IPARI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉGEI, FUNKCIÓVÁLTÁS Ipari épületekben megvalósult projektek, kultúrgyárak
3. IPARI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓJÁNAK LEHETŐSÉGEI 3 PÉLDA TÜKRÉBEN
Az ipari területek revitalizálására számos nemzetközi és hazai példa áll rendelkezésünkre. Ezek többségére jellemző, hogy nem csak az építményeket érintő,
komp-cél-területe, központi témája alapján két csoportba oszt- hatóak a projektek:
- az építményekre, valamint azok berendezéseire irányuló hasznosítások, pl.: Trafó, Paksi Képtár (4. kép), amszterdami Cultuur Fabriek (8. kép)
- az ipari tájat, tájegységet a természetes környezettel együtt kezelő programok, pl.: Zeche Zollverein (6. kép), budapesti Millenáris Park - ezekben a tájépítészeti e-lemek nagyobb szerepet kapnak.
3.1. Ruhr Museum (Essen), Cultuur Fabriek (Amszter-dam) és a Factory Aréna (Miskolc)
A kiválasztott három projekt mindegyike kulturális, rekreációs lehetőségeket biztosít, de helyszínében, adottságaiban, felhasználásában, létrejöttében, célkitűzéseiben, így ezáltal felújítási típusában is eltérő irányokat képvisel. Ezzel a tudatos sokszínűséggel is a blog jövőjét szeretném előkészíteni a külön-féle érdeklődök és érdekeltek megszólításával: ipari örökségvédők, tervező építészek, esetleges tulajdono-sok, a gyárak egykori dolgozói, a helyi lakosok illetve a lehetséges felhasználók.
Az esseni Ruhr Museum (6-8. kép) a Zeche Zollverein részeként, a területet bemutató nagy múzeumot fogadja be, s így kortárs kiállítótérré és látogatóközponttá válto-zott. A terület múltjának bemutatása mellett hangsúlyt kap a jövő megfogalmazása, amely fontos elem a Zeche Zollverein területén. A tíz éves projekt eredményeként itt a szó jó értelmében véve monumentális szórakoztató központ működik, benne a parkokkal, felújított aknákkal, a területen felhúzott új épületekkel.
-109 108
IPARI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉGEI, FUNKCIÓVÁLTÁS /ipari épületekben megvalósult projektek, kultúrgyárak/
Varga Piroska
7-8. Ruhr Museum - Rem Koolhaas, OMA
a volt szénmosóból kialakított múzeum és látogatóközpont 6. aknafej, Zeche Zollverein, Ruhr Musem, Essen, Németország
9. Cultuur Fabriek - De Zwijger, mára a volt kikötőterület kulturális központja, studióknak, műtermeknek ad otthont
féle épületeket tudhat magáénak. A Cultuur Fabriek célja elsősorban nem a szórakoztatás, hanem inkább a fiatal művészek, az alternatív kultúra támogatása.
A diósgyőri Factory Aréna párhuzamba állítható a Ruhr Museummal abban a tekintetben, hogy szintén egy nagy gyár, a volt Diósgyőri Vasmű területén található. A Factory Aréna nem központi, állami vagy önkormányzati fejlesztés részeként valósult meg, alulról jövő kezdemé-nyezés eredménye, amely a helyi fiataloknak próbál időtöltési és kulturális lehetőségeket biztosítani.
3.2 Ruhr Museum, Essen
A Ruhr Museum a Zeche Zollverein területén helyezke-dik el. A volt szénmosóból átalakított múzeumot Rem Koolhaas építész a hagyományos műemléki elveket feladva, a ház teljes átértelmezésével alakította ki. A radikális átértelmezést indokolja az épület építéstör-ténete, hiszen azt a nyersanyag-készlet kifogyásának a tudatában építették és eredetileg is rövid távra tervez-ték. Így átalakításként egy egyszerű állagmegóvás nem lett volna elegendő és nem tűnt fenntartható megol-dásnak. Ezért sok helyen teljesen új falszerkezet készült, teljesítve a mai hőszigetelési elvárásokat, kis túlzással a vasbeton és acélszerkezeten kívül nem maradt semmi az eredeti épületből. Ez az épület eklatáns példaként szolgálhat a Váczi Piroska által felvetett kérdésre: nem saját magunkat, saját céljainkat akadályozzuk-e, ha a hagyományos örökségvédelmi elvek alapján próbálunk egy hatalmas ipari komplexumot felújítani?
