A pedagógusok jólléte és munkával való elégedettsége

A pedagógusok szubjektív jólléte, munkájával és élettel való elégedettsége hatással van a tanulók tanulmányi eredményire, tanulási motivációjára, és jelentősen hozzájárul a tanulók iskolához való viszonyához. Vagyis a tanárok és a tanulók iskolai jólléte között a szakirodalom szerint szoros kapcsolat van, kutatási eredményeinkkel ezt a feltételezést szerettük volna alátámasztani.

Vizsgáltunkban a tanárok jóllétét az élettel való elégedettség, illetve a pozitív és negatív érzelmek mentén, a szubjektív jóllét mérésével vizsgáltuk. Ezek felmérésére a tanári kérdőívben ugyanazokat a skálákat alkalmaztuk, mint a tanulók esetében, az Élettel való elégedettség (Martos et al., 2014) és a WHO Jóllét Skálákat (Susánszky et al., 2006). A kérdőívek megbízhatóságát és belső struktúráját megerősítő faktoranalízissel vizsgáltuk.

Eredményeink szerint az élettel való elégedettség (Cronbach-α=0,88) és a szubjektív jóllét (Cronbach-α=0,84) vizsgálatára alkalmazott egyfaktoros kérdőív is megfelelő megbízhatósági értékeket kapott, az illeszkedési mutatók pedig szintén megfelelnek a kritériumoknak (59.

táblázat).

59. táblázat. A WHO Jóllét Skála és az Élettel való elégedettség skála konfirmatív faktorelemzésének illeszkedési mutatói

² df p CFI TLI SRMR RMSEA

WHO Jóllét Skála 12,8 5 0,03 0,93 0,86 0,05 0,17

Élettel való elégedettség skála 2,12 5 0,83 1,00 1,04 0,02 0,00

A skálák átlagértékei alapján a tanárok többsége a szubjektív jóllétét jónak ítélte és az élettel való elégedettségre vonatkozó állításokkal is többségében egyetértettek. Nemek tekintetében minkét kérdőívben magasabb átlagpontszámot értek el a nők, mint a férfiak, az eredmény azonban egyik esetben sem szignifikáns (60. táblázat).

60. táblázat. Az élettel való elégedettség és a szubjektív jóllét megítélése nemek szerint Nem N Élettel való elégedettség skála WHO Jóllét Skála

Átlag Szórás Átlag Szórás

Férfi 11 3,31 1,26 3,13 0,92

Nő 41 3,65 0,72 3,45 0,72

Összesen 55 3,57 0,89 3,37 0,78

A WHO Jóllét Skála tételeinek átlaga a 61. táblázatban látható. A legmagasabb átlagpontszámot (3,84) azon állítás kapta, miszerint a tanárok napjai tele vannak számukra

érdekes dolgokkal. Ennél az állításnál a tanároknak több mint a fele (61,8%) a gyakran, vagy a nagyon gyakran választ jelölte meg. Tekintettel arra, hogy az iskolai hétköznapok igazán eseménydúsak, ezért ez az eredmény nem okozott meglepetést. A pedagógusok azzal értettek egyet legkevésbé vagy csak ritkán, hogy nyugodtak és ellazultak lennének. Ennél a tételnél jelölték a legtöbben (40%) a ritka válaszlehetőséget, és ez kapta a legalacsonyabb átlagpontszámot (2,69) is. Mindez a szakirodalom alapján a tanári munkával járó feladatok mennyiségének, illetve az ezekhez társuló mentális és érzelmi teherviselés következményeinek tulajdonítható (Szabó & Jagodics, 2016). Ezzel ellentétben az aktív, élénk érzések (3,71), illetve a vidámság és jókedv (3,40) a legtöbb tanárnál gyakoribb érzéseknek számítottak a vizsgálatot megelőző hetekben. Az aktivitás és élénkség esetében a nagyon gyakran válaszlehetőség is többször megjelent (29,1%), ezzel ellentétben a vidámság és a jókedv esetében ez a válaszlehetőség kapta a legkevesebb szavazatot (3,6%). Az ébredés utáni frissesség és éberség (3,20) a tanárokra sem gyakran (20%), inkább csak néha (38,2%) vagy ritkán (18,2%) jellemző.

(A későbbiekben látni fogjuk, hogy a frissesség és ezzel ellentétben a fáradtság és az álmosság a tanulók esetében az egyik leggyakrabban emlegetett hátrány, amit az iskolával kapcsolatban kiemelnek.)

