MAKFALVÁTÓL ERDŐSZENTGYÖRGYIG

Zsigmond ugyan 1569. május 27-én Gyulafehérvárról egész Atosfalvát – az ott lévő székely örökségek kivételével – adomá nyozza.¹²⁶ A Gáspár-féle atosfalvi jószágot Gáspár János özve gye 1630-ban Apafi Györgynek hagyományozza.

Atosfalvának a hat családtól eredő Hatosfalvából való származását nemcsak a régi, hanem az újabb korra vonat -kozólag is igazolva találjuk, mert Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében ezt találjuk: Atosfalván van hat ház.

E falu lakói is nagyban ...

28. oldal, 2. hasáb, 25–26. sorban: ...

C s ó k a f a l v a volt, s csak később rövidült meg. Régi okmányokban nevének sajátszerű változataival találkozunk, János Zsigmond azon 1569-i adománylevelében, mellyel Kornis Mihálynak adományozza Erdőszentgyörgy és tartozékait C s ö g f a l v a néven;¹²⁷egy másik ugyanez évben kiadottban, mellyel Pataki Imrének adományoz e községben bizonyos részjószágot C h i j o k -f a l w a néven,¹²⁸és egy harmadik, ugyanez év április 25-én Gyulafehérvárról kiadott adománylevelében, mely szerint marosszéki C h i o k f a l ván és Bedén levő, netalán fiscusra szállható javakat és előnyöket Ghijczij (Ghiczy) Jánosnak adományozza, mivel ő magyarországi javait elhagyva Ma -ximiliántól pártjára, a magyarok ügye mellé állt, s azt mindig kiváló hűséggel és áldozatkészséggel szolgálta. Fennebbi adományozását azonban úgy teszi, hogy a nevezett falukban lakó szabad székelyek régi jogai sértetlenül fenn tar -tassanak.¹²⁹C z i o k f a l w a néven találjuk szövérdi Gáspár Jánosné 1630-i végrendeletében, mely szerint Apafi György-nek hagyományozta a többek közt csókfalvi részjószágát is.¹³⁰Balázsi István krími tatár rabságából 1660-ban érdekes leve let ír Csókfalvára nejéhez.¹³¹

1808-ban az unitáriusok Csókfalván tarták zsinatjukat.¹³²

III. MAKFALVÁTÓL

Zsigmond ugyan 1569. május 27-én Gyulafehérvárról egész Atosfalvát – az ott lévő székely örökségek kivételével – adomá nyozza.¹²⁶ A Gáspár-féle atosfalvi jószágot Gáspár János özve gye 1630-ban Apafi Györgynek hagyományozza.

Atosfalvának a hat családtól eredő Hatosfalvából való származását nemcsak a régi, hanem az újabb korra vonat -kozólag is igazolva találjuk, mert Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében ezt találjuk: Atosfalván van hat ház.

E falu lakói is nagyban ...

28. oldal, 2. hasáb, 25–26. sorban: ...

C s ó k a f a l v a volt, s csak később rövidült meg. Régi okmányokban nevének sajátszerű változataival találkozunk, János Zsigmond azon 1569-i adománylevelében, mellyel Kornis Mihálynak adományozza Erdőszentgyörgy és tartozékait C s ö g f a l v a néven;¹²⁷egy másik ugyanez évben kiadottban, mellyel Pataki Imrének adományoz e községben bizonyos részjószágot C h i j o k -f a l w a néven,¹²⁸és egy harmadik, ugyanez év április 25-én Gyulafehérvárról kiadott adománylevelében, mely szerint marosszéki C h i o k f a l ván és Bedén levő, netalán fiscusra szállható javakat és előnyöket Ghijczij (Ghiczy) Jánosnak adományozza, mivel ő magyarországi javait elhagyva Ma -ximiliántól pártjára, a magyarok ügye mellé állt, s azt mindig kiváló hűséggel és áldozatkészséggel szolgálta. Fennebbi adományozását azonban úgy teszi, hogy a nevezett falukban lakó szabad székelyek régi jogai sértetlenül fenn tar -tassanak.¹²⁹C z i o k f a l w a néven találjuk szövérdi Gáspár Jánosné 1630-i végrendeletében, mely szerint Apafi György-nek hagyományozta a többek közt csókfalvi részjószágát is.¹³⁰Balázsi István krími tatár rabságából 1660-ban érdekes leve let ír Csókfalvára nejéhez.¹³¹

