XXVII. A TÖLGYESI-SZOROS
IV. HAVAD-PATAKÁNAK VÖLGYE, GYALAKUTA ÉS KELEMENTELKE KÖRNYÉKE
IV. HAVAD-PATAKÁNAK VÖLGYE, GYALAKUTA
IV. HAVAD-PATAKÁNAK VÖLGYE, GYALAKUTA ÉS KELEMENTELKE KÖRNYÉKE
31. oldal, új fejezet, 2. hasáb, 5 sor: ... 10 kapuval jegyeztetett be. 1569. november 23-án Fehérvárról kiadott adom23-ánylevelével János Zsigmond H a w a dot – az ott lévő v á l o g a t o t t d a r a b o n t o k (így) kivételével – More Lászlónak adományozza, s Telegdi Mihály Zekeltámatt (így!) vára parancsnokának a beiktatást elrendeli.140 Úgy Vadasd, mint Havadon birtokos volt szövérdi Gáspár János, özvegye e javakat is Apafi Györgynek hagyományozta 1630-ban.141
A falutól keletre a meredek, erdőnőtte ...
32. oldal, 1. hasáb, 15–17. sor: ... G e g e st, mely Rákóczinak 1651-i ado mány levelében (lásd Erdőszentgyörgynél) G y e g e s néven fordul elő. Geges igen csinos székely falu, mely földének kopárságát ... (Fél sornyi átírva.)
33. oldal, 1. hasáb, 2. sor: ... 5 forint bírságot fizet.
1550-ben kelt okmányban R i j g h m a n néven fordul elő, s itteni birtokosként Kovács Ferenc említ-tetik. (Lásd Erdőszentgyörgynél.) 1583. július 14-én Balázsi Ferenc nyer Báthori Zsigmondtól új adománylevelet addig is bírt rigmányi (Rigmán) birtokára.142
E faluban régen Gyulai család volt a főbirtokos ...
A gróf Rhédeiek szentgyörgyi kastélya ...
30. oldal, 1. hasáb, 18–19. sor: ... az unitáriusok kezére ment át.
Vallástörténelmi tekintetben fordulópontot képez a szom-batosság, mert a szentpáli Kornisok, úgy az egész község buzgó unitárius volt, de 1618-ban az orthodox püspök, Keserűi Dajka János a szombatosok megtérítésére teljhatalommal, fejedelem személyeseként kiküldetvén Erdőszentgyörgyön zsi-natot tartott, hol a szombatosságra hajló unitáriusok megtérítését magára ruháztatván, ő üldözőbe vette nemcsak a szombatosokat, hanem a tiszta unitáriusokat is, attól csak az úgynevezett orthodox hitre való áttérés menté meg. Ahol ez ijesztés, jószág-konfiskációval s más kényszereszközökkel nem sikerült, ott az erőszak alkalmaztatott, s egyszerűen fegyveres erővel elfoglalta az unitáriusok templomait Erdőszentgyörgyön, Andrásfalván, Demeterfalván, Göcsön, Harasztkereken, Kelementelkén, Magyaroson, Márkodon, Somosdon, Náznánfalván, Sámsondon és Sárdon, s a híveket áttérésre kényszeríté.139 Az erdőszentgyörgyiek legalább részben ismét visszatértek az unitárius hitre, s templomuk ismét az egy igaz Isten hitének volt menhelye egészen 1640-ig, de papjuk ekkor elhalván ... (Három szó kimarad.)
30. oldal, 1. hasáb, 25–38. sor: ... a hívek mind átálltak a református hitre.
Szentgyörgy az utóbbi időkben ... (Tizenegy sornyi bekezdés és a hozzá tartozó jegyzet kimarad.)
31. oldal, 2. hasáb, 10. sor: ... Nyárádtő, Egrestő és Havadtő elnevezések teszik bizonyossá. ...
Havadtõ (31. oldal)
Havad (31. oldal)
Geges (32. oldal)
Rigmány (32–33. oldal)
A szentpáli Kornisok birtokait, azok közt a gyalakutit is, mint Szentgyörgynél láttuk, Kornis Boldizsár nyerte haza-árulásáért Bastától 1603-ban.147 De a főbirtok János Zsig-mond óta mindig a Lázárok kezén maradt. Marosszék tiszt-ségének 1694-i jelentésében is ez áll: Gyalakutát is nagyrészt Lázár Imréné bírja. Csak a legközelebbi időben ment gróf Lázár József halálával Bánffy-kézre.
