A tanuló véleménye az iskolába járás szeretetéről

Az iskolába járás szeretete esetében kapott válaszoknak két csoportját lehet elkülöníteni. A válaszok egyértelmű többsége vagy az iskolai társas kapcsolatokra, barátokra, osztálytársakra és/vagy iskolatársakra (legritkább esetben a pedagógusra) vonatkozott, vagy a tanulással kapcsolatos állításokat fedte le. Ezekhez képest sokkal ritkábban, de elfordultak az iskolához köthető programokhoz, illetve az iskolai szolgáltatásokhoz kapcsolódó válaszkategóriák is (55.

táblázat).

55. táblázat. Az iskolába járás szeretetét meghatározó tényezők előfordulási gyakorisága (%)

Kategória Gyakoriság (%)

Társak 50,5

Osztályközösség 23,4

Tanulás és tanóra 19,5

Iskolai programok és szolgáltatások 1,7

Tanárok 1,0

Egyéb 4,0

A válaszok többségében a tanulók az iskolába járás szeretetének indokaként a barátokkal és az osztálytársakkal való együttlét és találkozás lehetőségét írták (pl. „mert ott vannak a barátaim és szeretek velük találkozni”, „mert a legjobb barátom is ide jár”, „az osztálytársaimmal és a barátaimmal lehetek”). A gyakorisági eloszlás alapján a teljes (50,5%), illetve az évfolyamok és a nemek szerint képzett részmintákban is ez a kategória kapta a legmagasabb gyakorisági értékeket (56. táblázat).

56. táblázat. Az iskolába járás szeretetét meghatározó tényezők előfordulási gyakorisága nemek és évfolyamok szerinti bontásban (%)

Kategória Gyakoriság (%)

fiú lány 5. 8.

Társak 48,2 52,4 45,3 55,6

Osztálylégkör 24,1 22,9 28,0 19,0

Tanulás 21,9 17,5 20,0 19,0

Iskolai programok, szolgáltatások 2,2 1,2 0,7 2,0

Tanárok 1,5 0,6 2,0 -

Egyéb 2,2 5,4 4,0 3,9

A társak után a leggyakrabban előforduló válaszkategóriát (23,4%) az osztályközösség kapta. Ebbe azokat a válaszokat soroltuk, amelyek az osztályra, mint közösségre, a benne kialakult társas kapcsolatokra, szerepekre és légkörre vonatkoztak (pl. „jó az osztályközösségünk, és aránylag mindig jó a hangulat az osztályban”, „szeretem, hogy az osztályunk összetartó”, „mert úgy érzem, fontos tagja vagyok az osztályomnak”). Részminták szempontjából a fiúk és a lányok válaszaiban közel azonos arányban szerepeltek ezek a tényezők, az ötödikeseknél (28%) viszont gyakrabban, mint a nyolcadikos tanulóknál (19%).

A barátok és a társaság után a leggyakoribb választ a tanulással összefüggésbe hozható válaszok kapták. Ezek között leggyakrabban az új ismeretek elsajátításának lehetősége és az ezzel kapcsolatos örömérzés rajzolódott ki, de gyakran megjelent a kedvenc tantárgyak iránti érdeklődés is. Pl. „új dolgokat tanulhatok és ezáltal bővíthetem a tudásom”, „egyszerűen csak szeretek tanulni”, „mert okosabb leszek”, „a kedvenc tantárgyaim miatt”, „mert szeretem a matek órát és a tesi órát”. A válaszok között sok esetben a társak és a valami újnak a tanulása egyszerre, egy mondatban fordult elő („Mert ott vannak a barátaim és új dolgokat tanulhatok.”).

Az iskola jelentősége a tananyag feldolgozásával összefüggésben is megjelent: a tanulók szerint a tananyagot sokkal jobban megértik az iskolában, mintha otthon, vagy egyedül kellene megtanulniuk, a tanárok magyarázata szükséges ahhoz, hogy az új ismeretek elsajátítása sikeres legyen (pl. „mert ott könnyebben megértem a tananyagot”, „a tanárok segítenek megérteni, amit tanulunk”, „van olyan dolog, amit nem értek meg a tanár magyarázata nélkül”).

