A KIS-NYÁRÁD VÖLGYE

XII. A KIS-NYÁRÁD VÖLGYE

71. lap. új fejezet, 2. hasáb, 1–2. sor: ...

testvére, Imre, ugyanezen évben új ado mány -levelet nyert. A János Zsigmond által 1570.

április 29én Gyulafehérvárról kiadott ado mány levélben e jószágrész andrásfalvi királyi jószágként sze -re pel; de az okmány kiköti az ottan lakó szabad székelyek jogainak és szabadságainak sérthetetlenségét.²⁴¹Ami mutat-ja, hogy akkor is laktak e községben szabad székelyek, ezek legtekintélyesebbike volt andrásfalvi Balog Mátyás, aki ugyan János Zsigmondtól nyer ez év április 30án új ado -mánylevelet andrásfalvi, somosdi, markodi, buzaházi és vataházi (így!) székely örökségeire.²⁴²Nemsokára Andrásfalván más birtokos is jelenik meg ...

71. oldal, új fejezet, 2. hasáb, 6–7. sor: ... marosszéki A n d o r i á s f f a l v án és Szovátán, Ethéd és Újfaluban (Udvarhelyszéken) adományoz a netalán lappangható királyi jogokkal ...

72. oldal, 1. hasáb, 2–3. sor: ... azok a szabad székelynek job-bággyá tételét nem engedték meg.

1614-ből bírunk egy érdekes conscriptiót Nyárádandrás-falvára vonatkozólag, melyben azokat találjuk összeírva, kik Andrásfalván BalázsijFerenc jobbágyaivá lettek, részint hogy hadba nem mentek, részint oltalomért, részint adóssá gért, és ezek mind székelyek, mint neveik is tanúsítják, mint Gege-si, Péntek, Balog, Majlát, Kovács, Biró, Sütő, Nagy.²⁴³ A nagyadorjáni (Nagy Adorian) portiót és Maros Zereda városát

adományozza Bánffynak és nejének, kikötvén a székely primi pillusok, puskások és gyalogosok jogainak és szabadsá-gainak sérthetlenségét, stb.²³⁹ És ezen utóbbi kitétel mag-yarázza meg azt, hogy Báthori nem egész Szereda városát adomá nyozta, aminthogy nem is adományozhatta, hanem valamely ottan levő jobbágytelket vagy telkeket. Úgy látszik azonban, hogy Báthori ez adománylevele nem effectuáltatott soha, mert a szeredaiak most is bírják a nagyadorjáni portiót, sőt bírják Demeterfalva tetemes részét is, melyet hagyomány szerint Bocskai István fejedelemtől nyertek, bár erre vonatkozó okmányi adatot felfedezni nem sikerült.²⁴⁰

Szereda már régen, nevezetesen 1606-ban ... (Öt sornyi és a vonatkozó két jegyzet kimarad, folytatás a 69. oldalon, a 2.

hasáb 3. sorában.)

71. oldal, 1. hasáb, 7. sor: ... mióta (1863-ban nyert) postaál-lomása és gyógyszertára is van, némi emelkedés vehető észre ...

Nyárádandrás -falva

(71–72. oldal)

74. oldal, 2. hasáb, első sor: ... Mája na gyon régi telep lehet.

Majlád István erdélyi vajdának egy 1533.

november 6-án Segesvárról kiadott ítéletében M a i o s és M a i j o s néven fordul elő.²⁴⁶ Majai Kovács László és neje, Kerestély Dorottya (majai Kerestély László leánya) utód nélküliek lévén, majai primipilláris örökségüket majai Nagy Miklósnak hagyományozták, mire Báthori Zsigmond 1587-ben március 22-én Szénaverősről beleegyezését adta.²⁴⁷ Bir-tokos volt itt Mihályffy Mihály is, kiről leánya Borbárára, erről Wajai János fejedelmi írnokra szállott, kit Báthori Zsig-mond 1589. április 28-án kiadott új adománylevéllel biztosí-tott.²⁴⁸

Mája egészen 1814-ig Berekeresztúr leányközsége ... (Két sor nyi és a vonatkozó 1) jegyzet kimarad, folytatás a 3. sorban.)

