XXVII. A TÖLGYESI-SZOROS
XI. A KÖZÉP-NYÁRÁD FELSŐ RÉSZE
64. oldal, 2. hasáb, 13–14. sor: ... torkolatában fekszik Tompa. Tompán és a szomszéd Szentlőrincen főbirtokos volt régen a Mihá-lyffy család, MiháMihá-lyffy Tamás defectusával a birtokok szin-tén Kovacsóczy Farkas korlátnokra szálltak 1580-ban.226Ezen birtokrészeket most a Bothos család bírja. Tompán van Both-os Kálmán tagBoth-osított mintagazdászata, oly szépen ... (Fél sornyi átírva, folytatás a 15. sorban).
64. oldal, 2. hasáb, 23. sor: ... szintén e szék alkirálybírája, és két országgyűlésen Marosszék egyik választókerületének országgyűlési képviselője.
Tompa régen Szentlőrincnek volt filiája ...
65. oldal, 1. hasáb, alulról a 16–15. sor:
... melyen a Marosvásárhely–Sóvárad országút (Kebeleszentiványról) lejön.
Tompa leírásánál ismertettük Szentlő -rincnek vallástörténelmét, sajnos feldúlatását és átalakulását.
Hogy szerény múltja feltárva legyen előttünk, itt még röviden reflektálnunk kell régi birtokviszonyaira is. 1570-ben május 5-én szentlőrinci M á s f é l A n d r á st és M á r t o nt harc-tereken szerzett érdemeikért János Zsigmond a plebeusok sorából kivévén, a valódi székely primipillusok közé sorozza, szent lőrinci, szentiványi és monyáti (Monijat) jószágaikat adó-mentesíti, úgy azonban, hogy harc idején jó lovakkal és teljes fegyverzettel tartoznak úgy ők, mint utódaik felkelni. Az áthe-lyezés foganatosítására nézve rendelkezik Telegdi Mihály, Zekeltámatt vára parancsnokához.227Ugyanez év július 12-én János Zsigmond nyárádtői Barabásy Farkasnak adományozza a marosszéki Szentlőrincen levő királyi részjószágot.228
Az 1694-i tisztségi jelentésben azon bejegyzés fordul elő, hogy Szentlőrincet Kun Lászlóné bírja. Ezen Kunbirtok lehe
64. oldal, 2. hasáb, 13–14. sor: ... torkolatában fekszik Tompa. Tompán és a szomszéd Szentlőrincen főbirtokos volt régen a Mihá-lyffy család, MiháMihá-lyffy Tamás defectusával a birtokok szin-tén Kovacsóczy Farkas korlátnokra szálltak 1580-ban.226Ezen birtokrészeket most a Bothos család bírja. Tompán van Both-os Kálmán tagBoth-osított mintagazdászata, oly szépen ... (Fél sornyi átírva, folytatás a 15. sorban).
64. oldal, 2. hasáb, 23. sor: ... szintén e szék alkirálybírája, és két országgyűlésen Marosszék egyik választókerületének országgyűlési képviselője.
Tompa régen Szentlőrincnek volt filiája ...
65. oldal, 1. hasáb, alulról a 16–15. sor:
... melyen a Marosvásárhely–Sóvárad országút (Kebeleszentiványról) lejön.
Tompa leírásánál ismertettük Szentlő -rincnek vallástörténelmét, sajnos feldúlatását és átalakulását.
Hogy szerény múltja feltárva legyen előttünk, itt még röviden reflektálnunk kell régi birtokviszonyaira is. 1570-ben május 5-én szentlőrinci M á s f é l A n d r á st és M á r t o nt harc-tereken szerzett érdemeikért János Zsigmond a plebeusok sorából kivévén, a valódi székely primipillusok közé sorozza, szent lőrinci, szentiványi és monyáti (Monijat) jószágaikat adó-mentesíti, úgy azonban, hogy harc idején jó lovakkal és teljes fegyverzettel tartoznak úgy ők, mint utódaik felkelni. Az áthe-lyezés foganatosítására nézve rendelkezik Telegdi Mihály, Zekeltámatt vára parancsnokához.227Ugyanez év július 12-én János Zsigmond nyárádtői Barabásy Farkasnak adományozza a marosszéki Szentlőrincen levő királyi részjószágot.228
Az 1694-i tisztségi jelentésben azon bejegyzés fordul elő, hogy Szentlőrincet Kun Lászlóné bírja. Ezen Kunbirtok lehe
-XI. A KÖZÉP-NYÁRÁD FELSŐ RÉSZE
63. oldal, új fejezet, 2. hasáb, 2–3. sor: ...
nemrégen vált el Szentlászlótól, s lett önálló egy-házközséggé.
