hassa.456 És bírt szövérdi Gáspár János, kinek magvasza-kadtával Bethlen Gábor 1628-ban galambodi s más jószágait Borsos Tamásnak és Toldalagi Mihálynak közösen, közös örökösödéssel adományozta.457
A reformátusok és görög egyesültek templomai ...
194. oldal, 1. hasáb, alulról a 4–3. sor: ...
székelyek laktak, éspedig szabad székelyek, hon-nan neve is ered, de a szabad székelyek mel-lett voltak Szabadon eladományozható jószágrészek is; így például Báthori Zsigmond 1583-ban, június 23-án Mindszen-ti Ferencnek, Horváth Annának és Jánossy Benedeknek adományoz egy szabadi curiát és ahhoz tartozó birtokot, melyet Jánossij János Lázár Jánosné jobbágyának megölése miatt nótán vesztett.458Birtokosok voltak Szabadon a Mind-szentiek már ezt előzőleg is, amint kitetszik Báthori Zsig-mond 1582-i rendeletéből, mely szerint szabadi Kornasd Katalin tutorául Mindszenti Benedeket rendeli, s ugyanez évben kelt másik adományleveléből, mely szerint egy koráb-ban Szakolczay János által bírt szabadi primipilláris curiát adományoz Mindszenti Benedek hívének.459Mind e birtokok később Marosvásárhely város tulajdonába mentek át, alkal -masint megvásárlás útján, mert a 17. század elején egész Szabadot e város bírta, amint kitetszik egy 1609-ben kelt cserelevélből ... (Két és fél sornyi kimarad, folytatás a 2. hasáb első sorában.)
194. oldal, 2. hasáb, 6–7. sor: ... 460 forintot kész pénzben.
Az 1694-i tisztségi jelentésben ez áll: Szabad oláh falu, Kemény János bírja. A hagyomány a székelyek inneni kipusz-tulását ... (Hat sornyi, illetve a hozzátartozó 3) jegyzet kimarad, folytatás a 14. sorban.)
hassa.456 És bírt szövérdi Gáspár János, kinek magvasza-kadtával Bethlen Gábor 1628-ban galambodi s más jószágait Borsos Tamásnak és Toldalagi Mihálynak közösen, közös örökösödéssel adományozta.457
A reformátusok és görög egyesültek templomai ...
194. oldal, 1. hasáb, alulról a 4–3. sor: ...
székelyek laktak, éspedig szabad székelyek, hon-nan neve is ered, de a szabad székelyek mel-lett voltak Szabadon eladományozható jószágrészek is; így például Báthori Zsigmond 1583-ban, június 23-án Mindszen-ti Ferencnek, Horváth Annának és Jánossy Benedeknek adományoz egy szabadi curiát és ahhoz tartozó birtokot, melyet Jánossij János Lázár Jánosné jobbágyának megölése miatt nótán vesztett.458Birtokosok voltak Szabadon a Mind-szentiek már ezt előzőleg is, amint kitetszik Báthori Zsig-mond 1582-i rendeletéből, mely szerint szabadi Kornasd Katalin tutorául Mindszenti Benedeket rendeli, s ugyanez évben kelt másik adományleveléből, mely szerint egy koráb-ban Szakolczay János által bírt szabadi primipilláris curiát adományoz Mindszenti Benedek hívének.459Mind e birtokok később Marosvásárhely város tulajdonába mentek át, alkal -masint megvásárlás útján, mert a 17. század elején egész Szabadot e város bírta, amint kitetszik egy 1609-ben kelt cserelevélből ... (Két és fél sornyi kimarad, folytatás a 2. hasáb első sorában.)
194. oldal, 2. hasáb, 6–7. sor: ... 460 forintot kész pénzben.
Az 1694-i tisztségi jelentésben ez áll: Szabad oláh falu, Kemény János bírja. A hagyomány a székelyek inneni kipusz-tulását ... (Hat sornyi, illetve a hozzátartozó 3) jegyzet kimarad, folytatás a 14. sorban.)
XXVII. MAROSSZÉK MEZŐSÉGI RÉSZE
194. oldal, 1. hasáb, 11–13. sor: ... Az 1567.
