A pedagógusok véleménye a tanulók iskolai jóllétének összetevőiről

A tanárok véleményét a tanulók iskolai jóllétének összetevőiről, zárt és nyílt végű kérdéssel is vizsgáltuk. A szakirodalom alapján listát készítettünk a tanulók iskolai jóllétét befolyásoló lehetséges tényezők felsorolásával. A tanárokat arra kértük, hogy ötfokú Likert-skála segítségével valamennyi tényezőnél határozzák meg annak fontosságát (1: egyáltalán nem fontos, 2: inkább nem fontos, 3: talán, 4: fontos, 5: nagyon fontos). A lista végén a tanárok nyílt válasz formájában lehetőséget kaptak arra, hogy ők maguk kiegészítsék a felsorolást. A kapott eredményeket összevetettük a tanulók Iskolai Jóllét Kérdőíven kapott eredményeivel.

67. táblázat. A iskolai jóllétet befolyásoló tényezők jelentősége a tanárok szerint

Befolyásoló tényező Átlag Szórás

Osztálytársakkal (/iskolatársakkal) való kapcsolat 4,80 0,65

Tanár-diák viszony 4,58 0,89

Szülői hatások 4,55 0,61

Tanórák érdekessége 4,45 0,84

Tanári értékelés jellemzői 4,44 0,76

Tanuláshoz való viszony 4,40 0,92

A tanuló személyisége 4,11 0,92

Tanuló tantárgyakhoz való viszonya 4,00 0,86

Tanuló fizikai egészsége 3,91 1,04

Iskolai fizikai környezet 3,87 1,00

Média, (és) egyéb kulturális hatások 3,67 1,17

A felsorolt tényezők (67. táblázat) közül a legmagasabb átlagpontszámot az osztálytársakkal és/vagy iskolatársakkal való kapcsolat jelentősége kapta (4,80). A pedagógusok jelentős része (87,3%) ezt a tényezőt tartja a legfontosabbnak. (A mintában mindössze egy fő ó szerepel, aki szerint a társakkal való kapcsolat egyáltalán nem fontos, ő a tanári értékelést és az iskola fizikai környezetét jelölte nagyon fontosnak.) A társas kapcsolat mellett a tanárok a tanár-diák viszonyt (4,58) és a szülői hatásokat (4,55) tartották fontosnak.

A társas kapcsolatok (osztálytársakkal, tanárokkal, szülővel) után a tanórák érdekessége (4,45) és a tanári értékelés jellemzői (4,44) közel azonos átlagpontszámot kaptak. Kevés tanár (5,5%) szerint a tanórák minősége fontosabb, mint maga a tanár-diák kapcsolat. Emellett azoknak is alacsony az aránya (3,6%), akik a tanári értékelést fontos, míg a kortársakkal és a tanárokkal való kapcsolatot kevésbé fontos tényezőnek jelölték volna. A tanári értékelés esetében egy fő jelölte, hogy az egyáltalán nem fontos, szerinte az osztálytársakkal való kapcsolat, a tanórák és a tanuló egyénisége a nagyon fontos tényező.

A tanuláshoz való viszony és ehhez kapcsolódóan a tanulási motiváció, a tanulási stílus és módszerek jelentőségét a tanárok válasza is megerősítette. Többségük (56,4%) nagyon fontosnak jelölte ezt a tényezőt is. A tanuló személyisége, mint például az önértékelése, énhatékonyságérzete, személyiségjellemzői is magas átlagpontszámot ért el (4,11). A tantárgyakhoz való viszony az előbbiekhez képest alacsonyabb átlagértéket kapott (4,00), de ennek ellenére a korábbiakhoz hasonlóan a megkérdezettek többsége szerint (60%) fontos tényezőnek számít.

A tanulók fizikai egészsége a társas kapcsolatok mellett a tanuláshoz, a tanórákhoz és a tantárgyakhoz kapcsolódó tényezőknél, valamint a tanuló személyiségénél is alacsonyabb átlagpontszámot mutat (3,91). Ebben az esetben jelölték a legtöbben (23,6%), hogy az csak talán fontos tényező.

Az átlagpontszámok alapján képzett lista végén, továbbra is inkább fontos megjelöléssel, de már kevesebb pontszámmal az iskola fizikai környezete (3,87) és a média, illetve egyéb kulturális hatások (3,67) állnak. Mindkét esetben az összes válaszlehetőséget megjelölték,

azonban gyakrabban fordultak elő az inkább nem fontos válaszok és arányaiban többen jelölték meg a talán válaszlehetőséget is.

A lista tételeinek véleményezése után a pedagógusok lehetőséget kaptak további tényezők felsorolására, vagy egyéb megjegyzés leírására. A tanárok közel fele (42,3%) élt is ezzel a lehetőséggel, ők a válaszaikat felsorolásszerűen vagy mondatokba foglalva fogalmazták meg. (Az elemzésben a tanároktól származó példákban csak a helyesírási vagy elütési hibákat javítottam, a válaszokat tartalmában szó szerint idézem.)

