Az „úriember”
A nemzetközi diákok körében is sokszor figyelmet kelt, ha egy férfi előzékenyen ajtót nyit egy nőnek. Különböző értelmezéseket adnak azonban a diákok annak függvényé-ben, hogy honnan származnak. Sok Európán kívülről érkező nemzetközi diák számá-ra Magyarországszámá-ra menni tanulni egyet jelent az európai kultúrkörrel való ismerkedési lehetőséggel, Magyarországon lenni egyet jelent az Európában való léttel. A magyaro-roszági tartózkodásuk élményeiről mesélve sokszor nem Magyarországot, hanem Európát említik.
„[…] tudod, Európában lenni egész más.” DI01 30 éves török nő, mester- képzés
„[…] szóval, jönni akartam az európai kultúrát megtapasztalni.” DI52 34 éves kínai nő, doktori képzés
„K: Miért akartál Magyarországra jönni? V: Kíváncsi voltam Európára.”
DI56 23 éves kínai férfi, mesterképzés
„K: Mi a legnagyobb nyeresége az ittlétednek? V: Jobban ismerem Európát.”
DI58 27 éves kínai nő, mesterképzés
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
Az előzékenynek, udvariasnak látott viselkedés egyfajta követendő, lovagias férfiideálnak felel meg számos diák esetében.
Az „úriember-kultúra” kifejezést többen is használták, és az európai/magyar viselke-désnek feleltetik meg. Az egyik diák beszámolójában többször is előjön.
„K: Mennyire látod hasonlónak, illetve különbözőnek a kínai és a magyar kultúrát?
V: Különbözőnek. Úriember-kultúra az övék, udvariasabbak [a magya-rok]. […] Úriemberebbek, mint a kínaiak. A férfiak mindig kinyitják az ajtót a nőknek és mindig megvárják, amíg a többiek bemennek. A kínaiak keve-sebb figyelmet fordítanak erre.”
[K: Miben változott a magyarországi tartózkodás alatt?]
Úriemberré váltam. Szeretnék jobban gondoskodni a lányokról. Már Kínában is tiszteltem a nőket, de most még jobban. Hölgyeké az elsőbbség.
Ez csak természetes.”
Amikor majd visszatér Kínába a tanulmányai befejezése után, „az lesz a jó, hogy pozi-tív benyomást hagyok az emberekben; külföldön tanultam, és úriemberré váltam”. DI51 21 éves kínai férfi, alapképzés.
A progresszió, a nemi egyenlőség, a nők iránti tisztelet megnyilvánulását látják a „úri-ember” viselkedésben.
„Az úriember-kultúra befolyásolja őket. Magyarországon a férfiak gon-doskodnak a nőkről, és több tiszteletet mutatnak irántuk. Egyenlőbbek.
Kínában, bár sokat változott a társadalom, a férfiak és a nők közötti kap-csolat nem olyan egyenlő, különösen a családon belül.” DI62 24 éves kínai nő, mesterképzés
Olyan társadalomban, ahol a két nem relatív értéke a fiúgyerek iránti preferenciából olvas-ható le, a romanticizált „úriember-kultúra” a nők értékének az elismerését is jelenti.
„[…] együtt dolgoznak, de a férfi a nőről gondoskodik. Tetszik nekem az úriember kultúra”
„Kínában sokan a fiúgyereket preferálják a lánygyerekhez képest. Magyar-országon mindenki egyenlő. […] Olyanhoz fogok hozzámenni a jövőben, aki úriember.” DI62 24 éves kínai nő, mesterképzés
A következő idézet még jobban mutatja az „úriember-kultúrának” tulajdonított pozitív értéket.
Nemiszerepek
197
„[a nemzetközi diákok körében] a lányoknak függetlenebbnek kellene len-niük, a fiúknak pedig úriembernek kellene lenniük és több tiszteletet mutat-niuk a lányok iránt.” DI59 22 éves kínai nő, alapképzés
Nemcsak a nők, hanem általában nyilvános helyeken, feltételezhetően ismeretlen emberek iránt mutat előzékeny viselkedést a „úriember”. Erre utal a fent említett idézetben a „és mindig megvárják, amíg a többiek bemennek” rész, valamint a „Úriemberek. [nyilvános helyeken] odafigyelnek egymásra.” DI55, 21 éves kínai férfi, alapképzés.
