lásra kényszeríté,479kik a hitbuzgó Bethlen István birtoklása idejében a tért teljesen elfoglalták; de az ev. reformátusok-nak is versenytársa támadt a katolikusokban, kik már Apafi uralma alatt elkezdették itt a térítgetést, oda Marosvásárhely ről minorita szerzeteseket küldvén, miért Apafi 1671. október 7-én Gyulafehérvárról a marosvásárhe-lyi gvárdián Kázmérnak rendeli, hogy amely barátot Sám-sondra telepített, hívja vissza, mert ott meg nem tűri.480 Ekkor szűnt buzgalmuk, de Mária Terézia uralma alatt a grófi címért katolizált Keresztesek védnöksége alatt újból elkezdék Sámsondon térítgetéseiket, s a jobbágyokat szép móddal és a földesúr hatalmi szavával áttérítésre kénysz-eríték; ennek aztán többek közt azon szomorú következménye lett, hogy az akkor még kizá rólag székely lakosságú Sámsondon az oláhok megszaporodtak, mert a katolizált jobbágyok nagy részét a katolikus papok szokásos zsarolásai, mint másutt is, az olcsóbb keleti vallásúak aklá-ba kergették, ami egy értelmű volt nemzetiségük felál-dozásával.
Sámsond birtoklási viszonyaira utánpótlólag még meg -jegy zem, hogy Bethlen István sámsondi részjószágát ... (Kilenc szó kimarad, folytatás alulról az 5. sorban.)
202. oldal, 1. hasáb, 23. sor: ... „Jacobus sac-erdos de Kulpen solv. 8 denarios.”
Feltaláljuk Kölpényt K e u l p e n néven 1470-ben mint a lekencei tó egyik birtokos községét.481 Az 1567. regestrumban mai nevén ...
202. oldal, 1. hasáb, 23–25. sor: ... 8 kapuval találjuk fel.
Kölpényben volt királyi birtok is, melyet 1568-ban János Zsig-mond Zalaházy Tamás és testvéreinek ad cserébe.482 1615-ben Sükösd Miklós a gyekei Wesselényi Miklósról rászállott kölpényi birtokot Péchi Simonnak adja el.483Kölpényben bírt
XXVIII. TOVÁBBUTAZÁS A SZÉKELY
lásra kényszeríté,479kik a hitbuzgó Bethlen István birtoklása idejében a tért teljesen elfoglalták; de az ev. reformátusok-nak is versenytársa támadt a katolikusokban, kik már Apafi uralma alatt elkezdették itt a térítgetést, oda Marosvásárhely ről minorita szerzeteseket küldvén, miért Apafi 1671. október 7-én Gyulafehérvárról a marosvásárhe-lyi gvárdián Kázmérnak rendeli, hogy amely barátot Sám-sondra telepített, hívja vissza, mert ott meg nem tűri.480 Ekkor szűnt buzgalmuk, de Mária Terézia uralma alatt a grófi címért katolizált Keresztesek védnöksége alatt újból elkezdék Sámsondon térítgetéseiket, s a jobbágyokat szép móddal és a földesúr hatalmi szavával áttérítésre kénysz-eríték; ennek aztán többek közt azon szomorú következménye lett, hogy az akkor még kizá rólag székely lakosságú Sámsondon az oláhok megszaporodtak, mert a katolizált jobbágyok nagy részét a katolikus papok szokásos zsarolásai, mint másutt is, az olcsóbb keleti vallásúak aklá-ba kergették, ami egy értelmű volt nemzetiségük felál-dozásával.
Sámsond birtoklási viszonyaira utánpótlólag még meg -jegy zem, hogy Bethlen István sámsondi részjószágát ... (Kilenc szó kimarad, folytatás alulról az 5. sorban.)
202. oldal, 1. hasáb, 23. sor: ... „Jacobus sac-erdos de Kulpen solv. 8 denarios.”
Feltaláljuk Kölpényt K e u l p e n néven 1470-ben mint a lekencei tó egyik birtokos községét.481 Az 1567. regestrumban mai nevén ...
202. oldal, 1. hasáb, 23–25. sor: ... 8 kapuval találjuk fel.