A tanulók az iskolába járás szeretetével összefüggésben többször kiemelték az iskola hosszútávú hasznát, emellett a jövőbeli célok eléréséhez és a továbbtanuláshoz szükséges jelentőségét is. Az ezzel kapcsolatos vélemények szerint az iskolában olyan dolgokat tanulhatnak, ami a későbbi életükben is hasznos lehet számukra, illetve azért érdemes tanulni, mert ez megalapozza a továbbtanulási lehetőségeiket, illetve a felnőttkori boldogulásukat is (pl.

„olyanokat tanulok, ami a későbbiekben hasznos lehet/lesz az életemben”, „ez alapozza meg az

életünk jelentős részét”, „fontos a továbbtanulásomhoz”). Ezen túl, azoknak a válaszaikban, akik már biztosan tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni, vagy hol szeretnének továbbtanulni, az ő válaszaikban az ezzel kapcsolatos megjegyzések is megjelentek (pl. „orvos szeretnék lenni és ahhoz tanulni kell”).

A tanulás kategóriájába soroltuk a tanulási eredménnyel és az érdemjegyekkel kapcsolatos válaszokat is. Ezek ritkán fordultak elő és mind a pozitív esetekre utaltak, vagyis a jó jegyek és a jó, vagy másoknál jobb tanulmányi eredmények elérése miatt érzett pozitív érzelmekre. Pl. „Be tudom bizonyítani, hogy jobb vagyok az osztályomnál a tanulmányi eredményem alapján.”, „mert nagyon tudok örülni annak, ha jó jegyet kapok”.

Az iskolai társas kapcsolatok közül kiemelkedő volt a barátok jelentősége, azonban a szakirodalom alapján azt feltételeztük, hogy a tanár-diák kapcsolat jelentősége a nyílt válaszokban is sokszor előfordul majd. Ennek ellenére a teljes mintában a tanárral kapcsolatos mondatok fordultak elő a legkevésbé (1%). Nemek tekintetében a fiúk gyakrabban említették a tanáraikat valamilyen okból, az évfolyamok tekintetében azonban a nyolcadikosok között egyáltalán nem fordult elő olyan válasz, amit ebbe a kategóriába tudtunk volna sorolni.

A válaszokban a tanár vagy mint a tudás és az új ismeretek forrása, vagy mint támogató, segítő személy jelent meg a tanulók válaszaiban (pl. „a kedves tanárok miatt”, „mert vannak nagyon jó fej tanáraim is”, „a tanároktól érdekes, izgalmas dolgokat is tanulhatunk”, „okos tanáraim vannak, akiktől sokat tanulok”). A pozitív tulajdonságaik miatt pedig nemcsak a tanárt szeretik, hanem az órájára is szívesebben járnak (pl. „szeretem az órákat, mert nagyon kedvesek a tanárok”). A tanárok válaszkategóriába soroltuk a tanítási módszerekkel kapcsolatos válaszokat is, habár ezek nagyon ritkán fordultak elő (pl. „főleg a töri miatt, mert nagyon érdekesen tartja a tanárnő”, „némelyik óra nagyon izgalmas”).

A válaszok alapján a tanulók számára fontos, hogy a tanáraikkal meg tudják beszélni az őket foglalkoztató kérdéseket vagy problémákat, és örömmel veszik, ha a tanár érdeklődik a hogylétük felől, vagy ha azt érzik, hogy a tanáraik törődnek velük (pl. „meg tudok beszélni a tanárokkal olyan dolgokat, ami bánt”, „az osztályfőnököm minden reggel megkérdezi, hogy hogy vagyok, és ez nagyon jól esik nekem”).

Az iskolai társas kapcsolatokra és az osztályközösségre vonatkozó válaszok mellett iskolai tényezőként az iskolai, illetve az iskola által nyújtott szoltáltatások szerepe jelent meg.

