• Nem Talált Eredményt

AZ AL-NYÁRÁD JOBB PARTJA

In document Az olvasóhoz (Pldal 103-107)

XXVII. A TÖLGYESI-SZOROS

VIII. AZ AL-NYÁRÁD JOBB PARTJA

VIII. AZ AL-NYÁRÁD JOBB PARTJA

49. oldal, új fejezet, 2. hasáb, 4. sor: ... (Lásd az 50. lapon.)

Lőrincfalván János Zsigmond 1566. július 11-én tizennégy ház jobbágyot adományoz Barabásy Farkasnak, ezek mind a kegyetlen segesvári országgyűlés vasszigo -rának voltak szánandó áldozatai.192 Birtokosok voltak itt a Mihályffyak is, ezek defectusával itteni birtokaikat 1580-ban Kovacsóczy korlátnok nyeri el.193Bírtak itt az Alárdiak is, de Alárdi Ferencné (Bogáthi Anna) halálakor Báthori Zsigmond Kendi Ferenc és utódainak adományozza az Alárdi-féle lőrincfalvi, csibafalvi (Chijbafalva) és káposztásszentmiklósi jószágokat. Kendi azonban 1590ben egyezményileg vissza -bocsátja Alárdi Gáspár (Ferenc fia) és utódainak olyformán, hogy ha Alárdi Gáspár utód nélkül halna el, nemcsak a visz -szabocsátott jószágok, hanem Kerelőszentpál kastélyával, Ugra és a szentmargitai praedium is Kendi Ferenc és mind-két ágoni utódaira szálljon. Ezt Báthori Zsigmond 1591.

május 28-án is megerősítette.194 1623-ban lustra tartatik Lőrincfalván ...

49. lap, új fejezet, 2. hasáb, 11. sor: ... (Galambod és Udvar-falván.)

Ez adománylevél kelt március 18-án Fogarasban; előadja ebben, hogy Toldalagi Mihály főkirálybíró, előbb mint a portára küldött követ nagy érdemeket szerezvén, ezek jutalmául adományozza Lőrincfalván, Udvarfalván és Galam-bodon azon jószágokat, melyek szövérdi Gáspár János mind-Teremiből valahová más helyre telepednének, ezen

szabadalmaik megszűnnek, s azonnal jobbágyság alá esnek.191

Nagyteremi egykor hős lakói, kik akkor egytől egyig ma gya rok voltak, a fejedelmi kiváltságlevél dacára később job -b ágyságra vettettek a kapzsi földesurak által, a szolgaság alatt aztán legnagyobb részben a szolgaság nemzetiségét vették fel, s oláhokká lettek. A Balázsfalvára hallgató hosszú ingű és nagy kalapú oláh ma már hagyományilag sem bír fogalom-mal arról, hogy ősei 200 évvel ezelőtt a kiváltságolt magyar hősök sorában díszlettek. Sőt gyűlöli fajunkat a renegát szenvedélyességével. Magyarnak Teremiben csak az unitárius és ev. református hiten levők maradtak meg, de ez a kevesebb szám, mert a Bethleneknek Nagyteremit bírt ága katolizálván, jobbágyait is áttérésre kényszeríté; ezek aztán rövid idő múlva az olcsóbb görög egyesült valláshoz fordultak, s ma már mind oláhokká váltak.

Sükösd idejében az egész falu (akkor mind magyarok, mert oláhokká jobbágyokból később lettek), unitárius volt … (Két és fél sor átírva, folytatás az 5. sorban.)

47. oldal, 1. hasáb, 12–14. sor: ... az udvarban van imaháza a néhány katolikusnak, az oláhoknak is van temp loma …

Lõrincfalva (49–50. oldal)

tíz ház jobbágyot adományoz Gerdey János özvegyének, mely nemsokára Mihályffy Tamásra és Jánosra, ezek defectusával Kovacsóczyra száll.199 Birtokosok voltak Szentmiklóson az Alárdiak, Báthori 1590-ben az itteni Alárdi-féle jószágot is Kendi Ferencnek adományozza, de Kendi egyezményileg vissza bocsátá Alárdi Gáspárnak.200Úgy Szentmiklóson, mint Csibafalván birtokos volt szövérdi Gáspár János, özvegye ezeket Bethlen Györgynek hagyományozta 1630-ban.