1569. július 3-án szabadkai Kis Ambrus fiágának kihaltá-val koronára szállt nyárádgálfalvi (N i a r a d G á l f a l w a) örökségét Zsuzsánna és Borbára leányaira ruházza át örökösödési joggal.224
Gálfalván a régész Szentiványi ... (Egy szó kimarad.)
64. oldal, 2. hasáb, 2–3. sor: ... Kisadorjánhoz viszonyítva ennél nagyobb.
Nagyadorján (N a g i j A d o r i j a n) egy részét Zápolya János (János Zsigmond) 1570ben Nyárád -szeredához csatolta, Báthori Zsigmond pedig a Mihályffy-féle részt 1580-ban Kovacsóczy korlátnoknak adományozza.
1589-ben a János Zsigmond által Nyárádszeredának adott részt Bánffy Boldi zsárnak adja.225
Nagyadorjánt csak egy hegyhát választja el ...
64. oldal, 2. hasáb, 6. sor: ... leány községe is.
Kisadorján előnevének megfelelőleg kis falucska most is, kisebb volt régen, mert Marosszék tisztségének 1694i jelentésében ezt találjuk: Kis -a dorjánt két ember l-akj-a. Ez m-a huszonkét cs-aládr-a sz-a- sza-porodott. Ezen falucskának ...
Nyárádgálfalva (63–64. oldal)
Nagyadorján (64. oldal)
Kisadorján (64. oldal)
Székelytompa (64. oldal)
Kisszentlõrinc, Székelysárd (65. oldal)
65. oldal, 2. hasáb, 8. sor: ... Sárdon felül a völgy háromfelé ágazik, e zugokban min-denütt faluk rejtőzködnek, a nyugat irányú völgyben fekszik Vece ...
65. oldal, 2. hasáb, 9–10. sor: ... kis oláh falu.
1570-ben agárdi Nagy István és Péter János Zsigmondtól jószágot és biztosítást nyernek agárdi, bői (B e o h) és vecei (V e c h e) jószágaikra.231 Az 1694-i tisztségi jelentés azt mondja, hogy Vecét öt-hat jobbágy lakja.
Az észak irányú közép völgyben ...
65. oldal, 2. hasáb, alulról a 15–14. sor: ...
statuáltatja is magát.232 1606-ban Bogáthi Menyhért végrendeletében marosszéki Mo -sont úgy hagyja nejének, Bánffy Margitnak, hogy ha nevét változtatná, szálljon húgára, Wass Ferencnére, ami meg is történt, mert 1635-ben Markó vajda özvegye ...
65. oldal, 2. hasáb, alulról a 13–12. sorban: ... kit másod-szor Wass Ferenc vett nőül. Az 1694-i tisztségi jelentésben Mosont érdeklőleg ez áll: Mosont Wass György bírja. A Wassok ról a Hallerekre ...
65. oldal, 2. hasáb, 3) jegyzet végére: ... 1837. 5. lap és Kemény József, Dipl. Trans., VI, 335.
66. oldal, 1. hasáb, utolsó két sor: ... Az 1567.
évi regestrumban B e ő néven, 6 kapuval szerepel.
Bő nevének különböző változataival találkozunk a régi okiratokban. B e o f a l v a néven találjuk János Zsigmond-tett az, amely 1570-ig királyi birtok volt, s amely ilyenné
azáltal lett, hogy a székely forrongásban résztvett lakói az 1562-i segesvári országgyűlésen jobbágyságra vettettek, minek az lett a Székelyföldön mindenhol ismétlődő ered-ménye, hogy itt mint a szomszédos Sárdon, Vecén, Moson-ban az eredetileg székely lakosok a szolgaság járma alatt a jobbágyság nemzetiségét vették fel, de csak névlegesen, mert átalakulásuk nem nemzetiségi, hanem vallási volt. Azáltal, hogy keleti vallásra tértek át, nemzetiségüket nem adták fel, s azokat, kik csak magyarul beszélnek, ma sem tekinthetjük oláhoknak, hanem keleti vallású székelyeknek.