Az iskolai programok elsősorban az iskolai kirándulásokat jelentik, de a szervezett szakkörök és egyéb tematikus programok (pl. sportnap) szintén megjelentek a felsorolásokban (pl.

„szakkörökre járhatok”, „mert itt meg tudok tanulni focizni”, „mert mehetek versenyekre”). Az iskolai szolgáltatások közé a rendszeres ellátással és egyéb kényelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos állításokat soroltuk. Akadtak tanulók, akik kiemelték, hogy szeretnek az iskolában enni-inni, mert finomak az ételek (pl. „nagyon finom a kaja”), míg mások az étkezést annak lehetősége végett emelték ki (pl. „itt egyszere többet is ehetek, mert kapok repetát”, „mert itt kapok heti egyszer-kétszer túró rudit”). Utóbbihoz hasonlóan szomorú otthoni helyzetre utalnak azok a megjegyzések, amik az egyéb iskolai szolgáltatásokra (pl. fűtés) vonatkoztak (pl.

„számomra itt ingyenes a fűtés és a villany”, „télen itt jó meleg van”). Ezekből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a tanulók ezeket az iskolában megkapják, de egyébként nem részesülnek belőle.

A válaszok értelmezése során azokat az állításokat, amelyeket egyik eddigi kategóriába sem tudtuk besorolni, együtt kezeltük, és az egyéb elnevezéssel jelöltük őket. Ezek vagy

önmagukban egyszeri válaszokat jelentenek, vagy olyanokat, amik csak nagyon ritkán, a többitől független válaszként jelentek meg. Ide tartoznak például azok a válaszok, miszerint a tanulók azért járnak iskolába, mert kötelező, vagy hogy ne unatkozzanak és hasznosan tudják eltölteni a napjukat. Egy-két tanuló megjegyezte, hogy örül annak, hogy a házi feladatot még délután az iskolában meg tudja csinálni, így már nem kell otthon ezzel foglalkoznia. Néhányan egyszerűen csak annyit írtak a kérdéshez, hogy „csak, mert jó”, vagy „mert jó itt lenni”, de akadtak olyanok is, akik nem írtak okokat, egyszerűen úgy fogalmazott, hogy „nem tudom pontosan, csak szeretek és kész”. Ezekben az esetekben a válasz oka nem derült ki számunkra.

Az utóbbi esetekhez hasonló a helyzet azokkal a válaszokkal, amelyekben a tanulók arról írnak, hogy szívesebben vannak az iskolában, mint otthon, vagy amíg az iskolában vannak, legalább addig sincsenek otthon. Ezeknek az állításoknak a hátterében többféle ok is meghúzódhat. A korábbi válaszok alapján feltételezzük, hogy ezek háttérben vagy a pozitív iskolai légkör és ennek kedvező hatásai állnak (pl. „az iskola a második otthonom, nagyon jól érzem ott magam”), vagy a tanulók a negatív otthoni körülményeket igyekeznek hátra hagyni az iskolába járással („csak ne kelljen otthon lennem”).

Összességében az iskolába járás szeretete esetében megállapítható, hogy a legtöbb tanuló szerint az iskolában kialakuló barátságok és az egyéb társas kapcsolatok minősége miatt szeret iskolába járni. Ezzel összefüggésben a társak által alakított osztálylégkör és osztályközösség, valamint az abban elfoglalt szerep szintén fontos szerepet kap a viszony alakulásában. Ha mindezek a tényezőket ugyanis alapvetően pozitívan értékelik a tanulók, akkor ez az egyik legerősebb tényező, ami miatt szívesen járnak iskolába. Az iskolai tényezők, a programok és a szolgáltatások, valamint a tanárok jelentősége sokkal ritkábban fordult elő a mintánkban részt vevők válaszaiban. Tehát úgy tűnik, hogy a nyílt véleményalkotást lehetővé tevő válaszok alapján a pozitív hozzáállást elősorban a társas tényezők befolyásolják.