XXVII. A TÖLGYESI-SZOROS
XVII. NYÁRÁDTÓL A MAROSIG
98. oldal, új fejezet, 2. hasáb, alulról a 4. sor: T ö v i s h e g y helyett T ö v i s .
98. oldal, új fejezet, 2. hasáb, utolsó két sor: ... sok cserép -da rab s más építkezési nyomok mutatkoznak. E hagyományt iga-zolni látszik Báthori Zsigmondnak 1583-ban kelt és alább részletezendő adománylevele, melyben a Kachkán Márton-nak adományozott jószágok között előfordul a t ü s e di részjó szág is, mint Kál és csinádi praediummal szomszédos hely sé g ben levő, s amely minden valószínűség szerint nem volt más, mint a néphagyomány szerint tatárok által feldúlt és e he lyen feküdtnek állított T ü s e d , mely idővel Tövissé ala kult át a nép száján. Ezt annyival inkább jogosultak vagyunk hin -ni, mert a F a l u h e l y Kál és Erdőcsinád között fekszik.
Az alább beszakadó két kis mellékvölgyben ...
99. oldal, 1. hasáb, 10–11. sorban: ... már 1333-ban Eustachius nevű kaáli lelkész említve van. K á l f a l w a néven találjuk János Zsig-mond azon 1569. május 27-én Gyulafehérvárról kiadott adománylevelében, mellyel Balogh Ferenc udvari emberének adományozza egész Kálfalvát Marosszéken, az ottani szabad székelyek kivételével.292 A Mihályffyak is bírtak Kálban, kihaltukkal ezt és a kisernyei praediumot is Kova csóczy Farkas korlátnok nyeri el.293 1583-ban, november 25-én Báthori Zsigmond Kolozsvárról Kachkán Márton és neje,
Székelykál (99. oldal)
Ikland (100. oldal)
Nagyernye (100–102. oldal)
Székely Annának új adománylevelet ad az addig is bírt szent-mártoni, mikházi, nagyernyei, káli, Csinád praediumi, t ü s e di (így!) és a Torda megyében lévő szederjesi részjószágaikra.294
Kál vallástörténelmére vonatkozólag megjegyzem, hogy már János Zsigmond idejében az egész falu ...
99. oldal, 2. hasáb, alulról a 16. sor: ... communióra adatott 1670.
Kálban mint az unitáriusok tekintélyes egyházköz ség é -ben néhány zsinat is tartatott, nevezetesen 1763. június 18-án és 1796. július 2-18-án, melyen a Martinovics és társainak kivégeztetését tudató kormányleirat fájó szívvel vétetett tudomásul.295
Kál határán még némely régi ...
100. oldal, 1. hasáb, alulról a 6. sor: ... mű -vé nek ismertetése -végett kivonatoztam.
Iklandra vonatkozólag kevés adattal rendel kezünk. 1566-ban, július 11-én János Zsigmond Kun Benedek nek adományoz Iklandon nyolc ház jobbágyot.296 A Mihály ffyak iklandi jószágát 1580-ban Kovacsóczy Farkas nyeri el.297
Alább, hol Kál-pataka ...
100. oldal, 2. hasáb, 15. sor: ... önálló egy-házközségként szerepel. 1451-ben E r n i j e néven találjuk Hunyadi János egy íté letében.298
1472-ben Nagerneu néven Mátyás királynak Budáról ez évben kiadott rendeletében, melyben a gyulafehérvári kápta-lannak meghagyja, hogy a szentkirályi kolostort a Toldalagi Andrástól nyert javakba, nagyernyei Zekel Pált kikül dött je
XVII. NYÁRÁDTÓL A MAROSIG
98. oldal, új fejezet, 2. hasáb, alulról a 4. sor: T ö v i s h e g y helyett T ö v i s .
