A hazai fejlesztőprogramok jellemzői és néhány program bemutatása

Hazánkban az elmúlt évtizedekben a tanulók fejlesztése, a nevelés-oktatás folyamata a digitális forradalommal egyidőben jelentős változásokon ment keresztül, amelyek az iskolához való viszony megítélésére is hatással vannak.

A tanulók fejlesztését célzó programok jelentős része az érzelmi és szociális készségek, valamint a viselkedés alakulásának fejlesztését célozzák. A programok eredményeként a tanulók hatékonyan vesznek részt az iskolai közösség életében és társas interakciókban, sikeresen oldanak meg társas problémákat, támogató társas kapcsolatokra tesznek szert, miközben javul az önismeretük, énhatékonyságuk, érzelmi intelligenciájuk, ezek által pedig az iskolai és a tanulási teljesítményük (pl. Ferenczi, 2017; Kasik et al., 2019; Konta & Zsolnai, 2002; Sütőné, 2015; Szabó & Fügedi, 2015; Zsolnai, 2017; Zsolnai, Rácz, & Rácz, 2015). Ezen programok részletes bemutatása már több hazai összefoglaló tanulmányban (pl. Fűz &

Hegedűs, 2020; Hegedűs, 2016, 2019; Kasik, 2007) megjelent, ezért ezek részletesebb bemutatására jelen dolgozatban nem kerül sor. Mivel azonban az iskolai jóllét kialakulásában alapvető jelentősége van az észlelt társas kapcsolatok minőségének és megítélésének, az iskolai énhatékonyság érzésének és az önismeretnek (Hascher, 2004a), ezért az ezek fejlesztését célzó programok közvetve az iskolai jóllét alakulását is pozitívan befolyásolják.

Az iskolai jóllét fontos részét képezik a pedagógusok által választott nevelési-oktatási módszerek és az a tanórai légkör, amiben a módszer megvalósul. A klasszikus tanulásszervezési eljárások (pl. előadás, magyarázat, szemléltetés) mellett mára egyre több tanulóközpontú, interaktív és tanulói együttműködésen alapuló módszer áll a pedagógusok rendelkezésre (pl.

projektmódszer, kutatásalapú tanulás, csoportmunka). Ezek előnye, hogy az együttműködés és az önálló gondolkodás támogatásával elősegítik a tanulói kíváncsiság és érdeklődés felkeltését, fenntartását, valamint az iskolai és a tanulási motiváció kialakulását, ami koncentráltabb, fegyelmezett tanórai munkához, kellemes tanórai légkörhöz vezet (Korom & Z. Orosz, 2020).

Mindezek mellett a digitális forradalom nagy hatást gyakorol az iskolában folyó tanulásra és oktatásra is, az iskolai fejlesztő és értékelő munkára, ami egyszerre állít új kihívásokat a már gyakorló pedagógusok és a tanárképzés elé is. A technológiai fejlődésnek köszönhetően napjainkban a digitális médiumok használata már óvodás és kisiskolás korban sem okoz problémát, a legújabb előremutatások szerint (pl. Molnár, Turcsányi-Szabó, & Kárpáti, 2020) pedig a jövőben a közép- és felsőfokú oktatásban egyre nagyobb szerepet kaphat a közvetlen tanári együttműködés nélküli tanulás is. A technológiai eszközök és módszerek megfelelő oktatási integrációja olyan lehetőséget ad a pedagógusok kezébe, amelyekkel megvalósítható a személyre szabott, változatos pedagógiai és motivációs eszközöket alkalmazó iskola. A létrehozott fejlesztő és értékelő programok által a tanulók fejlesztése az online térben, multimédiás tanulási környezetben valósulhat meg. A technológiák alkalmazása abban az esetben lehet sikeres, ha azokat a pedagógusok hatékonyan, az oktatás során felmerülő problémák megoldására tudják felhasználni, továbbá képesek az újonnan megjelenő technológiák megértésére, kezelésére és a tanítási-tanulási folyamatba való integrálásukra (Molnár & Csapó, 2019; Molnár, Turcsányi-Szabó, & Kárpáti, 2019).