De térjünk vissza a tompai fő völgybe, ahol fennebb ha -ladva nemsokára S á r dot érjük. A jobbágyságra vetettek közül Sárdon hét ház jobbágyot adományoz János Zsigmond Lázár Mihálynak. 1566-ban.229 Ugyanezen részjószágot nyerte el később sárdi Lázár Lőrinc, ki 1585-ben nyer Báthori Zsigmondtól új adománylevelet sárdi curiája és székely öröksé gére, továbbá szentlőrinci, tompai, agárdi szerzemé -nye i re.230 E birtok később a Kun családra szállott, mert az 1694-i tisztségi jelentésben ez áll: Sárdot Kun Lászlóné bírja.
Ez ma Bornemisza-kézen van. Sárd azonban régi időben ... (Két sornyi kimarad, folytatás alulról a 12. sorban.)
5. ábra A sárdi unitárius egyház aranyozott ezüsttányérja Barcsai Ákostól (Orbán Balázs összes fényképe a
Székely földről, Budapest, 1993, 39.)
Vece (65. oldal)
Székelymoson (65. oldal)
Székelybõ (66. oldal)
65. oldal, 2. hasáb, 8. sor: ... Sárdon felül a völgy háromfelé ágazik, e zugokban min-denütt faluk rejtőzködnek, a nyugat irányú völgyben fekszik Vece ...
65. oldal, 2. hasáb, 9–10. sor: ... kis oláh falu.
1570-ben agárdi Nagy István és Péter János Zsigmondtól jószágot és biztosítást nyernek agárdi, bői (B e o h) és vecei (V e c h e) jószágaikra.231 Az 1694-i tisztségi jelentés azt mondja, hogy Vecét öt-hat jobbágy lakja.
Az észak irányú közép völgyben ...
65. oldal, 2. hasáb, alulról a 15–14. sor: ...
statuáltatja is magát.232 1606-ban Bogáthi Menyhért végrendeletében marosszéki Mo -sont úgy hagyja nejének, Bánffy Margitnak, hogy ha nevét változtatná, szálljon húgára, Wass Ferencnére, ami meg is történt, mert 1635-ben Markó vajda özvegye ...
65. oldal, 2. hasáb, alulról a 13–12. sorban: ... kit másod-szor Wass Ferenc vett nőül. Az 1694-i tisztségi jelentésben Mosont érdeklőleg ez áll: Mosont Wass György bírja. A Wassok ról a Hallerekre ...
65. oldal, 2. hasáb, 3) jegyzet végére: ... 1837. 5. lap és Kemény József, Dipl. Trans., VI, 335.
66. oldal, 1. hasáb, utolsó két sor: ... Az 1567.
évi regestrumban B e ő néven, 6 kapuval szerepel.
Bő nevének különböző változataival találkozunk a régi okiratokban. B e o f a l v a néven találjuk János Zsigmond-tett az, amely 1570-ig királyi birtok volt, s amely ilyenné
azáltal lett, hogy a székely forrongásban résztvett lakói az 1562-i segesvári országgyűlésen jobbágyságra vettettek, minek az lett a Székelyföldön mindenhol ismétlődő ered-ménye, hogy itt mint a szomszédos Sárdon, Vecén, Moson-ban az eredetileg székely lakosok a szolgaság járma alatt a jobbágyság nemzetiségét vették fel, de csak névlegesen, mert átalakulásuk nem nemzetiségi, hanem vallási volt. Azáltal, hogy keleti vallásra tértek át, nemzetiségüket nem adták fel, s azokat, kik csak magyarul beszélnek, ma sem tekinthetjük oláhoknak, hanem keleti vallású székelyeknek.
De térjünk vissza a tompai fő völgybe, ahol fennebb ha -ladva nemsokára S á r dot érjük. A jobbágyságra vetettek közül Sárdon hét ház jobbágyot adományoz János Zsigmond Lázár Mihálynak. 1566-ban.229 Ugyanezen részjószágot nyerte el később sárdi Lázár Lőrinc, ki 1585-ben nyer Báthori Zsigmondtól új adománylevelet sárdi curiája és székely öröksé gére, továbbá szentlőrinci, tompai, agárdi szerzemé -nye i re.230 E birtok később a Kun családra szállott, mert az 1694-i tisztségi jelentésben ez áll: Sárdot Kun Lászlóné bírja.
