Az egyfaktoros kérdőívek eredményei és az iskolai jólléttel való összefüggései összefüggései

Eredményeink szerint az Élettel való Elégedettség és a WHO Jóllét Skála, valamint a számonkéréstől való félelem mérésére alkalmazott PISA Tesztszorongás Skála is megfelelő megbízhatósági értékeket kapott (29. táblázat). A kérdőívre adott válaszok átlaga a 38.

táblázatban látható.

38. táblázat. Az Élettel való Elégedettség és a WHO Jóllét Skála válaszainak átlaga

Skálák Átlag Szórás

Élettel való Elégedettség Skála 3,94 0,80

WHO Jóllét Skála 3,37 0,82

PISA Tesztszorongás Skála 3,04 0,96

Az eredmények szerint összességében a tanulók jónak értékelték mind az élettel való elégedettségüket, mind pedig az általános jóllétüket. A tesztszorongás esetében azonban a nagyobb átlagérték magasabb fokú szorongásra utal. Az eredmények szerint tehát a teljes mintán tanulók többségére néha jellemzők azok a szorongással kapcsolatos állítások, amelyeket az iskolai számonkérések váltanak ki.

A továbbiakban valamennyi skála esetében vizsgáltuk az állításokkal való egyetértések mértékét is. Az eredmények értelmezésénél az adott tételek átlagát és szórását, ezen felül az állításokkal való egyetértések gyakoriságát is elemeztük.

A WHO Jóllét Skála esetében (39. táblázat) a legmagasabb átlagértéket a vidámságra és a jókedvre vonatkozó kérdés kapta (4,03). A tanulók többsége gyakran (32,9%) vagy nagyon gyakran (40,1%) érezte így magát az elmúlt pár hét során, és ennél a kérdésnél voltak a legkevesebben azok, akik az egyáltalán nem (2,1%), vagy a ritkán (4,8%) válaszlehetőséget jelölték meg.

39. táblázat. A WHO Jóllét Skála tételeinek átlaga és szórása a tanulók körében

Az elmúlt pár hét során érezte-e magát: Átlag Szórás

… vidámnak és jókedvűnek? 4,03 1,03

… nyugodtnak és ellazultnak? 3,33 1,26

… aktívnak és élénknek? 3,66 1,15

… ébredéskor frissnek és ébernek? 2,64 1,33

… olyannak, akinek a napjai tele voltak számára érdekes dolgokkal? 3,21 1,25 Az átlagértékek sorrendje alapján az aktív és élénk érzés inkább igen (3,66), a nyugodt és ellazult állapot (3,33) pedig néha jellemző a tanulókra. Utóbbi esetében azok a tanulók voltak a legtöbben, akik néha (28,6%) érzik magukat nyugodtnak és ellazultnak, és a korábbinál többen, akik csak ritkán (14,3%) érzik így magukat. A vidámság érzése után azonban azoknak a tanulóknak is magas az aránya, akik gyakran (28,4%) vagy nagyon gyakran (28,9%) érzik magukat aktívnak és élénknek. Az átlagos eredmény szerint a tanulók többsége (57,9%) csak néha vagy ennél ritkábban (ritkán vagy egyáltalán nem) vélekedik úgy, hogy a napjai tele lennének számára érdekes dolgokkal. A szubjektív jóllét mérésére alkalmazott skálán a legalacsonyabb átlagértéket a frissességre, éberségre vonatkozó állítás kapta (2,64). Ebben az esetben jelölte a legtöbb tanuló (24,6%) azt, hogy egyáltalán nem érezte így magát az elmúlt hetekben, de magas volt azok aránya is, akik a ritkán (22,4%), vagy a néha (23,9%) válaszlehetőséget választották. Az összes állítás közül itt jelölték a legkevesebben (10,3%), hogy nagyon igaz lenne rájuk az állítás. A válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy a tanulók többsége gyakran érzi magát fáradtnak reggelente, illetve az iskolában. A feltételezés igazolását, illetve pontosabb megismerését a nyílt végű válaszoktól vártuk.