A Zeche Zollverein ettől függetlenül sikertörténet, építészeti és tájépítészeti szempontból egyaránt. A sikert a benne kialakított kiállítás teszi teljessé, mely kiállítás a mai múzeumi elvárásokat teljesítve minden
korosztály számára igényes, egész napos elfoglaltságot tud biztosítani.
Ez - az akár brutálisnak is nevezhető – átépítés számomra azzal nyerte el értelmét és létjogosultságát, hogy az épület lelkét adó terek, szénsilók, aknák, töl- csérek teljes megtisztítása, bejárhatóvá tétele következ-tében a kiállítás installálása után is élményként megma-radó terek maximálisan visszaadják a füstölgő-gőzölgő gyárak rejtelmes hangulatát, a gépmonstrumok közötti járkálás varázslatos élmény. Feltételezem, egy laikus számára fel sem tűnik, hogy a mozgólépcsőn és a tér-beállított lépcsőn (7. kép) kívül máshol komoly bontá-sok, hozzáépítések történtek.
3.3. Cultuur Fabriek, Amszterdam
Amszterdam gazdag kulturális életében egy újabb szín-folt a már 10 éve működő kultúrgyár. Mára már több külön helyszínen működik az intézmény: az 1994-ben elinduló “smart project space” névre hallgató bérelhető műterem rendszer, a 2005 óta létező streetlab, amely fiatal holland divattervezők, grafikusok és fotográfusok bemutatkozó platformja, és a 2006-ban felújított Pak-huis de Zwijger, amely egy nagy termet és öt kisebb műtermet, több stúdiónak és egy kávézónak ad otthont (9. kép).
Az első épület felújítása a megtisztítással kezdődött.
Megszabadították az évtizedek alatt rárakódott hordalékoktól, közben megőrizték az épület alapvető értékeit. Az átalakításhoz használt minimális eszköztár, amely az épület régi rendszerének megértését segíti, azonban kisebb ellentmondásokat is rejt magában. Talán az épület léptékéből adódóan, sok helyen technológiai hiányosságok tűnnek fel. Ezen felújításnál is felmerül a
műemlékvédelmi elvek és a fenntarthatóságot elősegítő energetikai elvek közötti ellentmondás.
Az amszterdami Cultuur Fabriek egyik helyszíne az egykori raktárból kialakított de Zwijger (9.kép). Az épület átalakításának története azért érdemel külön fi-gyelmet, mert jelzi, hogy néha idő kell az ideális meg-oldás megtalálására. A belvárosi kikötőben álló volt élelmiszerraktár sorsa 20 évig bizonytalan volt, bár köz-ben próbálkoztak különféle kisebb átalakításokkal. Végül az épületet már majdnem elbontották, amikor egy igen merész, de látványos ötlettel átvágták a házat, a híd for-galmát keresztülvezetve a ház belsején. Ezzel a gesztussal sikerült a házat bekapcsolni a helyiek életébe, így mára a környék kulturális központjává vált, több stúdiónak, kiállítóhelynek és műteremnek ad egyszerre otthont.
3.4. Factory Aréna, Diósgyőr
Az eddig elemzett intézményekkel ellentétben a Factory Aréna kialakítását semmilyen városfejlesztési vagy politikai döntés sem előzte meg. Egy teljesen a-lulról szerveződő kezdeményezés eredményeként jött lét-re. A mai Factory Aréna két civil szervezet (A Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub és a KKSK Kétkeréken Gördülők Alapítvány) összefogásából született a volt Diósgyőri Vasmű területén (10. kép). Mára egy igazi álmot való-sítottak meg ebben a hatalmas csarnokrendszerben, egy
“indusztriális kövületből, virágzó közösség”-et építettek.
Mottójuk jól kifejezi, hogy küldetésük a közösségte-remtés, ehhez az építészet és az építészeti környezet csak háttér és keret. A több évig üresen álló csarnokot kita-karították, a falakat igényes graffitikkal és fényképekkel
újra élet költözött. Az extrém sportok központjává nőtte ki magát, és a miskolci underground fellegvára lett.