évi regestrumban mostani nevén, 2 kapuval van bejegyezve. 1570. május 21-én ad János Zsig-mond Tordáról új adománylevelet Zelemirij Péternek bárdosi és csittfalvi jószágaira.454Birtokos volt Bárdoson Sarmasághi Mihályné (Polyák Klára), ki 1590-ben Orbai Kristófnénak adja cserébe bárdosi birtokát, ennek szentmihálytelki, györgyfalvi és patai jószágaiért.455 Bárdost – mint fennebb említém – 1609-ben Vásárhely városa vette meg, s azért az 1694-i tisztségi jelen-tésben ez áll: Bárdos Maros Vásár helyhez való oláh falu.
Azonban, habár nagy részét ekkor is bírta a város, mégsem egészen, mert birtokos társ volt a Lázár család is, s Marosvásárhely birtokába teljesen csak 1824-ben került Bárdos, amidőn (április 9-én) gróf Lázár József bárdosi részjószágát 3000 forintért szintén megszerezte Marosvásárhely ...
(Négy és fél sornyi kimarad, illetve átírva, folytatás a 18. sor-ban.)
194. oldal, 1. hasáb, 29–30. sor: ... mint önál-ló egyházközség bejegyezve. Galambodon volt valamely királyi birtok, melyet 1568-ban János Zsigmond egy cserevásár alkalmával felemlít. Sükösd Miklós galambodi jószágát, továbbá szabédi, kölpényi és gyekei jószágait, melyek mind Wesselényi Miklósról szálltak reá, 1615-ben Péchi Simonnak adja el azért, hogy elidegenített teremi, vajdakuti és csergedi jószágait visszavált
-Marosbárdos (194. oldal)
Galambod (194. oldal)
Mezõszabad (194. oldal)
nyolc kapuval van bejegyezve. Szabédon és a szomszédos Kölpény és Galambodon bizonyos részjószágok királyi jószág címén szerepeltek, amint kitetszik János Zsigmondnak 1568.
július 30-án Gyulafehérvárról kiadott rendeletéből, mely ben Szigethy Pál ítélőmesternek rendeli, hogy Békés Gáspárt ik -tas sa be Fogaras várába és tartozandóságaiba, melyeket I. Fer dinánd Zalaházy Tamás veszprémi püspöknek és testvé -re inek adományozott volt, de akiktől ő (János Zsigmond) a 4000 forintban elzálogosított marosszéki szabédi (Z a b e d), kölpényi, galambodi és harcói királyi jószágokért megsz-erzett, s részben Majlád Gábortól 20 000 forintért megvásárolt.463 1590-ben Sarmasághiné cseréli el szabédi bir-tokát Orbai Kris tófnéval.464 1615-ben pedig Sükösd Miklós adja el szabédi, kölpényi, galambodi jószágait Péchi Simon-nak, hogy Teremit visszaválthassa.465
Szabéd völgyének egy másik ...
197. oldal, 2. hasáb, 19–20. sor: ... azt lehet következtetni abból, hogy 1655-ben egyezség jött létre Szabéd és Bazéd közt, mely szerint a prédikátor és mester házai építéséhez a szabédi közönséges (községi) erdőkből a bazédiak is szabédi akkal egy-formán hordhassanak fát, s pénzzel is egyegy-formán járulja nak;
ha a bazédiaknak halottjuk van, aképpen haran goz zanak, mint a szabédiaknak.466 Ezen egyezségből azt kö vet keztet het jük, hogy azon időben Szabéd és Bazéd egy uni tárius hitközös séget alkottak, közösen építvén papi és mesteri lakot, de egy szer smind az egy arányban való hozzájá ru lá sból, pénz és anyag -ban, következtethetjük azt is, hogy Bazéd unitárius, tehát székely lakóinak száma legalábbis oly nagy volt, mint a szabé di aké. De a szabédi közös egyház mellett a bazédi uni táriu s ok nak volt Bazédon külön egyházuk is; erre lehet követ kez tet ni Rákóczi Györgynek 1634. február 12-én az udvarhelyi vár ból kiadott rendeletéből, mellyel Apafi György elnökle te alatt bizottságot küld ki, hogy marosszéki Bozédon és Nyomá-195. oldal, 1. hasáb, 10. sor: ... mint egészen
székelyek által lakott falut.
Csáváson Sarmasághiné (Polyák Klára) ad cserébe jószágot Orbai Kristófnénak 1590-ben.