74. oldal, 2. hasáb, 8–9. sor: ... gyümölcs -tenyésztéséről vezetes falu.

1453-ban Hunyadi János Marosvásár helyről bizonyos M á r k o d i B a l á z s által eladott birtok iránt rendelkezik.

(Lásd Vásárhelynél.) Márkod az 1567-i regestrumban mai nevén, tizenhárom kapuval szerepel. 1570ben M a r k o d -f a l v a néven említtetik.²⁴⁹ 1570-ben április 30-án andrás-falvi Balog Mátyás nyer Báthori Zsigmondtól új adománylevelet, márkodi, seprődi, buzaházi és vataházi székely örökségeire.²⁵⁰ Ugyanez év május 24-én magyarosi Zőke Gergely, János, Péter és György nyernek márkodi, kendői és magyarosi székely örökségeikre új donatiót.²⁵¹

Márkod régen erős unitárius hitközség volt, az unitáriu-sok itteni egyházát 1618-ban foglalta el az orthodox püspök Keserűi Dajka, s a híveket áttérésre szorítá.²⁵² Mint refor-mátus hitközség filiává degradáltatott, s csak 1793-ban sza-kad el Berekeresztúrtól ...

Balázsiakot itt is a Gyulaffyak követték. Az 1694-i tisztségi jelentésben az áll, hogy Marosandrásfalvát Gyulaffy László bírja.

Andrásfalvát még a 17. század elején is kizárólag unitárius székelyek lakták, templomukat 1618-ban foglalta el Keserűi Dajka János, s a híveket áttérésre kényszeríté.²⁴⁴Az ev. reformátusok erőszakoskodását követték a Lázárok, akik jobbágyaikat katolikus hitre térítették; a katolikus papok zsaro lásai pedig a hívek egy részét az olcsóbb görög egyesült egyházhoz kergették; de ezáltal az andrásfalviak nem veszték el nemzetiségüket, él bennük székely eredetük önérzete, s bár vallásuk folytán hibáson oláhoknak mondják, én őket keleti vallású székelyeknek nevezem és tartom, azt hiszem, teljes joggal, mert oláhoknak csak nem nevezhetem azokat ... (Két sor kimarad, folytatás a 6. sorban.)

72. oldal, 1. hasáb, alulról az 5. sor: ... 6 kapuval jegyeztetett be. Seprődön 1694-ben a tisztség jelentése szerint mindössze csak hat ház volt. Az itten lakott S e p r ő d család ...

74. oldal, 1. hasáb, 35. sor: ... ahhoz tartozó javadalmakkal ajándékozza meg, melyek kel azt addig a fejedelem bírta, kivé ve az ott lakó székely primorokat, valamint a primipillusokat és gyal-ogokat, kiket e g y t e l k e s n e m e s e knek te kint vén, országunk szolgálatára választunk.²⁴⁵ A Káthai család ma is megvan Kendőben. … (A 3) jegyzet kimarad.)

Seprõd (72. oldal)

Székelybere (74. oldal)

Mája (74. oldal)

Márkod (74. oldal)

74. oldal, 2. hasáb, első sor: ... Mája na gyon régi telep lehet.

Majlád István erdélyi vajdának egy 1533.

november 6-án Segesvárról kiadott ítéletében M a i o s és M a i j o s néven fordul elő.²⁴⁶ Majai Kovács László és neje, Kerestély Dorottya (majai Kerestély László leánya) utód nélküliek lévén, majai primipilláris örökségüket majai Nagy Miklósnak hagyományozták, mire Báthori Zsigmond 1587-ben március 22-én Szénaverősről beleegyezését adta.²⁴⁷ Bir-tokos volt itt Mihályffy Mihály is, kiről leánya Borbárára, erről Wajai János fejedelmi írnokra szállott, kit Báthori Zsig-mond 1589. április 28-án kiadott új adománylevéllel biztosí-tott.²⁴⁸

Mája egészen 1814-ig Berekeresztúr leányközsége ... (Két sor nyi és a vonatkozó 1) jegyzet kimarad, folytatás a 3. sorban.)

74. oldal, 2. hasáb, 8–9. sor: ... gyümölcs -tenyésztéséről vezetes falu.