1808-ban az unitáriusok Csókfalván tarták zsinatjukat.¹³²

III. MAKFALVÁTÓL ERDŐSZENTGYÖRGYIG

24. oldal, új fejezet, 1. hasáb, alulról a 10.

sor: ... tekintélyes községként szerepel. 1569-ben M a g f a l v a néven találjuk azon adománylevelében János Zsigmondnak, mellyel Kornis Mi -hály nak adományoz Marosszéken levő több jószágrészt, azok közt a magfalvit is.¹²² Ugyanez év december 1jén adomá -nyoz Balogh Ferenc udvari emberének bizonyos m a g f a l v i részjószágot Marosszékben.¹²³ És ugyanez év július 24-én Gyu lafehérvárról makfalvi Nagy Jánost kivéve a nemtelen ál la potból, valódi nemessé teszi azért, mert az minden hadme -netekben dicsőséges részt vett, de különösen Nagybánya ostromakor elsőnek mászta meg falait, s a németek zászla-ját is elfoglalta. A nemesítettnek makfalvi házát kiveszi adók, taxák s minden kamarai hasznok és szolgálmányok alól. Ezek foganatosítása iránt Telegdi Mihály, a hat szék kapitánya és Zekeltámatt vár praefectusához s Marosszék tisztviselőihez intézkedik.¹²⁴ Az itteni Gáspár-féle jusst szövérdi Gáspár János özvegye Apafi Györgynek hagyományozta.¹²⁵

Makfalva újabb időben nagyban emelkedett ...

27. oldal, 2. hasáb, 10–11. sor: ... kihagyásá-val Atosfalva.

1569-ben János Zsigmond Kornis Mihálynak adományoz némely atosfalvi (Attosfalwa) és szentistváni (Zentistván) réteket, melyeket addig is békésen bírt; de főbirtokos volt itt magyarosi Fichior Mátyás, kinek János

Makfalva (24–27. oldal)

Atosfalva (27. oldal)

Csókfalva (28. oldal)

praediu m ok ra Udvarhelyszéken, valamint csókfalvi, makfalvi, ki bédi, sóváradi, gegesi, havadi és vadasdi jószágokra, szent ist -váni és atosfalvi némely rétekre és szántókra.¹³⁶Ez a Bor zand a csókfalvi határon, Borzand-patak mellett feküdt.

1603-ban a székely Kornisoktól hazafias maguktartásuk miatt elkobzott fennebbi javakat a haza ellenségeivel cimboráló ruszkai Kornisok nyerték el, nevezetesen Kornis Boldizsár, kinek 1603. szeptember 19-én Déváról adomá nyozta Basta, és novem-ber 16-án Fehérvárról azokba való beiktatását elrendeli, 1604.

február 6-án pedig Kolozsvárról, mégpedig magyar szövegű leiratban rendeli Csongrádi Fe renc Marosszék, Bedő István Udvarhelyszék kapitányainak, hogy ami marhát és takarmányt Kornis Boldizsár jószágaiból elvittek, visszaadják.

Ez év szeptember 20-án a hazaárulás jutalmazásához hoz-zájárult Rudolf császár is, Kornis Boldizsárt fennebbi javak birtokában megerősítvén.¹³⁷

A haza sorsának jobbra fordultával a szentpáli Kornisok ismét visszakapják Erdőszentgyörggyel többi birtokaikat is, de szentpáli Kornis Ferencben fiágon a család kihalván, 1651.

május 1-jén Rákóczi Görgy Rhédei János udvarhelyszéki főkirálybírónak adományozta az erdőszentgyörgyi, gegesi, csókfalvi (Csiokfalva), szentistváni (Zentistván), makfalvi, kibédi, váradi (így) s ezek mellett az udvarhelyszéki Kornis-féle birtokokat.¹³⁸

