A SZENTFÖLD

88. oldal, 1. hasáb, 2–3. sor: ... Szent-mártonon felül Buzaházát érjük. Buza há zán birtokos volt andrásfalvi Balog Mátyás, aki 1570-ben, április 30-án nyer buzaházi székely örök-ségére új adománylevelet János Zsigmondtól.²⁸⁷ Buzaháza érintkezési pontja a katolikusok és protestánsoknak ... (Két szó kimarad.)

89 lap, 2. hasáb, 32. sor: ... dézsmaügyben tett átiratában. Több régi okmányban, mint például Báthori Gábor 1608-ban kiadott – fennebb közölt – adománylevelében M i k e h á z ának íra tik, mi a Mikétől való eredet mellett bizonyít.

Csak hagyomány az, hogy a keresztyénség ...

90. oldal, 1. hasáb, 19. sor: ... 1656-ban II. Rákóczi György védlevelet ad a kolostor számára.

Ezen véd- és kiváltságlevél fényes bizonyítványa annak, hogy a mi erdélyi protestáns fejedelmeink mily türelmesek és felvilágosodottak voltak azon korban, amidőn az uralkodó vallások fejedelmei Európa-szerte üldözték és irtották a más vallásúakat, amidőn még Magyarországban is a magát míveltnek hirdető osztrák uralkodó vérpadokkal, csoportos számű zé sekkel és legyilkolásokkal pusztítottak a protes-tantizmus követőit. Erdély fejedelmei nemcsak küzdöttek a vallássza badságért, hanem azt országukban sértetlenül fenn hogy Rákóczi György fiának, Zsigmondnak adományozván

1649-ben Görgény várát,²⁸⁶bár az adománylevélben az ahhoz tartozó faluk egyenként elő vannak számlálva, azok közt nem találjuk többé a marosszéki fennebb megnevezett falukat, amelyek e korban már a Székelyföld kötelékébe vissza voltak csatolva.

Ezeket itt elmondani szükségesnek láttam, mert csak így értelmezhettük e falunév eredetét, valamint csak így érthettük meg a NagyNyárád felvidéke említett községeinek viszo -nyát a görgényi várhoz; most már ezen előismerettel foly-tathatjuk kutatásainkat Jobbágytelkén.

Jobbágytelke az 1567. évi regestrumban ... (Húsz és fél sornyi és a vonatkozó 1) jegyzet kimarad, folytatás a 87. oldal 2.

hasábjának alulról a 16. sorában.)

Buzaháza (88. oldal)

Mikháza (88–92. oldal)

XV. A SZENTFÖLD

88. oldal, 1. hasáb, 2–3. sor: ... Szent-mártonon felül Buzaházát érjük. Buza há zán birtokos volt andrásfalvi Balog Mátyás, aki 1570-ben, április 30-án nyer buzaházi székely örök-ségére új adománylevelet János Zsigmondtól.²⁸⁷ Buzaháza érintkezési pontja a katolikusok és protestánsoknak ... (Két szó kimarad.)

89 lap, 2. hasáb, 32. sor: ... dézsmaügyben tett átiratában. Több régi okmányban, mint például Báthori Gábor 1608-ban kiadott – fennebb közölt – adománylevelében M i k e h á z ának íra tik, mi a Mikétől való eredet mellett bizonyít.

Csak hagyomány az, hogy a keresztyénség ...

90. oldal, 1. hasáb, 19. sor: ... 1656-ban II. Rákóczi György védlevelet ad a kolostor számára.

Ezen véd- és kiváltságlevél fényes bizonyítványa annak, hogy a mi erdélyi protestáns fejedelmeink mily türelmesek és felvilágosodottak voltak azon korban, amidőn az uralkodó vallások fejedelmei Európa-szerte üldözték és irtották a más vallásúakat, amidőn még Magyarországban is a magát míveltnek hirdető osztrák uralkodó vérpadokkal, csoportos számű zé sekkel és legyilkolásokkal pusztítottak a protes-tantizmus követőit. Erdély fejedelmei nemcsak küzdöttek a vallássza badságért, hanem azt országukban sértetlenül fenn hogy Rákóczi György fiának, Zsigmondnak adományozván

1649-ben Görgény várát,²⁸⁶bár az adománylevélben az ahhoz tartozó faluk egyenként elő vannak számlálva, azok közt nem találjuk többé a marosszéki fennebb megnevezett falukat, amelyek e korban már a Székelyföld kötelékébe vissza voltak csatolva.

Ezeket itt elmondani szükségesnek láttam, mert csak így értelmezhettük e falunév eredetét, valamint csak így érthettük meg a NagyNyárád felvidéke említett községeinek viszo -nyát a görgényi várhoz; most már ezen előismerettel foly-tathatjuk kutatásainkat Jobbágytelkén.

