TÉRI VIZSGÁLAT

Az ökologikusságra törekvő folyamat motivációja a mai korra jellemző téri minőség, a globalizált monotér környezetkritikájában keresendő, amely a természeti tér hiányára irányul. A történelem folyamán az ember által szerkesztett modelltér a technológia révén a természeti tér egyenetlenségeit, átláthatatlanságát igyekezett kor-rigálni, így technológiai térként arra tekintet nélkül, afölé került elhelyezésre. Ez által olyan mértékű

uni-formizálás, szabványosítás jött létre a minket körülvevő téri környezetben, amely az ember számára mentálisan is megterhelő [3], így a városi térből kivezető utak keresése az alternatív életmódkísérletek révén egyre népszerűbbé válik. Azonban úgy tűnik, leggyakrabban hiába az elha-tározás, a parasztgazdálkodástól elszokott értelmiségi ember a városi elemektől és szükségletektől már nem bír függetlenné válni, se életmódját, se annak tereit nem tudja elképzelni a technológia hálózatainak lehetősége nélkül. Így történhet meg, hogy a nyár közepén már zöldellő virágos termőföld ma vízfelfogó rézsű, s a tervek szerint hamarosan vízvezetékek, magasfeszültségű veze-tékek póznái, szivattyúk és internetkábelek szövik majd keresztül. Így egyfajta inverz folyamatként a kor embere újfent a technológia révén igyekszik a természeti térhez visszatalálni, miközben ismét óhatatlanul elveszti a valós térrel való kapcsolatot. Mindezen tértípusokat, tehát az adott hely természeti, szerkesztett, technológiai és valós terét is magába olvasztó új téri minőség, kiegészítve a hely szocio-kulturális közege és emlékezete nem tér jellegű tartalmával, Francoise Choay terminológiájával élve a komplex tér, vagy helyi tér nevet kapta. Ezen tér-típus rétegeinek teljes körű analízise főként az olyan multidiszciplináris vállalkozások révén fejlődött ki, mint amilyen Alberto Magnaghi firenzei professzor re-territorializációs kísérlete, mely a globalizáció hatásait ellenpontozandó a helyi fejlődés léptékét igyekezett újra megfelelővé tenni, vagy Aldo Cibic hely és közös-ség kiválasztási módszere. Ezek eszköze nem a kortól való elszakadás, a globalizáció figyelmen kívül hagyása:

ehelyett a vizsgált és módosított komplex térnek része

Az ilyen vállalkozásokat Ernst Bloch kifejezését átvéve konkrét vagy alkalmazott utópiának nevezzük, melynek jellemzője a komplex tér racionális analízise, illetve az időbeliség, a változás dinamikájának vizsgálata.

6. AZ UTÓPIA

Ez a módszer pontosan illeszkedik a klasszikus irodalmi utópiák hármas szerkezetéhez - a korkritika, modelltér és modelltársadalom bemutatásának rendjéhez. S bár a szerkesztett tér, a pharmacon [4] társadalomstabilizáló szerepét már a Kr.e. 4. században tudatosan alkalmazták a kolóniák és új társadalmak alapításakor, míg Platón-nál a térszervezés csak kiegészítő eszköz, Morus Tamás elsőként emeli ki a modell épített-tér igazi értékét és hatékonyságát Utópia városain keresztül bemutatva, s ez alapköve lesz esszéjének. Francoise Choay így fogalmaz-za meg az építész nézőpontjából izgalmas konklúziót: „a tér válik kezdettől fogva a könyv (t.i. Utópia) tárgyává”.

Az alkalmazott utópiák példáján át válik világossá, hogy a téri vizsgálatok által mindazon ellentmondások és mitologikus fikciók, amelyek az utópiát, mint irodalmi műfajt eredendően jellemzik - s melyek példáit a konkrét eset kapcsán is lépten-nyomon érzékeltük - fokozato-san eltűnnek, feloldódnak az absztrakció megszűnése, a valósággal való irányított kapcsolat kialakítása révén.

Így válhat az utópia az outoposz seholsincs országa he-lyett eutoposszá, a jó hellyé.

7. ÖSSZEFOGLALÁS

somogyi falu határában, s a modelltér elkerülhetetlenül valamilyen viszonyba fog kerülni a komplex térrel. Tör-ténetük alakulását tovább kísérve, az elkezdett kuta-tás eredményeinek folyamatos újraértékelése révén reményeim szerint választ kapok az építész utópiában betöltött szerepére is. Terveim szerint vizsgálódásom következő szakaszában egyes utópiák emberképével fogok foglalkozni. S míg most a vizsgálat alapját képező elemek még csak a jövőre irányuló gondolati konstruk-ciók, két év múlva, kutatásom befejezésére, ha fölsétálok Nyim falu határába, kiderül, hogy valóban lesz-e tó a so-mogyi domboldalon.

-099 098

EGY UTÓPIA ESETTANULMÁNYA, AVAGY HOGYAN KERÜL TÓ A SOMOGYI DOMBOK KÖZÉ?

Szántay Zsófia 7. A telek látképe 8. A leendő falu lankái 9. A jövőt kémlelve 10. Út a telek szélén

Jegyzetek:

I A permanent agriculture szóösszetételből ered. A mezőgazdasági művelés egy formája, melynek alapgondolata az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja élelem, lakás és egyéb szük-ségleteit.

II Major Görgy témavezető kiadatlan jegyzetei alapján III Kaplan és Kaplan az 1989-es figyelem-helyreállítási

elmé-letükhöz a kedvenc helyeket vizsgálva megállapította, hogy összességében a természeti helyek szolgálják a legmagasabb fokon a figyelmi folyamatok optimalizálását, a távollét, a

„lágy” gyönyörködtetés, az ideális kiterjedtség és az illeszke-dés élménye révén.

IV pharmacon (pharmacy+platon): Jacques Derrida szóhasznála-ta. A szerkesztett tér jelentőségére Platón már a Kritiászban és a Törvényekben is felhívta a figyelmet.

Hivatkozások:

• ELIADE, , Mircea [1997]: Képek és jelképek. Európa Könyvki-adó, Budapest

• LYNCH, Kevin [1960]: The Image of the city. MIT Press, Cam-bridge MA

• MOLNÁR, Tamás [1990]: Utópia – Örök eretnekség. Szent Ist-ván Társulat, Budapest

• CHOAY, Francoise [2005]: Utopia and the anthropological sta-tus of built space. Zeppelin Magazine no. 32, 2005.03.

• DEMETROVICS Zsolt – PAKSI, Borbála – DÚLL, Andrea [2009]:

Pláza, Ifjúság, Életmód, Egészségmagatartás vizsgálatok a fiatalok körében. L”Harmattan Kiadó, Budapest

• LIPPAI, Edit – DÚLL, Andrea [2003]: Városutópiák környezetp-szichológiai és szimbolikai elemzése. Magyar Pkörnyezetp-szichológiai Szemle, LVIII. 4. 431-472

• MANNHEIM, K. (1936): Ideology and Utopia. Routledge, Lon-don

• GOODWIN, Barbara - TAYLOR, Keith (2009): The Politics of Utopia – A study in theory and practice. Peter Lang Interna-tional Academic Publishers, London

TÁNCZOS TIBOR (TÉMAVEZETŐ: SZABÓ LEVENTE DLA)