1453-ban Hunyadi János Marosvásár helyről bizonyos M á r k o d i B a l á z s által eladott birtok iránt rendelkezik.

(Lásd Vásárhelynél.) Márkod az 1567-i regestrumban mai nevén, tizenhárom kapuval szerepel. 1570ben M a r k o d -f a l v a néven említtetik.²⁴⁹ 1570-ben április 30-án andrás-falvi Balog Mátyás nyer Báthori Zsigmondtól új adománylevelet, márkodi, seprődi, buzaházi és vataházi székely örökségeire.²⁵⁰ Ugyanez év május 24-én magyarosi Zőke Gergely, János, Péter és György nyernek márkodi, kendői és magyarosi székely örökségeikre új donatiót.²⁵¹

Márkod régen erős unitárius hitközség volt, az unitáriu-sok itteni egyházát 1618-ban foglalta el az orthodox püspök Keserűi Dajka, s a híveket áttérésre szorítá.²⁵² Mint refor-mátus hitközség filiává degradáltatott, s csak 1793-ban sza-kad el Berekeresztúrtól ...

Balázsiakot itt is a Gyulaffyak követték. Az 1694-i tisztségi jelentésben az áll, hogy Marosandrásfalvát Gyulaffy László bírja.

Andrásfalvát még a 17. század elején is kizárólag unitárius székelyek lakták, templomukat 1618-ban foglalta el Keserűi Dajka János, s a híveket áttérésre kényszeríté.²⁴⁴Az ev. reformátusok erőszakoskodását követték a Lázárok, akik jobbágyaikat katolikus hitre térítették; a katolikus papok zsaro lásai pedig a hívek egy részét az olcsóbb görög egyesült egyházhoz kergették; de ezáltal az andrásfalviak nem veszték el nemzetiségüket, él bennük székely eredetük önérzete, s bár vallásuk folytán hibáson oláhoknak mondják, én őket keleti vallású székelyeknek nevezem és tartom, azt hiszem, teljes joggal, mert oláhoknak csak nem nevezhetem azokat ... (Két sor kimarad, folytatás a 6. sorban.)

72. oldal, 1. hasáb, alulról az 5. sor: ... 6 kapuval jegyeztetett be. Seprődön 1694-ben a tisztség jelentése szerint mindössze csak hat ház volt. Az itten lakott S e p r ő d család ...

74. oldal, 1. hasáb, 35. sor: ... ahhoz tartozó javadalmakkal ajándékozza meg, melyek kel azt addig a fejedelem bírta, kivé ve az ott lakó székely primorokat, valamint a primipillusokat és gyal-ogokat, kiket e g y t e l k e s n e m e s e knek te kint vén, országunk szolgálatára választunk.²⁴⁵ A Káthai család ma is megvan Kendőben. … (A 3) jegyzet kimarad.)

Seprõd (72. oldal)

Székelybere (74. oldal)

Mája (74. oldal)

Márkod (74. oldal)

nyozza az ott lakó székely primorok, lófők és gyalogok bir-tokainak kivé telével, s ezek jogai sérthetetlenségének kikötésével.²⁵³A ken dői szabad székely családok közt találjuk a Z ő k e családot, kik Magyarosról származtak oda, ezek közül Zőke János és testvérei nyernek új adománylevelet 1570-ben János Zsig mond tól kendői székely örökségükre.²⁵⁴ Kendőnek legneve ze tesebb és népesebb családja volt a C h i o n t h (Csont) csa lád, melynek számos tagjai nyernek fejedelmi megerősítést itt és más szomszédos községekben lévő terjedelmes birtokaikban, nevezetesen 1570. július 5-én János Zsigmond ken dői (Kendeo) Chionth Mátét és Lőrincet a székely primipillusok közé sorozza,²⁵⁵ s ugyane napon kendői (Kendeo), tor bosz lói és márkodi székely örökségeikre új adománylevelet ad,²⁵⁶ és ugyanez év július 20-án Chionth Antalnak ad új dona tiót kendői és Marosszék számos más faluiban levő birtokaira.²⁵⁷

Volt itten a falu nevét viselő K e n d e i család is, ezek közül Kendei Györgyöt 1570. július 20-án János Zsigmond a plebeusok közül kivévén, valódi székely primipillussá teszi, s kendői, markodfalvi (így!) és mikházi székely örökségeire új donatiót ad.²⁵⁸