98. oldal, új fejezet, 2. hasáb, utolsó két sor: ... sok cserép -da rab s más építkezési nyomok mutatkoznak. E hagyományt iga-zolni látszik Báthori Zsigmondnak 1583-ban kelt és alább részletezendő adománylevele, melyben a Kachkán Márton-nak adományozott jószágok között előfordul a t ü s e di részjó szág is, mint Kál és csinádi praediummal szomszédos hely sé g ben levő, s amely minden valószínűség szerint nem volt más, mint a néphagyomány szerint tatárok által feldúlt és e he lyen feküdtnek állított T ü s e d , mely idővel Tövissé ala kult át a nép száján. Ezt annyival inkább jogosultak vagyunk hin -ni, mert a F a l u h e l y Kál és Erdőcsinád között fekszik.
Az alább beszakadó két kis mellékvölgyben ...
99. oldal, 1. hasáb, 10–11. sorban: ... már 1333-ban Eustachius nevű kaáli lelkész említve van. K á l f a l w a néven találjuk János Zsig-mond azon 1569. május 27-én Gyulafehérvárról kiadott adománylevelében, mellyel Balogh Ferenc udvari emberének adományozza egész Kálfalvát Marosszéken, az ottani szabad székelyek kivételével.292 A Mihályffyak is bírtak Kálban, kihaltukkal ezt és a kisernyei praediumot is Kova csóczy Farkas korlátnok nyeri el.293 1583-ban, november 25-én Báthori Zsigmond Kolozsvárról Kachkán Márton és neje,
Székelykál (99. oldal)
Ikland (100. oldal)
Nagyernye (100–102. oldal)
a jezsuiták fanatikus énekével vonultak az unitárius templom-ba, onnan a szószéket, úrasztalát kihordták a templom kerítésébe, darabok ra törték, s az ottani sírkert fejfáit is egy-behordva, felgyújtották, s a halottak sírfáiból élesztett ez örömtűz mellett procesz sziót jártak a templom körül, azt kívül-belől tömjénnel megfüs töl ték, s „ad majorem dei glori-am”, az öreg lelkész halálhörgései között elfoglalták.
A templommal egyidejűleg elfoglalták az unitáriusok papi és mesteri lakát, iskolaházát, 46 darab szántóföldjét, két zsellértelkét, melyeket mind unitárius hívek ajándékoztak az unitárius egyházhoz. És ezen durva merénylet, a tulajdonnak ily erőszakos elorzása, a vérontás és vad orgia büntetet lenül maradt; a szegény unitáriusok hiába folyamodtak a kor-mányszékhez, fel egészen az udvarhoz, se templomukat, se elvett birtokaikat soha vissza nem nyerhették.305
Így járt el az osztrák uralom szövetségeseivel, a taláros ördögökkel azon országban, mely a vallás és lelkiismeret szabadságát már 1570-ben törvénybe iktatta, s mely azt a protestantizmus kizárólagos uralma idejében sem szegte meg soha, sőt miként fennebb, Mikházánál láttuk, a legprotestán -s abb fejedelem ve-szi oltalma é-s véd-szárnyai alá azon jövevény szerzeteseket, kik katolikus propagandát csinálni jöttek. Aztán ki meri még ily tényekkel szemben állítani, hogy minket ma -gya rokat az osztrák uralom civilizált? Minő ámítás! Hisz az osztrák uralom egy virágzó civilizációt, egy szabad in téz mé -nyek alapján