MAROSSZÉKNEK MAROS-TÚLI RÉSZE

183. oldal, 1. hasáb, alulról a 9. sor: ...

tekintélyes egyházközség volt. 1453ban Hu -nya di János vingárti Geréb János görgényi várparancsnokot mint delegált bírót küldi a székelyek közé;

ő in vig. b. Mathiae ap.⁴²¹ Vásárhelyt Marosszék kapi tánya és öregeivel törvényt látván, megjelentek a náznánfalvi és kisfaludi székelyek Semijén és Bolgár László és Z e n t K i j r á l összes lakói elleni ügyben, de Bolgár László künn lévén Magyarországon, s anyja a kérdéses örökséget kiadni nem akarván, azok Torockai Ilyés, Erdeli Miklósné és Vyzak -nay Miklós békés birtokában maradandónak ítéltettek.⁴²² Ezek voltak tehát Szentkirály régi birtokosai.

János Zsigmond 1570. május 9én Tordáról Chyánij Fe -renc, Miklós és Chetheij Kristófnak ad új adománylevelet szentkirályi (Zent Király) és kövesdi birtokaira.⁴²³ 1584.

szeptember 24-én pedig a híres bort termő szentkirályi előfok (promontorium Zent Király) bordézsmáját Báthori Zsigmond miskolci Orbai Lászlónak adományozza éltére.⁴²⁴ Ím ennyi, mit Szentkirály régi birtokviszonyaira vonatkozólag feljegyezhetek. Vallástörténelme azonban megkívánja az azzal való foglalkozást.

Hogy Szentkirály a régibb korban ... (Másfél sornyi kimarad, folytatás alulról a 6. sorban.)

183. oldal, 2. hasáb, 14. sor: ... e szavakkal köszöntött min-denkit.

Ezidőtájt ajándékoz Toldalagi András Torda megyei Toldalagon négy ház jobbágyot és egy halastavat malommal a szentkirályi pálosoknak (religiosum fratrum Heremitarum Ord. Sti Pauli Heremitae in Claustro beatae Mariae Virginis in Zent Királ), mit Mátyás király Budán 1472. március 30-án helybenhagyott, s a gyulafehérvári káptalannak meghagyta, hogy felvéve náznánfalvi Thamássij Pétert vagy szentannai Tóth Istvánt vagy nagyernyei Zekel Pált, nevezett szerze

183. oldal, 1. hasáb, alulról a 9. sor: ...

tekintélyes egyházközség volt. 1453ban Hu -nya di János vingárti Geréb János görgényi várparancsnokot mint delegált bírót küldi a székelyek közé;

ő in vig. b. Mathiae ap.⁴²¹ Vásárhelyt Marosszék kapi tánya és öregeivel törvényt látván, megjelentek a náznánfalvi és kisfaludi székelyek Semijén és Bolgár László és Z e n t K i j r á l összes lakói elleni ügyben, de Bolgár László künn lévén Magyarországon, s anyja a kérdéses örökséget kiadni nem akarván, azok Torockai Ilyés, Erdeli Miklósné és Vyzak -nay Miklós békés birtokában maradandónak ítéltettek.⁴²² Ezek voltak tehát Szentkirály régi birtokosai.

János Zsigmond 1570. május 9én Tordáról Chyánij Fe -renc, Miklós és Chetheij Kristófnak ad új adománylevelet szentkirályi (Zent Király) és kövesdi birtokaira.⁴²³ 1584.

szeptember 24-én pedig a híres bort termő szentkirályi előfok (promontorium Zent Király) bordézsmáját Báthori Zsigmond miskolci Orbai Lászlónak adományozza éltére.⁴²⁴ Ím ennyi, mit Szentkirály régi birtokviszonyaira vonatkozólag feljegyezhetek. Vallástörténelme azonban megkívánja az azzal való foglalkozást.

Hogy Szentkirály a régibb korban ... (Másfél sornyi kimarad, folytatás alulról a 6. sorban.)

183. oldal, 2. hasáb, 14. sor: ... e szavakkal köszöntött min-denkit.

Ezidőtájt ajándékoz Toldalagi András Torda megyei Toldalagon négy ház jobbágyot és egy halastavat malommal a szentkirályi pálosoknak (religiosum fratrum Heremitarum Ord. Sti Pauli Heremitae in Claustro beatae Mariae Virginis in Zent Királ), mit Mátyás király Budán 1472. március 30-án helybenhagyott, s a gyulafehérvári káptalannak meghagyta, hogy felvéve náznánfalvi Thamássij Pétert vagy szentannai Tóth Istvánt vagy nagyernyei Zekel Pált, nevezett szerze

-XXVI. MAROSSZÉKNEK MAROS-TÚLI RÉSZE

182. oldal, új fejezet, 2. hasáb, utolsó két sor: ... ma alig találunk néhány székelyt ott.

Az oláhok odatelepítése újabb korban tör -tént, mert az 1694-i tisztségi jelentés szerint Remeteszeget Lázár Imréné bírta, s csak öt-hat ház volt akkor benne.

Remeteszegnek, hagyományok szerint ...

183. oldal, 1. hasáb, 31–32. sor: ... Náznán-falván zsinagógájuk van.

