• Nem Talált Eredményt

Új oktatási rendszerhez való alkalmazkodás

Először is, nem elég, hogy új kulturális, nyelvi és társas közegbe, egy másik országba kerültek, teljesen ismeretlen lehet az oktatási rendszer, benne az új program, amibe bele-csöppentek. Nem csoda, hogy sokan ezt komoly nehézségként élik meg. Az alább követ-kező diák többek között az eltérő szervezeti kultúrát is említi, mint nehézségforrást.

„Egy új program, egy új közeg, mindenki ismeretlen, magának az intéz-ménynek, ahol tanulok, van egy nagyon erős saját kultúrája, ami szintén nagyon új volt. Ez így eléggé nehéz volt, úgyhogy eléggé nehezen birkóztam meg.” DH04 25 éves szerbiai magyar férfi, mesterképzés, Finnország

Aki alapképzést kezd, annak sokszor minden új. Idegen nyelven kell teljesíteni az első felsőoktatási feladatokat a számára ismeretlen rendszerben, ahol a helyi diákok a szak szempontjából fontos ismeretanyagokkal rendelkezhetnek, ő viszont nem. A következő idézet egy politikai tudományok szakos, Nagy-Britanniában tanuló magyar diáktól szár-mazik. Az interjúfelvétel időpontjában már otthonosan mozgott az oktatási intézményben, az ottani rendszerben, de így idézi fel a kezdeti kihívásokat.

anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai

„Az első nagy esszé leadása, az gyilkos. Az ember kapkodja a fejét, uram- isten, ilyet még soha az életben nem csináltam, mi ez, hogy fogok én 2500 szót írni, amikor 200-at se tudok? Ez az első ilyen nagy akadály, amit meg kell ugrani. Amúgy, de igazából, az ember adaptálódik, nem? Jön a nagy kihívás, más rendszerből érkezünk… Say, aki Angliában tanult, az könnyen elképzelhető, hogy úgy érkezik, hogy már tanult szociológiát, mint tárgyat középsuliban. Tanult politológiát, mint tárgyat középsuliban. Meg vagyunk mi, akik tanultunk törit.” DH02 20 éves magyar férfi, alapképzés, Egyesült Királyság

Akik mester- vagy doktori képzésre járnak, azoknak nem az előző esetben említett újonc-nak számító, a gimnáziumot épp nemrég befejező első évfolyamosok megpróbáltatásaival kell szembenézniük. Az alábbi interjúrészletben a diák a képzés tartalmi és fókuszbeli eltérését említi mint neki kihívást jelentő tényezőt. Miközben a mesterképzés számára új fókusza olyan készségeket, ismereteket követel meg, amelyekkel kevésbé rendelkezhet, mint azok a diákok, akik az alapképzésüket is az ebben a képzésben fejezték be, addig valószínűleg a saját alapszakja több területén bizonyára előnnyel rendelkezik, de ezt ebben a képzésben nem tudná kamatoztatni.

„Bár ugyanazt választottam, mint amit az alapszakon is tanultam, de így is más. Kínában a technológiára fókuszálnak, míg Magyarországon a szoft-verelemzésre koncentrálnak. Ez teljesen más.” DI56 23 éves kínai férfi, mesterképzés

Nem ritka jelenség, hogy úgy iratkoznak be egy-egy szakra, hogy nem volt előtte ezzel kapcsolatos ismeretük, felkészültségük. A széles bemenetelű képzések olyan nemzetközi diákokat is beengednek egy-egy szakra, akik nem rendelkeznek megfelelő tárgyi tudás-sal. A következőkben idézett diák, ennek ellenére úgy tűnik, sikeresen vette az említett akadályokat.

„Az én személyes kihívásom az volt, hogy olyan tantárgyakat tanultam, amelyek soha nem voltak az életemben, mint a kémia és a biológia. Teljesen újak voltak a számomra.” DI65 32 éves iráni férfi, osztatlan képzés

A képzési követelmények mennyisége, formája, struktúrája mind-mind olyan tényezők, amelyek komoly kihívást jelenthetnek. Akik nincsenek hozzászokva ahhoz, mint az aláb-bi diák, hogy a számonkérés mindössze egyetlen jegyet jelent az egész félévre (egyetlen számonkérés vagy vizsga alapján), annak komoly kihívás ez. Nem beszélve arról, hogy mindez olyan új szakmai területen történik, mint a laboratóriumi munka.

kogNitívkiértékeLés: taNuLmáNyiaspektusok

59

„Ahhoz, hogy egy félévi szemeszterre felkészüljünk, sokat olvasunk, és szá-momra ez a legnagyobb kihívás, hogy ezt a laboratóriumi munkához tudjam alkalmazni.” DI45 29 éves ecuadori nő, mesterképzés

Komoly kihívást jelenthet, ha magyar nyelvű információkat kapnak a hivatalosan angol nyelvű képzésben levő nemzetközi diákok, főleg ott, ahol kicsi a létszámuk. Az alábbi diák frusztrációja ebből fakad.