kifejlett alkotmányosságot igyekezett itt nálunk halomra dönteni. Barbár kegyetlenségnél, vallási és politikai üldözésnél, minden nemes és nagy ledöntésénél más emléket közöttünk nem hagyott. Ezen uralom az emberiség történel mé nek legsötétebb lapjait tölté be, az egy szégyenfoltja az em -be riségnek, amelytől minden népnek undorral és meg vetéssel kell elfordulnia. Átok volt az rajtunk, átok az em beriségen, mely az emberiség előhaladását századokkal késleltette. Véres keze mindenütt nyomokat hagyott a népek tör té netében. Ott mellé felvevén, beiktassa.299 1507-ben Ulászló rende le té re a
kolozsmonostori konvent beiktatja Zekel Ferencet Kis fa lud birtokába, e beiktatásnál jelen van a többek közt nagy ernyei (Nagijernye) Zekel Bernád és Wass György, Marosszék alka-pitánya is.300 1569. július 10-én János Zsigmond Gyulafe-hérvárról nagyernyei Szél Benedeket a székely lófők közé sorozza.3011570. július 19-én ernyei (Erne) Sikó Pálnak ad új donatiót ernyei birtokaira.302 A nagyernyei Mihály ffy-féle jószág 1580-ban Kovacsóczy Farkas kezére megy.3031585-ben, december 8-án Báthori Zsigmond Gyulafehérvárról Bogáthi Boldizsár marosszéki főkirálybírónak adományozza azon nagyernyei nemesi curiát és jószágot, melyet Szász Imre és Dacz (így!) András primipillusok azért vesztettek, mert egymással harcra kelvén, egymás testvéri vérét ontották.304
Nagyernye régen is tekintélyes falu volt, az 1567. évi regestrumban 22 kapuval …
101. oldal, 1. hasáb, 26–27. sor: ... kiknek fiscusra szállt javait 1727-ben a kamara directora ... (Egy szó kimarad.)
101. oldal, 1. hasáb, alulról a 15–14. sorban: ... erőha -talommal (katonai karha-talommal) elfoglalták.
Ezen templomfoglalás oly vad kegyetlenséggel hajtatott vég be, hogy azt a rendelkezésünkre álló adatok nyomán egész rútságában kell az emberiség tanúságáért felmutatnunk. 1729-ben a jezsuiták katonasággal, felbujtogatott és lerésze gített kato likus hívekkel jelentek meg Nagyernyén templomot foglal-ni. A temp lomukba húzódott unitárius híveket fegyveresen rohanták meg, azok közül sokakat megsebesítettek, a többit ütve–verve szét kergették; tisztes öreg lelké szüket, nagyajtai Cserey Sámu elt az utcára vonszolva úgy elverték (a jezsuiták is saját kezűleg ütötték a keresztekkel), hogy haldokló állapot-ba jutott, s azután ruháitól megfosztva, mezítelenül hagy ták véré ben az ut ca sarában fuldokló öreget. Ezen hősi tettük után
a jezsuiták fanatikus énekével vonultak az unitárius templom-ba, onnan a szószéket, úrasztalát kihordták a templom kerítésébe, darabok ra törték, s az ottani sírkert fejfáit is egy-behordva, felgyújtották, s a halottak sírfáiból élesztett ez örömtűz mellett procesz sziót jártak a templom körül, azt kívül-belől tömjénnel megfüs töl ték, s „ad majorem dei glori-am”, az öreg lelkész halálhörgései között elfoglalták.