Egerszeget erdőszentgyörgyi Megyjes Balázs bírta, ki a Baszaráb vajdával és törökökkel való cimborálásért hűtlenségi bűnbe esvén, Mátyás király 1481. július 23-án minden birtokát, azok közt E g e r z e g het is Báthori István vajdának adományozta.⁴¹⁸ 1570. február 20-án János Zsig-mond Gyulafehérvárról Safarics Péternek adományozza a Maros széken levő E g e r h á z és A d ó c s nevű lakatlan praedi umokat.⁴¹⁹Kérdés, ha vajon Egerszeg nem az itt emlí -tett Egerház-e? Mely régi nevének könnyen lehe-tett variá-ciója vagy elferdítése.⁴²⁰Egerszeg most is kicsin község, még kisebb volt régen, mert 1694-i tisztségi jelentés szerint akkor csak három ember lakta.

Egerszegen mi nevezetest sem találván ...

Remeteszeg (182–183. oldal)

Egerszeg (183. oldal)

Marosszentkirály (182–186. oldal)

számos jóltevővel dicsekedett, úgy Pekri Gábor és Borbára, Toldalagi Gábor, Pálfi Pál, Szabó József oly nagylelkű adomá -nyok és donatiókkal látták el, hogy alig volt egyház, amely jövedelem és az úrvacsorához való készletek fényében azzal versenyezhetett volna. Szentiványi Zsigmond malma szom-batnapi jövedelmét rendelte a szentkirályi unitárius lelkész számára,⁴²⁷ de miután az ódon templomot Keserűi Dajka 1618-ban elfoglaltatta, az unitárius eklézsia régi fényében megfogyatkozott, s a csekély számú hívek szerény kis fatemp lomban imádkoznak.

De menjünk már ...

186. oldal, 2. hasáb, 15–17. sor: ... nevét kétségtelenül a régi székely felosztásban előjö vő N á z n á n á gtól kapta.

1453-ban előfordulnak egy ítéletben a n á z n á n f a l v i s z é k e l y e k ,⁴²⁸ mi mutatja, hogy akkor szabad székelyek lakták. 1453-ban Geréb János statuálja Náznánfalva birtokába, továbbá szentkirályi, újfalvi (Kisfalud) és Semijénjószág -részekbe Erdélyi Miklósnét, született Torockai Ilonát.⁴²⁹ Mátyás király 1472-i beiktatási rendeletében egyik regiusként náznánfalvi Thamássij Péter jelöltetik ki.⁴³⁰Az 1567. évi regestrumban jelenlegi nevén ...

186. oldal, 2. hasáb, 18. sor: ... 4 kapuval jegyeztetett be.

1570-ben, május 21-én János Zsigmond náznánfalvi Zelemiri Péternek ad új donatiót csittfalvi birtokára,⁴³¹ Bakó Pál Alárdi Ferenctől cserél itten jószágot. 1583-ban Zelemiri János ... (Hét sornyi, valamint a hozzátartozó 2) jegyzet kimarad, illetve átírva, folytatása alulról az 5. sorban.)

teseket az adományozott javakba beiktassák, ami Forgács Balázs ellentmondásával meg is történt.⁴²⁵ 1514-ben Gyulai Dénes fehérvári éneklő kanonok ...

183. oldal, 2. hasáb, alulról a 18–17. sor: ... a kolostor tem-plomának kriptájába temettetett el.

Úgy látszik, hogy az áhítatosság mellett a földi javakat sem vetették meg a szentkirályi szerzetesek, mert a toldalagi tekintélyes birtokukon kívül bírták vagy legalább birtok -jogot követeltek a Kolozs megyei Ercséhez is, melyhez toldalagi Szathmáry Balázs is jogot követelt, s Petrovics kor-mányzó ki is rendelte Pókai Ferencet és Zsidó Mátyást a beik-tatásra; de amint ezeknek 1556. szeptember 8-án Petrovic-shoz tett jelentésükből kitűnik, amint az akkor lakatlan Pusz-tatelkén és Ercsén megjelentek volna, Toldalagi András a maga és testvére nevében tiltakozott a beiktatás ellen, mint -hogy azon birtokok a szentkirályi szerzetesek tulajdonát képezték (pertinebant ad heremitas de Zent Király), „s miután kértére donatiót nem tudtunk mutatni, őt tizenöt napra Nagyságod eleibe idéztük.”⁴²⁶ Nem tudhatni, miként dőlt el az ercsei birtok kérdése; de még ha megmaradt volna is a szerzetesek kezén, sokáig azt sem bírták, mert csakhamar lehanyatlott ezen kolostornak ... (Egy szó kimarad, folytatás alul-ról a 16. sorban.)

184. oldal, 1. hasáb, 11. sor: Nagy Szabó János helyett Nagy Szabó Ferenc

186. oldal, 2. hasáb, 13. sor: ... ezen kötet 130. lapján látható.

Az itt ismertetett régi egyház az unitáriusoké volt régen, mert az egész falu János Zsigmond idejében e hitre tért át a szomszédos falukkal egyetemben, úgyhogy Szentkirály egyi -ke volt a legtekintélyesebb unitárius hitközösségeknek, mely

Náznánfalva (186–187. oldal)

számos jóltevővel dicsekedett, úgy Pekri Gábor és Borbára, Toldalagi Gábor, Pálfi Pál, Szabó József oly nagylelkű adomá -nyok és donatiókkal látták el, hogy alig volt egyház, amely jövedelem és az úrvacsorához való készletek fényében azzal versenyezhetett volna. Szentiványi Zsigmond malma szom-batnapi jövedelmét rendelte a szentkirályi unitárius lelkész számára,⁴²⁷ de miután az ódon templomot Keserűi Dajka 1618-ban elfoglaltatta, az unitárius eklézsia régi fényében megfogyatkozott, s a csekély számú hívek szerény kis fatemp lomban imádkoznak.