Ma a lakosok egyharmada ...
195. oldal, 2. hasáb, alulról a 8. sor: ... volt a Maros-inneni faluknak.
1570-ben F e l e f a l v a néven találjuk János Zsigmond ez év augusztus 21én Gyulafehérvárról ki -a dott új -adománylevelében, mellyel felef-alvi Ábr-ahám Demetert felefalvi és Fekete Andrást lőrincfalvi és ilencfalvi szé -kely örökségeik birtoklásában megerősíti.460
Fele lakói szintén híres ácsok ...
196. oldal, 2. hasáb, 3–5. sor: ... Az 1567.
évi regestrumban jelen nevén, 2 kapuval van bejegyezve. 1566-ban, július 11-én Já nos Zsigmond Lázár Jánosnak adományoz Ménesen tizennégy ház jobbágyot a lázongásért jobbágyságra vetettek közül;461 ebből magyarázható ki Ménes eloláhosodása.
1590-ben Sarmasághiné (Polyák Klára) cseréli el ménesi jószágát Orbai Kristófnéval.
Régen azonban Ménes nem a mostani helyén ... (Fél sor átír-va, folytatás a 6. sorban.)
197. oldal, 1. hasáb, alulról a 10. sor: ... az 1867-ben nyert országos vásárai.
Szadédot Z a b e y d néven találjuk fel Hu nya di Jánosnak 1451ben, a szászszebesi országgyűlésen kia -dott ítéletében.462Az 1567-i regestrumban Z a b e d h né ven,
Mezõcsávás (195. oldal)
Mezõfele (195–196. oldal)
Mezõménes (196. oldal)
Szabéd, Bazéd (197–198. oldal)
nyolc kapuval van bejegyezve. Szabédon és a szomszédos Kölpény és Galambodon bizonyos részjószágok királyi jószág címén szerepeltek, amint kitetszik János Zsigmondnak 1568.
július 30-án Gyulafehérvárról kiadott rendeletéből, mely ben Szigethy Pál ítélőmesternek rendeli, hogy Békés Gáspárt ik -tas sa be Fogaras várába és tartozandóságaiba, melyeket I. Fer dinánd Zalaházy Tamás veszprémi püspöknek és testvé -re inek adományozott volt, de akiktől ő (János Zsigmond) a 4000 forintban elzálogosított marosszéki szabédi (Z a b e d), kölpényi, galambodi és harcói királyi jószágokért megsz-erzett, s részben Majlád Gábortól 20 000 forintért megvásárolt.463 1590-ben Sarmasághiné cseréli el szabédi bir-tokát Orbai Kris tófnéval.464 1615-ben pedig Sükösd Miklós adja el szabédi, kölpényi, galambodi jószágait Péchi Simon-nak, hogy Teremit visszaválthassa.465
Szabéd völgyének egy másik ...
197. oldal, 2. hasáb, 19–20. sor: ... azt lehet következtetni abból, hogy 1655-ben egyezség jött létre Szabéd és Bazéd közt, mely szerint a prédikátor és mester házai építéséhez a szabédi közönséges (községi) erdőkből a bazédiak is szabédi akkal egy-formán hordhassanak fát, s pénzzel is egyegy-formán járulja nak;
ha a bazédiaknak halottjuk van, aképpen haran goz zanak, mint a szabédiaknak.466 Ezen egyezségből azt kö vet keztet het jük, hogy azon időben Szabéd és Bazéd egy uni tárius hitközös séget alkottak, közösen építvén papi és mesteri lakot, de egy szer smind az egy arányban való hozzájá ru lá sból, pénz és anyag -ban, következtethetjük azt is, hogy Bazéd unitárius, tehát székely lakóinak száma legalábbis oly nagy volt, mint a szabé di aké. De a szabédi közös egyház mellett a bazédi uni táriu s ok nak volt Bazédon külön egyházuk is; erre lehet követ kez tet ni Rákóczi Györgynek 1634. február 12-én az udvarhelyi vár ból kiadott rendeletéből, mellyel Apafi György elnökle te alatt bizottságot küld ki, hogy marosszéki Bozédon és Nyomá-195. oldal, 1. hasáb, 10. sor: ... mint egészen
székelyek által lakott falut.