Kölpényben volt királyi birtok is, melyet 1568-ban János Zsig-mond Zalaházy Tamás és testvéreinek ad cserébe.482 1615-ben Sükösd Miklós a gyekei Wesselényi Miklósról rászállott kölpényi birtokot Péchi Simonnak adja el.483Kölpényben bírt
XXVIII. TOVÁBBUTAZÁS A SZÉKELY MEZŐSÉGEN
200. oldal, 1. hasáb, alulról az 5–4. sor: ... Ez lehet oka e faluk búvósdijának.
Sámsond 1470-ben Mátyás király fennebb köz lött rendeletében mint a lekencei tó egyik tulajdonos köz sé ge említtetik. 1569ben, május 2án János Zsigmond Chij á -ky (Csá-ky) Mihály korlátnokának s általa testvére gyermeke Gábor és Katalinnak adományozza marosszéki egész Sám-sondot, kivéve az ott levő szabad székelyeket.476 1585-ben, április 14én Báthori Zsigmond Gyulafehérvárról ad új ado mány levelet Baranyaij Tamásnak marosszéki S a m p s o n d on (így!) levő ne mesi curiája és birtokára.477Mezősámsondi (M e z e o S á m p s o n d) Kutas Ferencet, Déva vára pa rancs nokát és testvérét, Györgyöt Bethlen Gábor 1616. július 19-én a dévai táborból nemesíti, s azoknak Fehérvárt, a Tö vi si utcában levő házát, valamint sámsondi (S a m p s o n d) cu ri ájukat és bir to kaikat adómentesíti.478 Az 1694i tisztségi je len tésben ez áll: Sámsondot nagyrészt Keresztúri uramék bír ják. Sámsond a gróf Keresztes családra, utóbb a gróf Rhé de -y ek re szállt, most vásár útján gróf Bethlen István kezére ment.
Sámsond egy jobb parti mellékvölgyben rejtőzködik. ...
200. oldal, 2. hasáb, alulról a 7–6. sor: ... Sámsondon a refor-máció jókor terjedhetett el. Kezdetben a falu népe unitá rius hiten volt. Az unitáriusok itteni templomát az erdő szent -györgyi zsinat végzései folytán szabad kezet nyert Keserűi Dajka foglalta el, s a híveket az úgynevezett orthodox
val-Mezõsámsond (200–201. oldal)
Mezõkölpény (201–203. oldal)
204. oldal, 1. hasáb, 18. sor: ... Marosszék elébe utalja. 1470-ben mint a lekencei tó egyik birtokos községe (Mezeo-Madaras) Mátyás király által beiktatni rendeltetik. Madaras az 1567.
évi regestrumban ...
204. oldal, 1. hasáb, 20. sor: ... mint nagyon tekintélyes falu fordul elő.
Mezőmadarasra vonatkozólag János Zsigmondnak egy igen érdekes adománylevelét bírjuk. Ez Gyulafehérvárról 1569. május 2-ról van keletezve, ebben előadja, hogy főtisztelendő Chijáky (Csáky) Mihály kedves korlátnokának testvére Chijáky István fia, Gábor és Katalin nevű leányának adomá nyoz za a marosszéki Mezőmadarason levő királyi jószágot ju tal mul azért, hogy nevezett korlátnoka oly hűséggel és ragasz ko dással volt hozzá, hogy amidőn György barát (Martinuzzi) álnoksága miatt kényte-len volt idegen országba menekülni, Csáky Mihály elhagyva mindenki előtt kedves hazáját, úri tűz helyét, családját, rokon-ait, egyházi és családi birtokrokon-ait, len gyel országi száműzetésben kísérte, s javainak feláldozásával, törhetlen lelkülettel szolgálta ott és itthon is mindig, stb.487Ez okmányból a Csáky hűsége mel-lett az is kitűnik, hogy bár katolikus pap, de mégis nős és apa volt.
1571-ben csernátoni Bernáld Boldizsár ...
205. oldal, 1. hasáb, alulról a 8. sor: ... tekin -télyes falu létezett.
Egy igen érdekes perokmány birtokában vagyunk, amelyből kitűnik, hogy a Feketé -ket a 15. század utófelében és a 16. század elején Nagy Erdéli Mihály, utána szentannai (Zent Anna) Tot Ferenc bírta, ennek leányával Bernáld Balázsra szállt, kiről árvái örököl ték, ezektől Csáki Mihály korlátnok foglalta el, szövérdi Gáspár János is. Özvegye kölpényi, harcói (Hoczo),
csibafalvi és káposztásszentmiklósi jószágait Bethlen György -nek hagyományozta 1630. év február 2-án, a fehérvári káp-talan által kiállított végrendeletében, mit ez év július 13-án Brandenburgi Katalin is helybenhagyott.484 A régen csekély népességű Kölpénynek kedvező fejlődését mutatja fel ... (Két szó kimarad.)