De menjünk már ...

186. oldal, 2. hasáb, 15–17. sor: ... nevét kétségtelenül a régi székely felosztásban előjö vő N á z n á n á gtól kapta.

1453-ban előfordulnak egy ítéletben a n á z n á n f a l v i s z é k e l y e k ,⁴²⁸ mi mutatja, hogy akkor szabad székelyek lakták. 1453-ban Geréb János statuálja Náznánfalva birtokába, továbbá szentkirályi, újfalvi (Kisfalud) és Semijénjószág -részekbe Erdélyi Miklósnét, született Torockai Ilonát.⁴²⁹ Mátyás király 1472-i beiktatási rendeletében egyik regiusként náznánfalvi Thamássij Péter jelöltetik ki.⁴³⁰Az 1567. évi regestrumban jelenlegi nevén ...

186. oldal, 2. hasáb, 18. sor: ... 4 kapuval jegyeztetett be.

1570-ben, május 21-én János Zsigmond náznánfalvi Zelemiri Péternek ad új donatiót csittfalvi birtokára,⁴³¹ Bakó Pál Alárdi Ferenctől cserél itten jószágot. 1583-ban Zelemiri János ... (Hét sornyi, valamint a hozzátartozó 2) jegyzet kimarad, illetve átírva, folytatása alulról az 5. sorban.)

teseket az adományozott javakba beiktassák, ami Forgács Balázs ellentmondásával meg is történt.⁴²⁵ 1514-ben Gyulai Dénes fehérvári éneklő kanonok ...

183. oldal, 2. hasáb, alulról a 18–17. sor: ... a kolostor tem-plomának kriptájába temettetett el.

Úgy látszik, hogy az áhítatosság mellett a földi javakat sem vetették meg a szentkirályi szerzetesek, mert a toldalagi tekintélyes birtokukon kívül bírták vagy legalább birtok -jogot követeltek a Kolozs megyei Ercséhez is, melyhez toldalagi Szathmáry Balázs is jogot követelt, s Petrovics kor-mányzó ki is rendelte Pókai Ferencet és Zsidó Mátyást a beik-tatásra; de amint ezeknek 1556. szeptember 8-án Petrovic-shoz tett jelentésükből kitűnik, amint az akkor lakatlan Pusz-tatelkén és Ercsén megjelentek volna, Toldalagi András a maga és testvére nevében tiltakozott a beiktatás ellen, mint -hogy azon birtokok a szentkirályi szerzetesek tulajdonát képezték (pertinebant ad heremitas de Zent Király), „s miután kértére donatiót nem tudtunk mutatni, őt tizenöt napra Nagyságod eleibe idéztük.”⁴²⁶ Nem tudhatni, miként dőlt el az ercsei birtok kérdése; de még ha megmaradt volna is a szerzetesek kezén, sokáig azt sem bírták, mert csakhamar lehanyatlott ezen kolostornak ... (Egy szó kimarad, folytatás alul-ról a 16. sorban.)

184. oldal, 1. hasáb, 11. sor: Nagy Szabó János helyett Nagy Szabó Ferenc

186. oldal, 2. hasáb, 13. sor: ... ezen kötet 130. lapján látható.

Az itt ismertetett régi egyház az unitáriusoké volt régen, mert az egész falu János Zsigmond idejében e hitre tért át a szomszédos falukkal egyetemben, úgyhogy Szentkirály egyi -ke volt a legtekintélyesebb unitárius hitközösségeknek, mely

Náznánfalva (186–187. oldal)

embereteket kiküldve Gywlakwthy Mihály vagy náznánfalvi (Náznaanfalva) Thamássy Ferenc vagy Bernád, vagy teremi (Theremij) Sykesd Gáspár jelenlétében beiktassátok, a netaláni ellentmondókat előnkbe utasítva”.⁴³⁵

A kolozsmonostori konvent jelenti, hogy küldöttje, Demeter lelkész, Gergely és ismét Demeter szerzetesek és Gywlakwthy Mihály, király emberének jelenlétében a beik-tatást fer. V. prox. p. festi appar. b. Michaelis⁴³⁶és azt követő napokon végrehajtották a szomszédok, éspedig nagyernyei Zekel Bernád, Marosszék kapitánya, Wass György, Choronka Benedek, Zenthgyergij Györgyné megbízottja, továbbá lyfalvi (Zekelfalwa) Pollák Albert, Balaij András széke-lyvásárhelyi (Zekel Wásárhely) bíró, Kovach János, Zerdaij Balázs ugyanoda való esküdt polgárok jelenlétében.⁴³⁷ Ezen jószágot megvevőnek fia, Lázár János erőhatalommal oltalmaz-ta szentgyörgyi Thoth Mihály támadása ellen ... (Hét és fél sornyi kimarad, illetve átírva, folytatás a 188. oldalon, az 1. hasáb 5. sorában.)

188. oldal, 1. hasáb, 20–21. sorban: ... e falut azon időben székelyek lakták.

