Az eredmények értelmezésénél nagy jelentősége van annak a körülménynek, hogy a meg-kérdezett nemzetközi diákok (3 eset kivételével) angol, illetve kisebb részük német nyelven tanulnak az egyetemeken. Nagy részük nem vagy rosszul beszél magyarul. Sokan közülük a nemzetközi diákoknak fenntartott képzési programban vesznek részt. Ilyen értelemben a helyiekkel csak közvetetten, szelektív módon, különféle szűrökön keresztül – többnyire Budapesten, illetve nagy egyetemi városokban élőkkel, valamint az egyetemi stábon és a főbérlőn kívül csak fiatalokkal, idegen nyelven jól beszélőkkel – érintkeznek. A nemek magyarországi helyzetével kapcsolatos információ a jellemző módon kevés számú magyar ismerősön, baráton, esetleg az egyetemi kurzusok közben elhangzottakon, a nemzetközi diákok körében egymással megosztott tapasztalatokon, sokszor a verbális megnyilvánu-lások megértését nélkülöző megfigyeléseken keresztül jut el hozzájuk. Ezen információk
Nemiszerepek
179 értelmezése azonban sok tényező függvénye – elég csak az attribúciós torzítások széles skálájára gondolni (Fiske és Taylor, 2017).
A nemzetközi diákok meglehetősen nagy diverzitásának a szerepét sem lehet túlbe-csülni. Nemcsak különböző kultúrkörökből, országokból érkeznek, hanem az országon belül az adott régió, a család vallási háttere, politikai attitűdje, szocioökonómai státusza is fontos tényező. Egy felső középosztálybeli nigériai diáknak egészen mások lehetnek a tapasztalatai arról, milyen fontos vezető szerepeket kapnak a nők Nigériában, mint egy ugyancsak Nigériából érkező, de szegényebb hátterű diáknak. Minden egyes diák saját tapasztalatai, attitűdjei – amelyek könnyen eltérhetnek az adott csoportra jellemző tapasz-talatoktól és attitűdöktől – szintén fontos szerepet játszanak.
A különböző diákcsoportoknál markánsan eltérő lehet a kiindulás, a kezdő viszo-nyítási pont a társadalmi nemek helyzetének megítélésével kapcsolatban. A Tversky és Kahneman (1974) által megfogalmazott „lehorgonyzási heurisztika” (anchoring heuris-tics) a segítségünkre lehet. A kezdeti értékhez „lehorgonyozzuk” az ítéleteinket, ame-lyeket adott esetben igyekszünk korrigálni, igazítani, de az igazítás mértéke általában elégtelen. Például a piacon a leendő vevő kinéz magának egy lámpát, az árus 2000 forintos kikiáltási árat mond. A vevő tudja, hogy túlárazza az eladó, emiatt alkuszik. Megveszi 1600 forintért és boldog, egészen addig, amíg két standdal később meg nem látja, hogy 800 forintért árulnak ugyanilyen portékát.
Az a nemzetközi diák a társadalmi nemek szempontjából hagyományos nézeteket valló Zimbabwéből, aki nem koedukált iskolába járt, nagyrészt nemi szegregációban nőtt fel, úgy gondolja, semmilyen különbség nincs a férfi és női nemzetközi diákok él-ményei, helyzete között itt Magyarországon, hiszen „ugyanazokra a helyekre mennek”.
A számára megszokott helyzetekhez (kezdeti értékhez) képest ez már az egyenlőség neto-vábbja. Az ő esetében a kiindulási pont egészen más, mint annak a diáknak az esetében, aki emancipált környezetben, ennek megfelelő normatív elvárások által övezve nőtt fel.
A magasra tett léc, a gendertudatosság egyik példája az, amikor az egyik megkérdezett diák szerint „ha valaki azt mondja, hogy nincs különbség (a férfi és női nemzetközi di-ákok tapasztalatai között), annak jobban kellene figyelnie”. DI18 30 éves kanadai férfi, mesterképzés.
