II. Az online vizsgálat hipotézisei
6. Előkészítő vizsgálat
6.3. A pilot vizsgálat eredményei
6.3.1 A kérdőív háttérstruktúrájának feltárása
A kérdőív szerkezetét első körben megerősítő faktoranalízissel vizsgáltuk, azonban, mivel az illeszkedési mutatók nem voltak megfelelőek az eredeti faktorstruktúrára (CFI=0,71, TLI=0,68, SRMR=0,11, RMSEA=0,11), ezért feltáró faktorelemzést végeztünk. Az eredményektől az eredeti faktorszerkezet igazolását vártuk és feltételeztük a pozitív és negatív dimenziók elkülönülését. A kérdőív a KMO-mutató értéke (0,76) alapján alkalmasnak bizonyult a faktoranalízis elvégzésére, amely során a várakozásoknak megfelelően hat faktor különült el egymástól. Az eredeti kérdőívhez képest azonban a faktorok összetétele és a bennük szereplő tételek száma is eltérően alakult. Két tétel (K10 és K7 kérdések) egyik faktorba sem került bele, ezért a továbbiakban elhagytuk azokat, és 31 tétellel számoltunk tovább. A várt és a kapott faktorokat a 9. táblázat szemlélteti.
9. táblázat. Az Iskolai Jóllét Kérdőív eredeti és kapott faktorai Iskolai Jóllét Kérdőív Eredeti faktorok
(tételszám) Kapott faktorok (tételszám)
Pozitív attitűd (7) Pozitív attitűd (3)
Elégedettség (5)
Elismerés, öröm (5) Elismerés, öröm (3)
Énkép (5) Énkép (4)
Társas problémák (5)
Problémák, konfliktus (12) Aggodalom (5)
Testi, fizikai panasz (6) Testi, fizikai panasz (4)
Az eredetivel azonos számú, de eltérő tartalommal bíró hat faktor tartalmi eltérései a pozitív és a negatív dimenzió mentén is tapasztalhatók. Az eredeti kérdőívben elkülönültek egymástól a Társas problémák és az Aggodalom tételei, esetünkben az ezekhez tartozó állítások egy faktort alkottak. Ennek oka lehet, hogy az iskolában átélt aggodalom és az iskolai társas problémák észlelése igen szoros kapcsolatban áll egymással, mindkettő negatív irányú érzésekkel, érzelmekkel jár együtt, ezért a megkülönböztetése nem feltétlenül különült el. A testi és fizikai panaszok tételei sajátos jellemzők, ezek az állítások a pilot vizsgálatban is kevesebb tétellel, de külön faktort alkottak. Az utóbbi faktorból két tétel („annyira izgultam, hogy dolgozat/vizsga előtt nem volt étvágyam”; „a tanítási óra előtt gyorsabban vert a szívem”) került át a Problémák, konfliktusok közé.
A pozitív dimenzió az eredeti háromhoz képest 4 faktort tartalmaz, köszönhetően annak, hogy az eredetileg Pozitív attitűd faktor állításai jelen esetben különálló faktorokba rendeződtek: az egyik az iskola felé való általános pozitív véleményt (Pozitív attitűd) tartalmazó állításokat, a másik az iskolával kapcsolatos általános elégedettség állításait fedte le (pl.: „Van értelme iskolába járni”; „Az iskolában tanultakat hasznosnak tartom”). Utóbbi ezért az Elégedettség elnevezést kapta. Az Elismerés, öröm és az Énkép faktora igaz ugyan, hogy kevesebb tételszámmal, de esetünkben is elkülönült.
A faktorok megbízhatóságát tekintve azok a teljes mintán és az évfolyamok almintáin is megfelelően működtek (10. táblázat).
10. táblázat. Az adaptált Iskolai Jóllét Kérdőív faktorainak megbízhatósági mutatói
Faktor Cronbach--α
5. évfolyam 8. évfolyam Teljes minta
Énkép 0,79 0,78 0,79
Elégedettség 0,78 0,78 0,76
Pozitív attitűd 0,69 0,66 0,71
Elismerés, öröm 0,80 0,62 0,76
Probléma, konfliktus 0,96 0,74 0,93
Testi panasz 0,88 0,60 0,82
A faktorok közül a Pozitív attitűd kapta a legalacsonyabb megbízhatósági értéket mindkét évfolyamon és a teljes mintán is, amit a kevés tételszám is magyarázhat. Az Elismerés, öröm és a Testi panaszok faktora 8. évfolyamon kapták a legkisebb értékeket. Az alacsony mintaelemszámra való tekintettel azonban ezen értékeket is elfogadhatónak értékeltük.
6.3.2. A kérdőív megbízhatóságának ellenőrzése
Az eredeti kérdőív a megjelent tanulmányok alapján kis- és nagymintás mérések alkalmával is megfelelő megbízhatósági mutatókat kapott (Hascher, 2004, 2007, 2011). Saját eredményeinkben a Cronbach-α együttható értékei a teljes mintán és az évfolyamok szerinti bontásban (az alacsony mintaelemszám ellenére) is megfelelő értékeket mutatnak, ezeket az 11.
táblázat mutatja be.
11. táblázat. Az Iskolai Jóllét Kérdőív megbízhatósági mutatói nemek és évfolyamok szerinti bontásban.