Ez idő óta úgy Erdőszentgyörgy, mint fennebbi tartozékai a Rhédeiek kezén maradt egészen korunkig, csak pár évtized óta ment sógorság jussán idegen kézre. Erdőszentgyörgyről Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében ezt találjuk bejegyezve: Erdőszentgyörgyön szabad ember három, többi Rhédei jobbágyai. Ez utóbbiakat is szabaddá tette 1848, de fáj-dalom, a szolgaság idejében vallást és nemzetiséget cseréltek, s bár csak magyarul beszélnek, mégis oláh templomba járnak, pedig elődei ezeknek is tősgyökeres székelyek voltak; talán a szabad lét ismét visszatereli oda, honnan a szolgaság elvonta volt.

Megjegyzést érdemlő körülmény ... (Két sor időrendi okból átcsoportosítva, folytatás a 29. sorban.)

29. oldal, 2. hasáb, 11. sor: ... melléklésre méltónak ítélem.

Erdőszentgyörgy első ismeretes birtokosai az E r d ő s iek voltak, kikről alkalmasint a falu előneve származott; ezek nyomában a M e d g y e s család, mely alkal -masint a székelyek M e d g y e s n e métől kapta nevét, de a tisztes ősök nyomdokába egy méltatlan utód lépett erdőszentgyörgyi (Er d e u Z e n t G e w r g h) M e g y j e s B a l á z sban, ki „Baszaráb vajda és a törökökkel cimborálván, Alybey vajda s más török ellenségeinkkel kezet fogva, hazánk azon részének dúlatását elősegíté, miért törvényeink és szokásaink szerint hűtlenségi bűnbe esett, s jószágait vesztette, ne ve zetesen Bozédot, Erchét, Urajt, Soospatakot, Gerebenest, Pe -thét, Kapwst, Kemijntelkét, Zent Pétert, Thwsont, Egrestheut, Fijletelkét és Wdvarhelyt”, melyeket mint koronára vis s z a -szálltakat Mátyás király Budáról 1481-ben Báthori István országbíró és erdélyi vajdának adományoz.¹³³A beiktatásnak Medjes Sofia (Balázs leánya) Drágffy vajda előtt Kolozsvárt bögözi Wass Benedek által ellentmondatott.¹³⁴

Birtokosok voltak Erdőszentgyörgyön a Barcsaiak és rigmányi Kovács Ferenc, ki 1550. június 20án a kolozsmonos -tori konvent előtt visszavonta azon kiskorúságában tett intézkedését, mely szerint E r d e w z e n t h g e o r g hön levő székely örökségét Kaczaij Jánosnak zálogra adta volt.¹³⁵ Nemsokára Szentgyörgy sokféle birtokai mind a Kornisok kezén összpontosul, ugyanis János Zsigmond 1569ben homo -ródszentpáli Kornis Mihálynak új adománylevelet ad a régeb ben is bírt erdőszentgyörgyi Erdössij és Barchay (Bar csai)féle jószágokra és B o r z a n d p r a e d i u mra Ma -rosszé ken (?), továbbá Oláhmező, Horgasföld és C s i p k é s

Erdõszentgyörgy (29–31. oldal)

praediu m ok ra Udvarhelyszéken, valamint csókfalvi, makfalvi, ki bédi, sóváradi, gegesi, havadi és vadasdi jószágokra, szent ist -váni és atosfalvi némely rétekre és szántókra.¹³⁶Ez a Bor zand a csókfalvi határon, Borzand-patak mellett feküdt.

1603-ban a székely Kornisoktól hazafias maguktartásuk miatt elkobzott fennebbi javakat a haza ellenségeivel cimboráló ruszkai Kornisok nyerték el, nevezetesen Kornis Boldizsár, kinek 1603. szeptember 19-én Déváról adomá nyozta Basta, és novem-ber 16-án Fehérvárról azokba való beiktatását elrendeli, 1604.

február 6-án pedig Kolozsvárról, mégpedig magyar szövegű leiratban rendeli Csongrádi Fe renc Marosszék, Bedő István Udvarhelyszék kapitányainak, hogy ami marhát és takarmányt Kornis Boldizsár jószágaiból elvittek, visszaadják.

