A pedagógusok által alkalmazott oktatási módszerek

A tanulók iskolai jóllétének fontos összetevője a tanuláshoz és a tantárgyakhoz való viszony minősége. Ebben az egyik legfontosabb szerepe a tantárgyakat tanító tanárok által megválasztott oktatási módszereknek van. Vizsgálatunkban azt igyekeztünk feltárni, hogy a szakirodalom alapján a hagyományos, illetve az újszerű, interaktív oktatási módszerek és eszközök milyen gyakorisággal jelennek meg a vizsgálatban résztvevő tanárok tanóráin. Az eredményeket az 64. táblázat tartalmazza.

64. táblázat. A tanárok által alkalmazott tanítási módszerek és eszközök

Módszer, eszköz Átlag Szórás

szemléltetés 4,22 0,74

magyarázat 4,15 0,80

házi feladat 4,04 1,07

egyéni munka 3,75 0,80

beszélgetés 3,75 0,82

előadás 3,67 1,00

páros munka 3,62 0,87

plusz feladat a jobban haladóknak otthonra 3,49 1,07

csoportmunka 3,49 0,92

röpdolgozat 3,45 1,02

interaktív tábla 3,42 1,29

külön feladat(ok) a jobban haladóknak a tanórán 3,35 1,13

asztali számítógép / laptop 3,31 1,33

verseny 2,67 1,11

projektmódszer 2,62 1,06

szerepjáték, drámajáték 2,45 1,15

vitamódszer 2,40 1,13

váratlan dolgozat, feleltetés 1,91 0,89

tablet 1,85 1,18

tanulók saját mobiltelefonja 1,82 1,16

szavazórendszer 1,75 1,11

mobiltelefonra letölthető (tanulást segítő) alkalmazások 1,67 0,96 A felsorolt módszerek közül a legmagasabb átlagpontszámot a szemléltetés (4,22), a magyarázat (4,15) és a házi feladat (4,04) kapták. Az egyéni munka és a tanulókkal való tananyaghoz kapcsolódó kötetlen beszélgetés azonos átlagpontszámot (3,75) kapott, eltérés a szórásokban mutatkozott. A tanárok többsége az egyéni munkát és a beszélgetést gyakran, valamivel kevesebben néha alkalmazza. Az előadásnál valamennyivel alacsonyabb lett az átlagpontszáma a páros munkának (3,62), a csoportmunka (3,49) és a röpdolgozat (3,45) kevesebb, de egymással közel azonos értéket kapott. A jobban haladóknak való plusz feladat (3,49) szintén ezen átlagpontszámok értékéhez van közel, vagyis ennek az alkalmazása is gyakorinak számít.

A pedagógusok gyakran adnak házi feladatot a gyerekeknek. Mindezen felül a jobban haladó tanulók otthonra, de már a tanórákon is plusz feladatokat kaphatnak. Előbbit a tanárok több mint a fele (50,9%), utóbbit a tanárok 43,6%-a gyakran alkalmazza azoknál a gyerekeknél, akik véleményük szerint ügyesebbek, jobban haladnak a tanórákon.

A számonkérési formák közül a röpdolgozat módszerét (3,45) a tanárok közel fele (45,5%) alkalmazza gyakran. A legtöbb tanárnál azonban egyáltalán nem (40%), ritkán (32,7%) vagy csak néha (13%) kerül sor váratlan dolgozatra vagy feleltetésre (1,91). Ketten válaszolták, hogy gyakran alkalmazzák ezt a módszert, a egyikük a legfiatalabbak (30 éves), másikuk a

legidősebb (60 éves) pedagógusok közé tartozik, mindketten gyakran alkalmazzák a röpdolgozat lehetőségét is.

A felsoroltak közül az átlagpontszámok alapján a ritkán és a néha válaszkategóriába sorolható módszerek közé tartozik a tanári irányítással felügyelt, tanulócsoportok közötti verseny (2,67) vagy a vitamódszer (2,40), illetve a projektmódszer alkalmazása (2,62). A tanulók aktivizálását igénylő drámajáték módszere szintén kevésbé gyakori jelenség az osztályteremben (2,45).

Mindezeknél azonban a tanórákon sokkal kevésbé használt módszereket és ehhez kapcsolódó eszközöket jelentenek a mobileszközök, amelyek az interaktív tábla (3,42) és a számítógép/laptop (3,31) kivételével a legalacsonybab átlagpontszámokat kapták. A tanárok többsége gyakran vagy nagyon gyakran használja az interaktív táblát (56,4%) és a számítógépet és/vagy laptopot (52,7%). (A számítógép és a laptop között a felhasználás módja és formája miatt nem tettünk különbséget.) A résztvevők közül kevesen vannak (14,5%), akik egyáltalán nem használnak számítógépet a tanórákon, az ő életkoruk 28-45 év között mozog, többségük 28-32 év közötti. Közülük öten vannak, akik semmilyen más digitális eszközt nem használnak a felsoroltak közül, további ketten néha mobilalkalmazást, egy fő alkalmazást és mobiltelefont is használ a tanórán.