Minta N Cronbach-α
5. évfolyam 33 0,94
8. évfolyam 32 0,85
Lányok 33 0,84
Fiúk 32 0,95
Teljes (31 tétel) 65 0,93
6.1.1. A kérdőív faktorai közötti összefüggések vizsgálata
A kérdőív faktorai közötti összefüggéseket korrelációelemzéssel vizsgáltuk. Az eredetihez (Hascher, 2004) hasonlóan a saját vizsgálatunkban is szoros összefüggéseket feltételeztünk. Az eredményeket a 12. táblázat tartalmazza.
12. táblázat. Az Iskolai Jóllét Kérdőív faktorai közötti korrelációk
Faktor neve 1. 2. 3. 4. 5.
2. Énkép 0,32* -
3. Elégedettség 0,18 0,42** -
4. Testi panasz 0,77** 0,08 0,05 -
5. Elismerés, öröm 0,59** 0,44** 0,20 0,58** -
6. Pozitív attitűd 0,06 0,37** 0,46** 0,23 0,36**
Megjegyzés: 1: Probléma, konfliktus; 2: Énkép; 3: Elégedettség; 4: Testi panasz; 5: Elismerés, öröm; 6: Pozitív attitűd; * p0,05; **p0,01
A kérdőívek alkalmazása során a nemzetközi eredményekben a negatív és a pozitív dimenzió faktorai voltak egymással a leszorosabb összefüggésben (pl. Hascher, 2004). Az eredmények magas korrelációs értéket mutattak az Aggodalom és a Testi panaszok között, emellett magas korrelációt eredményezett a Testi panaszok és a Probléma, konfliktus faktorai között (Hascher, 2004a). A pilot vizsgálatban kapott értékek többnyire hasonlóak a nemzetközi mérésekben kapott korrelációs értékekhez. A Testi panasz és a Probléma, konfliktus faktorok között mi is erős korrelációt kaptunk (r=0,77; p0,01), ami egyúttal a legerősebb kapcsolatot is jelenti. A Probléma, konfliktus faktor ezen túl közepesen erős (r=0,59; p0,01) korrelációt mutatott az Elismerés, öröm, és gyenge korrelációt az Énkép faktorral (r=0,32; p0,05), amelyek már az iskolai jóllét pozitív dimenzióit képviselik. Mintánkban a pozitív dimenzió esetében az Énkép és a Pozitív attitűddel közepesen erős (r=0,37; p0,01), az Elismerés, öröm (r=0,44; p0,01), illetve az Elégedettség (r=0,42; p0,01) dimenziókkal erősebb összefüggést mutatott. A Pozitív attitűd az Elégedettség (r=0,46; p0,01) faktorral közepes, az Elismerés, öröm (r=0,36; p0,01) faktorral valamivel alacsonyabb értéket kapott.
6.3.3. Nemek és évfolyamok szerinti különbségek
A megbízhatóságvizsgálat és a háttérstruktúra feltárása után az eredményeket nemek és évfolyamok közötti összehasonlításban, kétmintás t-próba segítségével vizsgáltuk. A teljes mintára kapott eredmények a nemek tekintetében nem, csak az évfolyamok között mutattak szignifikáns különbséget. A faktorok átlagértékei alapján készített diagram a 12. ábrán látható.
Megállapítható, hogy a pozitív dimenzió faktorai jellemzően mindkét évfolyamon magasabb átlagértékeket kaptak, mint a negatív dimenzió faktorai, és az értékek az ötödik osztályosoknál minden esetben valamivel magasabbak. A kétmintás t-próba eredményei alapján a teljes mintán évfolyamok esetében a Pozitív attitűd faktora szignifikánsan magasabb értéket kapott az ötödik, mint a nyolcadik osztályos tanulóknál (13. táblázat).
13. táblázat. A pozitív attitűd faktorának megítélése évfolyamok szerint
Évfolyam Átlag Szórás Levene-próba Kétmintás t-próba
F p t p
5. 3,91 0,73
0,41 0,53 3,17 0,002
8. 3.34 0,70
Ez az eredmény összhangban van a nemzetközi szinten tapasztalható eredményekkel, miszerint az alacsonyabb évfolyam tanulói pozitívabb iskolai attitűdökkel jellemezhetők, mint a felsőbb tagozatosok (Németh & Költő, 2016; OECD, 2019b)
12. ábra.
Az Iskolai Jóllét Kérdőív faktorainak átlaga a két részmintán
Az évfolyamok szerint képezett részminták szerint az ötödik évfolyamosok esetében az Énkép faktora szignifikánsan magasabb a lányoknál, mint a fiúknál, nyolcadik évfolyamon pedig szintén a lányok eredményei a magasabbak, de itt a negatív dimenzió közé sorolt Testi panasz esetében (14 táblázat).
0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0 3.5 4.0 4.5
Pozitív attitűd Elégedettség Énkép Elismerés, öröm
Probléma, konfliktus
Testi panasz
5. osztály 8. osztály
14. táblázat. Az évfolyamok szerint képzett részminták különbségei.
Évf. Faktor Nem Átlag Szórás Levene-próba Kétmintás t-próba
F p t p
5. Énkép fiú 3,47 1,08
0,42 0,52 -2,15 0,04
lány 4,16 0,7
8. Testi panasz
fiú 1,81 0,55
1,02 0,32 -2,13 0,04
lány 4,16 0,7
Utóbbi eredmények szintén megfelelnek a szakirodalomban leírt jelenséggel, miszerint a felsőbb évfolyamos lányok gyakrabban számolnak be egészségügyi és fizikai panaszokról (pl.
fejfájás) az iskolában tapasztalt negatív élmények hatása miatt (Inchley et al., 2020; Németh &
Költő, 2016).