Szentmiklóssal egészen össze van épülve ... (Két sor kimarad, folytatás a 9. sorban.)

52. oldal, 1. hasáb, 11–12. sor: ... C h y b a f -f a l w a néven 2 kapuval, külön -falu ként szere-pel. Csiba múltja is kapcsolatos Szentmik-lóséval. Birtokosai ugyanazok voltak, kiket Szentmiklósnál előszámláltunk, azokat ismételni nem akarván, oda utaljuk az olvasót, legfölebb azt említjük, hogy az régi okmányok-ban mindig C h y b a f a l v ának íratik. Mint látók, a 15.

században csak két kapuval jegyeztetett, azután se fejlő dött, mert a marosszéki tisztség 1694-i jelentése szerint e falut csak három ember (alkalmasint család) lakta. 1702-ben még mindig Csibafalva nevet visel, s még ekkor is önálló ... (Egy sornyi kimarad, illetve átírva, folytatás a 13. sorban.)

52. oldal, 1. hasáb, 24. sor: ... egy be van épülve. Karácsonfalván és Folyfal ván is a Mihályffyak bírtak, ezek kihaltával Báthori Zsigmond 1580-ban Kovacsó czy Farkas korlátnoknak adományozza a Mihályffyak kará cson falvi (Karia chionffalva) és folyfalvi (Folijofalwa) jószágait.201

Karácsonyfalva úgy látszik, mindig önálló ...

két nemen való magvaszakadtán szálltak a korona ren-delkezésére, „amelyeket előbb fele részben marosvásárhelyi Borsos Tamás táblai ülnökünknek adtunk volt, s amelyet egymás közt megosztva, mindenik része kiszakíttatott volt, de mivel Toldalagi erre nézve a szükséges okmányokat nélkülözi, azért ezen adománylevelével biztosítja, úgy azon-ban, hogyha az ő vagy társbirtokosának, Borsos Tamásnak magva szakadna, egymásnak részét kölcsönösen örököl -jék”.195 Tehát Bethlen Gábor két nagy diplomatáját még a birtoklásban is összehozta és egyesíté.

Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében Lőrincfalvára vonatkozóan ezt találjuk: Lőrincfalvát nagyrészt Maxai uramék bírják. Majd alább, Nyárádtőnél elő fogjuk adni, hogy ezen ős székely család csupa zelozitásból ős nevét a Mária -ffyval cserélte fel. A Daczók és Macskásiak Maxai-jusson bírnak Lőrincfalván.

Az 1831-i kolerakor ...

52. oldal, 1. hasáb, 5–6. sor: ... egy ős szarvas-nak találták kövült csontvázát.

Szentmiklós birtoklása némely érdekes ada-tot mutat fel, így 1451-ben Hunyadi János a szászsebesi országgyűlésen ítéletet hoz medgyesfalvi Alárdi Jakab és kisfaludi Gerew István utódai osztályos peré ben, mikor a többek közt Ponya Mihály szentmiklósi (Z e n t M i c l o s), fintaházi, kövesdi birtokait Alárdi Jakab nyeri el.196 Birtokos volt Zenth Mikloson erdőszentgyörgyi Megyjes Balázs; de a törökök és Baszaráb vajdával cimborálván, nótáz-tatott 1481-ben, s Mátyás király roppant java it, azok közt a szentmiklósit is Báthori István vajdának adományozta.197

1493-ban Ulászló visszaadta Megyjes Bálintnak.198 Szentmiklós szabad lakóiból is sokat vetett jobbágyságra a segesvári országgyűlés, ezekből János Zsigmond 1566-ban

Káposztásszent-miklós

(51–52. oldal)

Csiba (52. oldal)

Nyárádkarácson (Folyfalvával) (52–53. oldal)

tíz ház jobbágyot adományoz Gerdey János özvegyének, mely nemsokára Mihályffy Tamásra és Jánosra, ezek defectusával Kovacsóczyra száll.199 Birtokosok voltak Szentmiklóson az Alárdiak, Báthori 1590-ben az itteni Alárdi-féle jószágot is Kendi Ferencnek adományozza, de Kendi egyezményileg vissza bocsátá Alárdi Gáspárnak.200Úgy Szentmiklóson, mint Csibafalván birtokos volt szövérdi Gáspár János, özvegye ezeket Bethlen Györgynek hagyományozta 1630-ban.