A falu felső végén levő, a távolból ...
35. oldal, 2. hasáb, alulról 4–3. sor: ... 18 kapuval fordul elő. Kelementelke lakói unitáriusok voltak egészen 1618-ig, ekkor foglalja el templomukat az erdőszentgyörgyi zsinaton szabad kezet kapott Keserűi Dajka János, s kényszeríti a híveket az ev. református vallásra való áttérésre.148 1666-ban már önálló egyházközsége ...
35. oldal, alulról a 3–2. sor: ... önálló egyházközsége van itt a reformátusoknak.
Kelementelkét szövérdi Gáspár János bírta a 17. század elején, mint fennebb Gyalakutánál látók, özvegye másnak hagyományozta, de úgy látszik, hogy szövérdi Gáspár Mi hály ellentmondása megtartá a Gáspár családnak, ez azonban Mihályban mindkét ágon kihalván, a kelementelki és bala -vásári jószágokra 1655-ben Sárpataki Márton fiscalis direc-tor publicatiót adott ki.149De azt előzőleg Bethlen Gábor Fog-arasból 1628. március 24-én a Gáspárok magvaszakadtával rendelkezésére jött kelementelki jószágot véckei Balázsi Ferenc főlovászmesterének adományozza azon érdemeiért, am e lyeket a magyar haza szabadsága érdekében a haza határain kívül folytatott harcokban szerzett.150
Apafi Mihály többször fordul meg Kelementelkén, így ottan találjuk 1665. február 18-án, midőn gogányi Mihály 33. oldal, 2. hasáb, utolsó sor: A Gyulakutára
vonatkozó jegyzet kimarad.
34. oldal, 1. hasáb, 8–9. sor: ... Az 1567-i regestrumban mostani nevén fordul elő. Innen eredett az egykor híres G y a l a k u t i család, mely családból Gyalakuti Péter, Mik-lós fia mint Marosszék viceszékbírája jelen van az 1451-ben Székelyvásárhelyen tartott nemzeti gyűlésen;143 ugyanazon évben már Marosszék főkirálybírájaként szerepel, alkalmasint első ismeretes főkirálybírája a széknek. Gyalaku-ti Mihály (alkalmasint előbbi fia) 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen van, s azt Marosszék részéről aláírja.144 Ma e nevezetes család nem létezik.
Gyalakuta lakói közül a székely forrongásban sokan vet-tek részt, s azért sok volt a jobbágyságra vetetvet-tek száma is.
János Zsigmond 1569-ben Lázár Imrének ezek közül tizenhat ház jobbágyot adományoz.145
A jeles szövérdi Gáspár János, kire alább még visszatérek, Gyalakután szintén tekintélyes birtokos volt, halála után öz -vegye, Bethlen Zsófia 1630-ban a fehérvári káptalan előtt végrendeletet tesz, melyet ez év augusztus 13-án Brandenburgi Katalin is megerősített; ennek értelmében Gyala kutát udvarház-zal, Kelementelkét malommal, kakasdi és göcsi jó szág részeket Haller Istvánnak; atosfalvi, szovátai, mak falvi, havadtői, vadas-di, csókfalvi, szentiványi marosszéki jószágait és a nagykendit Küküllő megyében Apafi Györgynek; paniti jószágát udvarház-zal, feleit, kisfaludit, káposz tásszentmiklósit, csibafalvit, harcóit, kölpényit Bethlen Györgynek s mindkét ágon való utódaiknak hagyományozza. A beiktatáskor szövérdi Gáspár Mihály mind-három örököst érdeklőleg ellentmondott, mivel ama jószágok bátyjától származván, nem özve gyét, hanem őtet illetik.146Ebből kitetszik, hogy ama tizenkilenc faluban levő roppant birtokok mind Gáspár János tulaj do nai és nem – mint sokan vélték – neje jószágai voltak.
Gyulakuta (33–35. oldal)
Kelementelke (35–36. oldal)
A szentpáli Kornisok birtokait, azok közt a gyalakutit is, mint Szentgyörgynél láttuk, Kornis Boldizsár nyerte haza-árulásáért Bastától 1603-ban.147 De a főbirtok János Zsig-mond óta mindig a Lázárok kezén maradt. Marosszék tiszt-ségének 1694-i jelentésében is ez áll: Gyalakutát is nagyrészt Lázár Imréné bírja. Csak a legközelebbi időben ment gróf Lázár József halálával Bánffy-kézre.