A skálák tételeire adott válaszok különbségeit nemek és évfolyamok esetében is megvizsgáltuk. Nemek tekintetében (40. táblázat) a vidámság és a jókedv állításánál közel egyformán magas, a friss és az éber állapotnál pedig majdnem egyformán alacsony átlagértéket kaptak a lányok és a fiúk. A többi állítás esetében a fiúk magasabb értéket kaptak, a különbség a nyugodt és ellazult (F=1,63; p0,05), illetve az aktív és élénk (F=1,49; p0,05) érzésekre vonatkozó állítások esetében volt szignifikáns.

40. táblázat. A WHO Jóllét Skála tételeinek átlaga és szórása nemek szerint

… olyannak, akinek a napjai tele voltak számára érdekes dolgokkal?

fiú 3,29 1,16

lány 3,13 1,31

Évfolyamok tekintetében az ötödikesek az állítások többségében magasabb pontszámot kaptak, mint a nyolcadikosok, egyedül a frissesség és éberség állítása kapott közel egyformán alacsony átlagértéket. A kétmintás t-próba alapján a különbség a frissesség és éberség állításán kívül minden esetben szignifikáns (41. táblázat).

41. táblázat. A WHO Jóllét Skála tételeinek megítélése évfolyamok szerint Az elmúlt pár hét során érezte-e

Az élettel való elégedettség esetében az egyes tételek átlagértékei magasabbak voltak, mint a WHO Jóllét Skála esetében, a tanulók az életükre vonatkozó állításokat a legtöbb esteben jellemzőnek tartották magukra (42. táblázat). A legmagasabb átlagértéket (4,03) az életkörülményekre vonatkozó állítás kapta, ennél válaszolta a legtöbb tanuló (53,9%) azt, hogy teljes mértékben jellemző rá az állítás. Ezek után az élettel való elégedettségre és az eddig elértekre vonatkozó válasz közel egyforma értékeket kapott (4,13 és 4,11). A válaszadók között közel azonos arányban voltak azok, akik nagyon gyakran, vagy gyakran igaznak érzik magukra az állítást. A néha válaszlehetőség az eddig elért tényezők esetében fordult elő többször, viszont az egyáltalán nem jellemző válasz ennél az állításnál fordult elő a legkevesebbszer

(1,2%). Az átlagpontszámok szerinti sorrendben az ideális életre vonatkozó állítás esetében választották a tanulók legtöbbször (32,5%) a gyakran kategóriát, vagyis a tanulók többsége gyakran érzi úgy, hogy az élete közel van az általa vélt ideálishoz. A legalacsonyabb, de még továbbra is a gyakori kategóriába sorolható állítást az élet újraélésével és a lehetséges változtatásokkal foglalkozott. Ebben az esetben érkezett a legtöbb válasz az egyáltalán nem (16%), a ritkán (13,6%) és a néha (26,5%) válaszokra. A válaszok alapján, ha a tanulók újra leélhetnék az életüket akkor vannak dolgok, amiken változtatnának, azonban ezek iránya, tárgya nem derült ki a vizsgálatból. Mindez arra utal, hogy a tanulók életében vannak olyan dolgok, amiket máshogy csinálnának.

42. táblázat. Az Élettel való elégedettség Skála tételeinek átlaga és szórása a tanulók körében

Állítás Átlag Szórás

Az életem a legtöbb tekintetben közel van az ideálishoz. 3,97 1,01

Az életkörülményeim kitűnőek. 4,28 0,95

Elégedett vagyok az életemmel. 4,13 1,04

Eddig minden fontosat megkaptam az életben, amit csak akartam. 4,11 0,99 Ha újra leélhetném az életem, szinte semmin sem változtatnék. 3,21 1,36

A tételekre adott válaszok esetén a fiúk és a lányok között nem találtunk szignifikáns különbséget, de a fiúk minden esetben magasabb átlagértéket értek el, mint a lányok.

