A NYÁRÁD TORKOLATJA

kato-amint azon korban szokásban volt, vezeték nevük mellőzésével, csak keresztnevük említtetett. Ezen utóbb említett Péter fia lehetett az a Sykesd Mihály, aki 1433-ban a kolozsmonostori apát beiktatásának ellentmondott – mint fennebb látók –, és e Mihálynak fiai lehettek Sykesd Miklós és János, kik Becze András megöléséért 80 aranyforint vérdíjt fizetnek 1488-ban, amint ez Báthori István vajda ez év Mária-apján kiadott bizonyítványából¹⁸³ kitűnik.

1502-ben S ü k ö s d G á s p á r fordul elő,¹⁸⁴ ennek fia azon S ü k ö s d B e n e d e k, kit Izabella királynő követ ként küld, hogy a Magyarországon bolygó gyulafehérvári püspököt, Bornemisza Pált biztonság okáért Nagy váradra kísérje.¹⁸⁵ Ezek nyomdokában találjuk Sükösd Miklóst és Gáspárt. Ezek valamelyike volt atyja Sükesd György mezei kapitány és hatalmas unitárius főúrnak, ki az alsó rákosi kastélyt építtette, s kinek sírját majd alább felkeresendjük.

Györgynek testvére volt János, ki 1607-ben Lázár Katalint vette nőül. 1612-ben találjuk Sükösd Miklóst, ki hévízi Literati Andrásnak fejedelmi beleegyezéssel ad el Fogarasban bizonyos jószágot,¹⁸⁶s kit ez évben a szebeni hongyűlés nótá-zott.¹⁸⁷A nők közül találjuk Sükösd Annát (Bethlen Jánosnét), Erzsébetet (Lázár Andrásnét), Borbárát (Petki Istvánnét).

Ezek nyomában találjuk Sükösd Mihályt, ki Nagyszom-batban haldokló állapotban levén, András honti esperes előtt végrendeletet csinál, melyben kijelenti, hogy a nagyszombati ferencesek egyházában temettessék el, leányai gondnokául Bethlen Gábor fejedelmet, Péchi Simont, Erdélyi Istvánt, Béldi Kelement, Wesselényi Boldizsárt, Angyalosi Jánost és testvérét, Sükösd Györgyöt nevezi ki. A fejedelmet felkéri, hogy Balling János kezén levő javait leánya és nevezett fivérének adassa, továbbá ürmösi és ágostonfalvi jószágait leányainak 1000 forintért, ezek defectusával Gávay István és Péter rokonainak 600 forintért hagyja meg. Azon egyezményt pedig, melyet balázsfalvi és szenterzsébeti

amint azon korban szokásban volt, vezeték nevük mellőzésével, csak keresztnevük említtetett. Ezen utóbb említett Péter fia lehetett az a Sykesd Mihály, aki 1433-ban a kolozsmonostori apát beiktatásának ellentmondott – mint fennebb látók –, és e Mihálynak fiai lehettek Sykesd Miklós és János, kik Becze András megöléséért 80 aranyforint vérdíjt fizetnek 1488-ban, amint ez Báthori István vajda ez év Mária-apján kiadott bizonyítványából¹⁸³ kitűnik.

1502-ben S ü k ö s d G á s p á r fordul elő,¹⁸⁴ ennek fia azon S ü k ö s d B e n e d e k, kit Izabella királynő követ ként küld, hogy a Magyarországon bolygó gyulafehérvári püspököt, Bornemisza Pált biztonság okáért Nagy váradra kísérje.¹⁸⁵ Ezek nyomdokában találjuk Sükösd Miklóst és Gáspárt. Ezek valamelyike volt atyja Sükesd György mezei kapitány és hatalmas unitárius főúrnak, ki az alsó rákosi kastélyt építtette, s kinek sírját majd alább felkeresendjük.

Györgynek testvére volt János, ki 1607-ben Lázár Katalint vette nőül. 1612-ben találjuk Sükösd Miklóst, ki hévízi Literati Andrásnak fejedelmi beleegyezéssel ad el Fogarasban bizonyos jószágot,¹⁸⁶s kit ez évben a szebeni hongyűlés nótá-zott.¹⁸⁷A nők közül találjuk Sükösd Annát (Bethlen Jánosnét), Erzsébetet (Lázár Andrásnét), Borbárát (Petki Istvánnét).

