Az interjús vizsgálat a nemzetközi diákok akkulturációját és adaptációját vizsgáló kuta-tásunk5 keretében zajlott. A kutatásra az ELTE PPK Kutatásetikai Bizottsága adott en-gedélyt. Összesen 98, Magyarországon tanuló felsőoktatási nemzetközi diákkal és 35, külföldi egyetemen tanuló magyar nyelvű diákkal vettünk fel félig strukturált interjút. Az elemzésbe összesen 91 nemzetközi diák interjúja került. Kihagytuk az elemzésből a hang-hibás, illetve a különböző kritériumoknak nem megfelelő interjúkat (pl. nem tartózkodott elég hosszú ideje az adott országban a diák). Az interjúk hossza átlagosan másfél órás.
Hólabdamódszerrel jutottunk el a vizsgálati személyekhez. A közösségi médiában, egyetemeken, kollégiumokban, a nemzetközi diákok baráti köreiben toboroztunk résztve-vőket. Igyekeztünk a nem, a származási ország, (magyar diákok esetében képzési ország), a képzési szak és a képzési program, valamint a finanszírozás szempontjából diverz mintát alkotni. A minta korántsem reprezentatív – ez nem is követelmény a kvalitatív kutatás-ban –, de sokféleségében tükrözi a nemzetközi diákok változatos hátterét. A teljes képzést itt végző diákok esetében legkorábban a Magyarországra érkezésüket követő 5 hónap után, a részképzésre (jellemző módon az Erasmus csereprogram keretében egy vagy legfeljebb két szemeszterre) érkező diákok esetében pedig legkorábban az érkezésük után 2 hónappal vettük fel az interjúkat. Hasonlóak az idői paraméterek a külföldön tanuló magyar diákok esetében is.
5 A felsőoktatási nemzetközi mobilitás pszichológiai aspektusai: a külföldön tanuló diákok adaptá-ciója és akkulturáadaptá-ciója c. kutatásunkat (K-120433) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatja. Ezen kutatások adataiból a következő közlemények születtek: hosseiNi-Nezhad, s, safdar, s, NguyeN Luu, L. (2019). Longing for Independence, Yet Depending on Family Support: A Qualitative Analysis of Psychosocial Adaptation of Iranian International Students in Hungary. International Journal of Higher Education 8(4), 164–174. NguyeN Luu, L. a. (2019).
A nemzetközi mobilitás pszichológiai és szociokulturális vonatkozásai: a külföldön tanuló diá-kok akkulturációjának szakirodalma. Alkalmazott Pszichológia, 19(1), 53–93.
51 aziNterjúskutatásmódszertaNa
A vizsgálatunkban résztvevő, Magyarországon tanuló diákok 48,4%-a nő, egyikük (1%) non-binarynak mondja magát. Az átlagéletkoruk 25,4 év (SD = 5,42). A válaszadók 35,2%-a alapképzésben, 30,8%-uk mesterképzésben, 11%-uk doktori képzésben, a többiek egyéb képzésekben tanulnak. Magyarországon tervezi befejezni a teljes képzést 73,6%-uk, míg 15,4% csak a képzésének egy részét tölti itt. A többiek bizonytalanok, illetve hiányos a rájuk vonatkozó adat. A megkérdezett hallgatók a Közel-Keletről (42,9%), Délkelet-Ázsiából (12,8%), Nyugat-Európából (15,4%), Észak-Amerikából (3,3%), Kelet-Európából (3,3%), Afrikából (3,3%), Latin-Amerikából (5,4%) jöttek Magyarországra.
A legtöbben Iránból (22), Kínából (17), Törökországból (15) és Németországból (10) érkez-tek. Körülbelül egyharmaduk (35,2%) önfinanszírozású, 29,7%-uk kormányközi, illetve Stipendium Hungaricum ösztöndíjas. 14,3%-uk az Erasmus keretében jött. A válaszadók csupán 12,1%-a járt korábban Magyarországon.