Említém fennebb, hogy az 1567-i regestrumban két K w s f a l u d van, egyik után p a u p e r e s , a másik után négy kapu feljegyzéssel. A mi Kwsfaludunk minden valószí nű ség szerint a négyportás volt, s ily csekély azért volt kapui -nak száma, mert a lázongásért jobbágyságra vetettek sokan vol tak e községben, amint ezt kétségtelenné teszik Já nos Zsigmond adományozásai, ugyanis 1569. pünkösd har mad nap -ján⁴³⁸csittszentiváni (C h y t Z e n t i v á n y) Pethew Far kas nak adományoz hadi érdemeiért marosszéki Kysfaludon hat ház jobbágyot,⁴³⁹ és ugyanezen év november 23-án (Gyu-lafehérvárról) Nánássy Gergely udvari emberének, Dusó Ilona férjének, Miklós és András testvéreinek adomá nyoz marosszéki Kysfaludon egy részjószágot, azon hadi érde-187. oldal, 2. hasáb, alulról a 4. sor: ... még

messzebb felható adataink is vannak.

Hunyadi János 1451-ben, Dominica prox. a.

festi Inv. S. Crucis⁴³²a szászsebesi országgyűlésről ítéletet ad ki, mely szerint somkereki Erdélyi István és kisfaludi (Kys -fa ludi) Gerew fia Istvánnak Margit nevű leánya közt felmerült perben kimondja, hogy a kérdéses malmok a H o t M a r u s (Holtmaros) melletti rétek, szántók, berkek, szőlők s Kisfaludi Gerew más birtokai Kysfaludon, Szentivánon (Zentiván), Bergenyén, Szabédon és Ernyén felerészben Erdé-lyi Istvánt és Miklóst, más felerészben Gerew Margitot illetik, kivévén azon kisfaludi (Kysfalud) rétet, melyet Gerew Lász -ló Finta Jánostól és Magyari Jánostól pénzen vásárolt, s amely Margit asszonyt kizárólag illeti.⁴³³ Ez adat a szomszédos faluk előfordultából ítélve ezen és nem a Vásárhelyre beolvadt Kisfaludra vonatkozik.

Látók fennebb, Szentkirálynál, hogy egy 1453-i másik ítéletben a k i s f a l u d i (K y s f a l u d) s z é k e l y e k fordulnak elő; sokkal érdekesebb egy másik rendelet, melyet Ulászló 1507-ben Budáról Dominica prox. a. festi b. Caecili-ae mart. et virg.⁴³⁴ a kolozsmonostori konventhez intéz, és mely ben előadja, hogy Zekel Ferenc, Bertalan fia kisfaludi egész birtokát nemesi curiával, mely a székelység közt Szé kely vásárhely (Z e k e l W a s a r h e l y) közelében, Maros -szé k nek (M a r o z e e k) nevezett kerületben fekszik, mal-ommal, mely K y s f a l u d mellett, a Maros vizén (M a r o s w i j z e) épült, székely örökségével, vagyis három primipillátussal, melyek elseje M e g g i j e s n e m Dwdor ágon, má -sik szin tén a Meggijes nem Kywrth ágon, harmadik pedig H a l o m n e m N á z n a a n ágon bírt, eladta gyergyói vagy szárhegyalji ( G y e r g i j o , Z á r h e g h a l l y a , így!) Lázár And rás nak 1000 aranyforintért, erdélyi vajdánk, Bazi-ni és Szentgyörgyi Péter helybenhagyásával, „mi is azért adjuk e vásárra királyi jóváhagyásunkat, s rendeljük, hogy

Maroskisfalud (187–188. oldal)

embereteket kiküldve Gywlakwthy Mihály vagy náznánfalvi (Náznaanfalva) Thamássy Ferenc vagy Bernád, vagy teremi (Theremij) Sykesd Gáspár jelenlétében beiktassátok, a netaláni ellentmondókat előnkbe utasítva”.⁴³⁵

A kolozsmonostori konvent jelenti, hogy küldöttje, Demeter lelkész, Gergely és ismét Demeter szerzetesek és Gywlakwthy Mihály, király emberének jelenlétében a beik-tatást fer. V. prox. p. festi appar. b. Michaelis⁴³⁶és azt követő napokon végrehajtották a szomszédok, éspedig nagyernyei Zekel Bernád, Marosszék kapitánya, Wass György, Choronka Benedek, Zenthgyergij Györgyné megbízottja, továbbá lyfalvi (Zekelfalwa) Pollák Albert, Balaij András széke-lyvásárhelyi (Zekel Wásárhely) bíró, Kovach János, Zerdaij Balázs ugyanoda való esküdt polgárok jelenlétében.⁴³⁷ Ezen jószágot megvevőnek fia, Lázár János erőhatalommal oltalmaz-ta szentgyörgyi Thoth Mihály támadása ellen ... (Hét és fél sornyi kimarad, illetve átírva, folytatás a 188. oldalon, az 1. hasáb 5. sorában.)

188. oldal, 1. hasáb, 20–21. sorban: ... e falut azon időben székelyek lakták.

Említém fennebb, hogy az 1567-i regestrumban két K w s f a l u d van, egyik után p a u p e r e s , a másik után négy kapu feljegyzéssel. A mi Kwsfaludunk minden valószí nű ség szerint a négyportás volt, s ily csekély azért volt kapui -nak száma, mert a lázongásért jobbágyságra vetettek sokan vol tak e községben, amint ezt kétségtelenné teszik Já nos Zsigmond adományozásai, ugyanis 1569. pünkösd har mad nap -ján⁴³⁸csittszentiváni (C h y t Z e n t i v á n y) Pethew Far kas nak adományoz hadi érdemeiért marosszéki Kysfaludon hat ház jobbágyot,⁴³⁹ és ugyanezen év november 23-án (Gyu-lafehérvárról) Nánássy Gergely udvari emberének, Dusó Ilona férjének, Miklós és András testvéreinek adomá nyoz marosszéki Kysfaludon egy részjószágot, azon hadi érde-187. oldal, 2. hasáb, alulról a 4. sor: ... még

messzebb felható adataink is vannak.