Évfolyamok esetében a tételek megítélésében a jólléthez hasonlóan egy tétel kivételével minden különbség szignifikáns az ötödikes tanulók javára (43. táblázat).

43. táblázat. Az Élettel való Elégedettség Skála tételeinek megítélése évfolyamok szerint

Évf. Átlag Szórás Levene-próba Kétmintás

A jóllét és az élettel való elégedettség mérésére alkalmazott skálák tételeinek vizsgálta alapján tehát nemek tekintetében a fiúk, évfolyamok esetében pedig az ötödikes magasabb értékekkel rendelkeznek.

Az iskolai számonkéréstől való félelem és az ezzel kapcsolatba hozható stresszhelyzetek állításait a tanulók többsége néha igaznak tartja magára nézve (44. táblázat).

44. táblázat. A PISA Tesztszorongás Skála tételeinek átlaga és szórása

Állítás Átlag Szórás

Gyakran aggódom azon, hogy nehéz lesz a számonkérés. 2,80 1,1 Aggódom, hogy rossz jegyeket fogok kapni az iskolában. 2,82 1,21 Még ha jól fel is vagyok készülve a számonkérésre, akkor is nagyon

feszült vagyok. 2,83 1,33

Nagyon idegessé válok, amikor számonkérésre tanulok. 3,62 1,27 Ideges leszek, amikor nem tudom, hogyan oldjak meg egy tanulmányi

feladatot. 3,12 1,29

A tételek közül a legmagasabb átlagértéket a számonkérésre való tanulás miatt kialakuló idegesség állítása kapta (3,62). A tanulók közül a legtöbben (32,3%) ebben az esetben állították, hogy a mondat nagyon igaz rájuk, ugyanakkor ennél voltak a legkevesebben, akik azt válaszolták, hogy egyáltalán nem igaz rájuk az állítás. A számonkérés (2,80) és a rossz jegyek miatti aggodalom (2,82), valamint a felkészülés ellenére kialakult feszültség (2,83) állításai közel azonos átlagpontszámot kaptak. Ezek közül felkészülés ellenére való feszültség érzése esetén válaszolták a legtöbben azt, hogy egyáltalán nem igaz rájuk az állítás (20,8%). A tanulmányi feladatok megoldásával kapcsolatos idegesség kialakulása az előzőekhez képest magasabb átlagpontszámot (3,12) kapott). A legtöbb tanuló ebben az esetben választotta a néha kategóriát, ugyanakkor a gyakran (18,6) és a nagyon gyakran (18,9) is magasabb gyakoriságban fordult elő, mint az előző állításoknál.

A PISA Tesztszorongás Skála válaszai alapján tehát megállapítható, hogy a tanulóknál néha vagy ennél gyakrabban alakul ki a számonkérések miatt félelem, stresszhelyzet. A legtöbben azzal értettek egyet, hogy számonkérés előtt vagy egy tanulmányi feladat megoldásának hiányában lesznek idegesek.

A részminták közötti különbségek tekintetében az évfolyamok esetében nem találtunk szignifikáns különbséget, nemeknél azonban a fiúk minden tételnél magasabb átlagértéket értek el, mint a lányok. A különbség egy állítás kivételével (Nagyon idegesség válok, amikor számonkérésre tanulok) minden esetben szignifikáns (45. táblázat).

45. táblázat. A PISA Tesztszorongás Skála tételeinek nemek szerinti megítélése alkalmazott skálák összevont változói esetében esetben a fiúk magasabb átlagértéket kaptak, mint a lányok, a különbség azonban statisztikailag nem igazolható. Ezzel ellentétben az évfolyamok esetében a kétmintás t-próba eredményei szerint a különbség mindkét kérdőív esetében szignifikáns, vagyis az ötödikes tanulók magasabb élettel való elégedettségről és szubjektív jóllétről számoltak be, mint a nyolcadikosok (46. táblázat).