Erre a különbségre (és önmagára) is reflektált az egyik válaszoló. Nála az úriember viselkedésnek ez az olvasata énfejlesztési céllal is társul. Nagyon pozitív tapasztalatai vannak a magyarokkal kapcsolatban: többször teljesen ismeretlenül segítettek neki. Ennek is köszönhető, hogy azon kívül, hogy rendkívül pozitívan ítéli meg Magyarországot és a magyar embereket, önmagát is ebbe az irányba szeretné fejleszteni Amikor arról beszélt, hogy miben változott a magyarországi időszak alatt, a következőt említette.
„Jobb szívűvé váltam, aki másoknak segít. Kína modern társadalmában az emberek elveszítették egymás iránti bizalmukat. Kínában, ha valakinek baja van az utcán, ott hagytam volna, de most megpróbálok segíteni. Láthatod, hogy [itt Magyarországon] ha valaki nézegeti a térképet, mindig van valaki, aki odamegy segíteni. Szeretnék én is több bizalmat adni az embereknek.”
DI56 23 éves kínai férfi, mesterképzés
A nők piedesztálra emelése, a nők iránti figyelmesség máshol is felmerül. Bár a kínai diá-kok beszámolóival ellentétben, éppen ennek a hiányát említik más diádiá-kok. Fontos adalék azonban, hogy ezekben az esetekben is elismerik, hogy Magyarországon nagyobb a nemi egyenlőség, mint a származási országukban.
„A török férfiak [otthon Törökországban] azt éreztetik veled, hogy királynő vagy, de itt ez nincs. Itt minden sokkal egyenlőbb. Törökországban keneget-heted az egóddal az ilyen figyelemmel. Kapcsolatokról beszélek. De általá-ban nincs nagy különbség [a két nem kapcsolatááltalá-ban a két ország között].”
DI05 25 éves török nő, alapképzés
Van, ahol a nők megkímélése kötelesség a hagyományos férfiszerep követői számára.
Az alábbi interjúrészlet ezt illusztrálja.
„Az iráni férfiak kevésbé bíznak a nőkben [hogy képesek dolgokat meg-csinálni], mint a magyar férfiak. Képzeljük el, hogy egy magyar férfinek rendben van, hogy ő visz egy táskát, te viszel egy táskát. Az iráni meg így:
anemzetközifelsőoktatásimobilitáspszichológiaiaspektusai
két táskát viszek, hogy a feleségemnek kényelmesebb legyen. Talán azért gondolja így, mert ő férfi.” DI82 19 éves iráni férfi, osztatlan képzés
Az alábbi, egy Iránból jött női diákkal készített interjú részlete valamelyest más megvi-lágításba helyezi a nők „kímélésének” a keretét. Leendő diplomásként ugyanúgy fognak dolgozni a nők, mint a férfiak, így teljesen érthető e szemlélet az elutasítása, különösen azért, mert nő a válaszoló.
„Itt nem érzed, hogy sok különbség lenne a férfiak és a nők között. A nők ugyanannyit dolgoznak, mint a férfiak. Partnerként nem várják el, hogy a férfi dolgozzon és fizesse a lakbért. Iránban a férfiak dolga a költségek fe-dezése […] Mivel a férj fizet, megmondja a feleségének, hogy ne dolgozzon, ne végezze azt a munkát, amit szeretne. Szerintem ez nagyon rossz felfogás.”
DI8 33 éves iráni nő, doktori képzés
A nők iránti figyelmet, figyelmességet sok más korlátozás ellensúlyozásaként, egyenesen
„előny”-ként értelmezi egy iráni férfi diák.
„V: Az iráni törvények miközben korlátozzák a nőket, más előnyöket adnak neki. Magyar nőknek nincsenek ilyen előnyeik.
K: Mint mik?
