Nemzetközi, európai és kelet-európai identitás
A fent említett néhány esetben „nulla végösszegű gondolkodásra” (amennyit nő az egyik csökken a másik) láttunk példát a nemzetközi/európai identitás kapcsán: ez sokszor a ma-gyar, illetve származási identitás kárára következik be. Éles ellentétben ezekkel az esetek-kel a magyar identitás megtartása, sőt megerősödése, az ehhez való pozitívabb viszonyu-lás megférhet másféle identitás erősödésével, például az alábbiakban idézett diák szerint, aki a diáktársait megfigyelve a következőt szűrte le.
„Vannak, akik büszkébben, erősebben élik meg (a magyar identitást). A leg-több ide tartozik […] sokszor nemzetközivel kombinálva.” DH23 22 éves magyar férfi, mesterképzés, Hollandia
Az általános „nemzetközi” identitás és a származási csoportból fakadt identitás együttes létére különböző csoportokból származó diákoknál találunk példát. A nemzetköziség el-sősorban viselkedéses szinten jelenik meg, interakció közben, interkulturális készségek és életmód formájában. Emellett megmarad, illetve erősödik az etnikai-kulturális identitás, amely „érzelmi” szinten jelenik meg.
„Szerintem megszilárdult az, hogy kínainak érzem magam. Ugyanakkor nemzetközibbé is váltam.” DI38 39 éves kínai férfi, doktori képzés
„Jobban kihangsúlyozom, [bemutatkozásnál] hogy kínai vagyok, különben azt gondolnák, hogy koreai vagy japán vagyok. És igen, nemzetközibb let-tem, azt gondolom, hogy komfortosabban beszélek a világ különböző ré-szeiről származó emberekkel.” DI52 34 éves kínai nő, doktori képzés
„Már 6 hónapja vagyok itt és hiányoznak a dolgok Törökországból. Hiányzik nekem Törökország lelki-szellemi értelemben. Szóval azt mondhatom, hogy nagyobb mértékben vagyok török a lélektani dolgok miatt és nemzetközibb is vagyok, mert így élek.” DI6 27 éves török nő, mesterképzés
Néhol mélyebb betekintést is nyerhetünk abba, hogy hogyan élik meg megkérdezettek a magyar és a nemzetközi, illetve az európai identitás együttesét. Kitűnik az interjúkból, hogy saját maguk is meglepőnek, kommentárt és magyarázatot igénylőnek gondolják, amikor megemlítik, hogy kétféle identitás is megfér egymás mellett, sőt mindkettő erő-södik bennük.
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
„Ilyen nagyon fura és nagyon ellentmondásos lesz, hogy azt ki fogom mon-dani, hogy jobban érzem magam magyarnak, de jobban érzem magam nem-zetközinek is. Mert, amikor kint vagyok, akkor azt érzem, hogy úristen, tele London, de megint visszatérek ehhez, hogy mennyi nemzet van ott, mennyire sok kultúra, meg minden, így összedobálva, s mindig azt érzem, hogy ez annyira jó, és nemzetköziség, nem tudom, és viszont, amikor hazajövök, akkor meg mindig elérzékenyülök, ahogy szállok le a repülővel, meg ilyen dolgok. És akkor mindig arra is rájövök, hogy mennyire szeretek hazajönni.
És emiatt mindkettő felerősödött bennem, ha ennek van értelme.” DH21 19 éves magyar férfi, alapképzés, Egyesült Királyság
A következő magyar diák is részletesen beszámol arról, mit jelent a számára az európai identitás, hogyan építi fel magának ezt az identitást. Fontos adalék az is, hogy sok más magyar diák esetéhez hasonlóan, szinte semmilyen jele nincs a fogadó csoporttal való identifikációnak.
„Angolnak nem hiszem, hogy valaha is érezni fogom magam, akkor sem, ha mondjuk, mit tudom én, viccből megszerzem az állampolgárságot x év után.