Csáváson Sarmasághiné (Polyák Klára) ad cserébe jószágot Orbai Kristófnénak 1590-ben.
Ma a lakosok egyharmada ...
195. oldal, 2. hasáb, alulról a 8. sor: ... volt a Maros-inneni faluknak.
1570-ben F e l e f a l v a néven találjuk János Zsigmond ez év augusztus 21én Gyulafehérvárról ki -a dott új -adománylevelében, mellyel felef-alvi Ábr-ahám Demetert felefalvi és Fekete Andrást lőrincfalvi és ilencfalvi szé -kely örökségeik birtoklásában megerősíti.460
Fele lakói szintén híres ácsok ...
196. oldal, 2. hasáb, 3–5. sor: ... Az 1567.
évi regestrumban jelen nevén, 2 kapuval van bejegyezve. 1566-ban, július 11-én Já nos Zsigmond Lázár Jánosnak adományoz Ménesen tizennégy ház jobbágyot a lázongásért jobbágyságra vetettek közül;461 ebből magyarázható ki Ménes eloláhosodása.
1590-ben Sarmasághiné (Polyák Klára) cseréli el ménesi jószágát Orbai Kristófnéval.
Régen azonban Ménes nem a mostani helyén ... (Fél sor átír-va, folytatás a 6. sorban.)
197. oldal, 1. hasáb, alulról a 10. sor: ... az 1867-ben nyert országos vásárai.
Szadédot Z a b e y d néven találjuk fel Hu nya di Jánosnak 1451ben, a szászszebesi országgyűlésen kia -dott ítéletében.462Az 1567-i regestrumban Z a b e d h né ven,
Mezõcsávás (195. oldal)
Mezõfele (195–196. oldal)
Mezõménes (196. oldal)
Szabéd, Bazéd (197–198. oldal)
nélküli elhunyta esetében cegei Wass Györgynek.470Az, hogy Bazédon jobbágyok voltak, s Szabéd egészen szabad székelyek által lakott község volt, nagyban idézhette elő a szabé -diek oda való áttelepülését.
Szabéd felett F ö l d v á r nevű helyen ... (Két szó kimarad.)
198. oldal, 2. hasáb, 21. sor: ... ez okból átruházom.
Lekence az 1567i regestrumban V e n e -c h e néven, egy kapuval471, külön faluként szerepel.472 1590-ben már csak praediumként említtetik, mint Sarmasághi Mihály né (Polyák Klára) birtoka, ki azt ekkor Orbai Kristóf -nénak adja cserébe.473
A lekencei tó hajdan jóval nagyobb volt ...
198. oldal, 2. hasáb, alulról a 12–11. sor: ... E tó halászati jövedéke felett már régi időben sokat versengettek, s gyak ran voltak a birtokos községek annak békés birtokában hábor-gatva, minek következtében Mátyás király 1470-ben, Domini-ca prox. a. festi b. Barbara virg.474Budáról rendeletet ad ki, mely ben előrebocsátván, hogy marosszéki Mezőmadaras, Köl pé ny és Sámsond lakói bemutatván a lekencei (L e -c h e n -c z e) tó hoz való törvényes jogukat, Csupor Miklós és dengelegi Pongrácz János vajdáknak komolyan meghagyja, hogy „neve zett faluk lakóit az ország törvényei és a székely szokások ér telmében bevezessék azon halastó birtokába, ab -ban bárki ellen megoltalmazzák, s ha ellentmondók lennének, királyi curi ánkhoz utasítanák.”475 Mátyás e ren-delete ugyan a tulajdonjogot biztosítá a három községnek, de a ha szon élvezet felett a villongás tovább folyt, mígnem Bethlen Gábor fejede lem is beleszólott, s egy adománylevele által nem szabályozta azt ... (Két sornyi kimarad, illetve átír-va, folytatás alulról a 9. sorban.)
ton a külön vallásúak közt támadt villongást úgy enyésztessék el, hogy templomot, parochiális há zakat, földeket stb. ország arti cu lusai szerint a több lelket számláló felekezetnek adja.467 Bazédon az unitáriusok lévén a túlnyomók, ők kapják a temp -lomot; de később háború és át költözés miatt megfogyván a bazédi unitáriusok, harangjai kat Szabédra szállították át, hol egészen 1848-ig megvolt ... (Két szó kimarad, illetve átírva.)