Hunyadi János 1451-ben, Dominica prox. a.

festi Inv. S. Crucis⁴³²a szászsebesi országgyűlésről ítéletet ad ki, mely szerint somkereki Erdélyi István és kisfaludi (Kys -fa ludi) Gerew fia Istvánnak Margit nevű leánya közt felmerült perben kimondja, hogy a kérdéses malmok a H o t M a r u s (Holtmaros) melletti rétek, szántók, berkek, szőlők s Kisfaludi Gerew más birtokai Kysfaludon, Szentivánon (Zentiván), Bergenyén, Szabédon és Ernyén felerészben Erdé-lyi Istvánt és Miklóst, más felerészben Gerew Margitot illetik, kivévén azon kisfaludi (Kysfalud) rétet, melyet Gerew Lász -ló Finta Jánostól és Magyari Jánostól pénzen vásárolt, s amely Margit asszonyt kizárólag illeti.⁴³³ Ez adat a szomszédos faluk előfordultából ítélve ezen és nem a Vásárhelyre beolvadt Kisfaludra vonatkozik.

Látók fennebb, Szentkirálynál, hogy egy 1453-i másik ítéletben a k i s f a l u d i (K y s f a l u d) s z é k e l y e k fordulnak elő; sokkal érdekesebb egy másik rendelet, melyet Ulászló 1507-ben Budáról Dominica prox. a. festi b. Caecili-ae mart. et virg.⁴³⁴ a kolozsmonostori konventhez intéz, és mely ben előadja, hogy Zekel Ferenc, Bertalan fia kisfaludi egész birtokát nemesi curiával, mely a székelység közt Szé kely vásárhely (Z e k e l W a s a r h e l y) közelében, Maros -szé k nek (M a r o z e e k) nevezett kerületben fekszik, mal-ommal, mely K y s f a l u d mellett, a Maros vizén (M a r o s w i j z e) épült, székely örökségével, vagyis három primipillátussal, melyek elseje M e g g i j e s n e m Dwdor ágon, má -sik szin tén a Meggijes nem Kywrth ágon, harmadik pedig H a l o m n e m N á z n a a n ágon bírt, eladta gyergyói vagy szárhegyalji ( G y e r g i j o , Z á r h e g h a l l y a , így!) Lázár And rás nak 1000 aranyforintért, erdélyi vajdánk, Bazi-ni és Szentgyörgyi Péter helybenhagyásával, „mi is azért adjuk e vásárra királyi jóváhagyásunkat, s rendeljük, hogy

Maroskisfalud (187–188. oldal)

Jánosnak 1451-ben a szászsebesi országgyűlésen hozott ítéletéből, mely szerint medgyesfalvi Alárdi Jakab, kisfaludi Gerew István leányai és Ponya Mihály örökösei közti osztá-lyperben azon végítéletet hozza, hogy Gerew Margit és Márta kapják Zenth Annát, a székesi (Zekesfalwa) és udvarfalvi (Oduarfalwa) jószágrészeket.⁴⁴² Később Szentanna Barcsai-kézre került; 1650. február 5-én Rákóczi György az udvarhe-lyi várból a Barcsai Ákos által bírt marosszéki szentannai jószágot nejének, Báthori Zsófiának adományozta,⁴⁴³ mely nemsokára a Petkiek kezére jutott.

Benefalva régi birtokosai a szentgyörgyi Thothok voltak, kik az eredetileg szabad székelyeket erőszakosan tették jobbá-gyaikká. Emiatt Thoth Miklós a székely nemzeti gyűlés eli be idéztetett, de mivel nem jelent meg, sőt a vajda szolgá latába állt, a nemzetgyűlés száműzte, javait elkobozta, s dacá ra hogy Ulászló 1508ban elrendelte, hogy a benefalviak vissza -adattassanak Thoth Miklósnak, Lázár András, székelyek kapitánya a székely gyűlés megbízásából a benefalviakat sza -bad székelyeknek nyilvánította. Az ügy – miként Vásár hely leírásánál előadtuk – 1519ben Zápolya János vajda és ország -bí ró rendeletére a vajdai szék ítélete alá vonatott, amely Bar-labássi Lénárd alvajda elnöklete alatt, Marosszék tizenkét ülnöké nek hozott határozata folytán a benefalviakra – kik régi sza bad voltukat kellőleg bizonyítani nem tudták – hátrá nyosan ütött ki, mert azok Thoth Jánosnak (Miklós fiának) visszaítél-tettek.⁴⁴⁴ 1597-ben a Polyák-féle szentannai jószágot Bátho ri Zsigmond titoknokának, Balássy Jánosnak adományozza.⁴⁴⁶

Fentebb Marosvásárhely leírásánál látók ... (Öt sornyi kimarad, folytatás a 2. hasáb 3. sorában.)

189. oldal, 2. hasáb, 6. sor: ... a pápai dézs-mák 1332. és 1334. évi rovatában. 1451-ben O d u a r f a l v a néven említtetik Hunyadi meiért, melyeket több alkalmakkal, de különösen Nagyvárad

ostrománál tanúsított, midőn első volt, ki annak falait ezer veszély közt megmászta, s Miksa császár katonáit vissza-vetette.⁴⁴⁰ Ez időben Kisfaludot székelyek lakták, sőt, egy későbbi ...