A falu felső végén levő, a távolból ...
35. oldal, 2. hasáb, alulról 4–3. sor: ... 18 kapuval fordul elő. Kelementelke lakói unitáriusok voltak egészen 1618-ig, ekkor foglalja el templomukat az erdőszentgyörgyi zsinaton szabad kezet kapott Keserűi Dajka János, s kényszeríti a híveket az ev. református vallásra való áttérésre.148 1666-ban már önálló egyházközsége ...
35. oldal, alulról a 3–2. sor: ... önálló egyházközsége van itt a reformátusoknak.
Kelementelkét szövérdi Gáspár János bírta a 17. század elején, mint fennebb Gyalakutánál látók, özvegye másnak hagyományozta, de úgy látszik, hogy szövérdi Gáspár Mi hály ellentmondása megtartá a Gáspár családnak, ez azonban Mihályban mindkét ágon kihalván, a kelementelki és bala -vásári jószágokra 1655-ben Sárpataki Márton fiscalis direc-tor publicatiót adott ki.149De azt előzőleg Bethlen Gábor Fog-arasból 1628. március 24-én a Gáspárok magvaszakadtával rendelkezésére jött kelementelki jószágot véckei Balázsi Ferenc főlovászmesterének adományozza azon érdemeiért, am e lyeket a magyar haza szabadsága érdekében a haza határain kívül folytatott harcokban szerzett.150
Apafi Mihály többször fordul meg Kelementelkén, így ottan találjuk 1665. február 18-án, midőn gogányi Mihály 33. oldal, 2. hasáb, utolsó sor: A Gyulakutára
vonatkozó jegyzet kimarad.
34. oldal, 1. hasáb, 8–9. sor: ... Az 1567-i regestrumban mostani nevén fordul elő. Innen eredett az egykor híres G y a l a k u t i család, mely családból Gyalakuti Péter, Mik-lós fia mint Marosszék viceszékbírája jelen van az 1451-ben Székelyvásárhelyen tartott nemzeti gyűlésen;143 ugyanazon évben már Marosszék főkirálybírájaként szerepel, alkalmasint első ismeretes főkirálybírája a széknek. Gyalaku-ti Mihály (alkalmasint előbbi fia) 1506-ban az agyagfalvi gyűlésen van, s azt Marosszék részéről aláírja.144 Ma e nevezetes család nem létezik.
Gyalakuta lakói közül a székely forrongásban sokan vet-tek részt, s azért sok volt a jobbágyságra vetetvet-tek száma is.
János Zsigmond 1569-ben Lázár Imrének ezek közül tizenhat ház jobbágyot adományoz.145
A jeles szövérdi Gáspár János, kire alább még visszatérek, Gyalakután szintén tekintélyes birtokos volt, halála után öz -vegye, Bethlen Zsófia 1630-ban a fehérvári káptalan előtt végrendeletet tesz, melyet ez év augusztus 13-án Brandenburgi Katalin is megerősített; ennek értelmében Gyala kutát udvarház-zal, Kelementelkét malommal, kakasdi és göcsi jó szág részeket Haller Istvánnak; atosfalvi, szovátai, mak falvi, havadtői, vadas-di, csókfalvi, szentiványi marosszéki jószágait és a nagykendit Küküllő megyében Apafi Györgynek; paniti jószágát udvarház-zal, feleit, kisfaludit, káposz tásszentmiklósit, csibafalvit, harcóit, kölpényit Bethlen Györgynek s mindkét ágon való utódaiknak hagyományozza. A beiktatáskor szövérdi Gáspár Mihály mind-három örököst érdeklőleg ellentmondott, mivel ama jószágok bátyjától származván, nem özve gyét, hanem őtet illetik.146Ebből kitetszik, hogy ama tizenkilenc faluban levő roppant birtokok mind Gáspár János tulaj do nai és nem – mint sokan vélték – neje jószágai voltak.