Nagy jelentősége van annak is, mennyire van kialakult diskurzus, milyen elvárások, normák vannak a társadalmi nemekkel kapcsolatban abban a környezetben, ahol szoci-alizálódtak. Rendszerint annak, akinek ismertebb a genderdiskurzus, inkább van ezzel kapcsolatos sémája, fogalmi kerete, így jobban felfigyel az implicit aspektusokra is. Egy norvég diák a következőképp fogalmazott.
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
„[N]incs olyan ország, ahol ne lenne különböző a férfiak és a nők hely-zete […] A szerepek hathatnak ránk úgy, hogy nem is tudunk róla […]
Szóval fontos lenne tudatosan erről gondolkodni.” DI23 25 éves norvég nő, mesterképzés
Fontos figyelembe venni azt is, hogy amikor a társadalmi nemekkel kapcsolatban nyilat-koznak a válaszadók, nemcsak (és nem biztos, hogy első sorban) e konkrét attitűdtárggyal kapcsolatban nyilatkoznak, hanem jellemző módon az attitűd-, a nézet- és az értékrend-szerük alapján, azzal való összhangban, azt kifejezően nyilatkoznak (McGuire, 2001). Egy diák megfogalmazása szerint pontosan emiatt nehéz megítélni, valójában mit is gondolnak az emberek a nemek helyzetéről.
„[…] mert ha valaki azt akarja mutatni, hogy ő nyitott-gondolkodású, azt mondja, hogy egyenlőek a férfiak és a nők.” DI75 28 éves iráni férfi, mesterképzés
Mivel a válaszolók meglátása szerint a társadalmi nemekkel kapcsolatos kérdések és vá-laszok hangsúlyosan értékhez kötöttek – konzervatív vagy liberális irányultsághoz, el-maradottsághoz vagy progresszióhoz, társadalmi kérdések iránti érzékenységhez vagy az egyik válaszadó szerint az „irreális elvárások”-at megfogalmazó feminizmushoz stb. –, számolni kell az értékeléstől való félelemmel. Az erről árulkodó felvezető mondatok jól észrevehetőek az interjúzás közben. Ilyen például a „nem fog tetszeni, amit mondok…”, vagy „erről inkább a nőket kellene kérdezned”. Sőt. van, aki önironikusan így kezdte a válaszadást „nem vagyok jó alany, tudod, a privilegizált fehér férfi…”. Az egyik férfi diák így nyilatkozott:
„Nem szeretem ezt a kérdést, mert szerintem a feminizmus témánál fogok kikötni.” DI94 24 éves norvég férfi, mesterképzés
A tematikus elemzés segítségével a következő témákat és altémákat azonosítottuk. A té-mák és altété-mák sokasága miatt a könnyebb áttekintés érdekében táblázatban soroljuk fel őket (1. táblázat).
Nemiszerepek
181 1. táblázat
Az interjúelemzés során azonosított témák és altémák (nemi szerepek)
Témák Altémák
1 Nemi egyenlőség
1A. az egyenlőbb Magyarország 1B. az egyenlőtlenebb Magyarország 1C. hasonló Magyarország
1D. csak a nők helyzete különböző
2 Változás 2A. változás a nemi szerepekben általában
2B. változás a nemi szerepekről való saját gondolkodásban
3 Amiben nem látnak eltérést a különböző válaszadó csoportok 3A. férfiak magasabb fizetése
3B. az intimitás kifejeződése Magyarországon 4 A „úriember kultúra” vagy a szexizmus „jó-indulatú” altípusa (úriember vagy szexista) 4A. az úriember
4B. a szexista 5 Állítólagos előnyök és hátrányok 5A. nők előnyei
5B. férfiak előnyei
6 Jupiter és a kisökör – kinek a szabadsága 6A. öltözködésben való szabadság és szabad mozgás
6B. kapcsolatban való szabadság 7 Nemi diszkrimináció és biztonság 7A. diszkriminációs tapasztalatok
7B. biztonságérzet Magyarországon 8 A nemek közötti különbségekkel kapcsolatos magyarázatok
8A. biológiai/fizikai különbségek 8B. kulturális eltérések
8C. megmagyarázhatatlan