188. oldal, 1. hasáb, 23–24. sor: ... Kisfaludot is széke ly ek lakták.

Az 1694-i tisztségi jelentés szerint Kisfaludot csak öt gazda lakta, kik Macskási Boldizsár és Boér Simon jobbágyai voltak. A szolgaság apasztá el tehát e falu székely lakos ságát, és ez szaporítá fel ismét az újabb időben a Mező ségről ide telepített oláh jobbágyok által. Innen magyarázható ki, hogy miért lakja ma Kisfaludot több oláh, mint székely. Vétke ez a hazafias érzelem nélküli földesuraknak, kik a nemzetiségi érdekeket az önhaszonlesésnek nemcsak itt, hanem Marosszéken mindenütt feláldozták.

A Hosszúfaluknak ... (Négy és fél sornyi kimarad, folytatás a 30. sorban.)

188. oldal, 1. hasáb, alulról a 5–4. sor: ...

Ugyanennyivel van bejegyezve Maros szent anna is. Sőt, még az 1694-i tisztségi jelentés is két külön faluként tünteti fel, Szentannát – úgymond – és Bene-falvát Petkij Dávid uram bírja. A kettőben van tíz ember.

Azok ma teljesen egy községgé alakultak, s az akkori tíz ember ötszázötvenre szaporodott. A két község régen külön állván, szerény történelmük is különválik.

Szentannán régen a Zenthannai család volt a földbirtokos, ebből kitűnt Zenthannai Pál, ki 1409-ben mint főkirálybíró elnököl Marosszéknek Zekel Wásárhelyt ez évben tartott közgyűlésén.⁴⁴¹Ezen ős család azonban kihalt, s nyo má ban mások jelennek meg, amint kitűnik Hunyadi

Marosszentanna (188–189. oldal)

Udvarfalva (189–190. oldal)

Jánosnak 1451-ben a szászsebesi országgyűlésen hozott ítéletéből, mely szerint medgyesfalvi Alárdi Jakab, kisfaludi Gerew István leányai és Ponya Mihály örökösei közti osztá-lyperben azon végítéletet hozza, hogy Gerew Margit és Márta kapják Zenth Annát, a székesi (Zekesfalwa) és udvarfalvi (Oduarfalwa) jószágrészeket.⁴⁴² Később Szentanna Barcsai-kézre került; 1650. február 5-én Rákóczi György az udvarhe-lyi várból a Barcsai Ákos által bírt marosszéki szentannai jószágot nejének, Báthori Zsófiának adományozta,⁴⁴³ mely nemsokára a Petkiek kezére jutott.

Benefalva régi birtokosai a szentgyörgyi Thothok voltak, kik az eredetileg szabad székelyeket erőszakosan tették jobbá-gyaikká. Emiatt Thoth Miklós a székely nemzeti gyűlés eli be idéztetett, de mivel nem jelent meg, sőt a vajda szolgá latába állt, a nemzetgyűlés száműzte, javait elkobozta, s dacá ra hogy Ulászló 1508ban elrendelte, hogy a benefalviak vissza -adattassanak Thoth Miklósnak, Lázár András, székelyek kapitánya a székely gyűlés megbízásából a benefalviakat sza -bad székelyeknek nyilvánította. Az ügy – miként Vásár hely leírásánál előadtuk – 1519ben Zápolya János vajda és ország -bí ró rendeletére a vajdai szék ítélete alá vonatott, amely Bar-labássi Lénárd alvajda elnöklete alatt, Marosszék tizenkét ülnöké nek hozott határozata folytán a benefalviakra – kik régi sza bad voltukat kellőleg bizonyítani nem tudták – hátrá nyosan ütött ki, mert azok Thoth Jánosnak (Miklós fiának) visszaítél-tettek.⁴⁴⁴ 1597-ben a Polyák-féle szentannai jószágot Bátho ri Zsigmond titoknokának, Balássy Jánosnak adományozza.⁴⁴⁶

Fentebb Marosvásárhely leírásánál látók ... (Öt sornyi kimarad, folytatás a 2. hasáb 3. sorában.)

189. oldal, 2. hasáb, 6. sor: ... a pápai dézs-mák 1332. és 1334. évi rovatában. 1451-ben O d u a r f a l v a néven említtetik Hunyadi meiért, melyeket több alkalmakkal, de különösen Nagyvárad

ostrománál tanúsított, midőn első volt, ki annak falait ezer veszély közt megmászta, s Miksa császár katonáit vissza-vetette.⁴⁴⁰ Ez időben Kisfaludot székelyek lakták, sőt, egy későbbi ...

188. oldal, 1. hasáb, 23–24. sor: ... Kisfaludot is széke ly ek lakták.

Az 1694-i tisztségi jelentés szerint Kisfaludot csak öt gazda lakta, kik Macskási Boldizsár és Boér Simon jobbágyai voltak. A szolgaság apasztá el tehát e falu székely lakos ságát, és ez szaporítá fel ismét az újabb időben a Mező ségről ide telepített oláh jobbágyok által. Innen magyarázható ki, hogy miért lakja ma Kisfaludot több oláh, mint székely. Vétke ez a hazafias érzelem nélküli földesuraknak, kik a nemzetiségi érdekeket az önhaszonlesésnek nemcsak itt, hanem Marosszéken mindenütt feláldozták.

A Hosszúfaluknak ... (Négy és fél sornyi kimarad, folytatás a 30. sorban.)