202. oldal, 1. hasáb, alulról a 14. sor: ... Szentmiklósi Turcsák485 Mihályt ...
202. oldal, 1. hasáb, alulról a 7. sor: ... onnan áttérte után vásárhelyi református lelkésznek vitetett ...
7. ábra A kölpényi református egyház kelyhei (Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről, Budapest, 1993, 146.)
Mezõmadaras (203–205. oldal)
Drekulyatelep, Fe ke telak, Istentó, Nagy völgy (205–207. oldal)
204. oldal, 1. hasáb, 18. sor: ... Marosszék elébe utalja. 1470-ben mint a lekencei tó egyik birtokos községe (Mezeo-Madaras) Mátyás király által beiktatni rendeltetik. Madaras az 1567.
évi regestrumban ...
204. oldal, 1. hasáb, 20. sor: ... mint nagyon tekintélyes falu fordul elő.
Mezőmadarasra vonatkozólag János Zsigmondnak egy igen érdekes adománylevelét bírjuk. Ez Gyulafehérvárról 1569. május 2-ról van keletezve, ebben előadja, hogy főtisztelendő Chijáky (Csáky) Mihály kedves korlátnokának testvére Chijáky István fia, Gábor és Katalin nevű leányának adomá nyoz za a marosszéki Mezőmadarason levő királyi jószágot ju tal mul azért, hogy nevezett korlátnoka oly hűséggel és ragasz ko dással volt hozzá, hogy amidőn György barát (Martinuzzi) álnoksága miatt kényte-len volt idegen országba menekülni, Csáky Mihály elhagyva mindenki előtt kedves hazáját, úri tűz helyét, családját, rokon-ait, egyházi és családi birtokrokon-ait, len gyel országi száműzetésben kísérte, s javainak feláldozásával, törhetlen lelkülettel szolgálta ott és itthon is mindig, stb.487Ez okmányból a Csáky hűsége mel-lett az is kitűnik, hogy bár katolikus pap, de mégis nős és apa volt.
1571-ben csernátoni Bernáld Boldizsár ...
205. oldal, 1. hasáb, alulról a 8. sor: ... tekin -télyes falu létezett.
Egy igen érdekes perokmány birtokában vagyunk, amelyből kitűnik, hogy a Feketé -ket a 15. század utófelében és a 16. század elején Nagy Erdéli Mihály, utána szentannai (Zent Anna) Tot Ferenc bírta, ennek leányával Bernáld Balázsra szállt, kiről árvái örököl ték, ezektől Csáki Mihály korlátnok foglalta el, szövérdi Gáspár János is. Özvegye kölpényi, harcói (Hoczo),
csibafalvi és káposztásszentmiklósi jószágait Bethlen György -nek hagyományozta 1630. év február 2-án, a fehérvári káp-talan által kiállított végrendeletében, mit ez év július 13-án Brandenburgi Katalin is helybenhagyott.484 A régen csekély népességű Kölpénynek kedvező fejlődését mutatja fel ... (Két szó kimarad.)
202. oldal, 1. hasáb, alulról a 14. sor: ... Szentmiklósi Turcsák485 Mihályt ...
202. oldal, 1. hasáb, alulról a 7. sor: ... onnan áttérte után vásárhelyi református lelkésznek vitetett ...
7. ábra A kölpényi református egyház kelyhei (Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről, Budapest, 1993, 146.)
Mezõmadaras (203–205. oldal)
Drekulyatelep, Fe ke telak, Istentó, Nagy völgy (205–207. oldal)
Ebből kitűnik nemcsak a Fekete birtoklása, nemcsak a községek n y í l s z a k í t á s i k ö t e l e s s é gének igen fontos szokása, nemcsak a hivatalok ágak szerinti viselése, hanem egyszersmint az is, hogy a Fekete akkortájt lakatlan predium volt; azonban nem sokáig maradt így, merthogy a rác hajdúk ide települte előtt a Feketék már tisztességes népességgel bírtak, arra ismét adatott találunk ... (Egy sor kimarad, folytatás alulról a 7. sorban.)