Kendőn és Székesen Báthori Kristóf 1577-ben, január 6-án Besztercéről a maga és Sulyok Imre korlátnok aláírásával kiadott adománylevélben Bertsenij Imre udvari emberének,

„ki István lengyel királynak, valamint nekünk is nagy szol-gálatokat tett, adjuk marosszéki Zekes és Kende o ben azon részjószágokat, melyeket István lengyel király Lázár Ferenc királybírónak adományozott volt, de amely adomány levelet nevezett Lázár Ferenc soha ki nem vévén s aziránt nem is rendelkezvén, halálakor reánk visszaszállt, stb.”²⁵⁹ Kendő régen Berekeresztúr filiája, attól 1814-ben vált el és lett önál-ló egyházközséggé. ... (Két sornyi kimarad, folytatás a 23. sor-ban.)

74. oldal, 2. hasáb, 19. sor: ... Z a k s z ő l ő . 1721-ben csak 20 gazda lakta ... (Egy mondat kimarad, a végéről a 2) jegyzet a bekezdés végére kerül, folytatás a 20. sorban.)

74. oldal, 2. hasáb, 29. sor: ... három falu közt oszlott meg.

Hogy Vataháza mikor dúlatott fel, arra nincsenek biztos adataink; fennebb látók, hogy 1570-ben még mint falu szere-pel, kilenc évvel később már csak mint praedium említtetik.

Ugyanis 1579. június 12-én Báthori Kristóf Újvár várából Váradi Pálnak, a székely sóaknák igazgatójának és Lázári Lá -zár udvari emberének adományozza az egész v a t a h á z i p r a e d i u mot Marosszéken, mely előbb M a r k o d, Demienháza és Buzaházához tartozott, de István lengyel ki -rály akkori „erdélyi vajda és testvérünk által azon három részt összevonva Toldalagi Balázs görgényvári provisornak és Lázár Ferenc marosszéki királybírónak adta volt, miután Váradi Pál, Lázári Lázár és Posgai György árvái ezek nyo mán békés birtokában maradtak, azért ezen vataházi praediumot minden tartozékaival s az ott lehető királyi joggal adjuk újból is nevezettek árváinak, kivéve az ország védel mére rendelt ottan lévő primorok, primipillusok és pixidari usok jogait és örökségeit.”⁽³ Tehát habár praedium néven jön elő, de még akkor is lakva volt, mert különben nem vette volna ki az ott lakó székely primorok stb. örökségeit. Azonban úgy látszik … (Tizenöt és fél sornyi kimarad, a 3) jegyzet utalás helye módo-sul, folytatás alulról a 7. sorban.)

75. oldal, 1. hasáb, 20–21. sor: ... utoljára lehúzódtak mostani helyökre.

Az 1567-i regestrumban K e n d e o kilenc ka pu val szerepel. 1569-ben, június 10-én János Zsigmond Gyula fehérvárról egész Kendeot Suszalits Horváth János udvari em be rének, György és Gáspár testvéreinek adomá

-Kendõ (74–75. oldal)

nyozza az ott lakó székely primorok, lófők és gyalogok bir-tokainak kivé telével, s ezek jogai sérthetetlenségének kikötésével.²⁵³A ken dői szabad székely családok közt találjuk a Z ő k e családot, kik Magyarosról származtak oda, ezek közül Zőke János és testvérei nyernek új adománylevelet 1570-ben János Zsig mond tól kendői székely örökségükre.²⁵⁴ Kendőnek legneve ze tesebb és népesebb családja volt a C h i o n t h (Csont) csa lád, melynek számos tagjai nyernek fejedelmi megerősítést itt és más szomszédos községekben lévő terjedelmes birtokaikban, nevezetesen 1570. július 5-én János Zsigmond ken dői (Kendeo) Chionth Mátét és Lőrincet a székely primipillusok közé sorozza,²⁵⁵ s ugyane napon kendői (Kendeo), tor bosz lói és márkodi székely örökségeikre új adománylevelet ad,²⁵⁶ és ugyanez év július 20-án Chionth Antalnak ad új dona tiót kendői és Marosszék számos más faluiban levő birtokaira.²⁵⁷

