A vizsgálatban alkalmazott kérdőívcsomag

A megfogalmazott hipotézisek igazolására és az azokban feltételezett összefüggések feltárására készített mérőeszköz online kérdőívcsomagot jelent, ami az általunk (pilot vizsgálatban már bemutatott) adaptált kérdőív mellett további hazai és nemzetközi szinten is megbízható és érvényes kérdőívekből tevődött össze. Az online kérdőívcsomag az iskolai jóllétet és az osztályközösséget vizsgálták, ezen felül a tanulók élettel való elégedettségére, szubjektív jóllétére, a társas támogatás mértékére és a tesztszorongás vizsgálatára vonatkozó kérdőívek kerültek felvételre. (Az online adatfelvételben alkalmazott kérdőívcsomag az 5. mellékletben található). Az alábbiakban a mérőeszközben szereplő kérdőívek jellemzése következik.

Élettel való elégedettség skála (Satisfaction with Life Scale, SWLS) magyar változata (SWLS-H):

Az élettel való elégedettség skála hazai és nemzetközi szinten a szubjektív jólléttel kapcsolatos vizsgálatok egyik leggyakrabban alkalmazott mérőeszköze. Az eredeti kérdőív kidolgozása Diener és munkatársainak nevéhez fűződik (Diener et al., 1985), amelyet azóta számos nyelvre, köztük magyarra is lefordítottak. A kérdőív megbízhatóságát és érvényességét nagymintás vizsgálatokkal, eltérő életkori mintákon többszörösen igazolták (Martos et al., 2014; Ittzés et al., 2014). Az öttételes kérdőív (5. melléklet) pozitív irányú állításokat tartalmaz, a válaszadók Likert-skálán jelölik az állításokkal való elégedettségük mértékét. A kérdőív eredeti változata hétfokú Likert-skálát tartalmaz, korábbi eredményeink szerint azonban (Nagy et al, 2019) a magyar nyelvben az ötfokozatú skála is megbízhatóan tükrözi a változók rangskálán való elhelyezkedését. Az ötfokozatú skála alkalmazását indokolta továbbá az is, hogy az összes többi kérdőívrész is ilyen skálán kérte a válaszok elhelyezését, ennek köszönhetően vizsgáltunkban ötfokú skálát alkalmaztunk (1: egyáltalán nem értek egyet, 5: teljes mértékben egyetértek).

WHO Jóllét Skála (WBI-5):

A WHO Jóllét Skálát az egészség és az életminőség összefüggéseinek felnőttek körében való feltárása céljából dolgozták ki. Az eredetileg 22 tételes kérdőív az egyén általános közérzetét vizsgálja, a széleskörű felhasználásnak és az átdolgozásoknak köszönhetően azonban gyorsan elterjedt a tíz- és öttételes változata is (Topp et al., 2015). A legrövidebb, öttételes skála szerkezetének stabilitását számos nemzetközi kutatásban igazolták, ennek köszönhetően napjainkban ez a változat jelenti a szubjektív jóllét mérésének egyik leggyakrabban alkalmazott mérőeszközét (Dinyáné & Pusztai, 2016; Szabó, 2016; Topp et al., 2015). A számos országban és széles életkori mintákon alkalmazott öttételes skála magyar adaptációja a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés keretében valósult meg (Susánszky et al., 2006). A hazai eredmények szerint a skála a felnőtt lakosság körében is megbízhatónak és érvényesnek bizonyult. A hazai elterjedése után a skála az általános iskolás tanulók körében is megfelelően működött, a rövidsége pedig ebben az életkorban a használatának egyik legfontosabb előnyét is jelenti (Szabó, 2016). A széleskörű falhasználásnak köszönhetően azonban a hazai és a nemzetközi szakirodalomban a skála pontos megnevezése nem egységes, egyszerre több elnevezés is használatban van, pl. WHO Well-Being Scale, Well-Being Index, Well-Being Questionnaire, WHO-Five Well-Being Index (Topp et al., 2015). A fordításoknak köszönhetően pedig az elnevezések itthon is többfélék, esetenként egy tanulmányon belül sem egyformák, pl. WHO Jól-lét Kérdőív, Jól-lét Skála, Jól-lét Index, Jóllét Index (Susánszky et al., 2006; Szabó, 2016). Jelen dolgozatban a WHO Jóllét Skála elnevezést használjuk (írásmód szempontjából a korábbi, egybeírt formát alkalmazzuk) és egységesen (a tanulói és a tanári vizsgálatban is) a szubjektív jóllét mérésének eszközeként alkalmazzuk.

Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőív (Multidimensional Scale of Perceived Social Support, MSPSS):

A kérdőívet a társas támogatás szubjektív mérésére fejlesztették ki. Az eredeti kérdőív 12, a hazai adaptáció (Papp-Zipernovszky et al., 2017) 10 tételt tartalmaz, amelyek három, a Család (4 item), a Barátok (3 item) és a Jelentős mások (3 item) elnevezésű alskálákba különülnek el.

A Jelentős mások alskálája bárkinek a támogatását jelölheti, akivel az egyén kapcsolatban van, ezért vizsgálatunkban ezen állítások a tanulók tanáraira vonatkoztak. Az eredeti kérdőív hétfokú Likert-skálás állításokat tartalmaz, de a különböző mérésekben eltérő skálázással találkozunk. Saját vizsgálatomban ötfokú Likert-skálát alkalmaztunk az állításokkal való egyetértés kifejezésére (1: egyáltalán nem igaz, 5: teljes mértékben igaz).

PISA Tesztszorongás Skála (Borgonovi & Pál, 2016):

A tanulók iskolai feladathelyzetekben való szorongásának mérésére a 2015-ös PISA mérés tanulói kérdőívének tesztszorongásra vonatkozó, öttételes alskáláját alkalmaztuk (Borgonovi &

Pál, 2016). A résztvevők ötfokú Likert-skálán fejezték ki az állításokkal való egyetértésüket (1: egyáltalán nem értek egyet, 5: teljes mértékben egyetértek). Az állításokkal való egyetértés mértéke egyúttal a szorongás erejét is kifejezi, minél nagyobb értéket választ a résztvevő, annál magasabb fokú szorongás jellemzi.

Iskolai Jóllét Kérdőív (Hascher, 2004):

Az online mérés alkalmával az iskolai jóllét mérésére az általunk adaptált Iskolai Jóllét Kérdőívet (Hascher, 2004) használtuk. A kérdőív magyar nyelvű változatát a pilot vizsgálatot elemző fejezet (6.1.2. alfejezet) részletesen ismertette, ezért ebben a fejezetben a kérdőív szerkezetének ismételt bemutatásától eltekintünk.

Osztályklíma kérdőív (Eder & Mayer, 2000):

Az osztályklíma, és ezen belül az osztályközösség és az osztályon belüli társas kapcsolatok feltárására a német eredetű Iskola- és osztályklíma kérdőívet alkalmaztuk.

A vizsgálatba bevont valamennyi kérdőív zárt végű kérdéseket tartalmazott. A kérdőívcsomag végén azonban a vélemények alaposabb, árnyaltabb megismerése céljából nyílt végű kérdések formájában a tanulókat arra kértük, hogy néhány mondatban írják le, miért szeretnek, illetve miért nem szeretnek iskolába járni. A nyílt kérdésekre kapott válaszokat kategóriákba sorolást követően elemeztük.

Az eredményeket háttérváltozók mentén is elemeztük. A háttérváltozók közé a nem, születési év, iskolatípus, évfolyam, lakóhely típusa, szülők iskolai végzettsége, szülőkkel való együttélés, az elérni kívánt legmagasabb iskolai végzettség és a saját iskolai teljesítmény megítélése tartoztak. Az online kérdőívcsomag felépítését a 15. táblázat mutatja be.

15. táblázat. Az online kérdőívcsomag felépítése

Kérdőív elnevezése Faktorok Tételszám

Élettel való elégedettség skála

(Martos et al., 2014) egyfaktoros skála 5

WHO Jóllét Skála (WBI-5)

(Susánszky et al., 2006) egyfaktoros skála 5

Iskolai Jóllét Kérdőív

(Borgonovi & Pál, 2016) egytételes skála 5

Multidimenzionális Társas Támogatás