207. oldal, 1. hasáb, alulról a 4–3. sor: ... az egyszer beolvadott falut újból felelevenítette, ezt igazolni látszik az 1694-i tisztségi jelen-tés, melyben ezen bejegyzést találjuk: Száltelek kicsin falu, Keresztúri uramék bírják.
Száltelek völgytorkolatában ...
208. oldal, 1. hasáb, 27–28. sor: ... némi városias színezetet öltött fel.
Jornandes előadja, hogy a hun birodalom szét omlása és a hunok szétszóródása után 3000 hun harcos Csaba vezérrel a C z i g l e - m e z e j ére húzódtak, s az ott visszamaradt hunokkal egyesülvén, minden valószínűség szerint a székelyek elődeit alkoták. Már másutt tüzetesebben foglalkoztam e kérdéssel, s kifejtém, hogy a Balambér alatt Erdélyt elfoglalt hunok kiűzéséről vagy kiszorításáról és Er -dély nek a gepidák általi elfoglalásáról egyetlen akkori történész sem emlékezvén meg, több mint valószínű, hogy a Balambér hunjai megmaradtak Erdély, vagyis az akkori Dácia könnyen védhető s az akkori nomád népek bírvágyát nem nagyon ingerlő kopár hegyei közt, s ezek képezék a szé kelyek őseit. Csaba 3000 harcosa legfennebb szaporította az ott levők számát.
mint a János Zsigmond által neki adományozott királyi részbirtokhoz tartozót. Emiatt egészen a fejedelemig felható hosszas per kelet kezett, melynek folytán egy kb. 1539-ben készült fellebbezés van birtokunkban; ebből röviden a következő, tárgyunkra vonatkozó részleteket említem fel.
A F e k e t e nevű p r a e d i u m (így!) birtokosa volt Ber -náld Balázs, ki kézdiszéki, csernátoni (Charnatony) fiú volt, de még I. János király kisebb tisztje, vagyis erdélyi vaj da sága idejében szolgálatába állott, s később, királlyá létekor egészen haláláig mind békében, mind hadban hűségesen szolgálta. Ez a Bernáld Balázs Madarasra házasodott, elvévén Tot Ferenc leányát. Ez a szentannai Tot Ferenc pedig még a Lajos király idejében az 1507ben elhalt Nagy Erdéli Mihály -nak volt a successora. Ily jusson bírta a Feketét Bernáld Balázs, utána fia, Bernáld Ferenc, utána ennek árvái, míg Csáki Mihály beléjük nem kötött.
A királyi tábla azon praescriptiójára, hogy ha Bernáld azt mint a g h b e l i l ó f e o s s é get bírta, azon ág népével bizonyítsa, ellenvettetik, hogy az ág nem az örökségre, hanem a hivata lokra nézve képezett közös csoportot vagy társulatot, s arra vonatkozott, hogy hadnagyság, bíróság miként oszoljék az ugyanazon ághoz tartozó, de néha több községben lakó nemzetség között.
Egy-két bándinak (bándi lakosnak) azon bizonyítása, mint ha Bernáld Balázs süveglevéve kérte s falutól kapta volna n y í l r é s zbe sem áll, mert igaz, hogy szokásban van, hogy ha lófő vagy főember telepedik a községbe, annak kértére n y í l f ö l d e t k e l l s z a k í t a n i, lófőnek két -annyit, mint közembernek van, főembernek (primornak) ennél is többet; de Bernáld Balázs a Feketét nem így, hanem feleségé vel nyerte, ő s utána fiai megoltalmazták és használ -ták mindig, a Fekete szélében erdőt is neveltek, mit a bán-diak – kik a Feketére mindig vágyakodtak – holtuk után le is vágtak, s el is hordtak, stb.487
Száltelek (207. oldal)
Mezõbánd (207–210. oldal)
Ebből kitűnik nemcsak a Fekete birtoklása, nemcsak a községek n y í l s z a k í t á s i k ö t e l e s s é gének igen fontos szokása, nemcsak a hivatalok ágak szerinti viselése, hanem egyszersmint az is, hogy a Fekete akkortájt lakatlan predium volt; azonban nem sokáig maradt így, merthogy a rác hajdúk ide települte előtt a Feketék már tisztességes népességgel bírtak, arra ismét adatott találunk ... (Egy sor kimarad, folytatás alulról a 7. sorban.)