A szervezők célja: választ keresni a hely szociális problémáira, segíteni a halmozottan hátrányos helyzetű ifjúság jó közösséggé szerveződését, az iskolán kívüli szabadidős tevékenységet, a tehetségek kibontakozását, a fiatalok kimozdítását a játéktermekből, a folyama-tos internetezésből, bevonni, bevonzani őket a sporto-lási lehetőségeket adó csarnokba, közösségekbe (13.
kép). Emellett a hely identitását tiszteletben tartva, a Műszakváltás program keretében szeretnék ahhoz a felis-meréshez vezetni a város lakóit - különösen a fiatalokat -, hogy a diósgyőri iparterület Közép-Európa kiemelkedő kulturális emléke, ezért megőrzése, megóvása helyi pri-oritás. Eddig elkészült a még lezárt gyárba betekintést adó virtuális vasgyárXII, és már több éve megrendezésre kerül a “Gyársztori” (12. kép)elnevezésű helyismereti tábor. Hosszútávon szeretnék elérni, hogy a gyárterü-letek szerves integrálást nyerjenek Miskolc városában, mint multifunkcionális, megújult városrészek, közösségi terek.
A Factory Arénában anyagi és egyéb korlátok miatt kezdetben csak az éppen használt részek felújítása és állagmegóvása történt meg, az is a legegyszerűbb mód-szerekkel. Személyes benyomásom szerint ez a puritán megoldás végül a hely identitásának részévé vált, és a használók jelenleg el sem tudnának képzelni-fogadni egy komolyabb beavatkozást. Ezen a helyen másodlagos rétegként van jelen az építészet, amely kitölti a nagy te-reket, mászófalak, skatepályák, ideiglenes színpad és in-stallációk formájában. Az egész megoldás és hangulata a
háttérrel és tudásanyaggal megtöltve.
5.ÖSSZEFOGLALÁS
Véleményem szerint a három példa jól szemlélteti, hogy egy egykori ipari épület kulturális hasznosítása mennyire eltérő irányokat vehet. Sok projekt megis-merése után számomra teljesen érthető, miért külön-féle kortárs művészeti irányzatokat képviselő alternatív művészi közösségek foglalják el elsőként ezeket az el-hagyott tereket. Az ilyen hasznosítás hosszú távú sikerét viszont gátolja, hogy a kulturális szféra általában nem tud olyan mértékű profitot előállítani, amely ekkora épületek fenntartását, felújítását biztosítaná. Gaz-daságossági szempontból a vegyes konstrukciók jelentik a reális alternatívát, amelyekben a kulturális funkció, a reálgazdaságban való hasznosítás egyaránt jelen van (IBA projektek, Graphisoft Park, Millenáris Park).
Fontos és mindhárom projektben célként megjelölt szempont a múlt megőrzése és a jövőbe való átfordítása.
Ez a helyben lakók, az ipari terület korábbi munkavál-lalói, közösségei számára fontos segítség az életük-ben bekövetkezett változások feldolgozásához. Erre különösen szükség van a súlyosan hátrányos helyzetű Borsod-megyében, ahol a Factory Aréna hatalmas űrt tölt ki új, pozitív tartalommal és programlehetőséggel.
Hasonló fontosságúnak vélem a Ruhr Múzeum bemutató kiállítását, amely szintén céljának tekinti a múlt be-mutatását, ezzel segítve a jelen és a jövő elképzelését.
Bár a két projekt léptékében nem hasonlítható össze,
-111 110
IPARI ÉPÜLETEK REHABILITÁCIÓS LEHETŐSÉGEI, FUNKCIÓVÁLTÁS /ipari épületekben megvalósult projektek, kultúrgyárak/
Varga Piroska
10. Diósgyőri Acélművek, ma
11. Diósgyőri Acélművek, ifjúsági művészeti projekt 12. Diósgyőri Acélművek, Gyársztori tábor forrás: Darázs Richárd, Műszakváltás
13. Factory Aréna - Skate Aréna forrás: Darázs Richárd, Műszakváltás
Jegyzetek:
1 Varga Piroska: Elhagyott ipari épületek felhasználása pél-dákon át, konzulens: Dr Kerékgyártó Béla, 2007, “Esztétika” c. tantárgy keretében készített dolgozat alapján
II www.iparirehab.blogspot.com - A blog a jövőben kommunikációs forrásként kíván szolgálni a témával foglalkozó szakemberek és érdeklődő civilek részére, lehetőséget adva projektek és tervek bemutatására, tapasztalatcserére vagy akár szakmai segítsé-gnyújtásra.