Jobbágytelke az 1567. évi regestrumban ... (Húsz és fél sornyi és a vonatkozó 1) jegyzet kimarad, folytatás a 87. oldal 2.

hasábjának alulról a 16. sorában.)

Buzaháza (88. oldal)

Mikháza (88–92. oldal)

Már 1666-ban az akkori guardián Kájoni János ... (Egy sor kimarad, folytatás a 21. sorban.)

90. oldal, 1. hasáb, 27. sor: ... a falu végi vár romjainak anyagjával készült.

Ezalatt ismét a szerzetesek összevesztek, s igyekeztek egymást onnan kiküszöbölni, s mint kitűnik Apafinak 1671.

október 7-én Gyulafehérvárról kiadott rendeletéből, melyben a marosvásárhelyi minoriták guardiánja, Kázmérnak meg -hagy ja, hogy a Sámsondra telepített barátokat visszahívja, mert ott meg nem tűri; „a mikeházi (így!) klastromot – melyet natióbeli barátok (így!) építettek, s melyet nekünk engedett a fejedelem – szintén elvettétek. Azért serio ren-deljük kegyelmednek, hogy Sámsondról a pátereket elhívja, a mikeházi klastromot visszaadja a natióbeli barátoknak, mert ha nem, különben is restituáltatjuk, stb.”²⁸⁹A templom a 17. század végén megtoldatott, az ekként megnagyult új tem-plomot ... (Egy szó kimarad, folytatás a 28. sorban.)

92. oldal, 1. hasáb, 9–10. sor: ... százados fák árnyában, igen szépen fekszik.

Mikházáról még megemlítem, hogy Báthori Zsigmond 1585.

március 10-én, Gyulafehérvárról mikházi (Mikháza) Zichy Jánosnak az István lengyel király és az ő hadme ne te i ben szerzett hadi érdemeiért mikházi nemesi curiáját és otta ni jószágát újból adományozta volt; de fiai nem lévén, most Kováczy Zsófiától született Anna, Erzsébet és Margit nevű leányait fiúsítja (in veros haeredes et succesores masculinos nominamus), s atyjuk mikeházi jószágai örököseivé teszi.²⁹⁰ Ezen okmányból, valamint a kolostornak Rákóczi által adott kiváltságleveléből, a pápai bullából és Apafi fenn kivonatozott rendeletéből is kitűnik az, hogy Mikháza a 17. században is Mikeháza nevet viselt. Hogy Mikháza lakóinak egy része a görgényi várhoz szolgált, s hogy ott Kova csóczy Farkas is tartották, s az általuk is követett uralkodó vallást más feleke

-ze tűek rovására nem engedték garázdálkodni. Nem megható-e az, hogy Erdély egyik legbuzgóbb protestáns fejedelme ad védlevelet és kiváltságokat egy külföldi szerzetesek által alapí-tott katolikus zárdának, amelynek nyíltan bevallott célja volt a protestantizmus terjedésének meggátolása, és a katolikus vallás térfoglalása egy oly nép között, hol akkor időben katolikusok nem voltak, s ami ma van, azt ezen protestáns feje delem által védett kolostor hódította és tartotta meg.

Rákóczi említett kiváltságlevele kelt Gyulafehérvárt, 1656.

április 10-én; abban a többek közt mondja, hogy törökországi boszniai ferencesek mikházi fráterei jelentik, hogy ők régeb ben – megfogyatkozván országunkban a katolikus lelké szek –

„törökországi Bozna-Argentinából (így!) hívattak, a Mik há zán törvényesen szerzett helyre kolostort építettek, s azt hu szon -nyolc év óta békésen bírják és lakják, s lakták és bírták bol dog emlékű édes atyánk uralma alatt is. Most azonban némelyek őket nyugtalanítják, s ezen csendes munkahelyükből el akarják za var ni, azért mi ezen bozniai szerzeteseket véd szárnyaink alá véve, világi és egyházi személynek szigorú an megrendel jük, hogy a mikházi szerzeteseket és utódaikat semmi módon nyug ta lanítani ne merészeljék, s a szerzetükbe belépni aka rókat e szándékukban ne gátolják, stb.”

A fejedelem által ekként biztosított mikházi kolostorban oly rendetlenségek s összeütközések merültek fel, melyek a fejedelmek, sőt a pápák beavatkozását is maguk után von-ták; ahonnan való függés sok botrányt idézett elő, minek következtében 1667. szeptember 5-én a bíbornokok gyűlése Rómában VII. Orbán pápa brevéjére hivatkozva megtiltá, hogy a mikházi, csíki, gyergyai s más erdélyi kolostorok ide-gen szerzeteseket bevegyenek, s azokat tisztekkel ruházzák fel.²⁸⁸ Ekként a magyar szerzetesek pápai és bíbornoki ren-delettel biztosíttattak a mikházi kolostor birtokában, s foly-tatták terjeszkedésüket.