V: Például az, hogy a magyar férfiak kevésbé törődnek a feleségükkel. Úgy értem, az iráni férfiak rengeteg figyelmet fordítanak a feleségükre, de a ma-gyar férfiak nem ilyenek. Az igaz, hogy a mama-gyar nőknek sok szabadságuk van a társadalomban, de a kapcsolatukban a férfiakkal kevésbé van fel-sőbbségi érzésük a figyelmet illetően. Kevés figyelmet fordítanak a férjek a feleségükre.” DI81 33 éves iráni férfi, mesterképzés
A válaszadó szerint a Magyarországon tanuló iráni diáklányok is elesnek ettől a figyelemtől.
„Az itteni iráni lányok számára csökkentek a korlátozások, de nem kapják meg a férfiaktól a figyelmet, mert itt nem megengedett a figyelem, de otthon igen, a korlátozások miatt […] Itt, ha beszélni akarok valakivel, ha elutasít [a nő], akkor azt mondom, rendben, akkor majd egy másik […] Nem vagyok kitartó. Szerintem Iránban kitartóbbak a férfiak, nagyobb figyelmet fordíta-nak egy kapcsolat létrehozására, és a kapcsolatba lépés után is nagyon nagy figyelmet fordítanak a nőkre.” DI81 33 éves iráni férfi, mesterképzés
Nemiszerepek
199 A (jóindulatú) szexista
A nők irányába mutatott, a fenti példákban figyelmesnek, gondoskodónak látott viselkedés egészen más megvilágításba kerül azonban az európai országokból érkező diákok beszá-molóiban. Egyrészt a fentiekkel szemben éppen az otthon megtapasztalt nemi egyenlő-séghez képest a magyarországi kisebb nemi egyenlőség, illetve a patriarchátus példáiként említik, és ennek fényében értelmezik (jóindulatú) szexistaként az udvarias, előzékeny viselkedést a nők felé.
Egy norvég női diák szavai jól illusztrálják ezt.
„[…] talán általában kisebb mértékű itt az egyenlőség, és erősebbek a nemi szerepek. Olyan jeleit látom ennek, mint a férfiak nyitják az ajtót a nőknek.”
DI23 25 éves norvég nő, mesterképzés
Egy német diáklány az interjúbeszélgetés közben szóba hozza a magyarországi tapaszta-latait, miszerint zavaróan sokat bámulják a nőket az ismeretlen férfiak, miközben adott helyzetben „udvariasak”.
„Persze, udvariasak. Ez az, amit részben értettem, amikor említettem a pat-riarchátust. Kinyitják neked az ajtót. Előre engednek.” DI17 23 éves német nő, mesterképzés
Egy francia diáklány név szerint a (Franciaországban is tapasztalt) jóindulatú szexizmus-sal hozza összefüggésbe azt a gondoskodást, a figyelmet, amit a fent említett iráni férfi az Iránban élő jogfosztott nők előnyének nevez.
„Igen, nőnek lenni nehezebb Magyarországon, mint Franciaországban, az a gyanúm. Igen, nagyon is jelen van a szexizmus. Szóval, az a helyzet, hogy Franciaországban is megvan ez a jóindulatú szexizmus dolog. Olyan, amikor van a barátod, aki gondoskodik rólad meg minden.” DI20 21 éves francia nő, alapképzés
Nemcsak európai, magas nemi egyenlőségi indexekkel rendelkező országokból érkező diákok „kérik ki maguknak” a jóindulatú szexizmust, akárhol is tapasztalják ezt. Egy iráni diáklány így fejezi ki a véleményét ezzel kapcsolatban.
„Otthon, amikor fel akartam mászni a létrán valami miatt, a barátom [part-nerem] azt mondta, hogy nem, nem, ez nem a te dolgod. Sokszor gondoltam azt, hogy valaminek a megjavítása csak az iráni perspektívából lehet férfi-akhoz kötött. De rájöttem, hogy itt ugyanez van. Például azt mondják, ne cipeljek valami nehezet, pedig ez egyáltalán nem gond nekem. Itt is megvan