„Elvárják tőlünk, hogy alkalmazkodjunk, de ez nehéz, minden magyarul van, hogyan tudunk alkalmazkodni egy ilyen rendszerben? Az egyetemi honlapon sok dolog még mindig csak magyarul van. Sok e-mailt magyarul kapunk, és ez nagyon nehéz így.” DI83 33 éves iráni nő, doktori képzés

A tanulmányok terén a kihívást nem feltétlenül a nehezen teljesíthető követelmények je-lentik. Az oktatással kapcsolatos adminisztráció is komoly nehézség lehet. A következő beszámoló beszédesen ecseteli a sokféle kérdést, dilemmát, nehézséget, amivel szem-besülhet a nemzetközi diák a félév közben és a félév végén. Nemcsak a német oktatási rendszer szabályozottságához és gördülékenyégéhez hozzászokott diákoknak okoz ne-hézséget, hogy nincs idejük kiismerniük magukat az egyetem adminisztrációs rendsze-rében. A saját országukban is kevésbé hatékony adminisztrációs rendszerekben edzett, akár a teljes képzést itt végző más diákok is az alábbi helyzetleíráshoz hasonlókat fogal-maztak meg.

„Nincs olyan sok kihívás, csak az adminisztratív rész, mert úgy érzem, nem sok információ van arról, hogyan kell és mit kell csinálni. Minden nagyon más, mint Németországban. Például nem tudom, hogy regisztrálnom kell-e a vizsgára. Ha igen, akkor ez mikor lehetséges, és mikor nem. Nincs annyi információ. Kezdetben pedig az volt a probléma, hogy milyen kurzusokat kell felvenni, milyen kurzusokat nem kell. Erről sem volt sok információ.

Ez egy kicsit frusztráló volt a számomra, mert hozzászoktam, hogy minden strukturált, tudod Németország olyan, minden nagyon jól strukturált.” DI86 25 éves német nő, mesterképzés

A különböző oktatási rendszerekben, képzésekben más és másképpen történik a kimene-teli kompetenciák megszerzése. Az ismeretszerzésre vonatkozóan abban látszik különb-ség, hogy mennyire az ismeret tanár általi átadására fókuszálnak. Arra a tényre, hogy nem „megtanítják” a tananyagot, hanem saját tanulásra kell építeni, különbözőképpen reagálnak a diákok.

anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai

„Egy másik rossz dolog az volt, hogy az egyetemen az oktatás nem jó. A di-ákok 80% -a, lehet, hogy több is, 90% -a önállóan tanul. Ez azt jelenti, hogy nem tanítanak jól az előadáson. Talán van néhány tanár, akiknél motiváltak vagyunk arra, hogy menjünk az előadásukra, hogy meghallgassuk őket és tanuljunk. De a többség valójában nem tanít, sajnos ez nagyon rossz rész, mert mindent magunktól kellet megtanulni, ami megnehezíti a tanulást.”

DI68 25 éves iráni nő, osztatlan képzés

Mások viszont az oktatás szerves részének, nem az elvárttól eltérő előadások szerencsét-len következményének tekintik az önálló tanulást, ám ettől még nehéz feladatot jeszerencsét-lent a számukra.

„Ami nehézség, amit kiemelnék talán, hogy nincsen sok óránk. Nagyon sok projektmunka van, de nincsen sok óránk és tényleg csak a legszükségesebb tudást adják meg az órákon és utána viszont rengeteg mindenre magunktól kell rájönni.” DH09 20 éves magyar férfi, alapképzés, Dánia

„Az ilyen egyetemi beadandók, tehát tanulás. Teljesen más, hogy sokkal önállóbbnak kell lenni és nem mondják meg, hogy mit csináljunk, ez kihívás volt. Az is, hogy azt a mennyiséget, amennyit elvárnak, azt el tudjuk olvas-ni.” DH20 19 éves magyar nő, alapképzés, Egyesült Királyság

A diákok meglátása szerint máshol lehet a szűrő a különböző oktatási rendszerekben.

Természetesen eltérhet különböző szakoknál is, de a nemzetközi diákok a saját országuk és a tanulmányi országbeli tapasztalatokat vetik össze. Az iráni diákok között többen is jelezték azt az igen lényeges különbséget, hogy számukra az angol nyelvű képzésekben a szűrő nem a bemenetelnél, hanem képzés közben van. Az orvosi egyetemre való beke-rülés Iránban elérhetetlenül nehéz többük számára.

„Sokkal-sokkal nehezebb Iránban bekerülni az egyetemre […] de sok-kal-sokkal könnyebb is befejezni […] Szinte sosem buksz meg. Tényleg a na-gyon nagy semmit kell tanulni ahhoz, hogy megbukj […] Itt meg, nem mon-dom, hogy sokszor tudtam az anyag háromnegyedét, de jóval többet, mint a felét, ám így megbukik az ember. Sokkal nehezebb itt végezni, és ez a gond az itteni rendszerrel. Mi irániak nem vagyunk ehhez hozzászokva, mint itt Magyarországon.” DI66 30 éves iráni nő, osztatlan képzés

Egy másik iráni diák is ezt az oktatási rendszerben való különbséget látja az iráni diákok igazi kihívásának.

kogNitívkiértékeLés: taNuLmáNyiaspektusok

61

„Konkoorig (Irán országszintű felvételi vizsgája) nagyon nehéz Iránban, de ha bent vagy, nagyon könnyű lesz, itt pedig ennek az ellenkezője van.

Könnyű bejutni, a nehézség akkor kezdődik, amikor elkezded.” DI68 25 éves iráni nő, osztatlan képzés