A templommal egyidejűleg elfoglalták az unitáriusok papi és mesteri lakát, iskolaházát, 46 darab szántóföldjét, két zsellértelkét, melyeket mind unitárius hívek ajándékoztak az unitárius egyházhoz. És ezen durva merénylet, a tulajdonnak ily erőszakos elorzása, a vérontás és vad orgia büntetet lenül maradt; a szegény unitáriusok hiába folyamodtak a kor-mányszékhez, fel egészen az udvarhoz, se templomukat, se elvett birtokaikat soha vissza nem nyerhették.305
Így járt el az osztrák uralom szövetségeseivel, a taláros ördögökkel azon országban, mely a vallás és lelkiismeret szabadságát már 1570-ben törvénybe iktatta, s mely azt a protestantizmus kizárólagos uralma idejében sem szegte meg soha, sőt miként fennebb, Mikházánál láttuk, a legprotestán -s abb fejedelem ve-szi oltalma é-s véd-szárnyai alá azon jövevény szerzeteseket, kik katolikus propagandát csinálni jöttek. Aztán ki meri még ily tényekkel szemben állítani, hogy minket ma -gya rokat az osztrák uralom civilizált? Minő ámítás! Hisz az osztrák uralom egy virágzó civilizációt, egy szabad in téz mé -nyek alapján kifejlett alkotmányosságot igyekezett itt nálunk halomra dönteni. Barbár kegyetlenségnél, vallási és politikai üldözésnél, minden nemes és nagy ledöntésénél más emléket közöttünk nem hagyott. Ezen uralom az emberiség történel mé nek legsötétebb lapjait tölté be, az egy szégyenfoltja az em -be riségnek, amelytől minden népnek undorral és meg vetéssel kell elfordulnia. Átok volt az rajtunk, átok az em beriségen, mely az emberiség előhaladását századokkal késleltette. Véres keze mindenütt nyomokat hagyott a népek tör té netében. Ott mellé felvevén, beiktassa.299 1507-ben Ulászló rende le té re a
kolozsmonostori konvent beiktatja Zekel Ferencet Kis fa lud birtokába, e beiktatásnál jelen van a többek közt nagy ernyei (Nagijernye) Zekel Bernád és Wass György, Marosszék alka-pitánya is.300 1569. július 10-én János Zsigmond Gyulafe-hérvárról nagyernyei Szél Benedeket a székely lófők közé sorozza.3011570. július 19-én ernyei (Erne) Sikó Pálnak ad új donatiót ernyei birtokaira.302 A nagyernyei Mihály ffy-féle jószág 1580-ban Kovacsóczy Farkas kezére megy.3031585-ben, december 8-án Báthori Zsigmond Gyulafehérvárról Bogáthi Boldizsár marosszéki főkirálybírónak adományozza azon nagyernyei nemesi curiát és jószágot, melyet Szász Imre és Dacz (így!) András primipillusok azért vesztettek, mert egymással harcra kelvén, egymás testvéri vérét ontották.304
Nagyernye régen is tekintélyes falu volt, az 1567. évi regestrumban 22 kapuval …
101. oldal, 1. hasáb, 26–27. sor: ... kiknek fiscusra szállt javait 1727-ben a kamara directora ... (Egy szó kimarad.)
101. oldal, 1. hasáb, alulról a 15–14. sorban: ... erőha -talommal (katonai karha-talommal) elfoglalták.
Ezen templomfoglalás oly vad kegyetlenséggel hajtatott vég be, hogy azt a rendelkezésünkre álló adatok nyomán egész rútságában kell az emberiség tanúságáért felmutatnunk. 1729-ben a jezsuiták katonasággal, felbujtogatott és lerésze gített kato likus hívekkel jelentek meg Nagyernyén templomot foglal-ni. A temp lomukba húzódott unitárius híveket fegyveresen rohanták meg, azok közül sokakat megsebesítettek, a többit ütve–verve szét kergették; tisztes öreg lelké szüket, nagyajtai Cserey Sámu elt az utcára vonszolva úgy elverték (a jezsuiták is saját kezűleg ütötték a keresztekkel), hogy haldokló állapot-ba jutott, s azután ruháitól megfosztva, mezítelenül hagy ták véré ben az ut ca sarában fuldokló öreget. Ezen hősi tettük után
S z é k e l y r é s znek nevezett praediuma, amelyben a széke-lyek külön laktak. Különben a régi Tótfalu lakói elpusztul-tak, mert az 1694-i tisztségi jelentés azt mondja, hogy Tót-falut csak két ember lakja, s így mostani oláh eredetű lakói csak a múlt században telepíttettek át földesuruk, a Bálin-tithok által a Mezőségről oda; de hogy régi lakói vagy legalább az úgyne ve zett Székelyrészen lakók szabad széke-lyek voltak, az kitűnik az 1614-i és későbbi lustrális könyvekből, melyekben lakói szabad székelyként szerepelnek ...
