A tanulók szubjektív és pszichológiai jóllétének nemzetközi vizsgálata (ISCWeB- (ISCWeB-kutatás) (ISCWeB-kutatás)

A Children’s Worlds International Survey of Children’s Well-being (röviden: ISCWeB) elnevezésű kutatás a 8, 10 és 12 éves gyermekek szubjektív és pszichológiai jóllétének vizsgálatát célozza. A fogalomhasználat tekintetében a szubjektív jóllétet a Diener-féle (1994) értelmezésben használják, miszerint a jóllét a személy saját életével kapcsolatos affektív értékeléseinek összessége, ami az eseményekre adott érzelmi reakciók mellett a teljesítmény kognitív értékelését is tartalmazza. A pszichológiai jóllétet az eudaimonikus megközelítésből kiindulva Ryff-modelljének összetevőivel azonosítják (önelfogadás, autonómia, személyes növekedés, életcél, környezettudatosság, másokkal való pozitív kapcsolat). Magyarország a nemzetközi kutatás harmadik adatfelvételi hullámhoz a TÁRKI-ban folyó „Gyermekek az iskolában: Jóllét és azon túl” című kutatás keretében csatlakozott, a legutóbbi mérésre 2019.

tavaszán került sor. A kutatásban egyszerű és összetett skálákkal, empirikus úton a gyermekek életének különböző aspektusait vizsgálják: családi és otthoni körülmények, anyagi háttér, pszichológiai és szubjektív jóllét, iskolai környezet, baráti kapcsolatok, és az élettel való általános elégedettség (Róbert & Szabó, 2020; Róbert, Szabó, & Széll, 2020) (6. táblázat).

6. táblázat. Az ISCWeB kutatásban vizsgált területek és összetevőik (Rees et al., 2020 alapján)

Vizsgált terület Összetevők

családi háttér

egy háztartásban élők szülőkkel való együttélés családszerkezet

testvérek száma anyagi háttér

eszközökkel való ellátottság (pl. ruha, zsebpénz, mobiltelefon) család anyagi helyzete miatti aggodalom elegendő élelem

általános jóllét

szubjektív jóllét pszichológiai jóllét

pozitív-negatív érzelmi állapot családi élet az együtt élőkkel való elégedettség

családi élet megítélése társas kapcsolatok

barátokkal való elégedettség kortárskapcsolatok megítélése (pl. barátok száma, támogatás)

iskolai környezet

tanulói élettel való elégedettség tanári támogatás

társas támogatás

tanultakkal való elégedettség biztonság

szomszédság általános elégedettség a tanuló környezetében élőkkel szomszédság megítélése

A hazai eredmények szerint a tanulók rendelkeznek a megfelelő életvitelhez szükséges eszközökkel és javakkal, a többségüknek mobiltelefon és internetelérés is a rendelkezésre áll.

Szinten minden tanulónak jut minden napra ennivaló, a családjuk anyagi helyzete miatt a többségük nem aggódik. A szubjektív jóllét szempontjából a magyar tanulók esetében, a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, a szubjektív jóllétérzet az életkorral csökken, a nemek szerinti különbség pedig jelentős, a fiúk szubjektív jóllétérzete szignifikánsan magasabb, mint a lányoké, évfolyamok szerint a 10 éves tanulók jóllétszintje magasabb, mint a 12 éveseké. Az országok közötti összehasonlításban a 8 évesek szubjektív jólléte esetén hazánk kiemelkedően teljesített, ezen a területen az első helyet szerezte meg. Az eredmény arra utal, hogy a tanulók többsége összességében (a többi országhoz képest) elégedett az életével, boldognak és örömtelinek éli azt meg. A 10 és a 12 évesek már hátrébb kerültek a rangsorban, de még továbbra is a mezőny elején állunk, azonban ezen eredmény is azt mutatja, hogy az szubjektív jóllétérzet az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken (a 12 évesek körében a legalacsonyabb). A pozitív és negatív érzelmi hatás esetén a tanulók többsége (a fiúk és a lányok közel azonos arányban) mindig, vagy majdnem mindig boldognak érzik magukat, ennek

mértéke azonban az életkor előrehaladtával szintén csökken. A boldogság érzését tekintve hazánk az országok közötti rangsor 16. helyét foglalja el (a résztvevő 35 ország közül), a szomorúság esetén a 11. helyen áll. A magyar tanulók közül kevesen vallják magukat szomorúnak, a lányok és a fiúk között nincs szignifikáns különbség. A negatív érzések esetén az országokközötti rangsorban a középmezőnyben, egyedül a stressz esetében végeztünk a 3.

helyen, ami utal arra, hogy a pozitív érzések mellett a negatívak is jelen vannak a tanulók mindennapjaiban.