Volt itten a falu nevét viselő K e n d e i család is, ezek közül Kendei Györgyöt 1570. július 20-án János Zsigmond a plebeusok közül kivévén, valódi székely primipillussá teszi, s kendői, markodfalvi (így!) és mikházi székely örökségeire új donatiót ad.²⁵⁸

Kendőn és Székesen Báthori Kristóf 1577-ben, január 6-án Besztercéről a maga és Sulyok Imre korlátnok aláírásával kiadott adománylevélben Bertsenij Imre udvari emberének,

„ki István lengyel királynak, valamint nekünk is nagy szol-gálatokat tett, adjuk marosszéki Zekes és Kende o ben azon részjószágokat, melyeket István lengyel király Lázár Ferenc királybírónak adományozott volt, de amely adomány levelet nevezett Lázár Ferenc soha ki nem vévén s aziránt nem is rendelkezvén, halálakor reánk visszaszállt, stb.”²⁵⁹ Kendő régen Berekeresztúr filiája, attól 1814-ben vált el és lett önál-ló egyházközséggé. ... (Két sornyi kimarad, folytatás a 23. sor-ban.)

74. oldal, 2. hasáb, 19. sor: ... Z a k s z ő l ő . 1721-ben csak 20 gazda lakta ... (Egy mondat kimarad, a végéről a 2) jegyzet a bekezdés végére kerül, folytatás a 20. sorban.)

74. oldal, 2. hasáb, 29. sor: ... három falu közt oszlott meg.

Hogy Vataháza mikor dúlatott fel, arra nincsenek biztos adataink; fennebb látók, hogy 1570-ben még mint falu szere-pel, kilenc évvel később már csak mint praedium említtetik.

Ugyanis 1579. június 12-én Báthori Kristóf Újvár várából Váradi Pálnak, a székely sóaknák igazgatójának és Lázári Lá -zár udvari emberének adományozza az egész v a t a h á z i p r a e d i u mot Marosszéken, mely előbb M a r k o d, Demienháza és Buzaházához tartozott, de István lengyel ki -rály akkori „erdélyi vajda és testvérünk által azon három részt összevonva Toldalagi Balázs görgényvári provisornak és Lázár Ferenc marosszéki királybírónak adta volt, miután Váradi Pál, Lázári Lázár és Posgai György árvái ezek nyo mán békés birtokában maradtak, azért ezen vataházi praediumot minden tartozékaival s az ott lehető királyi joggal adjuk újból is nevezettek árváinak, kivéve az ország védel mére rendelt ottan lévő primorok, primipillusok és pixidari usok jogait és örökségeit.”⁽³ Tehát habár praedium néven jön elő, de még akkor is lakva volt, mert különben nem vette volna ki az ott lakó székely primorok stb. örökségeit. Azonban úgy látszik … (Tizenöt és fél sornyi kimarad, a 3) jegyzet utalás helye módo-sul, folytatás alulról a 7. sorban.)

75. oldal, 1. hasáb, 20–21. sor: ... utoljára lehúzódtak mostani helyökre.

Az 1567-i regestrumban K e n d e o kilenc ka pu val szerepel. 1569-ben, június 10-én János Zsigmond Gyula fehérvárról egész Kendeot Suszalits Horváth János udvari em be rének, György és Gáspár testvéreinek adomá

-Kendõ (74–75. oldal)

Majd megtudják, felelt ez. Alig érkezett meg a hírrel Abod ra az őrmester, s alig tétettek meg ott a védelmi intéz -kedések, hogy a nép a Keveregről lehömpölygött, s bár az első sortűzre sokan elestek, a nép elszántan rohanta meg a katonaságot, s csak elszánt tusa után sikerült azok szétűzése.