Hazánkban, elnevezésében az iskolai jóllét fejlesztésével foglakozó program nem ismert, azonban több olyan projekt és program működik, amelyek célja a tanulók mentális (/lelki) egészségének, boldogságának és/vagy szubjektív jóllétének elősegítése, fejlesztése.

A Jobb Veled a Világ Alapítvány az ELTE Pozitív Pszichológia Kutatócsoport szakmai támogatásával hozta létre a Pozitív Pedagógia és Nevelés Programot, melynek keretében a tanulók és pedagógusok mellett intézményvezetők és szülők számára biztosítanak programokat és továbbképzési lehetőségeket a pozitív pszichológia szellemében. A programnak mára szerves része a Boldogságóra program, ami a tanulói jóllétet (elsődleges fogalomhasználatában boldogságot) tíz téma tanórai feldolgozása során a tanulók érzelmi és szociális fejlesztésével valósítja meg. A program tíz téma (hála, optimizmus, társas kapcsolatok, jó cselekedetek, elköteleződés, megküzdési stratégiák, apró örömök, megbocsátás, testmozgás, fenntartható boldogság) feldolgozása során valósul meg, az összesen tíz hónapos tematikát Lyubomirsky (2008) alapján dolgozták ki. A program elemei tantárgytól függetlenül beépíthetők a tananyagba, a megvalósítás során a pedagógusok a gyermekek boldogságra való képességének fejlesztéséhez módszertani segédanyagokat (könyvek, munkafüzetek) is kapnak (Fűz &

Hegedűs, 2020; Szarka, 2020; Boldogságóra program, 2021).

A Boldogságórák megvalósítására az óvodák és iskolák a Boldogságóra Program keretében pályázhatnak. A pályázat benyújtása és a programban való részvétel ingyenes, a megvalósítása egy tanévet ölel fel, melynek végén (a sikeres pályázati feltételek esetén) a Boldog Óvoda vagy Boldog Iskola címet vehetik át az intézmények. A boldogságórákat a program keretén belül szervezett akkreditált továbbképzésen részt vett pedagógus tarthatja meg, aki a tanév végén a tantestület előtt is beszámol az elért eredményekről. A programban résztvevő iskolák vállalják a program hatékonyságát mérő kutatásokban való részvételt is. A program honlapján erősen hangsúlyozzák a program empirikus eredményekkel igazolt hatékonyságát, ennek ellenére a szakirodalom áttekintése alapján egyelőre kevés olyan empirikus munka áll rendelkezésre, ami a Boldogságórák hatékonyságáról számolna be. A honlap szerint a program nagy hatékonysággal működik, immáron több mint 1500 intézmény és 7000 pedagógus csatlakozott programhoz, ami mára 100000-nél is több boldogabb gyermeket feltételez országszerte. Mindez talán az ingyenes részvételi lehetőség mellett annak is köszönhető, hogy ismert közéleti személyiségek és tudományos szakemberek egyaránt részt vesznek a program széleskörű terjesztésében (Boldogságóra program, 2021).

A programot az elmúlt években több kritika is érte. Gyarmathy (2018a, 2018b, 2018c, 2019a, 2019b) elismerte, hogy a boldogságórák sok lehetőséget adnak a pedagógusok és a tanulók kezébe, ennek ellenére aggodalmát fejezte ki a valódi célja és hatékonysága tekintetében. A boldogságórák hátrányai közé sorolja, hogy a jelenleg is erősen tananyag-központú tanítási folyamatot újabb tanórával terheli meg a program a gyerekek számára, ami a rá való felkészülés miatt a tanároktól is plusz időráfordítást igényel. Mindezek mellett hamis illúziót kelt a boldogság taníthatóságával kapcsolatban, állítása szerint a boldogságot nem tanórákon kellene tanítani, hanem egy újfajta szemlélet kialakításával a tanítás területébe kellene bevezetni (Gyarmathy, 2018c). Hangsúlyozza, hogy a boldogtalanság mögött nagyon sokféle ok húzódhat meg, amelyek jelentős részére egy iskolai tanóra nem tud hatással lenni.