198. oldal, 1. hasáb, alulról a 16–15. sor: ... túloldalon a megfeszített Krisztus.
Szabéd tekintélyes egyházközsége lévén az unitáriusok-nak, gyakran tartottak ottan zsinatok. Így 1692. október 23-án vette kezdetét a szabédi unitárius zsinat, melyen Almássy Mihály püspökké választatott. 1733. június 20-án, 1777. július 14-én, 1823. július 5—9-én voltak itten zsinatok. 1684. decem-ber 24-én generális vizitáció tartatott Szabédon, melynek vég zései közt néhány figyelemreméltó határozat van. Ilyen, hogy prédikáció alatt egy forint büntetés terhe alatt senki künn ne maradjon a templom előtt. „Ha leánnyal vagy fiú-val fiú-valaki úrvacsoravétel miatt csúfolódnék, szintén egy forint büntetéssel rovatik. A tubákolók megintessenek, ha tubákoló esz közt templomba vinne, s azzal élne, bün-tettessék meg. Hogy a táborozás miatt a templomot ki nem javították, annak büntetése most elengedtetik: de a jövő Szent György-napig tizennyolc forint büntetés terhe alatt kiigazítása elrendeltetik.” Vég re a bazédi atyafiakra nézve végeztetett, hogy isteni tisztelet alatt a szabédi templomban úgy férfi-, mint asszony népek ülőhelyeket adjanak.468
Bazédot együttesen tárgyalván Szabéddal, mint amellyel múltja is egybeforrott, itt kiegészítéséül ismertetésemnek meg em lítem, hogy egy ott levő birtokot, melyet erdőszent györ gyi Megyjes Balázs bírt, ennek nótájával 1481ben Má -tyás király Báthori Istvánnak adományoztott.469Később me -ző bándi Drakula János hagyományozza bazédi birtokát utód
Kislekence (198–199. oldal)
nélküli elhunyta esetében cegei Wass Györgynek.470Az, hogy Bazédon jobbágyok voltak, s Szabéd egészen szabad székelyek által lakott község volt, nagyban idézhette elő a szabé -diek oda való áttelepülését.
Szabéd felett F ö l d v á r nevű helyen ... (Két szó kimarad.)
198. oldal, 2. hasáb, 21. sor: ... ez okból átruházom.
Lekence az 1567i regestrumban V e n e -c h e néven, egy kapuval471, külön faluként szerepel.472 1590-ben már csak praediumként említtetik, mint Sarmasághi Mihály né (Polyák Klára) birtoka, ki azt ekkor Orbai Kristóf -nénak adja cserébe.473
A lekencei tó hajdan jóval nagyobb volt ...
198. oldal, 2. hasáb, alulról a 12–11. sor: ... E tó halászati jövedéke felett már régi időben sokat versengettek, s gyak ran voltak a birtokos községek annak békés birtokában hábor-gatva, minek következtében Mátyás király 1470-ben, Domini-ca prox. a. festi b. Barbara virg.474Budáról rendeletet ad ki, mely ben előrebocsátván, hogy marosszéki Mezőmadaras, Köl pé ny és Sámsond lakói bemutatván a lekencei (L e -c h e n -c z e) tó hoz való törvényes jogukat, Csupor Miklós és dengelegi Pongrácz János vajdáknak komolyan meghagyja, hogy „neve zett faluk lakóit az ország törvényei és a székely szokások ér telmében bevezessék azon halastó birtokába, ab -ban bárki ellen megoltalmazzák, s ha ellentmondók lennének, királyi curi ánkhoz utasítanák.”475 Mátyás e ren-delete ugyan a tulajdonjogot biztosítá a három községnek, de a ha szon élvezet felett a villongás tovább folyt, mígnem Bethlen Gábor fejede lem is beleszólott, s egy adománylevele által nem szabályozta azt ... (Két sornyi kimarad, illetve átír-va, folytatás alulról a 9. sorban.)
ton a külön vallásúak közt támadt villongást úgy enyésztessék el, hogy templomot, parochiális há zakat, földeket stb. ország arti cu lusai szerint a több lelket számláló felekezetnek adja.467 Bazédon az unitáriusok lévén a túlnyomók, ők kapják a temp -lomot; de később háború és át költözés miatt megfogyván a bazédi unitáriusok, harangjai kat Szabédra szállították át, hol egészen 1848-ig megvolt ... (Két szó kimarad, illetve átírva.)