46. táblázat. Az élettel való elégedettség és a WHO Jóllét Skála megítélése nemek és évfolyamok szerint

Az iskolai jóllét faktorainak egyfaktoros kérdőívekkel való összefüggésvizsgálatához korrelációanalízist alkalmaztam. Az eredmények szerint majdnem az összes faktor összefüggést mutatott az elégedettség, a jóllét és a szorongás skálájával is (47. táblázat). Az élettel való elégedettség és az általános jóllét változói az iskolai jóllét pozitív dimenziójának faktoraival erősebb, a negatív dimenzió faktoraival gyengébb kapcsolatot mutattak. Tekintettel

arra, hogy az élettel való általános elégedettség és az egyén szubjektív jólléte a pozitív érzések gyakoribb előfordulása és intenzívebb megélése következtében hamarabb kialakul, ezért ezek az eredmények nem meglepők. A tesztszorongás esetében szintén a várt hatás érvényesült: a jóllét negatív dimenziójának faktoraival szorosabb összefüggésben van, mint az általános attitűddel vagy az iskolai énhatékonysággal (az örömérzés faktora esetében a kapcsolat nem szignifikáns). Látható, hogy az élettel való általános elégedettség és az általános jóllét skálái az iskolai jóllét énhatékonyság faktorával mutatják a legerősebb összefüggést, a tesztszorongásnak pedig az iskolai jóllét szorongás, fizikai panasz faktorával. Az eredmények értelmezésekor azonban érdemes figyelembe venni, hogy a legmagasabb értékek többségében csak közepesen erős korrelációkat jelentenek, a kapcsolatok többsége közepes, vagy inkább gyenge kapcsolatra utal. A vizsgált mintában egyedül a tesztszorongás esetén mutatható ki erős összefüggés.

47. táblázat. Az iskolai jóllét tényezőinek összefüggései az egyfaktoros skálákkal a teljes mintában

Faktorok Élettel való Elégedettség Skála

WHO Jóllét Kérdőív

PISA Tesztszorongás

Általános attitűd 0,36^** 0,33^** 0,12^*

Örömérzés az iskolában 0,34^** 0,40^** 0,07

Iskolai énhatékonyság 0,48^** 0,43^** 0,28^**

Társas problémák 0,24^** 0,21^** 0,35^**

Szorongás, fizikai panasz 0,23^** 0,24^** 0,74^**

Megjegyzés: *p0,05; **p0,01

Az összefüggéseket a teljes minta után évfolyamok és nemek szerinti bontásban is megvizsgáltuk. Évfolyamok tekintetében (48. táblázat) a legerősebb kapcsolatok megegyeztek a teljes mintán kapott eredményekkel. Az ötödik és a nyolcadik évfolyamos tanulók esetében is az élettel való elégedettség és az általános jóllét az énhatékonyság faktorával, a tesztszorongás pedig az iskolai jóllét szorongás, fizikai panasz faktorával áll kapcsolatban.

48. táblázat. Az iskolai jóllét tényezőinek összefüggései az egyfaktoros skálákkal évfolyamok

Az összefüggésekre vonatkozó eredmények nemek alapján (49. táblázat) igen változatos képet mutatnak, az összefüggések azonban jelen esetekben sem erősek, többnyire közepes vagy közepesen erős korrelációkról van szó.

49. táblázat. Az iskolai jóllét tényezőinek összefüggései az egyváltozós skálákkal nemek szerint (r)

A legerősebb kapcsolat továbbra is a tesztszorongás és az iskolai jóllét szorongás faktora között van. Az élettel való elégedettség továbbra is az énhatékonyság faktorával mutatja a legerősebb kapcsolatot lányok és fiúk esetében is. Az iskolai jóllét összes tényezője lányoknál erősebb korrelációs értékeket kapott, mint ;a fiúknál, az általános jóllétnek a legerősebb kapcsolata az iskolai énhatékonysággal és az iskolai örömérzésekkel van.