(Négy és fél sor a hozzá tartozó 4) jegyzettel kimarad, foly-tatás a 103. oldalon, a 1. hasáb, 2. sorban.)
103. oldal, 1. hasáb, 33–34. sor: … az egyetlen tagosított határ volt az egész Székelyföldön ...
103. oldal, 2. hasáb, 2 sor: ... C z y e i d és C h e i j d néven fordul elő. Sőt nevének egy harmadik variációjával is találkozunk Já nos Zsigmond 1566i adománylevelében, mellyel Zekel Fe -rencnek marosszéki C h e y d f a l w án tizenöt ház jobbágy-ot adományoz.3091583-ban a Literati Gábor fennebb említett csereokmányában C h y e y dnek íratik.
E faluban született ...
103. oldal, 2. hasáb, 20. sor: ... hegykebelben rejtőzködik Székes.
1285-ben pünkösd utáni nyolcadnapon Lász ló király Zekesről ad ki egy okmányt, melyben a szatmár -németi vár építéséhez a Szamoson (Z o m u s) követ szállító hajók vámmentességét engedélyezi.310Nem lehet határozot-tan állíhatározot-tani, hogy ez az okmány a székelyföldi Székesen kelt volna, bár valószínű, mert ezidőtájt László király a tatárok van véres bélyege Olaszországban, Spanyol országban,
Németalföldön, Svéciában, Franciaország invázi óiban; ott Német -ország véres küzdelmeiben, melynek vallási meggyőződését vérbe fojtotta, melynek egységét, hivatásszerű nagyságát századokon át gátolta. Nemcsak mi magyarok te kin t hetünk megvetéssel ez uralomra, hanem leginkább Né met ország az, mely a testvérgyilkos kézen száradt százez rek véré ért és százados pangásáért megbüntetheti az osztrák uralmat, s megbüntetheti az apák vétkét a késő utódokban. Az ernyei kegyetlenség legyen reánk is emlékeztető jel. A jezsuiták ezen vad eljárása nemhogy megtorolva nem lett, hanem ők lettek Nagyernyén a helyzet urai. Ez időtől fogva az unitáriusok kis fából épült imaházba szorultak ...
102. oldal, 2. hasáb, alulról a 4–3. sor: ...
nemsokára lakosokot nyer, kitetszik abból, hogy 1582ben botházi Bodoni Gergely ko -lozs vári Literati Gábornak botházi birtokáért marosszéki T ó t f a l uban (így!) egy ház jobbágyot és 150 forintot ad, s erre Báthori Zsigmond jóváhagyását is kieszközli.306 Ez a Literati Gábor Tótfaluban másik jószágot is cserélt cherinai Vuketievich János udvari embertől, ki 1583-ban a marosszé-ki Tótfaluban levő Z e k e l r é s z n e v ű p r a e d i u mot (így!) átengedte egykor dézsi kamara ispán, most fejedelmi titoknok kolozsvári Literati Gábornak cserébe, ennek szintén marosszéki csejdi jószágáért, ki e cserére a fejedelmi jóvá -hagyást megnyerte.307 1607ben Rákóczi Zsigmond Nagy -enyedről szeptember 23-án keltezett adománylevelet ad Pataki Jánosnak egész T h o f a l w ára (így!), melyet részint nejével kapott, részint pénzen vásárolt.308
Mindezekből az tűnik ki, hogy Tófalvát régen Tótfalunak hívták, talán arról, hogy Vuketievich által telepített első lakói talán tótok voltak; és az, hogy volt Tótfalunak egy
Tófalva
(102–103. oldal) Csejd
(103. oldal)
Székes
(103–105. oldal)
S z é k e l y r é s znek nevezett praediuma, amelyben a széke-lyek külön laktak. Különben a régi Tótfalu lakói elpusztul-tak, mert az 1694-i tisztségi jelentés azt mondja, hogy Tót-falut csak két ember lakja, s így mostani oláh eredetű lakói csak a múlt században telepíttettek át földesuruk, a Bálin-tithok által a Mezőségről oda; de hogy régi lakói vagy legalább az úgyne ve zett Székelyrészen lakók szabad széke-lyek voltak, az kitűnik az 1614-i és későbbi lustrális könyvekből, melyekben lakói szabad székelyként szerepelnek ...