Átmenetileg elérheti, hogy a tanuló boldognak érezze magát (legalább a tanóra keretében), de a boldogtalanság okát nem szünteti meg (Gyarmathy, 2018a). Ezen kritikákkal közel egyidőben Berkecz (2018) a boldogságórák spirituális hátterét (keresztény szemmel) vizsgálta, arra kereste (és a várta) a választ, hogy a spiritualitás hogyan jelenik meg a boldogságórák anyagában. Megállapítása szerint a program elsődleges forrását az ezotéria jelenti, ami a New Age hiedelmek közé tartozik, ezért rejtett veszélyeket tartogat a megfelelő ember- és istenkép kialakításával kapcsolatban (Berkecz, 2018). A New Age hiedelmek (pl. jóslás, ezotéria) serdülőkorú tanulók körében végzett egyéb kutatási eredmények rávilágítanak, hogy az ezekben való hit hátrányosan befolyásolja az egyén viselkedését, növelik a kockázati viselkedések előfordulásának és gyakoriságának veszélyét is (Pikó, Kovács, & Kriston, 2012).

A kapott kritikákra egységesen a Boldogságóra csapata (2018) és fővédnöke (Bagdy, 2018) is reagált, a programot később, a korábbi dilemmák és kérdések mentén egy átfogó tanulmány keretében is bemutatták (Szarka, 2020). A program működését és eredményességét iskolákban tanító pedagógusok is megerősítették (pl. Dibuz-Pávics, 2019; Fábiánné Morvai, 2021).

A Boldogságóra program mellett szintén a Pozitív Pedagógia és Nevelés Program szakértői dolgozták ki az Erősségközpontú Oktatási Programot (EKOP, 2021), amelyet a weboldalukon (https://ekop.hu) Magyarország első, tudományosan megalapozott karaktererősség-fejlesztő, óvodásoknak és iskolásoknak meghirdetett programjaként hirdetnek.

A leírások alapján a program a boldog élethez szükséges pszichés alapokat tárja fel, hozzájárul

a résztvevő gyermekek személyiségfejlődéséhez és eszközöket ad a jóllét megteremtéséhez, illetve a kihívások leküzdéséhez. A leírásokban a központi fogalomként a boldogság helyett a jóllét jelenik meg, ami segíti a tanulást és a gondolkodást, növeli a boldogságszintet és véd a depresszió ellen. A program a Peterson és Seligman (2004) által feltárt karaktererősségek felismerésére és fejlesztésére koncentrál játékos formában, különböző fejlesztő gyakorlatok segítségével. Gyakorlatai több területet, köztük a karaktererősség-alapú nyelvezetet és gondolkodásmódot, az erősségek alkalmazását, illetve mások és a csoport erősségeinek azonosítását és fejlesztését érintik. Elemeit a pedagógusok tantárgyspecifikusan be tudják építeni a pedagógiai programjukba, a kapott óravázlatokat szabadon alakíthatják. A program egy egyéves kísérleti fázis után a várható eredmények közé sorolja az osztályközösség javulását, az érzelem- és viselkedésszabályozás területén bekövetkező pozitív változásokat, a tanulmányi eredményeken túl a tanítás eredményességének javulását, valamint az agresszió és a szorongás mértékének csökkenését. A rendelkezésre álló információk alapján a program hatását kutatási eredmények és empirikus visszajelzések egyaránt igazolják, azonban erre konkrét példa, vagyis nyilvános eredményeket bemutató vizsgálati anyag egyelőre még nem ismert. A program egy tanévet ölel fel, a részvétel azonban a Boldogságórákkal ellentétben díjfizetéshez kötött (EKOP, 2021).

