A férfiak magasabb fizetése
Vannak olyan nemek közötti különbségek, amelyek nem ország GDP- és genderegyenlő-ségi indexétől függenek. Ide sorolható a két nem fizetése közötti különbség, amit a leg-többször egyöntetűen észszerűtlennek, felháborítónak tartanak. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy „objektív”, számszerűsíthető, jobban észrevehető, mint az árnyaltabb különbségek és megkülönböztetések, ezen kívül gyakran alátámasztják a különféle sze-mélyes tapasztalatok is. Csak később térünk ki arra, amikor a nőknek megtilthatja a fér-jük, hogy dolgozzanak, pl. Iránban, hogy aztán ők „gondoskodjanak” a feleségükről.
„Például még Amerikában is, a nők fizetése 30%-kal kisebb, mint a hasonló pozícióban levő férfiaké. Ezt sehogy sem lehet megindokolni, ez baromi-ra észszerűtlen és nagyon elterjedt a kultúrában. Szóval ezt meg kellene
Nemiszerepek
193 szüntetnünk, elhagynunk, megsemmisítenünk, mint ahogy a rabszolgaságot megszüntették.” DI33 19 éves, orosz férfi, alapképzés
„Nagyon irracionálisnak tartom. Miért fogadnád el, csak azért, mert nő az ember? Tudod, még a munkahelyeken is, ugyanazt csinálják, de a férfi-ak több pénzt kapnférfi-ak érte. Ez őrületbe kerget.” DI37 23 éves tunéziai nő, alapképzés
„Azt gondolom, nem egyenlő, persze, a férfiak mindig többet kapnak, még a világ legjobb helyein is, még az USA-ban is, néha látod, hogy többet fog-lalkoztatják a férfiakat, ők több pénzt kapnak, holott egyenlőnek kellene lenni, a nemek kérdése nem kell, hogy megoldhatatlan legyen a XXI. szá-zadban.” DI66 30 éves iráni nő, osztatlan képzés
Ebből is kivehető egyfajta hit, hogy törvényszerű az egyenlőség felé való haladás, a dol-gok „rendje”, hogy egyenlőségnek kell lennie a XXI. században, és nem lehet másképp reagálni, mint felháborodni, ha ez nem valósul meg.
A skandináv országokon kívül, ahol (az adott válaszoló értelmezésétől függően túl-zásba vitt/követendő) nemi egyenlőség tapasztalható, az USA-ra többen is utaltak a nemek közötti fizetési „gap” kapcsán. Egy amerikai diák így nyilatkozik:
„Nem tudom, itt mennyire fogadják el a nőket az üzleti világban, de az USA-ban van különbség a fizetésben.” DI30 22 éves amerikai férfi, alapképzés
A nemi egyenlőség miatt elismert Norvégiában sem „ideális” a fizetésbeli különbséggel kapcsolatos helyzet, ahogy Németországban, a nyugat-európai országok egyik pozitív pél-dájában sem.
„Emlékszem, amikor anyukám dolgozott. Jó állása volt, de mégis kevesebb fizetést kapott [férfiakhoz képest].” DI96 22 éves norvég-amerikai férfi, alapképzés
„Fizetésben van különbség, de ez Németországban is van. Nagyon is nagy különbség!” DI93 22 éves német nő, alapképzés
Az intimitás kifejeződése Magyarországon
A férfiak és nők közötti intimitással kapcsolatos észlelések egy olyan további terület, ahol nem tűnik ki a GDP- és a genderegyenlőségi mutatókkal való összefüggés.
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
„Nálunk egyáltalán nem csókolóznak [nyilvános helyen]. Amikor először láttam, olyan volt, hogy »Úristenem, ezek tényleg ezt csinálják!«. Teljesen lesokkolt. Azóta már hozzászoktam, nem foglalkozom vele.” DI31 23 éves, líbiai nő, alapképzés
Nemcsak a Líbiából érkező diáklánynak okoz meglepetést az intimitás megmutatása nyil-vános helyeken. Még a nyugati parti amerikai, „nagyon liberális” városból érkező ameri-kai diák is megjegyzi – igaz, minden rosszallás nélkül – ezt.
„Sokkal észrevehetőbb itt az intimitás nyilvános kifejezése […] Valamelyik nap láttam azt a párt szenvedélyesen csókolózni pont a bevásárló központ előtt.” DI30 22 éves amerikai férfi, alapképzés
Egy kínai diák úgy érzi, hogy Magyarországon „mindenhol csókolózhatnak”, még a könyvtárban is.
„[…] előtted csókolóznak, zavarba hozva ezzel jó néhány nemzetközi diákot [őt és barátait].” DI34 26 éves kínai nő, osztatlan képzés
Sokan utalnak arra, hogy otthontól távol kevésbé kötik őket gúzsba a különféle ottani normák, szabályok. Otthon Kínában megszólnák például ezért őket. A következő interjú-részletben elmondja a kínai diák, milyen más értelmet nyer itt egy viselkedés, mint otthon Kínában.
„[…] ha egy férfi és egy nő megcsókolják egymást Magyarországon, ez nem jelenti azt, hogy romantikus kapcsolatban vannak.” DI60 22 éves kínai nő, alapképzés
Egy másik diák szóvá tette a két nem közötti távolságtartásban található, neki szembe-szökő különbséget.
„Arcon csókolják egymást [a fiúk és a lányok]. Mi ezt nem csináljuk Vietnámban. Távolságot kell tartani nálunk a fiúk és a lányok között. Itt nincs ilyen távolság.” DI41 32 éves vietnami nő, alapképzés
Ez szintén szoros összefüggésben van a kötött/szigorú vs. laza kulturális dimenzióval.
Szinte szó szerint ki is mondja egy diák.
Nemiszerepek
195
„Itt sokkal lazább, kényelmesebb. Megcsókolhatom a [magyar] barátnőmet nyilvános helyen, de sok török embernek ez nagyon furcsa lenne.” DI09 21 éves török férfi, alapképzés
Mások (egy török és egy líbiai diák) is megjegyzik, hogy szülők előtt is így viselkednek a fiatalok, ami még „súlyosabb”, mint ha nyilvános helyen tennék. Ezek szerint szem-betűnő a kulturális különbség a kötöttség és lazaság dimenziójában. Nem meglepő, de e kulturális dimenzió tanulmányozásához érdekes adalékot adhat a vizsgálatunk abból a szempontból, hogy nem egyformán érvényes a kötöttség, a szigor a két nemmel kap-csolatban. Számos esetben teszik szóvá a megkérdezett diákok, furcsállják, hogy a nők isznak, dohányoznak stb., miközben a férfiak hasonló cselekedeteit olyan természetesnek tartják, hogy szóba sem hozzák. Erre vissza fogunk térni a „nemiesült” (gendered) sza-badság témánál.