188. oldal, 1. hasáb, alulról a 5–4. sor: ...

Ugyanennyivel van bejegyezve Maros szent anna is. Sőt, még az 1694-i tisztségi jelentés is két külön faluként tünteti fel, Szentannát – úgymond – és Bene-falvát Petkij Dávid uram bírja. A kettőben van tíz ember.

Azok ma teljesen egy községgé alakultak, s az akkori tíz ember ötszázötvenre szaporodott. A két község régen külön állván, szerény történelmük is különválik.

Szentannán régen a Zenthannai család volt a földbirtokos, ebből kitűnt Zenthannai Pál, ki 1409-ben mint főkirálybíró elnököl Marosszéknek Zekel Wásárhelyt ez évben tartott közgyűlésén.⁴⁴¹Ezen ős család azonban kihalt, s nyo má ban mások jelennek meg, amint kitűnik Hunyadi

Marosszentanna (188–189. oldal)

Udvarfalva (189–190. oldal)

végre is hajtatott.⁴⁴⁹ Nemsokára erdőszentgyörgyi Megyjes Balázs birtokába találjuk Pijnárt, ki a törökökkel és Baszaráb vajdával való cimboraságáért hűtlenségi bűnbe esvén, Mátyás király 1481-ben annak koro nára szállt számos birtokait eladományozza, azok közt a pijnari, egerszegi, szentmiklósi és sok más jószágait Báthori István erdélyi vajdának adományoz-za.⁴⁵⁰ Báthori azonban Pijnartot Gyalakutij Balázs és Jánosnak adományozza.⁴⁵¹ 1493-ban Ulászló visszaadja Megyjes Bálint-nak.⁴⁵² 1592-ben Kova csóczy Farkas nyeri el. Később Thoth Mihály főlovászmester bírja, ennek defectusával Bethlen Gábor 1624. március 6-án Kassáról Toldalagi Mihálynak, Marosszék főkirálybírójának adományozza Pinárdot (így!) az ahhoz tartozó Bala és Majossal;⁴⁵³utóbb a gróf Keresztes család birtokába ment át.

A V á r h e g y elnevezés újabb keletű, az a Galambod patak beömlésénél kiszögelő hegyfokon feküdt vártól szár-mazhatik; de ez csak magyar neve, mert az oláhok ma is csak a Pinárd nevet használják, sőt, a reformátusok ... (Hét sor és a hozzátartozó 2) jegyzet kimarad, illetve átírva, folytatás a 14.

sorban.) János egy ítéletében, mint kisfaludi (Kwsfalud) Gerew Margit

és Mártát illető birtok.⁴⁴⁶Az 1567-i regestrumban öt kapuval van bejegyezve, 1569-ben János Zsigmond Gyulafehérvárról, május 26-án losonci Bánffy Pál és utódainak adományozza marosszéki Wdvarfalwát, kivéve az ott lakó főnépek és lova-sokat, kik ország törvényei szerint nemesek, és a gyalogokat, kik országunk védelmére rendelvék, s mint ilyenek szabadok, stb. Megrendeli Telegdi Mihály Zekel támatt (így!) vára paranc-snokának, hogy Wdvarfalvát Bánffy birtokába adja.⁴⁴⁷ Udvar-falva és a szomszédos Galambod a Bánffyak kezéről szövérdi Gáspár János kezére ment, ennek magvaszakadtával Bethlen Gábor 1628-ban, március 18-án Fogarasból Borsos Tamás és Toldalagi Mihály volt portai követeknek közösen adományoz-za úgy, hogy egyik vagy másik magvasadományoz-zakadtával a másik örökölje.⁴⁴⁸ Kitűnik ebből, hogy akkor Udvarfalva tekintélyes székely primorok, lovasok, gyalogok, s emellett jobbágyok (Bánffynak adott rész) által lakott tekintélyes falu volt; de a hazánkat századokon át dúlt török, s főként német hadak annyira elpusztíták, hogy Maros szék tisztségének 1694-i jelen-tése szerint Udvarfalva kicsin, nyomorult falu, nyolc-kilenc ember lakja. Ezek száma ma már hat százra szaporodott; azon-ban az ezen okmányazon-ban szereplő ... (Két sor kimarad, folytatás a 9. sorban.)

190. oldal, 2. hasáb, 6. sor: ... temploma állott volna.

Várhegyet régen Pinárdnak hívták, amint ezt számos régi okmány bizonyítja. Így Mátyás király 1471-ben, június 2-án Kolozsvárról rendeletet ad ki, melyben a kolozs-monostori konventnek meghagyja, hogy Rhédei János erdélyi alvajdát Torda megyei Pijnárba (így!) beiktassa, mint olyan jószágba, amely őt törvényesen illeti, de amelyet Ewsij Jakabffy (így!) bitorol; a beiktatás Gyalakutij György ellentmondásával

Várhegy (190–191. oldal)

végre is hajtatott.⁴⁴⁹ Nemsokára erdőszentgyörgyi Megyjes Balázs birtokába találjuk Pijnárt, ki a törökökkel és Baszaráb vajdával való cimboraságáért hűtlenségi bűnbe esvén, Mátyás király 1481-ben annak koro nára szállt számos birtokait eladományozza, azok közt a pijnari, egerszegi, szentmiklósi és sok más jószágait Báthori István erdélyi vajdának adományoz-za.⁴⁵⁰ Báthori azonban Pijnartot Gyalakutij Balázs és Jánosnak adományozza.⁴⁵¹ 1493-ban Ulászló visszaadja Megyjes Bálint-nak.⁴⁵² 1592-ben Kova csóczy Farkas nyeri el. Később Thoth Mihály főlovászmester bírja, ennek defectusával Bethlen Gábor 1624. március 6-án Kassáról Toldalagi Mihálynak, Marosszék főkirálybírójának adományozza Pinárdot (így!) az ahhoz tartozó Bala és Majossal;⁴⁵³utóbb a gróf Keresztes család birtokába ment át.