A pozitív oktatás elemeire épülő alternatív oktatási-nevelési formát képvisel a veszprémi Kék Madár Alapítvány támogatásával működő Kék Madár program a Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskolában (Fűz & Hegedűs, 2020; Jegesné, 2013). A személyközpontú pedagógiai felfogást középpontba helyező program négy évfolyamos iskolamodellként saját pedagógiai program (Kék Madár Személyközpontú Pedagógiai Program) és helyi tanterv alapján az alsó tagozat egy-egy osztályában működik. A program alapfelfogása szerint a gyermek fejlődése a szülő (család), a pedagógus és a gyermek közös alkotása, ezért valamennyi szereplő aktív részese az iskolai hétköznapok alakításának. A tanítás-tanulás folyamata során a tanítás időbeosztása a feldolgozandó tananyag és a tanulók aktuális állapotának figyelembe vételével történik, a heti munkaterveket a pedagógusok a tanulókkal együtt a hét elején határozzák meg, majd a hét utolsó napján közösen értékelik, véleményezik. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók egyéni megismerése és a biztonságot nyújtó osztálytermi légkör megteremtésére. Az alkalmazott tanulásszervezési módszerek között kiemelt szerepet kap a projektmódszer, amely változatos munkaformákra és tanulási helyzetekre nyújt lehetőséget. A tantárgyi rendszer és a tananyag összeállítása során tantárgy- és tananyagblokkokat hoztak létre, amelyekkel a tanulók optimális fejlődésének biztosítását igyekeznek elősegíteni. A pedagógiai programban meghatározott célok szerint a tanulók természetes kíváncsiságának és érdeklődésének ébren tartása során fejlesztik a problémafelismerő- és megoldó képességeiket, olyan testileg és lelkileg egészséges, teherbíró személyiséget kívánnak nevelni, akik képesek a hétköznapi élet problémáit, nehézségeit felismerni, azokra megoldást keresni és azok szerint cselekedni. Az értékelési folyamat a tanulók és az osztály mellett kiterjed a tantárgy- és tananyagcsoportok, valamint a pedagógiai folyamat és a program célrendszerének értékelésére is, amely érdekében változatos módszerekkel (pl. interjú, kérdőívek, fogalmazásvizsgálat, szociometria) rendszeres folyamatkövető vizsgálatokat végeznek (Jegesné, 2013).

Az intézmény elsődleges feladatának tartja, hogy az intézményes keretek adta lehetőségekkel személyiségükben gazdag, testileg és lelkileg egészséges, boldog gyermekeket

neveljenek. Ezen törekvésüket bizonyítja, hogy az iskola a 2015/16-os tanévben az országban először kapta meg a Boldog Iskola címet, a 2018/19-es tanévtől kezdve minden évben elnyerte az Örökös Boldog Iskola címet is (Veszprémi Báthory István Sportiskolai Általános Iskola, 2021).

A Pozitív pszichológia a tanteremben című projekt Fredrickson „bővíts-építs” elmélete (2004) mentén került kidolgozásra. Célja a karaktererősségek megismerése és tudatosítása, valamint a „bővíts-építs” tantermi légkör megteremtése által a tanulók személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése és a tanulás eredményességének fejlesztése. A program (olasz) nyelvórák keretében, gimnazista tanulók részvételével valósult meg. Az első eredmények alapján a program hatásosnak bizonyult, a tanulók sikeresen vettek részt tanulmányi versenyeken, emellett az érzelmi támogatás, a belső motiváció és a társas kapcsolatok terén is pozitív változás következett be a tanulók körében (Fodor, Kovács, & Somkövi, 2018).

4.3.4. A jóllét megjelenése a hazai törvényekben és az iskolai szabályozó