A mérésben a tanulói jóllét fontos összetevőjét jelentik az iskolai hatások, az erre vonatkozó kérdések az iskolai légkörre, tanulói élettel való elégedettségre, az iskolai biztonságérzetre, illetve a tanulással, a tanárokkal és az osztálytársakkal való elégedettségre kérdeznek rá. Az iskolával kapcsolatos általános elégedettség valamennyi életkorban, de köztük a 10 évesek körében a legalacsonyabb, ebben az esetben az országok közötti összehasonlításban hazánk az utolsó helyen szerepel. A nemek és életkorok közötti különbségek nem szignifikánsak, de a lányok elégedettsége magasabb, mint a fiúké, illetve a 10 éveseknél magasabb, mint a 12 éveseknél. Az iskolában tanultakkal való elégedettség esetében a 8 évesek körében végeztünk az utolsó helyen, de a másik két korcsoport esetében is az utolsó három hely valamelyikét foglaljuk el. A tanárokkal való elégedettséget több kérdéssel vizsgálták, valamennyi esetében az utolsó országok között szerepelünk a kapott átlagértékek alapján. A legjobb helyezést, a középmezőnyben való szereplést az osztálytársakkal való elégedettség esetében a 12 évesek körében értük el. Mindezek mellett a megkérdezettek valamivel több mint a fele, de legtöbben a 8 évesek közül biztonságban érzik magukat az iskolában. A tanulóknak minden életkorban elegendő számú barátja van, akikkel jó kapcsolatot ápolnak és akire számíthatnak. A barátaikkal a többségük elégedett, a nemek és életkorok között ebben az eseten nincs szignifikáns különbség, de számszerűen a fiúk és a 12 évesek elégedettebbek (Rees et al.

2020). Ezen terület szempontjából tehát az eredmények kevésbé kedvezőek, mint a szubjektív jóllét esetében, az országok közötti összehasonlításban ugyanis hazánk a mutatók többségénél a mezőny végén kapott helyet.

3.4. Részösszefoglalás

A 3. fejezet a tanulói és az iskolai jóllét megkülönböztetése után az iskolai jóllét legfontosabb környezeti tényezőit és a tanulói jóllét iskolai környezetben való legfrissebb nagymintás nemzetközi mérési eredményeit mutatta be.

A tanulói és az iskolai jóllét meghatározásával foglalkozó alfejezet az értekezés témaválasztása miatt fontos, a dolgozat iskolai jólléten a tanulók szubjektív jóllétének iskolai környezetben való vizsgálatát érti. Ennek köszönhető, hogy az iskolai jóllét a tanulói jólléthez hasonlóan többdimenziós fogalom, a szubjektív jóllét befolyásoló tényezői megegyeznek a tanulói jóllét összetevőivel. A tanulói jóllétet kognitív pszichológiai, fizikai, szociális, spirituális és anyagi tényezők együttesen befolyásolják (Hascher, 2004). Az iskolai jóllét az iskolai környezet ezen tényezőkre gyakorolt hatását vizsgálja, szintje az iskolában átélt élmények, tapasztalatok értelmezése mentén alakul ki a tanulóban, az iskolai környezet (pl.

szervezeti és intézményi jellemzők, iskolai társas kapcsolatok, tanórai és iskolai légkör, oktatási módszerek) és a tanuló személyiségének (pl. önismeret, énhatékonyság) kölcsönhatásában (pl.

iskolához való viszony, iskolai attitűdök) értelmezhető (Hascher, 2004a; Pollard & Lee, 2003; Soutter, Gilmore, & O’Steen, 2010).

Az iskolai jóllétet befolyásoló iskolai környezeti hatások közül fontos jelentősége az iskolai és osztálylégkörnek, a tanítási légkörnek (benne az oktatási és nevelési módszereknek) és az ezekben kialakult társas kapcsolatoknak van (Hascher, 2004a; Péter-Szarka, Tímár, &

Balázs, 2015; Soutter, Gilmore, & O’Steen, 2010). A környezeti tényezők által kialakult iskolához való pozitív viszony és a pozitív légkör hozzájárulhat az iskolán belüli magasabb szintű érzelmi viszonyulások, a pedagógiai és az iskolai kötődések kialakulásához, amelyek szakirodalma folyamatosan bővül (Huszka & Kinyó, 2019; Nagy & Zsolnai, 2016; Szabó &

Virányi, 2011; Szabó, Zsadányi, & Szabó Hangya, 2015.

A fejezetben bemutatott nemzetközi vizsgálatok (pl. PISA, HBSC, ISCWeB) és az azokat kiegészítő hazai kutatási eredmények a tanulói jóllét és az iskolához való viszony esetében is egy folyamatosan romló tendenciára hívják fel a figyelmet. A tanulók az életkor előrehaladtával nem szívesen járnak iskolába, a fiatalabb tanulók lelkesebbek, motiváltabbak és jobb eredményeket érnek el, mint a felsőbb évfolyamos, vagy középiskolás társaik. Az iskolával összefüggésben gyakori a negatív érzelmek (pl. szomorúság, lehangoltság) és a fizikai panaszok (pl. fáradtság, álmosság) előfordulása (Csapó, 2000; Józsa, D. Molnár, & Zsolnai, 2020; Réthy, 2016; Kozéki, 1984, Rapos, 2003; Réthy, 2016; Veczkó, 1986).