198. oldal, 1. hasáb, alulról a 16–15. sor: ... túloldalon a megfeszített Krisztus.
Szabéd tekintélyes egyházközsége lévén az unitáriusok-nak, gyakran tartottak ottan zsinatok. Így 1692. október 23-án vette kezdetét a szabédi unitárius zsinat, melyen Almássy Mihály püspökké választatott. 1733. június 20-án, 1777. július 14-én, 1823. július 5—9-én voltak itten zsinatok. 1684. decem-ber 24-én generális vizitáció tartatott Szabédon, melynek vég zései közt néhány figyelemreméltó határozat van. Ilyen, hogy prédikáció alatt egy forint büntetés terhe alatt senki künn ne maradjon a templom előtt. „Ha leánnyal vagy fiú-val fiú-valaki úrvacsoravétel miatt csúfolódnék, szintén egy forint büntetéssel rovatik. A tubákolók megintessenek, ha tubákoló esz közt templomba vinne, s azzal élne, bün-tettessék meg. Hogy a táborozás miatt a templomot ki nem javították, annak büntetése most elengedtetik: de a jövő Szent György-napig tizennyolc forint büntetés terhe alatt kiigazítása elrendeltetik.” Vég re a bazédi atyafiakra nézve végeztetett, hogy isteni tisztelet alatt a szabédi templomban úgy férfi-, mint asszony népek ülőhelyeket adjanak.468
Bazédot együttesen tárgyalván Szabéddal, mint amellyel múltja is egybeforrott, itt kiegészítéséül ismertetésemnek meg em lítem, hogy egy ott levő birtokot, melyet erdőszent györ gyi Megyjes Balázs bírt, ennek nótájával 1481ben Má -tyás király Báthori Istvánnak adományoztott.469Később me -ző bándi Drakula János hagyományozza bazédi birtokát utód
Kislekence (198–199. oldal)
lásra kényszeríté,479kik a hitbuzgó Bethlen István birtoklása idejében a tért teljesen elfoglalták; de az ev. reformátusok-nak is versenytársa támadt a katolikusokban, kik már Apafi uralma alatt elkezdették itt a térítgetést, oda Marosvásárhely ről minorita szerzeteseket küldvén, miért Apafi 1671. október 7-én Gyulafehérvárról a marosvásárhe-lyi gvárdián Kázmérnak rendeli, hogy amely barátot Sám-sondra telepített, hívja vissza, mert ott meg nem tűri.480 Ekkor szűnt buzgalmuk, de Mária Terézia uralma alatt a grófi címért katolizált Keresztesek védnöksége alatt újból elkezdék Sámsondon térítgetéseiket, s a jobbágyokat szép móddal és a földesúr hatalmi szavával áttérítésre kénysz-eríték; ennek aztán többek közt azon szomorú következménye lett, hogy az akkor még kizá rólag székely lakosságú Sámsondon az oláhok megszaporodtak, mert a katolizált jobbágyok nagy részét a katolikus papok szokásos zsarolásai, mint másutt is, az olcsóbb keleti vallásúak aklá-ba kergették, ami egy értelmű volt nemzetiségük felál-dozásával.
Sámsond birtoklási viszonyaira utánpótlólag még meg -jegy zem, hogy Bethlen István sámsondi részjószágát ... (Kilenc szó kimarad, folytatás alulról az 5. sorban.)
202. oldal, 1. hasáb, 23. sor: ... „Jacobus sac-erdos de Kulpen solv. 8 denarios.”
Feltaláljuk Kölpényt K e u l p e n néven 1470-ben mint a lekencei tó egyik birtokos községét.481 Az 1567. regestrumban mai nevén ...
202. oldal, 1. hasáb, 23–25. sor: ... 8 kapuval találjuk fel.
Kölpényben volt királyi birtok is, melyet 1568-ban János Zsig-mond Zalaházy Tamás és testvéreinek ad cserébe.482 1615-ben Sükösd Miklós a gyekei Wesselényi Miklósról rászállott kölpényi birtokot Péchi Simonnak adja el.483Kölpényben bírt