(Négy és fél sor a hozzá tartozó 4) jegyzettel kimarad, foly-tatás a 103. oldalon, a 1. hasáb, 2. sorban.)
103. oldal, 1. hasáb, 33–34. sor: … az egyetlen tagosított határ volt az egész Székelyföldön ...
103. oldal, 2. hasáb, 2 sor: ... C z y e i d és C h e i j d néven fordul elő. Sőt nevének egy harmadik variációjával is találkozunk Já nos Zsigmond 1566i adománylevelében, mellyel Zekel Fe -rencnek marosszéki C h e y d f a l w án tizenöt ház jobbágy-ot adományoz.3091583-ban a Literati Gábor fennebb említett csereokmányában C h y e y dnek íratik.
E faluban született ...
103. oldal, 2. hasáb, 20. sor: ... hegykebelben rejtőzködik Székes.
1285-ben pünkösd utáni nyolcadnapon Lász ló király Zekesről ad ki egy okmányt, melyben a szatmár -németi vár építéséhez a Szamoson (Z o m u s) követ szállító hajók vámmentességét engedélyezi.310Nem lehet határozot-tan állíhatározot-tani, hogy ez az okmány a székelyföldi Székesen kelt volna, bár valószínű, mert ezidőtájt László király a tatárok van véres bélyege Olaszországban, Spanyol országban,
Németalföldön, Svéciában, Franciaország invázi óiban; ott Német -ország véres küzdelmeiben, melynek vallási meggyőződését vérbe fojtotta, melynek egységét, hivatásszerű nagyságát századokon át gátolta. Nemcsak mi magyarok te kin t hetünk megvetéssel ez uralomra, hanem leginkább Né met ország az, mely a testvérgyilkos kézen száradt százez rek véré ért és százados pangásáért megbüntetheti az osztrák uralmat, s megbüntetheti az apák vétkét a késő utódokban. Az ernyei kegyetlenség legyen reánk is emlékeztető jel. A jezsuiták ezen vad eljárása nemhogy megtorolva nem lett, hanem ők lettek Nagyernyén a helyzet urai. Ez időtől fogva az unitáriusok kis fából épült imaházba szorultak ...
102. oldal, 2. hasáb, alulról a 4–3. sor: ...
nemsokára lakosokot nyer, kitetszik abból, hogy 1582ben botházi Bodoni Gergely ko -lozs vári Literati Gábornak botházi birtokáért marosszéki T ó t f a l uban (így!) egy ház jobbágyot és 150 forintot ad, s erre Báthori Zsigmond jóváhagyását is kieszközli.306 Ez a Literati Gábor Tótfaluban másik jószágot is cserélt cherinai Vuketievich János udvari embertől, ki 1583-ban a marosszé-ki Tótfaluban levő Z e k e l r é s z n e v ű p r a e d i u mot (így!) átengedte egykor dézsi kamara ispán, most fejedelmi titoknok kolozsvári Literati Gábornak cserébe, ennek szintén marosszéki csejdi jószágáért, ki e cserére a fejedelmi jóvá -hagyást megnyerte.307 1607ben Rákóczi Zsigmond Nagy -enyedről szeptember 23-án keltezett adománylevelet ad Pataki Jánosnak egész T h o f a l w ára (így!), melyet részint nejével kapott, részint pénzen vásárolt.308
Mindezekből az tűnik ki, hogy Tófalvát régen Tótfalunak hívták, talán arról, hogy Vuketievich által telepített első lakói talán tótok voltak; és az, hogy volt Tótfalunak egy
Tófalva
(102–103. oldal) Csejd
(103. oldal)
Székes
(103–105. oldal)