Három olyan diák van, akik tanulnak magyarul. Egy diák német nyelvű programban van, a többiek angolul végzik a tanulmányaikat. A diákok 34%-a értékelte kiváló/anya-nyelvi szintűre nyelvtudását, 30,8% pedig „jó”-nak. Az interjúkészítés idejében 35,2%
tanulja a magyart mint idegen nyelvet, 51,6% nem tanul, 39,6% tervezi, hogy a jövőben tanul, míg 37,4% nem tervezi, hogy a jövőben tanul magyarul. A diákok 53,8%-a mondta, hogy külsőre, láthatóan különbözik a magyaroktól, 37,4% mondta, hogy nem különbö-zik. Nem szeretne Magyarországon maradni tanulmányai befejezése után 47,4%-uk, míg 36,3% szeretne itt maradni azt követően.
A külföldön tanuló magyar diákok mintája jóval kisebb, összesen 31 főből állt. Egy Kínában tanuló diák és négy, Amerikában tanuló diák kivételével a többiek európai or-szágokban tanulnak (Hollandia, Egyesült Királyság, Németország, Dánia, Finnország, Olaszország).
Életkoruk átlaga 23,7 év (SD = 4,24). 54,8%-uk nő, 41,9% férfi és egy fő non-binary-nak mondja magát. A válaszadók 41,9%-a alapképzésben, 38,7%-uk mesterképzésben, 6,5%-uk doktori képzésben, a többiek (12,9%) egyéb képzésekben tanulnak.
Átlagban 18,4 hónapja vannak a tanulmányaik országában (SD = 20,8). A tanulmá-nyaik nyelvén egy 5 fokú skálán 4,42 szintűre becsülik a tudásukat (SD = 0,72). Körülbelül háromnegyed részük a külföldi egyetemen tervezi befejezni a teljes képzést (74,2%), közel egynegyedük (25,8% a képzésnek csak egy részét tölti ott. Önfinaszírozású 48,4%-uk, Erasmus keretében tanul 19,4%-uk. A többiek valamilyen ösztöndíjban vagy részösztön-díjban részesülnek.
Az interjúkat a Magyarországon tanuló nemzetközi diákokkal és a magyar diákok egy részével személyesen vettük fel, az interjúalannyal előre egyeztetett időben és helyen.
A vizsgálatról részletes szóbeli tájékoztatást adtunk, ezt követően a résztvevők elolvasták az írásbeli tájékoztatót és a beleegyező nyilatkozatot is. Az utóbbi aláírása után kezdő-dött az interjúfelvétel, amelynek elején demográfiai és a magyarországi tanulmányokra vonatkozó adatokat (érkezési idő, képzési idő, szak, finanszírozási forma, nyelvismeret stb.) jegyeztünk le. A magyar diákok egy másik részével Skype-on vettük fel a beszélgetést.
aziNterjúskutatásmódszertaNa
Az interjúfelvételen túl a kapcsolathálózat feltárására az ún. EGONETWORK kérdőívet (Angelusz és Tardos, 1991/2012) alkalmaztuk. Erről a Társas hálózat című fejezetben szá-molunk be.
Az interjúkat hangrögzítő eszközzel vettük fel. Ahol nem angol, hanem a nemzetközi diák anyanyelvén történt az adatfelvétel, angolra fordítottuk az interjút. (Rendszerint az interjúfelvevő fordította le angolra.) A magyar diákokkal kivétel nélkül magyar nyelven folyt az interjú. Az oTranscribe ingyenes szoftver segítségével írtuk át – lehetőleg szöveg-hűen – a hanganyagot, később azonban a szükséges mértékig meg kellett szerkesztenünk a nyers interjúkat.