Nemzetközinek éreztem magamat eddig is, azt most is fogom, európainak pedig egyre jobban, mert egyre jobban érzem azt, hogy egyetlen európai ország kultúrája sem kifejezetten európai, hanem akkor lesz igazi európai kultúra, amikor elfogadod azt, hogy mindenki különböző, és akkor minden-honnan próbálod a pozitív dolgokat összeszedni. És például Magyarország meg Anglia között elég nagy a kontraszt, de mind a kettőben vannak jó meg rossz dolgok, és hogyha össze tudjuk szedni a jó dolgokat belőle, akkor az egy, úgy érzem, az egy európai identitást ad. Ez lehet, hogy most furcsa volt.” DH19 21 éves magyar férfi, alapképzés, Egyesült Királyság
Új elemként jelenik meg a kelet-európai identitás sok külföldön tanuló magyar diák vála-szában, mégpedig a magyar identitással való szoros összefüggésben.
„Sokszor szoktam magamra úgy hivatkozni, hogy kelet-európai.” DH10 30 éves magyar nő, doktori képzés, USA
„Ha valaki kérdezi, akkor azt mondom, hogy kelet-európai vagyok. Úgy gondolom, hogy Kelet-Európa Nyugat-Európához viszonyítva nagyjából olyan, mint Latin-Amerika Észak-Amerikához hasonlítva.” DH14 35 éves magyar diák, alapképzés, Németország
ideNtitásésideNtitásváLtozás
119
„Igen, erősített a magyarság érzetemen, ami nekem előtte egyébként nem nagyon volt, de Hollandia mindenképpen erősített rajta. De nem durván, vagy szóval nem kezdtem így verni a mellemet, hogy én magyar vagyok, vagy ilyesmi, csak talán ez így jobban tudatosult bennem, mert Hollandiában úgy éreztem magam, mint egy kelet-európai. És előtte nem is tudtam, hogy van ilyen, hogy ekkora különbség lehet a nyugat-európai meg kelet-európai lélek között, de Hollandiában rájöttem.” DH17 24 éves magyar nő, mester-képzés, Hollandia
A következő diák, úgy tűnik, a világ különböző részeiről érkezett emberekkel való in-terakció során számon tartja azt a „legkisebb többszörös” csoporttagságot, amellyel leg-inkább identifikálódni tud. Nála ez a kelet-európaiság.
„Hogy mondjam […] eddig is magyarnak éreztem magam leginkább és most is annak érzem magam leginkább. De nyílt a látóköröm olyan szempontból, hogy megismertem, dél – koreait vagy indonéziait, vagy vietnámit, vagy igazi amerikaiakkal beszélgethettem, vagy más európai országokból jövők-kel […] Inkább jövők-kelet-európai összetartozást érzek.” DH18 22 éves magyar nő, alapképzés, Németország
Az angol anyanyelvűek esetében egészen más jellegű identitásváltozás tapasztalható.
A más anyanyelvűekkel való interakcióból, a másoktól önkéntelenül elsajátított viselke-déses, nyelvi elemeket épít be a saját repertoárjába, saját énjébe egy kanadai diák.
„Azt mondanám, nemzetközibb lettem. Elég hülyén hangzik, de ahányszor Kanadán kívül töltök időt, felszedem egy kicsit a kifejezéseket, meg ahogy a barátaim beszélnek az angolt mint idegen nyelvet beszélő közösségben.
Úgy értem, a rengeteg féle nyelvet beszélő barátaim, akik idegen nyelv-ként beszélik az angolt […]. Vannak szokások, modorok, a mód, ahogyan leírják a világot, nos, ezeket időnként önkéntelenül használom Kanadában, és mindig húznak engem azért a kanadai barátaim. Szóval ezek az apró dolgok, amelyek révén nemzetközibb lettem.” DI18 30 éves kanadai férfi, mesterképzés
Eddig az etnikai-kulturális csoporthoz való tartozáson túl elsősorban olyan csoportok, kategóriák (kelet-európai, európai, nemzetközi) kapcsán tárgyaltuk az identitást, amely csoportokhoz, kategóriákhoz eredetileg is „alanyi jogon” tartozhattak a megkérdezett di-ákok. A fogadó országhoz való tartozás viszont ennél jóval komplexebb. A következőkben ennek elemzésére térünk ki, bár legtöbbször legfeljebb otthonosságot éreznek, de nem identifikációt a válaszolók.