Ez ma Bornemisza-kézen van. Sárd azonban régi időben ... (Két sornyi kimarad, folytatás alulról a 12. sorban.)
5. ábra A sárdi unitárius egyház aranyozott ezüsttányérja Barcsai Ákostól (Orbán Balázs összes fényképe a
Székely földről, Budapest, 1993, 39.)
Vece (65. oldal)
Székelymoson (65. oldal)
Székelybõ (66. oldal)
pillátusságához tartozni követelt két vadasdi jobbágytelek ügyét a helyszínén megvizsgálják és kitisztázzák.236
Demeterfalva is unitárius hitközség volt, templomukat 1618-ban foglalta el Keserűi Dajka orthodox püspök. Az 1694-i tiszt-ségi jelentés szerint e községet akkor csak négy ember lakta.
A szomszédos két községben mi nevezetest sem találván ...
(Két szó kimarad.)237
68. oldal, 1. hasáb, alulról a 10. sor: 1660 helyett 1560.
69. oldal, 1. hasáb, alulról a 11–10. sor és a hozzátartozó 4) jegyzet kimarad.
69. oldal, 1. hasáb, alulról a 5–4. sor: ... Szeredának az ador-jáni határon szőlője és erdeje van. E birtokot 1570. január 12-én adományozza Gyulafehérvárról János Zsigmond; amint az okmány mondja, M a r o s Z e r e d a (így!) város (oppidi nostri) bírája, esküdtjei és lakói kérésére a nagyadorjáni kirá-lyi birtokot Marosszékben minden tartozandóságaival, vizeivel, erdeivel, szántóival stb. Marosszereda városnak ado má nyozza örökösen, oly feltétellel azonban, hogy nevezett Nagy adorján lakói a szokásos fizetéseket, úgymint adókat, török császár censussát ezután is beszolgáltassák.238 Ezen birtokrészt, sőt Szeredában is bizonyos részjószágot 1589ben Gyulafehérvárról március 7én kiadott adomány -levelével Bánffy Boldizsár tanácsosnak és neje Patócsi Erzsé-betnek adja cserébe Báthori Zsigmond, a Patócsi Erzsébet elődei által épített Bethlen vára negyedrészéért, melyet most Bánffy fejedelem kezére bocsátott. Ez okmányban az áll, hogy a János Zsigmond által Zereda városának adományozott nak egy 1570. április 3-án Gyulafehérvárról kiadott
adománylevelében, mellyel Valencz László és Zengyel András és Bálintnak Beofalván és Nyárádtőn adományoz bizonyos részjószágot,233de ugyanezen uralkodónak ugyanez év július 5-én szintén Fehérvárról kiadott primipilláris levelében az egyszerű B e w néven találjuk, mégpedig előneveként bői Wechey Mihálynak, kit a gyalogok közül kiemelvén, lófővé teszi, s bői jószágát újból adományozza.234Az 1694-i tisztsé-gi jelentésben pedig Böv néven, mint öt-hat házból álló jelentőtlen falucska említtetik; lakházainak akkori száma ma már megtízszereződött.
Bőben most reformátusok és katolikusok ...
67. oldal, 1. hasáb, 6–8. sor: ... S ü k e t -f a l v a és D e m e t e r f a l v a , mindkettő Szent anna leányközsége s valószínűleg gyarma-ta is.
Süketfalvának legelső ismert neve S y k e s d f a l v a , ugyanis 1484-ben Lőrinc marosvásárhelyi lelkész Madarasi Miklósnak előtte csinált végrendeletéről bizonyít ványt ad ki, melyben tanúkként szerepeltek keresztúri Nagy Pál, és süketfalvi Nagy ...235 Ez okmány alapján azon követ kez tetésre vagyunk feljogosítva, hogy régen a község S y k e s -d f a l v a nevet viselt, ily nevét pe-dig valószínűleg az innen származhatott Sükösd családtól nyerte, mely régi okmányok bizonyítása szerint Sykesdnek íratott.
Az 1694-i tisztségi jelentés szerint: Siketfalva kicsin falu, öt-hat nemes lakja, a többi jobbágy.