A sebesültek és fogságba jutottak Marosvásárhelyre vitettek, egy katonai bizottság szállt ki Sóváradra, ott Tóth Istvánnál megtalálták az összeesküdtek vagy inkább jogvédelemre szövet kezettek névsorát, melybe harminc faluból igen sokan vol tak beírva, ezeket mind összefogdosták, de hosszabb s rövi debb letartóztatás után szabadon bocsájtattak; a két vezért, a bo di Nagy Ferencet és Tóth Istvánt elítélték, és Szamosújvárra hurcolták, mindkettő ott halt el a börtönben, sőt Tóth csa lád ját valóban tragikus sors érte, mert nem volt elég, hogy a családfő összezúzatott, hanem egy égés alka-lmával özvegye négy gyermekével együtt a lángok mar-talékává lett. Tóthnak csak két testvére maradt életben, ezek ismét tíz családra szaporíták a Tóth nemzetséget.²⁶³ Ím ez a szomorú emlékű Keve reg név eredetének története, vérrel van az bejegyezve a szabadságára féltékeny székely népnek önvédelmi történetébe.

Torboszló Szentimre filiája volt ... (Öt és fél sor a hozzátar-tozó 2) jegyzettel kimarad, folytatás a 22. sorban.)

77. oldal, 2.hasáb, utolsó sor: ... Marosszék egy helysége sem bírt. Látók fennebb, Atos-falva leírásánál, hogy János Zsigmond 1569. május 27-én Gyu-lafehérvárról magyarosi Fichior Mátyásnak Atosfalván egy székely örökséget adományoz, valamint Kendő leírásánál, hogy ugyanezen uralkodó magyarosi Zőke János, Gergely, Antal, Péter és Györgynek 1570-ben ad új adománylevelet magyarosi, márkodi, kendői és köszvényesi jószágaikra.²⁶⁴ Birtokos volt itt Mihályffy Tamás és János is, ezek defi-75. oldal, 1. hasáb, 1) jegyzet: Most házszáma 66 ... (Eleje,

több mint egy sornyi kimarad.)

77. oldal, 1. hasáb, 25. sor: ... ijesztgetik az éjfélkor arra járókat.

Berekeresztúri (Kereztthur) N a g y P á l -lal 1484-ben talál kozunk.²⁶⁰ Nyujtódi Pál 1566-ban hét ház jobbágyot nyer Berekeresztúron János Zsigmondtól.²⁶¹ Bir-tokos volt itt a Mihályffy család is, de Mihályffy Borbárában e család kihal ván, annak berekeresztúri, berei, buzaházi és vajai jószágait férje, Vajai János fejedelmi írnoknak adomá -nyozza, s abban 1591. május 2-án Báthori Zsigmond által megerősíttetik.²⁶² Mind e birtokok később a K e r e s z t ú r i család kezében összpontosultak. Ezen, a falutól nevet nyert híres családból Maros széknek több jeles főtisztje s más hivatal-noka került ki. (Nyolc szó kimarad, folytatás a 27. sorban.)

77. oldal, 2. hasáb, 16. sor: ... Határán van egy K e v e r e g nevű hely. A k e v e r e g szó régen lázongást, forrongást jelentett. E helyre is okszerűleg alkalmaztatott, mert itt egy szomorú vész emlékeket keltő néplázadás ment végbe; ugyanis a ne -mes ség utolsó felkelésekor a Nyárád menti nép idegenkedett a fegyver felvételétől, attól félvén, hogy majd állandóan fegy ver alatt marasztaltatnak, mint a csíki és háromszéki határ ő rök, s azért abodi Nagy Ferenc és sóváradi Tóth István veze tése alatt több ezerre menő nép sereglett össze Torbosz ló határán, az ez eseményről Kevereg nevet nyert helyre. Ennek hírére háromszéki határőr katonaságot rendeltek Abodra.

Egyik őrmester a berekeresztúri lelkésznek testvére lé vén, ennek látogatására rándult, és látván a Keveregen a sok népet gyűlöngeni, kérdi egyik odasietőtől, hogy mi van ott.

Berekeresztúr (75–77. oldal)

Torboszló (77. oldal)

Nyárádmagyarós (77–78. oldal)

Majd megtudják, felelt ez. Alig érkezett meg a hírrel Abod ra az őrmester, s alig tétettek meg ott a védelmi intéz -kedések, hogy a nép a Keveregről lehömpölygött, s bár az első sortűzre sokan elestek, a nép elszántan rohanta meg a katonaságot, s csak elszánt tusa után sikerült azok szétűzése.

