is: a WIZO. Nussbaum László édesanyja rendszeresen járt oda. Nussbaum visszaemlékezik a tordai Adler rabbira. Mivel anyai nagyapja és édesanyja is tartotta a zsidó vallási hagyományt, a zsidó ünnepeket mindig megtartották.

Nussbaum László 10 éves koráig lakott Tordán, ezt követően Kolozsvárra költöztek, tekintettel arra, hogy a bécsi döntés nyomán Torda Romániához, Kolozsvár pedig Magyarországhoz került.