61. táblázat. A WHO Jóllét Skála tételeinek átlaga és szórása a tanárok körében

Az elmúlt pár hét során érezte-e magát: Átlag Szórás

… vidámnak és jókedvűnek? 3,40 0,71

… nyugodtnak és ellazultnak? 2,69 1,09

… aktívnak és élénknek? 3,71 1,08

… ébredéskor frissnek és ébernek? 3,20 1,15

… olyannak, akinek a napjai tele voltak számára érdekes dolgokkal? 3,84 0,88 Az élettel való elégedettség tekintetében a legmagasabb átlagpontszámot (3,85) az elégedettségre vonatkozó állítás („Elégedett vagyok az életemmel.”) kapta, a tanárok ennél az állításnál jelölték a legtöbben (29%), hogy teljesen egyetértenek vele. A többiek csak inkább (38,2%) vagy néha (25,5%) értenek ezzel egyet. A legalacsonyabb átlagértéket (3,35 és 3,38) az újrakezdésre („Ha újra leélhetném az életem, szinte semmin nem változtatnék.”) és az életkörülményekre („Az életkörülményeim kitűnőek.”) vonatkozó állítás kapta. Az újrakezdés esetében a tanárok többsége teljes mértékben (20%) vagy inkább egyetért (29,1%) az állítással, további 20% inkább nem, és egy fő egyáltalán nem ért egyet. Az életkörülményre vonatkozó állításnál szintén minden válaszlehetőség előfordult. A tanárok többsége inkább (43,6%), vagy néha (30,1%) érzi úgy, hogy az állítás igaz rá, ennél kevesebben vannak, akik teljes mértékben (9,1%). A többiek az állítással inkább nem, vagy egyáltalán nem értenek egyet, egy fő pedig nem tudta megítélni a választ. Az ideális élet („Az életem a legtöbb esetben közel van az ideálishoz”) és az eddigiekkel elért elégedettség („Eddig minden fontosat megkaptam az életben, amit csak akartam.”) közel azonos átlagpontszámot kapott, a tanárok többsége (67,3%

és 63,6%) ezeknél az állításoknál a gyakran vagy nagyon gyakran válaszlehetőségeket jelölte meg. Az állítások átlageredményét a 62. táblázat tartalmazza.

62. táblázat. Az Élettel való Elégedettség Skála állításainak értékei a tanárok körében

Átlag Szórás

Az életem a legtöbb tekintetben közel van az ideálishoz. 3,64 0,97

Az életkörülményeim kitűnőek. 3,38 1,05

Elégedett vagyok az életemmel. 3,85 1,03

Eddig minden fontosat megkaptam az életben, amit csak akartam. 3,62 1,10 Ha újra leélhetném az életem, szinte semmin sem változtatnék. 3,35 1,27

Az iskolával és a tanítással kapcsolatos elégedettségét nyolc saját fejlesztésű állítással vizsgáltuk, melyeknél az egyetértés mértékét kérdeztük. Az állítások arra vonatkoztak, hogy szerintük a tanulók szívesen járnak-e az óráikra, kedvelik-e őt, mint tanárt és összességében szeretnek-e tanítani. Külön állítás vonatkozott a tanárok saját elképzeléseire arról, hogy megítélésük szerint olyan tanárrá váltak-e, amilyenné szerettek volna. Megfogalmaztunk néhány állítást az iskolai körülményekkel kapcsolatban is: összességében elégedettek-e a körülményeikkel, mennyire érzik stresszesnek a munkavégzést, illetve szeretnek-e bejárni dolgozni. Külön állítás vonatkozott a saját egészségi állapot megítélésére. Az eredmények tekintetében a tanárok többsége valamennyi állítással inkább vagy teljes mértékben egyetértett (63. táblázat).

63. táblázat. A tanárok elégedettségével kapcsolatos állítások átlagértékei

Átlag Szórás

Általában úgy érzem, hogy a diákjaim (akiket tanítok) szívesen vesznek

részt a tanóráimon. 4,13 0,55

Összességében úgy érzem, hogy a diákjaim kedvelnek engem, mint tanárt. 4,29 0,63

Általában úgy érzem, hogy szeretek tanítani. 4,29 0,76

Összességében úgy érzem, hogy olyan tanárrá váltam, amilyen lenni

szerettem volna. 3,96 0,79

Mindent összevetve stresszesnek érzem a munkavégzést a munkahelyemen. 3,07 1,12

Az egészségi állapotom megfelelő. 3,95 0,87

A munkakörülményeim kedvezőek. 3,78 0,85

Szeretek bejárni az iskolába dolgozni. 3,98 1,05

Az átlagértékek alapján a tanárok összességében egyetértettek azzal, hogy szeretnek tanítani (4,29), szerintük a tanulóik szívesen járnak az óráikra (4,13) és kedvelik őket, mint tanárokat (4,29). A tanárok jelentős része (70,1%) szerint olyan tanárrá váltak, amilyenné szerettek volna, kevesebben voltak (27,3%), akik ezzel az állítással csak néha értenek egyet. A munkahelyi körülmények esetében a legtöbb tanár (52,7%) néha egyetért azzal, hogy stresszes a munkavégzés, összességében viszont kevesebben vannak, akik inkább igen (1,8%), vagy teljes mértékben (12,7%) így gondolják. Akik valamilyen mértékben (inkább vagy teljes mértékben) egyetértenek ezzel, ők többségében nők, a legfiatalabb 28, a legidősebb 61 éves. A megkérdezett tanárok az egészségüket megfelelőnek érzik (3,95), ketten voltak, akik inkább nem értettek egyet ezzel az állítással.

A kedvező munkakörülmények meglétével (3,78) a legtöbb tanár egyetértett (45,5%), kevesebben néha (27,3%), 4 fő (7,3%) pedig inkább nem. A tanárok többsége szeret bejárni dolgozni (398), mindössze egy fő szerepel a mintában, aki egyáltalán nem és további egy fő, aki nem alkotott véleményt (utóbbi az egyik legtöbb, 42 éve pályán lévő pedagógus). Aki (egy 32 éve pályán lévő nő) egyáltalán nem szeret dolgozni járni ő a az egészségi állapotát is csak néha érzi megfelelőnek, a munkakörülményeit inkább kedvezőtlennek ítélte, viszont a munkavégzést nem érezte stresszesnek, teljes mértékben szeret tanítani, szerinte a tanulói kedvelik és szívesen vesznek részt az óráin is.

Az elégedettségre vonatkozó kérdőívek és állítások tehát összességében pozitív eredményt hoztak. A tanárok átlagosan jónak ítélik a szubjektív jóllétüket és az élettel való elégedettségük is megfelelő.