A felsorolt digitális eszközök közé a tablet, a szavazórendszerek, a mobiltelefon és a mobiltelefonra letölthető alkalmazások tartoztak. Ezek az eszközök az eredmények szerint a legalacsonyabb átlagpontszámokat kapták, a tanárok többsége egyáltalán nem vagy csak ritkán alkalmazza őket.

A tanároknak egységesen több mint a fele (58,1%) egyáltalán nem használ tabletet az órán, nem jellemző a tanulók mobiltelefonjának tanulási célokra való felhasználása és olyan mobileszközökre letölthető alkalmazások használata sem, amelyek a tanulási folyamatokat segítenék. A résztvevők közül egy fő jelölte, hogy nagyon gyakran használ tabletet, ő egy 41 éves nő, aki falun/közégben tanít és már 19 éve van a pályán. A gyakori kategóriát választók (12,7%) egy kivétellel 50 év felettiek (többségében nők), akiknek a pályán eltöltött éveinek a száma 30 és 35 év között mozog. A gyakori kategóriát ennél fiatalabbként csak egy férfi jelölte, ő 30 éves és 2 éve van a pályán. A tabletet néha alkalmazók (12,7%) többsége szintén idősebb, 52 év fölötti pedagógusokból áll (ketten 61 évesek), a pályán eltöltött évek száma 32 és 40 év között mozog. Ezen kategórián belül a legfiatalabb egy 35 éves, 6 éve pályán lévő nőt jelent.

A résztvevők közül ketten jelölték, hogy a tanulók a saját telefonjaikat a tanórákon nagyon gyakran használják tanulási célokra. (A két résztvevő nő 34 és 41 évesek.) Gyakran 4 fő engedi használni a telefont, ők többségében 30-32 év közöttiek, egyikük viszont 59 éves és 37 éve a pályán van. A néha használók többsége 56-64 év közötti és közéjük tartozik a mintában szereplő legidősebb (64 év), egyúttal legrégebb óta (44 év) pályán lévő pedagógus is. Az inkább nem és a nem használók között magasabb a 45-55 év közöttiek aránya, az utóbbi kategóriában azonban már fiatalabb tanárok is szerepelnek, a kategória válaszadóinak 25%-a 25-35 év közötti.

A felsoroltak közül a szavazórendszert alkalmazták a legkevésbé (1,75), ennél a lehetőségnél jelölték a legtöbben, hogy egyáltalán nem (60%), vagy csak ritkán (18,2%) használják. Kevés válaszadó volt, aki néha (12,7%), vagy ennél gyakrabban (9,1%) alkalmazná a módszert.

A mobileszközök használatával összefüggésben vizsgáltuk, hogy a tanárok használnak-e az eszközökre letölthető tanulást segítő alkalmazásokat tanórai felhasználás céljából. A vizsgálatban ennek a válaszlehetőségnek a legalacsonyabb az átlagpontszáma (1,67), a tanárok többsége (58,2%) egyáltalán nem használja. Ennél kevesebben (25,5%) vannak, akik ritkán és csak néhányan, akik gyakran (9,1%) élnek a lehetőséggel. Azok, akik gyakran használják, többségében 30-32 év közöttiek, a legidősebb (59 éves, nő) ugyanaz a tanár, aki a mobiltelefont is gyakran alkalmazza a tanórákon.

A mintában nagyon kevés azoknak a tanároknak az aránya (5,5%), akik a felsorolt digitális eszközök (interaktív tábla, számítógép/laptop, tablet, mobiltelefon, szavazórendszer, letölthető alkalmazások) egyikét sem alkalmazzák. Ők viszont a fiatal pedagógusok közé tartoznak, 29-32 évesek. Akik nem, vagy csak ritkán használják valamelyik eszközt, ők többnyire más eszközöket is hasonló gyakorisággal alkalmaznak.

Összességében tehát megállapítható, hogy a mintában szereplő pedagógusok többsége a hagyományos, formális oktatási módszerként ismert eljárásokat részesíti előnyben a tanítás során. A digitális technológiát alkalmazó eszközök, a szakirodalomban hangsúlyozott jelentőségük ellenére sokkal ritkábban jelennek meg a mintánkban a tanórákon, és nem teljesül az a feltételezés sem, hogy a fiatalabb pedagógusok gyakrabban használnának mobileszközöket az osztályteremben.