A sebesültek és fogságba jutottak Marosvásárhelyre vitettek, egy katonai bizottság szállt ki Sóváradra, ott Tóth Istvánnál megtalálták az összeesküdtek vagy inkább jogvédelemre szövet kezettek névsorát, melybe harminc faluból igen sokan vol tak beírva, ezeket mind összefogdosták, de hosszabb s rövi debb letartóztatás után szabadon bocsájtattak; a két vezért, a bo di Nagy Ferencet és Tóth Istvánt elítélték, és Szamosújvárra hurcolták, mindkettő ott halt el a börtönben, sőt Tóth csa lád ját valóban tragikus sors érte, mert nem volt elég, hogy a családfő összezúzatott, hanem egy égés alka-lmával özvegye négy gyermekével együtt a lángok mar-talékává lett. Tóthnak csak két testvére maradt életben, ezek ismét tíz családra szaporíták a Tóth nemzetséget.²⁶³ Ím ez a szomorú emlékű Keve reg név eredetének története, vérrel van az bejegyezve a szabadságára féltékeny székely népnek önvédelmi történetébe.

Torboszló Szentimre filiája volt ... (Öt és fél sor a hozzátar-tozó 2) jegyzettel kimarad, folytatás a 22. sorban.)

77. oldal, 2.hasáb, utolsó sor: ... Marosszék egy helysége sem bírt. Látók fennebb, Atos-falva leírásánál, hogy János Zsigmond 1569. május 27-én Gyu-lafehérvárról magyarosi Fichior Mátyásnak Atosfalván egy székely örökséget adományoz, valamint Kendő leírásánál, hogy ugyanezen uralkodó magyarosi Zőke János, Gergely, Antal, Péter és Györgynek 1570-ben ad új adománylevelet magyarosi, márkodi, kendői és köszvényesi jószágaikra.²⁶⁴ Birtokos volt itt Mihályffy Tamás és János is, ezek defi-75. oldal, 1. hasáb, 1) jegyzet: Most házszáma 66 ... (Eleje,

több mint egy sornyi kimarad.)

77. oldal, 1. hasáb, 25. sor: ... ijesztgetik az éjfélkor arra járókat.

Berekeresztúri (Kereztthur) N a g y P á l -lal 1484-ben talál kozunk.²⁶⁰ Nyujtódi Pál 1566-ban hét ház jobbágyot nyer Berekeresztúron János Zsigmondtól.²⁶¹ Bir-tokos volt itt a Mihályffy család is, de Mihályffy Borbárában e család kihal ván, annak berekeresztúri, berei, buzaházi és vajai jószágait férje, Vajai János fejedelmi írnoknak adomá -nyozza, s abban 1591. május 2-án Báthori Zsigmond által megerősíttetik.²⁶² Mind e birtokok később a K e r e s z t ú r i család kezében összpontosultak. Ezen, a falutól nevet nyert híres családból Maros széknek több jeles főtisztje s más hivatal-noka került ki. (Nyolc szó kimarad, folytatás a 27. sorban.)

77. oldal, 2. hasáb, 16. sor: ... Határán van egy K e v e r e g nevű hely. A k e v e r e g szó régen lázongást, forrongást jelentett. E helyre is okszerűleg alkalmaztatott, mert itt egy szomorú vész emlékeket keltő néplázadás ment végbe; ugyanis a ne -mes ség utolsó felkelésekor a Nyárád menti nép idegenkedett a fegyver felvételétől, attól félvén, hogy majd állandóan fegy ver alatt marasztaltatnak, mint a csíki és háromszéki határ ő rök, s azért abodi Nagy Ferenc és sóváradi Tóth István veze tése alatt több ezerre menő nép sereglett össze Torbosz ló határán, az ez eseményről Kevereg nevet nyert helyre. Ennek hírére háromszéki határőr katonaságot rendeltek Abodra.

Egyik őrmester a berekeresztúri lelkésznek testvére lé vén, ennek látogatására rándult, és látván a Keveregen a sok népet gyűlöngeni, kérdi egyik odasietőtől, hogy mi van ott.

Berekeresztúr (75–77. oldal)

Torboszló (77. oldal)

Nyárádmagyarós (77–78. oldal)

In document Az olvasóhoz (Pldal 121-129)