207. oldal, 1. hasáb, alulról a 4–3. sor: ... az egyszer beolvadott falut újból felelevenítette, ezt igazolni látszik az 1694-i tisztségi jelen-tés, melyben ezen bejegyzést találjuk: Száltelek kicsin falu, Keresztúri uramék bírják.
Száltelek völgytorkolatában ...
208. oldal, 1. hasáb, 27–28. sor: ... némi városias színezetet öltött fel.
Jornandes előadja, hogy a hun birodalom szét omlása és a hunok szétszóródása után 3000 hun harcos Csaba vezérrel a C z i g l e - m e z e j ére húzódtak, s az ott visszamaradt hunokkal egyesülvén, minden valószínűség szerint a székelyek elődeit alkoták. Már másutt tüzetesebben foglalkoztam e kérdéssel, s kifejtém, hogy a Balambér alatt Erdélyt elfoglalt hunok kiűzéséről vagy kiszorításáról és Er -dély nek a gepidák általi elfoglalásáról egyetlen akkori történész sem emlékezvén meg, több mint valószínű, hogy a Balambér hunjai megmaradtak Erdély, vagyis az akkori Dácia könnyen védhető s az akkori nomád népek bírvágyát nem nagyon ingerlő kopár hegyei közt, s ezek képezék a szé kelyek őseit. Csaba 3000 harcosa legfennebb szaporította az ott levők számát.
mint a János Zsigmond által neki adományozott királyi részbirtokhoz tartozót. Emiatt egészen a fejedelemig felható hosszas per kelet kezett, melynek folytán egy kb. 1539-ben készült fellebbezés van birtokunkban; ebből röviden a következő, tárgyunkra vonatkozó részleteket említem fel.
A F e k e t e nevű p r a e d i u m (így!) birtokosa volt Ber -náld Balázs, ki kézdiszéki, csernátoni (Charnatony) fiú volt, de még I. János király kisebb tisztje, vagyis erdélyi vaj da sága idejében szolgálatába állott, s később, királlyá létekor egészen haláláig mind békében, mind hadban hűségesen szolgálta. Ez a Bernáld Balázs Madarasra házasodott, elvévén Tot Ferenc leányát. Ez a szentannai Tot Ferenc pedig még a Lajos király idejében az 1507ben elhalt Nagy Erdéli Mihály -nak volt a successora. Ily jusson bírta a Feketét Bernáld Balázs, utána fia, Bernáld Ferenc, utána ennek árvái, míg Csáki Mihály beléjük nem kötött.
A királyi tábla azon praescriptiójára, hogy ha Bernáld azt mint a g h b e l i l ó f e o s s é get bírta, azon ág népével bizonyítsa, ellenvettetik, hogy az ág nem az örökségre, hanem a hivata lokra nézve képezett közös csoportot vagy társulatot, s arra vonatkozott, hogy hadnagyság, bíróság miként oszoljék az ugyanazon ághoz tartozó, de néha több községben lakó nemzetség között.
Egy-két bándinak (bándi lakosnak) azon bizonyítása, mint ha Bernáld Balázs süveglevéve kérte s falutól kapta volna n y í l r é s zbe sem áll, mert igaz, hogy szokásban van, hogy ha lófő vagy főember telepedik a községbe, annak kértére n y í l f ö l d e t k e l l s z a k í t a n i, lófőnek két -annyit, mint közembernek van, főembernek (primornak) ennél is többet; de Bernáld Balázs a Feketét nem így, hanem feleségé vel nyerte, ő s utána fiai megoltalmazták és használ -ták mindig, a Fekete szélében erdőt is neveltek, mit a bán-diak – kik a Feketére mindig vágyakodtak – holtuk után le is vágtak, s el is hordtak, stb.487
Száltelek (207. oldal)
Mezõbánd (207–210. oldal)