A V á r h e g y elnevezés újabb keletű, az a Galambod patak beömlésénél kiszögelő hegyfokon feküdt vártól szár-mazhatik; de ez csak magyar neve, mert az oláhok ma is csak a Pinárd nevet használják, sőt, a reformátusok ... (Hét sor és a hozzátartozó 2) jegyzet kimarad, illetve átírva, folytatás a 14.

sorban.) János egy ítéletében, mint kisfaludi (Kwsfalud) Gerew Margit

és Mártát illető birtok.⁴⁴⁶Az 1567-i regestrumban öt kapuval van bejegyezve, 1569-ben János Zsigmond Gyulafehérvárról, május 26-án losonci Bánffy Pál és utódainak adományozza marosszéki Wdvarfalwát, kivéve az ott lakó főnépek és lova-sokat, kik ország törvényei szerint nemesek, és a gyalogokat, kik országunk védelmére rendelvék, s mint ilyenek szabadok, stb. Megrendeli Telegdi Mihály Zekel támatt (így!) vára paranc-snokának, hogy Wdvarfalvát Bánffy birtokába adja.⁴⁴⁷ Udvar-falva és a szomszédos Galambod a Bánffyak kezéről szövérdi Gáspár János kezére ment, ennek magvaszakadtával Bethlen Gábor 1628-ban, március 18-án Fogarasból Borsos Tamás és Toldalagi Mihály volt portai követeknek közösen adományoz-za úgy, hogy egyik vagy másik magvasadományoz-zakadtával a másik örökölje.⁴⁴⁸ Kitűnik ebből, hogy akkor Udvarfalva tekintélyes székely primorok, lovasok, gyalogok, s emellett jobbágyok (Bánffynak adott rész) által lakott tekintélyes falu volt; de a hazánkat századokon át dúlt török, s főként német hadak annyira elpusztíták, hogy Maros szék tisztségének 1694-i jelen-tése szerint Udvarfalva kicsin, nyomorult falu, nyolc-kilenc ember lakja. Ezek száma ma már hat százra szaporodott; azon-ban az ezen okmányazon-ban szereplő ... (Két sor kimarad, folytatás a 9. sorban.)

190. oldal, 2. hasáb, 6. sor: ... temploma állott volna.

Várhegyet régen Pinárdnak hívták, amint ezt számos régi okmány bizonyítja. Így Mátyás király 1471-ben, június 2-án Kolozsvárról rendeletet ad ki, melyben a kolozs-monostori konventnek meghagyja, hogy Rhédei János erdélyi alvajdát Torda megyei Pijnárba (így!) beiktassa, mint olyan jószágba, amely őt törvényesen illeti, de amelyet Ewsij Jakabffy (így!) bitorol; a beiktatás Gyalakutij György ellentmondásával

Várhegy (190–191. oldal)

hassa.⁴⁵⁶ És bírt szövérdi Gáspár János, kinek magvasza-kadtával Bethlen Gábor 1628-ban galambodi s más jószágait Borsos Tamásnak és Toldalagi Mihálynak közösen, közös örökösödéssel adományozta.⁴⁵⁷

A reformátusok és görög egyesültek templomai ...

194. oldal, 1. hasáb, alulról a 4–3. sor: ...

székelyek laktak, éspedig szabad székelyek, hon-nan neve is ered, de a szabad székelyek mel-lett voltak Szabadon eladományozható jószágrészek is; így például Báthori Zsigmond 1583-ban, június 23-án Mindszen-ti Ferencnek, Horváth Annának és Jánossy Benedeknek adományoz egy szabadi curiát és ahhoz tartozó birtokot, melyet Jánossij János Lázár Jánosné jobbágyának megölése miatt nótán vesztett.⁴⁵⁸Birtokosok voltak Szabadon a Mind-szentiek már ezt előzőleg is, amint kitetszik Báthori Zsig-mond 1582-i rendeletéből, mely szerint szabadi Kornasd Katalin tutorául Mindszenti Benedeket rendeli, s ugyanez évben kelt másik adományleveléből, mely szerint egy koráb-ban Szakolczay János által bírt szabadi primipilláris curiát adományoz Mindszenti Benedek hívének.⁴⁵⁹Mind e birtokok később Marosvásárhely város tulajdonába mentek át, alkal -masint megvásárlás útján, mert a 17. század elején egész Szabadot e város bírta, amint kitetszik egy 1609-ben kelt cserelevélből ... (Két és fél sornyi kimarad, folytatás a 2. hasáb első sorában.)

194. oldal, 2. hasáb, 6–7. sor: ... 460 forintot kész pénzben.

Az 1694-i tisztségi jelentésben ez áll: Szabad oláh falu, Kemény János bírja. A hagyomány a székelyek inneni kipusz-tulását ... (Hat sornyi, illetve a hozzátartozó 3) jegyzet kimarad, folytatás a 14. sorban.)

In document Az olvasóhoz (Pldal 177-187)