Szentmiklóssal egészen össze van épülve ... (Két sor kimarad, folytatás a 9. sorban.)

52. oldal, 1. hasáb, 11–12. sor: ... C h y b a f -f a l w a néven 2 kapuval, külön -falu ként szere-pel. Csiba múltja is kapcsolatos Szentmik-lóséval. Birtokosai ugyanazok voltak, kiket Szentmiklósnál előszámláltunk, azokat ismételni nem akarván, oda utaljuk az olvasót, legfölebb azt említjük, hogy az régi okmányok-ban mindig C h y b a f a l v ának íratik. Mint látók, a 15.

században csak két kapuval jegyeztetett, azután se fejlő dött, mert a marosszéki tisztség 1694-i jelentése szerint e falut csak három ember (alkalmasint család) lakta. 1702-ben még mindig Csibafalva nevet visel, s még ekkor is önálló ... (Egy sornyi kimarad, illetve átírva, folytatás a 13. sorban.)

52. oldal, 1. hasáb, 24. sor: ... egy be van épülve. Karácsonfalván és Folyfal ván is a Mihályffyak bírtak, ezek kihaltával Báthori Zsigmond 1580-ban Kovacsó czy Farkas korlátnoknak adományozza a Mihályffyak kará cson falvi (Karia chionffalva) és folyfalvi (Folijofalwa) jószágait.201

Karácsonyfalva úgy látszik, mindig önálló ...

két nemen való magvaszakadtán szálltak a korona ren-delkezésére, „amelyeket előbb fele részben marosvásárhelyi Borsos Tamás táblai ülnökünknek adtunk volt, s amelyet egymás közt megosztva, mindenik része kiszakíttatott volt, de mivel Toldalagi erre nézve a szükséges okmányokat nélkülözi, azért ezen adománylevelével biztosítja, úgy azon-ban, hogyha az ő vagy társbirtokosának, Borsos Tamásnak magva szakadna, egymásnak részét kölcsönösen örököl -jék”.195 Tehát Bethlen Gábor két nagy diplomatáját még a birtoklásban is összehozta és egyesíté.

Marosszék tisztségének 1694-i jelentésében Lőrincfalvára vonatkozóan ezt találjuk: Lőrincfalvát nagyrészt Maxai uramék bírják. Majd alább, Nyárádtőnél elő fogjuk adni, hogy ezen ős székely család csupa zelozitásból ős nevét a Mária -ffyval cserélte fel. A Daczók és Macskásiak Maxai-jusson bírnak Lőrincfalván.

Az 1831-i kolerakor ...

52. oldal, 1. hasáb, 5–6. sor: ... egy ős szarvas-nak találták kövült csontvázát.

Szentmiklós birtoklása némely érdekes ada-tot mutat fel, így 1451-ben Hunyadi János a szászsebesi országgyűlésen ítéletet hoz medgyesfalvi Alárdi Jakab és kisfaludi Gerew István utódai osztályos peré ben, mikor a többek közt Ponya Mihály szentmiklósi (Z e n t M i c l o s), fintaházi, kövesdi birtokait Alárdi Jakab nyeri el.196 Birtokos volt Zenth Mikloson erdőszentgyörgyi Megyjes Balázs; de a törökök és Baszaráb vajdával cimborálván, nótáz-tatott 1481-ben, s Mátyás király roppant java it, azok közt a szentmiklósit is Báthori István vajdának adományozta.197

1493-ban Ulászló visszaadta Megyjes Bálintnak.198 Szentmiklós szabad lakóiból is sokat vetett jobbágyságra a segesvári országgyűlés, ezekből János Zsigmond 1566-ban

Káposztásszent-miklós

(51–52. oldal)

Csiba (52. oldal)

Nyárádkarácson (Folyfalvával) (52–53. oldal)

In document Az olvasóhoz (Pldal 103-107)