Gyulakuta (33–35. oldal)
Kelementelke (35–36. oldal)
régtől fogva vámos hídjuk van a Kis-Küküllőn (supra Kykullew minor), melyre királyi engedéllyel bírnak; de a kőrösi és bogácsi (Keurus, Bogachy; Medgyesszékben) szá -szok ördögi dühvel rohanták meg e hidat és Kendi Tamás házát, őtet magát megölték, mindenét felprédálták, s a híd-vámengedély okmányát elvitték. E panasz következtében Dénes vajda vizsgálatot tartván bebizonyult, hogy a kihágást nevezett két község összes lakói követték el, miről az érdekelteknek a vajda a gyűlés nyolcadnapján bizonyítványt is állított ki.156Hogy miként bűnhedett a vérengző két szász falu, arra adatot nem tudtam találni.
A régi vámos híd elpusztult, mert a mostanit homoród-szentmártoni Biró Sámuel fiscalis director építtette, s vám-szedési jogot maga, neje és utódai részére 1701. június 28-án Lipót engedélyezett.157Kelementelkén alól a boráról híres ...
deák Bethlen Farkas és testvérei nevében ellentmond annak, hogy Daczó János a szenterzsébeti jószág és udvarházba introducáltassa magát, miről Apafi Kelementelkéről fenn írt napon keltezett okmányban nyilatkozványt ad.151 1674.
augusztus 23-án Apafi Radnótról az esetre, ha Kendi János utód nélkül halna el, koronára szállandó kelementelki és zágori jószágait hű komornyikja, nagymedgyesi Vajda Lász -lónak adományozza.152 Ez a nagyon ritka feltételes adomá -nyozások közé tartozik, ami ez alkalommal eredményes volt, mert Kendi ugyancsak utód nélkül halván el, Vajda 1677.
július 10-én Radnótról kiadott rendelete nyomán ama bir-tokokba be is iktattatott. 1676. március 15-én Apafi ismét Kelementelkén van, írt napon innen ad ki rendeletet tordai Szűcs Anna (előbb Szaniszló Albertné, utóbb Székely Zsig-mondné) perében hozandó ítéletre vonatkozót.153Következő 1677. évében július 10-én Radnótról fenn nevezett komornyik jának, Vajda Lászlónak újólag adományozza a Kendi-féle kelementelki, azonkívül a kóródi és szentmártoni részjószágokat, melyekbe azonnal be is iktattatott.154
1694-ben Kelementelkét Gyulaffy László bírja, amint ez kitetszik Marosszék tisztségének ez évi jelentéséből.155 A Gyu la ffyakról szállt a Henterek és Siménekre.
Kelementelke vidéke egyike a Kis-Küküllő ... (Tíz sor kimarad, folytatás a 36. oldalon, az 1. hasáb 10. sorában.)
36. oldal, 1. hasáb, alulról 12–11. sor: ... Kelementelkétől Marosvásárhelyig 13,181 öl.
Kelementelke irányában van a Segesvárról jövő ország -úton egy vámos híd (kelementelki Henter-birtokhoz tartozó), okmányi adatunk van arra, hogy e ponton már a 14. század-ban állott egy nagy vérontást okozott vámos híd; amint kitet-szik ez az 1366. évben Tordán tartott országgyűlés tárgyalá-saiból, hol Kendi Mózes fiai, cikmántori (Chykmanthel) Demeter és István kiválván a rendek közül jelentik, hogy már
régtől fogva vámos hídjuk van a Kis-Küküllőn (supra Kykullew minor), melyre királyi engedéllyel bírnak; de a kőrösi és bogácsi (Keurus, Bogachy; Medgyesszékben) szá -szok ördögi dühvel rohanták meg e hidat és Kendi Tamás házát, őtet magát megölték, mindenét felprédálták, s a híd-vámengedély okmányát elvitték. E panasz következtében Dénes vajda vizsgálatot tartván bebizonyult, hogy a kihágást nevezett két község összes lakói követték el, miről az érdekelteknek a vajda a gyűlés nyolcadnapján bizonyítványt is állított ki.156Hogy miként bűnhedett a vérengző két szász falu, arra adatot nem tudtam találni.