Már 1666-ban az akkori guardián Kájoni János ... (Egy sor kimarad, folytatás a 21. sorban.)

90. oldal, 1. hasáb, 27. sor: ... a falu végi vár romjainak anyagjával készült.

Ezalatt ismét a szerzetesek összevesztek, s igyekeztek egymást onnan kiküszöbölni, s mint kitűnik Apafinak 1671.

október 7-én Gyulafehérvárról kiadott rendeletéből, melyben a marosvásárhelyi minoriták guardiánja, Kázmérnak meg -hagy ja, hogy a Sámsondra telepített barátokat visszahívja, mert ott meg nem tűri; „a mikeházi (így!) klastromot – melyet natióbeli barátok (így!) építettek, s melyet nekünk engedett a fejedelem – szintén elvettétek. Azért serio ren-deljük kegyelmednek, hogy Sámsondról a pátereket elhívja, a mikeházi klastromot visszaadja a natióbeli barátoknak, mert ha nem, különben is restituáltatjuk, stb.”²⁸⁹A templom a 17. század végén megtoldatott, az ekként megnagyult új tem-plomot ... (Egy szó kimarad, folytatás a 28. sorban.)

92. oldal, 1. hasáb, 9–10. sor: ... százados fák árnyában, igen szépen fekszik.

Mikházáról még megemlítem, hogy Báthori Zsigmond 1585.

március 10-én, Gyulafehérvárról mikházi (Mikháza) Zichy Jánosnak az István lengyel király és az ő hadme ne te i ben szerzett hadi érdemeiért mikházi nemesi curiáját és otta ni jószágát újból adományozta volt; de fiai nem lévén, most Kováczy Zsófiától született Anna, Erzsébet és Margit nevű leányait fiúsítja (in veros haeredes et succesores masculinos nominamus), s atyjuk mikeházi jószágai örököseivé teszi.²⁹⁰ Ezen okmányból, valamint a kolostornak Rákóczi által adott kiváltságleveléből, a pápai bullából és Apafi fenn kivonatozott rendeletéből is kitűnik az, hogy Mikháza a 17. században is Mikeháza nevet viselt. Hogy Mikháza lakóinak egy része a görgényi várhoz szolgált, s hogy ott Kova csóczy Farkas is tartották, s az általuk is követett uralkodó vallást más feleke

-ze tűek rovására nem engedték garázdálkodni. Nem megható-e az, hogy Erdély egyik legbuzgóbb protestáns fejedelme ad védlevelet és kiváltságokat egy külföldi szerzetesek által alapí-tott katolikus zárdának, amelynek nyíltan bevallott célja volt a protestantizmus terjedésének meggátolása, és a katolikus vallás térfoglalása egy oly nép között, hol akkor időben katolikusok nem voltak, s ami ma van, azt ezen protestáns feje delem által védett kolostor hódította és tartotta meg.

Rákóczi említett kiváltságlevele kelt Gyulafehérvárt, 1656.

április 10-én; abban a többek közt mondja, hogy törökországi boszniai ferencesek mikházi fráterei jelentik, hogy ők régeb ben – megfogyatkozván országunkban a katolikus lelké szek –

„törökországi Bozna-Argentinából (így!) hívattak, a Mik há zán törvényesen szerzett helyre kolostort építettek, s azt hu szon -nyolc év óta békésen bírják és lakják, s lakták és bírták bol dog emlékű édes atyánk uralma alatt is. Most azonban némelyek őket nyugtalanítják, s ezen csendes munkahelyükből el akarják za var ni, azért mi ezen bozniai szerzeteseket véd szárnyaink alá véve, világi és egyházi személynek szigorú an megrendel jük, hogy a mikházi szerzeteseket és utódaikat semmi módon nyug ta lanítani ne merészeljék, s a szerzetükbe belépni aka rókat e szándékukban ne gátolják, stb.”

A fejedelem által ekként biztosított mikházi kolostorban oly rendetlenségek s összeütközések merültek fel, melyek a fejedelmek, sőt a pápák beavatkozását is maguk után von-ták; ahonnan való függés sok botrányt idézett elő, minek következtében 1667. szeptember 5-én a bíbornokok gyűlése Rómában VII. Orbán pápa brevéjére hivatkozva megtiltá, hogy a mikházi, csíki, gyergyai s más erdélyi kolostorok ide-gen szerzeteseket bevegyenek, s azokat tisztekkel ruházzák fel.²⁸⁸ Ekként a magyar szerzetesek pápai és bíbornoki ren-delettel biztosíttattak a mikházi kolostor birtokában, s foly-tatták terjeszkedésüket.