209. oldal, 2. hasáb, 15–16. sor: ... mi kevésre akadtam, az csak a 16. századig hat fel. Mezőbánd tudtom szerinti legrégibb birtokosa Drakula (Drakulija) László, kinek öröklött birtokát számos hagyományozás szaporította. Így egyik le á -nya, Borbára (Kornis Mihályné) neki hagyja bándi curiáját és birtokát, mibe Kendi és Dobó vajdák rendeletére 1554-ben a kolozsmonostori konvent be is iktatja490 És ismét Barcsai Borbára hagyja neki bándi és csávási jószágait, és a bándi tavat oly feltétellel hagyja Drakula Lászlónak, hogy halálakor visszaszálljon,491 de nem vissza, hanem Drakula Jánosra száll tak, ki mezőbándi, bozédi jószágait utód nélküli elhalása esetében cegei Wass György, Kolozs vármegye főispánjának hagyományozta, ki abba Báthori Zsigmondnak Nagyenyedről 1586. május 12-én kiadott rendelete folytán a következő, 1587. évben be is iktattatott, Sapharit Péterné (Zalay Do -rottya), Bessenyei Borbára (Toldalagi Balázsné), Toldalagi János és György ellentmondásával.492 Shaffarijt György nővéreit Bándon adott jószággal elégíti ki, adván Krisztiná-nak húsz, SáráKrisztiná-nak hat ház jobbágyot, mibe Báthori Zsigmond 1589. április 33-án Tordáról beleegyezését adja.493
Szövérdi Gáspár János marosszéki főkirálybíró 1612-ben Báthori Gábortól nyer június 1-jén Váradról kiadott új adománylevelet addig is bírt mezőbándi jószágára.494 És ugyanez év október 1-jén Szebenből adományozza gyalakuti (így!) Gáspár Jánosnak azon mezőbándi és gerebenesi jószá-gokat, melyeket mezőbándi Géczi István azért vesztett, mert Géczi Andrást és Bethlen Gábort segíté.495Ebből az tűnik ki, hogy a történelmünkben jelentékeny szerepet játszó Géczi -ek, vagy legalább azok egyik ága mezőbándi volt. 1639-ben Pé chi Simon bír Bándon. Ezen, a Péchi nótájával koronára szállt birtok lehetett az, mely f e j e d e l m i b i r t o k nak ne vez tetett, s melyet Lorántffy Zsuzsanna is bírt, s melyet Rákóczi György 1652. február 20án Gyulafehérvárról nejé nek, Bátho ri Zsófiának adományoz m e z ő b á n d i f e j e -Lakatos szerint 22 000 hun harcos vonult a sicambriai
csata után Emanz-ur és Urzind-ur vezetése alatt a Kris és Ma ros közti Czigle-, vagy Czegled-mezőre, s azután Erdély ke leti részébe, hol a hátramaradott s harcba nem vitt ötöd -résszel egyesülten alkották a székely nemzetet.488
Történészeink habár kutatták e Czigle- vagy Czigla-mezőt, azt felfedezni nem tudták, talán éppen azért, mert azt mezőn keresték, holott a mező nálunk nem mindig tér -sé get, hanem hegyes-völgyes vidéket is jelent, ahol legelők ta lál tatnak. Példa erre az Erdély közepét elfoglaló M e z ő -s é g elneve zé-se, amely koránt-sem valami tér, hanem nagy-on is hegy-völ gyes vidék, s ha ily helyre alkalmazzuk a Czigla-mezőt, ak kor igenis feltaláljuk a Kris vagy Körös és Maros közti Me ző ségen, mégpedig annak még most is a Székelyföldhöz (Ma ros székhez) tartozó déli szélén, közel a Maroshoz, nem is egy, hanem hármas kiadásban, mert Mezőbánd határán van C z i g l a - t e t ő , s az innen nem messze eső Bazéd ha tá rán ismét feltaláljuk C z i g l a -h e g yet, ami ismét is mé t lő dik Ménesnek egy, a Bocsokkal összefüggő és Mezőbándhoz közel eső másik C z i g l a -h e g y é-hez. Mindez való szí nűvé teszi azt, -hogy a Jornan-desnél említett Czigla-mező, ahol Csaba 3000 és Urzind-ur 22 000 hun harcosa megálla po dott, se nem C e g l é dnél, se nem C s e g e znél, hanem itt, Marosszék mezőségi részén, valószínűleg a bándi és mé nesi Czigla-tető és Czigla-hegy között feküdt, s így Bánd és vidékének első népessége e hun harcosoktól származhatott.
Bánd régi fennállásának még más bizonyítékát is feltalál-hatjuk a Csíki krónikában489 ...
209. oldal, 2. hasáb, 8–9. sor: ... sónyomok mutatkoznak a Sószék és Sziksavas nevezetű helyeken is.
Bándra vonatkozó nagyon régi történeti adatokat ... (Négy sor kimarad, folytatás az 5. sorban.)