Ezek nyomában találjuk Sükösd Mihályt, ki Nagyszom-batban haldokló állapotban levén, András honti esperes előtt végrendeletet csinál, melyben kijelenti, hogy a nagyszombati ferencesek egyházában temettessék el, leányai gondnokául Bethlen Gábor fejedelmet, Péchi Simont, Erdélyi Istvánt, Béldi Kelement, Wesselényi Boldizsárt, Angyalosi Jánost és testvérét, Sükösd Györgyöt nevezi ki. A fejedelmet felkéri, hogy Balling János kezén levő javait leánya és nevezett fivérének adassa, továbbá ürmösi és ágostonfalvi jószágait leányainak 1000 forintért, ezek defectusával Gávay István és Péter rokonainak 600 forintért hagyja meg. Azon egyezményt pedig, melyet balázsfalvi és szenterzsébeti

jószá-VII. A NYÁRÁD TORKOLATJA

46. lap. 1. hasáb, 10–11. sor: ... Folytassuk Teremiben vizsgálódásunkat.

Teremiről messze felható okmányi tudo -másunk van. Kemény József gyűjteményében¹⁷⁷ vonatkozás van arra, hogy az 1263-ban a kolozsmonostori apátsághoz tartozott; ezt okmányilag is igazolva látjuk, ugyanis Lépes Lóránd erdélyi vajda 1433. június 14-én Tordáról ren-deletében meghagyja, hogy Antal kolozsmonostori apátot vissza iktassák a Küküllő völgyében Nyárád (Nyáragh) folyó melletti két T h e r e m y (így!) birtokába, mely régebb is a kolozsmonostori apátsághoz tartozott, de elidegeníttetvén, most mások bitorolják. A beiktatás meg is történt, de annak ellentmondott Sykesd Mihály és Rakusdi Péter.¹⁷⁸Ez okmány régibb kori birtoklásra hivatkozván nem lehetetlen, hogy a két Teremi már a 13. század végén birtokában volt a kolozsmonostori apátságnak, sőt az sem lehetetlen, hogy a feren -ces rendiek Temtiben levő kolostora, melyről Pázmány Péter említést tesz,¹⁷⁹ Teremiben állott, miután az ily papi bir-tokokban rendesen szoktak kolostorok lenni.

1319-ben teremi Belus testvére, Mihály özvegyének, Ilonának egyezményileg átengedi Jövedics felét, miről Benukk tylegdi (udvarhelyi) esperes és püspöki vicarius ez év, oct. nat. b. virginis¹⁸⁰Gyulafehérvárról bizonyítványt ad ki.¹⁸¹1387-ben teremi Pethew fia Péter boszkuti birtokát 300 aranyforintért adja el bethleni Apa unokája Gergelynek.¹⁸² Igen valószínű, hogy ezen két okmányban előforduló teremi Belus, Pethew és Péter mind a Sükösd-ősökhöz tartoztak, de

Nagyteremi (45–48. oldal)

47. oldal, 1. hasáb, 1–2. sor: ... a halál kiragadta ellenei kezéből.

A Teremi múltjával összeforrt Sükösd családnak ismer -tetése után még foglalkoznunk kell némely magára Teremi községére vonatkozó régi okmánnyal, ezek között felemlítem azt, hogy Teremi hosszas pert folytatott a szomszédos Lukafalvával és Lőrincfalvával a Teremipatakának más me der be szorítása miatt. 1647. június 13án Marosszék és Kü -küllő megye vegyes bizottságot küldött a helyszínére, mely határozatilag kimondotta, hogy a teremi birtokosok tartoznak a patakot a halastótól az országútig régi medrébe vissza venni, s azután is gondot fordítani, hogy Lukafalva és Lő -rincfalva határán kárt ne okozzon.¹⁹⁰

De ennél sokkal fontosabb Rákóczi Györgynek 1656.

április 4-én Gyulafehérvárról kiadott kiváltságlevele, mel-lyel nagyteremi Kővári Lászlót s név szerint megnevezett más harminchét nagyteremi (mind magyar nevek) puská-sokat (sklopetarios) hadi érdemeikért, melyeket atyja szolgálatában szereztek, de főleg azért, hogy a havasalföl-di lázongások alkal mával minden csábítások dacára nemcsak hűk maradtak, hanem lelkesen harcoltak, „őket és fiúutódaikat azon sza badalomban ré sze sítjük, hogy a radnóti uradalomhoz tartozó Nagyte remiben és határán levő mindennemű jószágaik – mintha fiscalitások nem lennének – minden tized, adó, job bágyi és paraszt szol-gálmányoktól mentesíttessenek, őket minden ily terhek alól felmentjük, csakis puskás hadi szolgálatra lesznek ők és fiúutódaik kötelezve, természetesen kivétetnek az allodiális kaszálók, erdők és az abban való vadászat.”