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
Fogadó országgal való identifikáció
A külföldön tanuló magyar diákok esetében nem jelent meg markánsan a fogadó országgal való identifikáció. A Magyarországon tanuló nemzetközi diákok esetében ennél diffe-renciáltabb a helyzet. Példát találunk az identitás öncímkében szintén megjelent vegyes identitásra is.
„Inkább török-magyarnak érzem magam…” DI14 25 éves török férfi, mester képzés
Az előző példánál sokkal visszafogottabb változásról árulkodik a következő interjúidézet, amelyből kiderül, hogy a változatlan identitás-öncímke mellett a fogadó (magyar) kultú-rából válogat és épít magába bizonyos elemeket. Ez nem a priori elhatározás következmé-nye, mint láttuk korábban azoknál, akik azt mondták, sosem fog megváltozni a származási identitásuk. Itt a megkérdezésnél eszmél rá a diák a változó identitására.
„Persze, van egy kis magyar kultúra bennem, de úgy gondolom, inkább iráni vagyok. Felvettem olyan dolgokat, amiket jónak gondolok a magyar kultúrából. Nem is igazán gondolkodtam ezen, de legfőképp iráni vagyok.”
DI77 20 éves iráni férfi, osztatlan képzés
A korábban említett japán diákon túl, akinek magyar férje lett az egyetemi tanulmányai alatt, sokan magyar családtagok nélkül is második otthonuknak mondják Magyarországot.
A mesterprogramját itt végző, a családját is idehozó amerikai diák és családja elkötelező-dése egyértelmű.
„Nagyon szeretjük az országot és szeretjük az embereket. Nem tudunk so-kat a kultúráról meg a történelemről, de tanuljuk. Úgy gondolom, máris a második otthonunknak tekintjük. Attól függ, milyen sokáig maradunk, akár első otthonunkként is el tudjuk képzelni Magyarországot. Én máris úgy érzem, hogy az első otthonom. Nem szeretnénk innen elmenni, nagyon szeretünk itt lenni.” DI28 39 éves amerikai férfi, mesterképzés
Még ha nincs is érdemi kapcsolata a magyarokkal, és bár a fejkendője miatt sokat bámul-ják, ez a líbiai diák szintén kötődik Magyarországhoz.
„Magyarország mintha a második otthonom lenne. Így érzem.” DI31 23 éves, líbiai nő, alapképzés
Van, akinek nincs alkalma közeli kapcsolatba kerülni a magyarokkal, de az otthonosság érzése nála is megjelenik.
ideNtitásésideNtitásváLtozás
121
„Hat év után nagyon fontos nekem a magyar kultúra. Úgy érzem, itt van a második otthonom. Például a sporteseményeknél, ha Magyarország játszik, a magyar csapatot támogatom a török után […] Nincs közeli ma-gyar barátom, bár rendben van a kapcsolatom általában a mama-gyarokkal.
Bárcsak több magyar barátom lenne, de mint mondtam, az iskolában egy-általán nincs semmilyen találkozási lehetőségünk velük.” DI1 32 éves török nő, mesterképzés
Az a tény, hogy Magyarországon tanult, már identitáselemmé vált a következő kínai diák-nál. Itt is inkább a helyhez kötődését emeli ki.
„Amikor más országba utazom, megemlítem, hogy Magyarországon tanu-lok. Talán ez a második hely, ahová tartozom.” DI64 25 éves kínai férfi, doktori képzés
Fontos a nemzetközi diákoknak az otthonosság, a helyhez kötődés: legtöbb esetben ez nem jelenti a magyar identitást, inkább az odatartozás igényének megélését. Az iden-titáselemeik között fontos helyet kap az, hogy évekig, életük egyik fontos szakaszában élnek és tanulnak egy országban, olyan élményeket és tapasztalatokat szerezve, amelyek valószínűleg később is meghatározóak lesznek.