A régi vámos híd elpusztult, mert a mostanit homoród-szentmártoni Biró Sámuel fiscalis director építtette, s vám-szedési jogot maga, neje és utódai részére 1701. június 28-án Lipót engedélyezett.157Kelementelkén alól a boráról híres ...
deák Bethlen Farkas és testvérei nevében ellentmond annak, hogy Daczó János a szenterzsébeti jószág és udvarházba introducáltassa magát, miről Apafi Kelementelkéről fenn írt napon keltezett okmányban nyilatkozványt ad.151 1674.
augusztus 23-án Apafi Radnótról az esetre, ha Kendi János utód nélkül halna el, koronára szállandó kelementelki és zágori jószágait hű komornyikja, nagymedgyesi Vajda Lász -lónak adományozza.152 Ez a nagyon ritka feltételes adomá -nyozások közé tartozik, ami ez alkalommal eredményes volt, mert Kendi ugyancsak utód nélkül halván el, Vajda 1677.
július 10-én Radnótról kiadott rendelete nyomán ama bir-tokokba be is iktattatott. 1676. március 15-én Apafi ismét Kelementelkén van, írt napon innen ad ki rendeletet tordai Szűcs Anna (előbb Szaniszló Albertné, utóbb Székely Zsig-mondné) perében hozandó ítéletre vonatkozót.153Következő 1677. évében július 10-én Radnótról fenn nevezett komornyik jának, Vajda Lászlónak újólag adományozza a Kendi-féle kelementelki, azonkívül a kóródi és szentmártoni részjószágokat, melyekbe azonnal be is iktattatott.154
1694-ben Kelementelkét Gyulaffy László bírja, amint ez kitetszik Marosszék tisztségének ez évi jelentéséből.155 A Gyu la ffyakról szállt a Henterek és Siménekre.
Kelementelke vidéke egyike a Kis-Küküllő ... (Tíz sor kimarad, folytatás a 36. oldalon, az 1. hasáb 10. sorában.)
36. oldal, 1. hasáb, alulról 12–11. sor: ... Kelementelkétől Marosvásárhelyig 13,181 öl.
Kelementelke irányában van a Segesvárról jövő ország -úton egy vámos híd (kelementelki Henter-birtokhoz tartozó), okmányi adatunk van arra, hogy e ponton már a 14. század-ban állott egy nagy vérontást okozott vámos híd; amint kitet-szik ez az 1366. évben Tordán tartott országgyűlés tárgyalá-saiból, hol Kendi Mózes fiai, cikmántori (Chykmanthel) Demeter és István kiválván a rendek közül jelentik, hogy már
38. oldal, 1. hasáb, 37–38. sor: ... W a y a néven, 9 kapuval fordul elő.
Vaján verték szét 1562-ben János Zsigmond zsoldoshadai a szabadságaik védelmére fegyvert fogott székelyeket, amint azt alább a csatatér leírásánál tüzetesebben tárgyalandjuk.
Úgy látszik, hogy János Zsigmondnak a székely forrongás miatt támadt haragja nemcsak a fegyveresen egybesereglet-tek, hanem maga Vaja község ellen is dühöngött, mert a segesvári országgyűlésen e község lakói mind jobbágyságra vettetvén, János Zsigmond az egész községet Váry Péter deáknak adományozta, amint ez kitűnik egy 1567. július 4én Telegdi Mihály Zekeltámatt (udvarhelyi vár) parancs -nokához küldött rendeletéből, melyet mint nyelvészetileg is igen érdekes magyar okmányt itt egész terjedelmében közlök.
„Márton Sárának, Váry Péter deáknénak pana -szolkodásábol értjwk, hog te Vaya neweo falwt, kyt my az eo Urának életére kegielmesen attunk volt, holta után eo keze-beol ottan ky foglaltad volna. Azert myert hog my Peter deáknak azt a falwt nem chyak elteijig hanem eoreokbe mind fijurol fyura attuk es az eo arvaytol sem akariuk elzakaztani:
paranchyollyuk neked hog azt a falwt e lewelt látván mydgyárt megerezd, az eo meghagijot feleségének és arway-nak bijrnija had nekyk és teorvén ellen valo háborgatok ellen oltalmazd eoket. Secus non feceris, Datum Albae Julie 4 die july A D 1567. stb.”160
Vaján birtokos volt a Mihályffy család is, ezek defec-tusával 1580-ban Báthori Kristóf a többek közt azok vajai jószágát Kovacsóczy Farkas korlátnoknak adományozta.161 1591. május 2-án Báthori Zsigmond Fehérvárról Vajai János fejedelmi írnoknak adományozza a neje, Mihályffy Borbára magvaszakadtával különben is őtet illető vajai, berei, buza-házi és berekeresztúri jószágrészeket.162
A fehér barátok ...