Felmerül a kérdés, hogy az interjú nyelve a megfelelő kulturális keretet fogja-e akti-vizálni, és ennek megfelelő módon fog-e az interjúalany nyilatkozni, a társas világot értel-mezni (Benet-Martínez és Haritatos, 2005). Az eredmények elemzése, a következtetések levonása közben mindenképpen figyelembe kell venni ezt a szempontot. A bevándorlással kapcsolatos kutatások módszertani, nyelvi kérdéseivel az utóbbi időben Magyarországon is intenzíven foglalkoznak (Borsfay és mtsai, 2014; Kováts és Várhalmi, 2014). Az idézett kutatók például megengedő álláspontra helyezkedtek, miszerint az adatfelvétel nyelvének tudatos figyelembevételével van létjogosultsága egyazon kutatásban sokféle nyelven fel-venni az interjúkat, illetve kérdőíveket.
Jelen vizsgálatvezető kutatójaként itt szeretném megjegyezni – a témához való pozí-ciómmal kapcsolatosan –, hogy magam is nemzetközi diák voltam. Két különböző kultú-rában, országban (Magyarország és Vietnám) nevelkedtem és iskolázódtam, sőt mi több, interkulturális családban élek. Mindez jelentős mértékben befolyásolja a kutatásban feltett kérdéseket, az interjúk elemzését, értelmezését. Az interjúkat a legtöbb esetben ugyan-csak nemzetközi diákok, illetve korábban nemzetközidiák-tapasztalatokkal rendelkező kollégák és diákok vették fel. Az interjúk egy részében ugyanahhoz az etnikai csoporthoz tartozó volt az interjúfelvevő és a kérdezett. Közöttük legtöbbször egyfajta sorsközössé-gi érzés keletkezett, emiatt oldott hangulatban, szabadabban, nyitottan nyilatkoztak az interjúalanyok. Az interjút megelőzően az interjúfelvevők felkészítő ülésen vettek részt.
Ha valamilyen kérdésük adódott később, a kutatásvezetőhöz, illetve a felkészítést végző kutatókhoz fordulhattak.
Adatelemzés
Kutatásunkban tematikus elemzést alkalmaztunk (Braun és Clarke, 2006). Ez a kvali-tatív, induktív elemzés lehetővé teszi annak bemutatását, hogy a megkérdezett diákok hogyan élik meg, hogyan értelmezik, hogyan ruházzák fel jelentéssel a vizsgálat tárgyát képező tapasztalatokat. Az interjúanyagok többszöri átolvasása (ha szükséges volt, az
53 aziNterjúskutatásmódszertaNa
angol, illetve a magyar nyelvű hanganyag újbóli meghallgatása) után kódokat hoztunk létre az Atlas.ti8 segítségével, amelyeket lehetséges témák alá rendeztünk, miközben el-lenőriztük a témák relevanciáját és egyeztettük az eredeti adatokkal. A témákat finomí-tottuk, altémákra bontottuk és véglegesítettük.
A résztvevők anonim módon szerepelnek az elemzéseinkben. Néhány alapinformá-ciót azonban megadtunk mindegyik interjúidézetnél. Ezek az információk nem teszik le-hetővé a diákok beazonosítását.
A DI kezdetű azonosítók a nálunk tanuló nemzetközi, a DH kezdetű azonosítók – mindegyik azonosító kétszámjegyű számmal folytatódik a DH vagy a DI után – pedig a külföldön tanuló magyar diákokra vonatkoznak. Életkor, nem, nemzetiség, képzési szint, és a magyar diákok esetében képzési országi adatok olvashatóak ki az azonosítóból. Pl:
DH19 21 éves magyar férfi, alapképzés, Egyesült Királyság.
A következő négy fejezetben mind a két minta (külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok és a magyarországi egyetemeken tanuló nemzetközi diákok) részvételével végzett interjúvizsgálatunk eredményeit bemutatjuk. A nemi szerepekkel foglalkozó fejezetben csak a nálunk tanuló nemzetközi diákokkal felvett interjúkat elemezzük.