Ez év szeptember 20-án a hazaárulás jutalmazásához hoz-zájárult Rudolf császár is, Kornis Boldizsárt fennebbi javak birtokában megerősítvén.¹³⁷

A haza sorsának jobbra fordultával a szentpáli Kornisok ismét visszakapják Erdőszentgyörggyel többi birtokaikat is, de szentpáli Kornis Ferencben fiágon a család kihalván, 1651.

május 1-jén Rákóczi Görgy Rhédei János udvarhelyszéki főkirálybírónak adományozta az erdőszentgyörgyi, gegesi, csókfalvi (Csiokfalva), szentistváni (Zentistván), makfalvi, kibédi, váradi (így) s ezek mellett az udvarhelyszéki Kornis-féle birtokokat.¹³⁸

Ez idő óta úgy Erdőszentgyörgy, mint fennebbi tartozékai a Rhédeiek kezén maradt egészen korunkig, csak pár évtized óta ment sógorság jussán idegen kézre. Erdőszentgyörgyről Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében ezt találjuk bejegyezve: Erdőszentgyörgyön szabad ember három, többi Rhédei jobbágyai. Ez utóbbiakat is szabaddá tette 1848, de fáj-dalom, a szolgaság idejében vallást és nemzetiséget cseréltek, s bár csak magyarul beszélnek, mégis oláh templomba járnak, pedig elődei ezeknek is tősgyökeres székelyek voltak; talán a szabad lét ismét visszatereli oda, honnan a szolgaság elvonta volt.

Megjegyzést érdemlő körülmény ... (Két sor időrendi okból átcsoportosítva, folytatás a 29. sorban.)

29. oldal, 2. hasáb, 11. sor: ... melléklésre méltónak ítélem.

Erdőszentgyörgy első ismeretes birtokosai az E r d ő s iek voltak, kikről alkalmasint a falu előneve származott; ezek nyomában a M e d g y e s család, mely alkal -masint a székelyek M e d g y e s n e métől kapta nevét, de a tisztes ősök nyomdokába egy méltatlan utód lépett erdőszentgyörgyi (Er d e u Z e n t G e w r g h) M e g y j e s B a l á z sban, ki „Baszaráb vajda és a törökökkel cimborálván, Alybey vajda s más török ellenségeinkkel kezet fogva, hazánk azon részének dúlatását elősegíté, miért törvényeink és szokásaink szerint hűtlenségi bűnbe esett, s jószágait vesztette, ne ve zetesen Bozédot, Erchét, Urajt, Soospatakot, Gerebenest, Pe -thét, Kapwst, Kemijntelkét, Zent Pétert, Thwsont, Egrestheut, Fijletelkét és Wdvarhelyt”, melyeket mint koronára vis s z a -szálltakat Mátyás király Budáról 1481-ben Báthori István országbíró és erdélyi vajdának adományoz.¹³³A beiktatásnak Medjes Sofia (Balázs leánya) Drágffy vajda előtt Kolozsvárt bögözi Wass Benedek által ellentmondatott.¹³⁴

Birtokosok voltak Erdőszentgyörgyön a Barcsaiak és rigmányi Kovács Ferenc, ki 1550. június 20án a kolozsmonos -tori konvent előtt visszavonta azon kiskorúságában tett intézkedését, mely szerint E r d e w z e n t h g e o r g hön levő székely örökségét Kaczaij Jánosnak zálogra adta volt.¹³⁵ Nemsokára Szentgyörgy sokféle birtokai mind a Kornisok kezén összpontosul, ugyanis János Zsigmond 1569ben homo -ródszentpáli Kornis Mihálynak új adománylevelet ad a régeb ben is bírt erdőszentgyörgyi Erdössij és Barchay (Bar csai)féle jószágokra és B o r z a n d p r a e d i u mra Ma -rosszé ken (?), továbbá Oláhmező, Horgasföld és C s i p k é s

Erdõszentgyörgy (29–31. oldal)

IV. HAVAD-PATAKÁNAK VÖLGYE, GYALAKUTA