A válaszok jelentős része a felsorolásban megtalálható tényezők kiegészítéseként, annak magyarázataként jelent meg. Ezek közé tartozott például a család szociokulturális hátterének, vagy a szülők támogatásának hangsúlyozása. Néhányan kiemelték, hogy a tanuló szociokulturális háttere és a család társadalmi helyzete együttesen fejti ki hatását a tanulóra. A tanár-diák kapcsolaton belül többször megjelent a tanár személyiségének és pozitív tulajdonságainak hangsúlyozása is. Többeknél csak annyi jelent meg, hogy a tanár személyisége fontos tényező, néhányan azonban részletezték is a véleményüket. Ezek szerint a tanár tulajdonságai között fontos, hogy jelen legyen az empátia, a türelem, a kitartás és az elhivatottság. A tanár érzelmi állapotán belül a boldogság és az öröm, valamint a kiábrándultság jelent meg a válaszok között (pl. "Ha a tanár folyton csalódik a kollégáiban vagy a diákjaiban, akkor az egész hivatásából kiábrándul. Ha így tanít, azt a gyerekek is megérzik, nem szívesen vesznek részt az óráin.", "Elégedett tanár, elégedett diák.", "A tanári kitartás nagyon fontos ebben a szakmában.").

A társakkal való kapcsolatok jelentőségének részletezése kapcsán megjelent az iskolai párkapcsolatok pozitív hatása (pl. "Ha szerelemesek egy osztálytársukba, akkor szívesebben jönnek iskolába."), valamint az iskolán kívüli baráti kapcsolatok szerepe is (pl. "Ha olyan barátja vagy barátai vannak, akik nem a mi iskolánkba járnak, de például erősen iskolakerülők, akkor az a mi tanulókra is hatással lesz."). Utóbbinak feltételezhetően a családhoz hasonló hatással van: az iskolán kívüli társ véleménye tükröződik a tanuló iskolához kapcsolódó véleményében is.

A tanárok a nyílt válaszokban kitértek az osztálylégkör minőségére, illetve az iskolai/

osztálytermi fegyelmezetlenség és az agresszió, illetve a zaklatás jelentőségére is. Véleményük szerint fontos lenne, hogy az erőszakos viselkedések és cselekedetek előfordulásának lehetősége és gyakorisága minimálisra csökkenjen. Emellett fokozottan kell ügyelni, hogy se verbális, se fizikai verekedés ne forduljon elő, mert ez negatív hatással lehet a tanulók iskolai jóllétére (pl. „Az a gyerek, akit csúfolnak, hangosan kinevetnek, esetleg bántanak és megvernek, ő nem szívesen jön be az iskolába, rosszabbul is tanul, zárkózottabb lesz.”). Az agresszió felsorolásakor nem minden esetben derült ki, hogy a válaszadó kik között feltételezi annak meglétét (pl. tanár-diák vagy diák-diák között), de az biztos, hogy egyik sem kedvező hatású sem rövid, sem hosszútávon az iskolai jóllét alakulásában.

A tanórák érdekessége esetén többen is leírták, hogy ennek lényege a változatos módszerek alkalmazásában és az érdekes előadási módban ragadható meg (pl. "több IKT eszközhasználat érdekes módon", "gyerekek számára érdekes témák felvetése lehetőség szerint minden órán"). A felsorolásban nem tértünk ki a tanárok társadalmi és anyagi megbecsültségének kérdésére a nyílt válaszok között ez mégis megjelent. Többen jelezték, hogy a tanárok magasabb anyagi juttatásai nagyobb munkakedvet és motivációt eredményeznének, aminek pozitív hatását a tanulók is megéreznék (pl. "Ha a tanár több fizetést

kapna, akkor szívesebben járna be dolgozni,"). Mindez a munkaterhekkel összefüggésben is megjelent a válaszok között (pl. „Ha a pedagógusok megbecsülése magasabb lenne, a munkakörülményeik könnyebbek lennének, kevesebb feladat hárulna rájuk, és több segítséget kapnának (pl. szakértők, gyógypedagógusok, pedagógiai asszisztensek személyében) akkor még több figyelmet tudnának a diákjaikra fordítani.).

A válaszok között gyakran megjelent az iskolai szabadidős tevékenységek hangsúlyozása. A pedagógusok szerint a tanórán kívüli (jellemzően délutáni vagy egésznapos) szakkörök, kirándulások, tematikus napok, hetek további pozitív hatással lehetnek a tanulók iskolai jóllétére. A tanárok néhány további tényező felsorolásával az iskola fizikai környezetére is utaltak. Ezek közé tartozott az iskolaépület és az udvar rendezettségére, tisztaságára és biztonságára vonatkozó felsorolások.

Összességében megállapítható, hogy azok a tényezők, amelyek a szakirodalom alapján a tanulók iskolai jóllétét meghatározzák, a zárt végű kérdések értékelése szerint a tanárok szerint is fontosak. A legmagasabb átlagpontszámot az iskolai társas kapcsolatok, elsősorban a tanulóknak az osztálytársakkal (és/vagy iskolatársakkal), valamint a tanárokkal kialakult kapcsolata kapta. Az eredmények alapján képzett lista elején található a szülői hatások jelentősége is, vagyis az otthonról hozott szülői hatások (pl. értékek, normák, elképzelések, hiedelmek) befolyásoló erejét a tanárok az egyik legfontosabbnak tartják az iskolai jóllét alakulása esetében. A felsorolást kiegészítő nyílt válaszok egy része a meglévő tényezőkhöz fűzött hozzá további kiegészítéseket. A válaszok között összességében az iskolán belüli és kívüli kapcsolatok, köztük hangsúlyosan a szülői hatások jelentősége és a tanár személyiségének jellemzői, valamint a tanórák jellemzői, a szabadidős tevékenységek és iskolai programok, illetve a környezeti tényezők jelentek meg.