Demeterfalvát érdeklőleg bírjuk János Zsigmondnak 1571. február 22-én Székelyvásárhelyről kiadott azon ren-deletét, melyben a kiküldött biztosoknak meghagyja, hogy demeterfalvi Nagy Tamásnak Örlec (Eörlecz) és Medgyes nemből, Seprőd és Medgyes ágból való demeterfalvi primi
-Süketfalva, Demeterfalva (67. oldal)
Nyárádszentanna (67–68. oldal)
Nyárádszereda (68–71. oldal)
pillátusságához tartozni követelt két vadasdi jobbágytelek ügyét a helyszínén megvizsgálják és kitisztázzák.236
Demeterfalva is unitárius hitközség volt, templomukat 1618-ban foglalta el Keserűi Dajka orthodox püspök. Az 1694-i tiszt-ségi jelentés szerint e községet akkor csak négy ember lakta.
A szomszédos két községben mi nevezetest sem találván ...
(Két szó kimarad.)237
68. oldal, 1. hasáb, alulról a 10. sor: 1660 helyett 1560.
69. oldal, 1. hasáb, alulról a 11–10. sor és a hozzátartozó 4) jegyzet kimarad.
69. oldal, 1. hasáb, alulról a 5–4. sor: ... Szeredának az ador-jáni határon szőlője és erdeje van. E birtokot 1570. január 12-én adományozza Gyulafehérvárról János Zsigmond; amint az okmány mondja, M a r o s Z e r e d a (így!) város (oppidi nostri) bírája, esküdtjei és lakói kérésére a nagyadorjáni kirá-lyi birtokot Marosszékben minden tartozandóságaival, vizeivel, erdeivel, szántóival stb. Marosszereda városnak ado má nyozza örökösen, oly feltétellel azonban, hogy nevezett Nagy adorján lakói a szokásos fizetéseket, úgymint adókat, török császár censussát ezután is beszolgáltassák.238 Ezen birtokrészt, sőt Szeredában is bizonyos részjószágot 1589ben Gyulafehérvárról március 7én kiadott adomány -levelével Bánffy Boldizsár tanácsosnak és neje Patócsi Erzsé-betnek adja cserébe Báthori Zsigmond, a Patócsi Erzsébet elődei által épített Bethlen vára negyedrészéért, melyet most Bánffy fejedelem kezére bocsátott. Ez okmányban az áll, hogy a János Zsigmond által Zereda városának adományozott nak egy 1570. április 3-án Gyulafehérvárról kiadott
adománylevelében, mellyel Valencz László és Zengyel András és Bálintnak Beofalván és Nyárádtőn adományoz bizonyos részjószágot,233de ugyanezen uralkodónak ugyanez év július 5-én szintén Fehérvárról kiadott primipilláris levelében az egyszerű B e w néven találjuk, mégpedig előneveként bői Wechey Mihálynak, kit a gyalogok közül kiemelvén, lófővé teszi, s bői jószágát újból adományozza.234Az 1694-i tisztsé-gi jelentésben pedig Böv néven, mint öt-hat házból álló jelentőtlen falucska említtetik; lakházainak akkori száma ma már megtízszereződött.
Bőben most reformátusok és katolikusok ...
67. oldal, 1. hasáb, 6–8. sor: ... S ü k e t -f a l v a és D e m e t e r f a l v a , mindkettő Szent anna leányközsége s valószínűleg gyarma-ta is.
Süketfalvának legelső ismert neve S y k e s d f a l v a , ugyanis 1484-ben Lőrinc marosvásárhelyi lelkész Madarasi Miklósnak előtte csinált végrendeletéről bizonyít ványt ad ki, melyben tanúkként szerepeltek keresztúri Nagy Pál, és süketfalvi Nagy ...235 Ez okmány alapján azon követ kez tetésre vagyunk feljogosítva, hogy régen a község S y k e s -d f a l v a nevet viselt, ily nevét pe-dig valószínűleg az innen származhatott Sükösd családtól nyerte, mely régi okmányok bizonyítása szerint Sykesdnek íratott.
Az 1694-i tisztségi jelentés szerint: Siketfalva kicsin falu, öt-hat nemes lakja, a többi jobbágy.
Demeterfalvát érdeklőleg bírjuk János Zsigmondnak 1571. február 22-én Székelyvásárhelyről kiadott azon ren-deletét, melyben a kiküldött biztosoknak meghagyja, hogy demeterfalvi Nagy Tamásnak Örlec (Eörlecz) és Medgyes nemből, Seprőd és Medgyes ágból való demeterfalvi primi
-Süketfalva, Demeterfalva (67. oldal)
Nyárádszentanna (67–68. oldal)
Nyárádszereda (68–71. oldal)