III IV. Ipari Örökség Konferencia - Ózd, 2012. május 24., 2011. szep-tember 20., Ipari Örökség, ipari művészet - Pécs, 2009. április 17., ConZerve? - Budapest, 2006. szeptember 29-30.
iV Lepel Adrienn PhD [2009]: Az ipari épületek második élete és újrahasznosításuk folyamata, http://www.ekt.bme.hu/Szemal-lo/PhD-LA.pdf
Karády Réka Rebeka [2009]: Ipari épületek rehabilitációja, a Jövő Házától a Zanzáig - az ipari épületekben megvalósult projektek V Európában az ipari örökségvédelem 1960 óta létezik, elhatárolt
szakterületként, TCICH
VI Németh Györgyi [2010]: Ipari örökség és városkép, az észak- magyarországi örökség listázása
VII Csontos Györgyi - Vass Tibor [2009]: Ózdi munkáskolóniák (1861-1970), Krater Kiadó, http://ozdon.org
VIII Erő Zoltán [2006]: Az ipari örökség szeretete, http://epiteszforum.hu/node/3066
IX Kulturgyárak Európában - Wester Gasfabriek (Hollandia), Kulturfabrik (Luxemburg), WUK Kulturfabrik (Ausztria), KulturFabrik (Szlovákia), Meetfactory (Csehország), Ufa-Fabrik (Németország), IASPIS (Svédország), Rote Factory (Zürich), Trafó (Magyarország), MODEM mai WAX kultúrgyár (Magyarország)
X építészek: Kiss Gyula, Járomi Irén
Xi MEO, Kortárs Művészeti Gyűjtemény - Az évek óta üresen álló volt Wolfner-féle újpesti bőrgyár két ipari csarnokát a műemléki szempontok figyelembevételével felújítot-ták, és egy új fogadóépület építésével valamint a szűkebb ipari környezet rehabilitálásával egy kortárs képzőművészeti intézmény-komplexumot hoztak létre. Példaértékű az Inarchi építésziroda (Bényei János, Héder István) felújító-alkotó munkája, mert a tökéletes műemléki helyreállítás mellett az új fogadóépület teljesen korunk szellemében készült el. A látványos fénycsöves homlokzat messziről egy jellegzetes arculatot varázsol az épületnek. Sajnos anyagi okok miatt a MEO több éve bezárt.
XI A 320° jelenleg is működik kiállítótérként, www.320fok.hu XII http://www.vasgyar.hostzi.com/
Hivatkozások :
• BORDAGE, Fazette [2002]: The factories: conversions for urban culture, TransEuropeHalles, Birkhäuser, Basel, 2002
• BERNDT, Carsten [2010]: Ruhr Museum- Natur. Kultur. Geschich-te, Klartext, Ruhr-Museum Essen, Deutschland
• ÉSZAK-KELETI ÁTJÁRÓ EGYESÜLET, http://www.atjarokhe.hu/, 2012. március 24.
• FACTORY ARENA, www.factoryarena.hu, 2012. április 30.
• NÉMETH Györgyi [2005]: Ipari örökség és városkép, http://epa.
niif.hu/00000/00036/00059/pdf/regio200503nemethgyorgyi.
pdf, 2012. október 30.
• RURH MUSEUM, www.ruhrmuseum.de/, 2012. április 30.
• LEPEL Adrienn PhD [2006]: Ipari épületek funkcióváltásának vizsgálata, Magyar Építőipar 56 évf. 2006/ II. pp. 89-98
• LEPEL Adrienn PhD [2003]: Ipari épületek, ipari területek vál-tozása Budapesten, Magyar Építőipar 53 évf. 2003/11-12 pp.
302-311,
• DR VÁCZI Piroska [2011]: Gondolatok az ipari örökség-védelemről, Országépítő 2011/3
1. 2.
KÖZÖSSÉGI TEREK MEGFOGALMAZÁSA A LINEÁRIS VÁROSKÖZPONT CSUKLÓPONTJÁBAN JELENLEGI ÁLLAPOT
erősítendő köztérhasználat, összekapcsolt, megnövelt insulák zöld villamospálya, leszűkített útpálya
védelem (szűrő), új funkciók TERVEZETT ÁLLAPOT