Elrendeli azért radnóti tisztjei és Sebessy Miklós fejedel-mi javak praefectusának, Széki Sándor dézsi provisornak s ezek hivatalutódainak, hogy Nagyteremi nevezett lakóit és ezek utódait ezen jogok és mentelmekben megtartsák, s mások által is megtartassák. Megjegyezvén, hogy ha gaira nézve Péchi Simonnal 1620 májusában kötött,

érvény-ben hagyja, kívánja azonban, hogy Péchi leányait fiörökösévé tegye.¹⁸⁸

Ez adatokat történeti becsük mellett azért is soroltam elé, hogy a Sükösd család körül derengő homályt és zavart a lehetőleg eloszlassam, s ezen hatalmas unitárius családot, mely honfierényekben oly gazdag volt, illő fényben tüntessem elő; azonban e jeles család, melynek egyik kiváló tagja (a végrendelkező Mihály) Bethlen Gábor harcaiban vérzett el a magyar szabadságért, Györgyben, ki mint mezei kapitány szin tén végigharcolá e nagy korszak nagyszerű har-cait, ki halt, s az általuk lakott és bírt Teremiben II. Rákóczi György idejében, 1639-ben Petki Farkas lakik.¹⁸⁹

De nem sokkal azután Teremit ...

(Hatvanhét sor a hozzátartozó hét jegyzettel kimarad, illetve átírva, folytatás a 46. oldalon, a 2. hasáb 18. sorában.)

4. ábra A teremi Bethlen-kastély, mögötte a Nyárád völgye (Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről, Budapest, 1993, 139.)

47. oldal, 1. hasáb, 1–2. sor: ... a halál kiragadta ellenei kezéből.

A Teremi múltjával összeforrt Sükösd családnak ismer -tetése után még foglalkoznunk kell némely magára Teremi községére vonatkozó régi okmánnyal, ezek között felemlítem azt, hogy Teremi hosszas pert folytatott a szomszédos Lukafalvával és Lőrincfalvával a Teremipatakának más me der be szorítása miatt. 1647. június 13án Marosszék és Kü -küllő megye vegyes bizottságot küldött a helyszínére, mely határozatilag kimondotta, hogy a teremi birtokosok tartoznak a patakot a halastótól az országútig régi medrébe vissza venni, s azután is gondot fordítani, hogy Lukafalva és Lő -rincfalva határán kárt ne okozzon.¹⁹⁰

De ennél sokkal fontosabb Rákóczi Györgynek 1656.

április 4-én Gyulafehérvárról kiadott kiváltságlevele, mel-lyel nagyteremi Kővári Lászlót s név szerint megnevezett más harminchét nagyteremi (mind magyar nevek) puská-sokat (sklopetarios) hadi érdemeikért, melyeket atyja szolgálatában szereztek, de főleg azért, hogy a havasalföl-di lázongások alkal mával minden csábítások dacára nemcsak hűk maradtak, hanem lelkesen harcoltak, „őket és fiúutódaikat azon sza badalomban ré sze sítjük, hogy a radnóti uradalomhoz tartozó Nagyte remiben és határán levő mindennemű jószágaik – mintha fiscalitások nem lennének – minden tized, adó, job bágyi és paraszt szol-gálmányoktól mentesíttessenek, őket minden ily terhek alól felmentjük, csakis puskás hadi szolgálatra lesznek ők és fiúutódaik kötelezve, természetesen kivétetnek az allodiális kaszálók, erdők és az abban való vadászat.”

Elrendeli azért radnóti tisztjei és Sebessy Miklós fejedel-mi javak praefectusának, Széki Sándor dézsi provisornak s ezek hivatalutódainak, hogy Nagyteremi nevezett lakóit és ezek utódait ezen jogok és mentelmekben megtartsák, s mások által is megtartassák. Megjegyezvén, hogy ha gaira nézve Péchi Simonnal 1620 májusában kötött,

érvény-ben hagyja, kívánja azonban, hogy Péchi leányait fiörökösévé tegye.¹⁸⁸

Ez adatokat történeti becsük mellett azért is soroltam elé, hogy a Sükösd család körül derengő homályt és zavart a lehetőleg eloszlassam, s ezen hatalmas unitárius családot, mely honfierényekben oly gazdag volt, illő fényben tüntessem elő; azonban e jeles család, melynek egyik kiváló tagja (a végrendelkező Mihály) Bethlen Gábor harcaiban vérzett el a magyar szabadságért, Györgyben, ki mint mezei kapitány szin tén végigharcolá e nagy korszak nagyszerű har-cait, ki halt, s az általuk lakott és bírt Teremiben II. Rákóczi György idejében, 1639-ben Petki Farkas lakik.¹⁸⁹

De nem sokkal azután Teremit ...

(Hatvanhét sor a hozzátartozó hét jegyzettel kimarad, illetve átírva, folytatás a 46. oldalon, a 2. hasáb 18. sorában.)

4. ábra A teremi Bethlen-kastély, mögötte a Nyárád völgye (Orbán Balázs összes fényképe a Székelyföldről, Budapest, 1993, 139.)