A dolgozat 15 szociális beavatkozást vizsgál meghatáro-zott szempontok szerint, a helyszín, a funkció, az építés körülményei, a kivitelezés módja, az épület léptéke, az általa nyújtott segítség mértéke, az építési költség és a megvalósulásuknak az ideje. A sok szempont 4 téma körül
a SEGÍTSÉG. A példák egy hosszabb távú gyűjtés részét kívánják képezni, mely gyűjtés célja a világ szociális épí-tészetének feltérképezése, tapasztalatainak összegzése.
Az eddig gyűjtött minták alacsony számuk ellenére is bizonyos összefüggéseket mutatnak. Egy SZOLIDÁRIS és SZABÓ DÁVID (TÉMAVEZETŐ: DOBAI JÁNOS DLA)
2.
1.
-137 136
SZOCIÁLIS BEAVATKOZÁSOK /szociális érzékenység és racionális építés/
Szabó Dávid
1. Nők háza Rufisque - Szenegál, forrás: www.archiafrika.org; 2. Quinta Monroy szociális lakótelep - Chile, forrás: www.elementalchile.cl; 3. Kábelmetró Caracas - Venezuela, forrás: www.a-i-d.org RENDELTETÉS
A mintaprojektek gyűjtése során két szempont minden másnál szorosabb összefüggést mutat, ez pedig a föld-rajzi elhelyezkedés és az építmény rendeltetése. Érthető módon, időjárás- és éghajlatfüggő, hogy hol, milyen típusú épületre van a legnagyobb szükség. Első, ami eszünkbe juthat, az a lakhatással kapcsolatos beavat-kozások. Azonban ezek inkább a fejlettebb, északabbra lévő, kontinentális/óceáni éghajlatú országokra igazak, ahol az időjárási tényezők miatt a rászorulók számára a legnagyobb problémát a lakhatás kérdése jelenti.
Ezekben az országokban megfelelő minőségű lakásra és megfelelő mennyiségű anyagi forrásra van szükség egy-egy téli évszak átvészelésére. Ezt igazolják a hazai illetve környező országok példái is, melyek mindegyike a lakhatással kapcsolatos.
A világ délebbi, mediterrán/trópusi területeinél a lakha-tás nem okoz ilyen komoly problémát. Itt a legegyszerűbb építmény is kielégíti a lakhatás minimális igényeit. Ezek-nél az országoknál más típusú szociális beavatkozások a jellemzőek, főként oktatással és infrastruktúrával kapcsolatosak. Meg kell említeni azt a tényt is, hogy a gyűjtésben felsorolt országok közül az északabbra lévők jóval tehetősebbek, így ezeknél az országoknál az állam alapvetően nyújt olyan szolgáltatásokat, mint oktatás, sportolási lehetőségek vagy tömegközlekedés. Az el-maradott országokban az oktatás fontossága abban áll, hogy a tanulás az egyik kiugrási lehetőség, mivel ezek-ben az országokban nagy a munkanélküliség, fejletlen a gazdaság, vagy épp kevés a művelésre alkalmas terület.
Az iskola ezeken a helyeken nem alapszintű szolgáltatást nyújt, hanem a megélhetés (a túlélés) forrása lehet. A sporttal és infrastruktúrával kapcsolatos beavatkozások főként a nagyvárosokra jellemzők. A sportolás a fiata-lok számára nyújt lehetőséget a kikapcsolódásra, ezál-tal távol tartja őket a városi bűnözéstől, az infrastruk-turális beavatkozások a felnőtt lakosság számára adnak lehetőséget a munkába járásra.
ÉPÍTÉS
A vizsgált szociális beavatkozásoknál egyedi építési megoldásokkal, anyaghasználattal, szerkezetekkel ta-lálkozunk, ami közös bennük, az az olcsó és RACIONÁ-LIS építés. Az építés körülményei közül, ami elsőként meghatározó, az a kivitelezés módja. A nagyobb léptékű beavatkozások részben vagy egészében általános mó-don, építőipari szakemberek, cégek segítségével törté-nek, ezekre az épületekre nem jellemzőek a különleges megoldások, inkább jól bevált, hagyományos anyagok-ból építkeznek, melyek meggyorsítják és költséghaték-onyabbá teszik a kivitelezés menetét. Ezek a nagyléptékű épületek gondolatiságukban, alaprajzi elrendezésükben vagy puszta rendeltetésükben hordozzák a racionálist.
A kisebb és közepesléptékű épületeknél jellemző inkább a saját kezű kivitelezés és az egyedi, alternatív építőanyagok használata. Ezeknél a beavatkozásoknál az építés egy KÖZÖSSÉGI TETT. Az építés során rászorulók saját idejüket és fizikai erejüket áldozzák körülményeik javulása érdekében, a külső segítők pedig anyagi és/vagy szakmai támogatást adva járulnak hozzá a cél eléréséhez.
Ilyen esetek azért kivételesek, mert a helyszínen van az állandó szakmai segítség, az építés pedig egy lassú folyamat, azaz a helyzet lehetőséget ad az anyagokkal, szerkezetekkel való kísérletezésre, nem kell jól bevált, standard megoldásokat alkalmazni. A kísérleti megoldá-sok segítségével elérhető az egyik cél, a minél gaz-daságosabb kivitelezés, megjelenhetnek az alternatív, nem szabványos építőanyagok. Az egyik ilyen alternatív megoldásnak tekinthető a hagyományos, természetes anyagokkal (vályog, szalma, bambusz) való építés.
KÖLTSÉGEK
Ami a szociális épületek kapcsán elsőként eszünkbe juthat, az a szociális bérlakás, mint funkció. A példákat nézve, azonban kitűnik, hogy ez a fajta beavatkozás inkább a fejlett országok sajátja. Ez több dologból adó-dik, egyrészt a már említett földrajzi elhelyezkedésből, másrészt ezekben a jóléti államokban a lakhatás alap-jog , így ha valaki azt nem tudja saját erőből biztosítani, akkor azért a társadalom felelősséget vállal, és az állam biztosítja a lakhatás feltételeit. A példákat vizsgálva azt látjuk, hogy a szociális lakások a többi beavatkozás-sal összehasonlításva más alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, más igényszinten, más minőségben épülnek, összességében drága épületek.
A jóléti országok szociális lakóépületei a helyi viszo-nyokhoz képest alacsony költségen épülnek, azonban még ezeken a helyeken is lehet olcsóbban építeni. Amin spórolni lehet, az a technológia, építőanyag, munkaerő és a tervezés.
Ez egyszerűbb megoldásokat, olcsó/újrahasznosított anyagok használatát, saját kezű építést és racionális épí-tészeti megoldásokat jelent.
A harmadik világbeli példák szinte a semmiből építkeznek, ezek azok az épületek, amelyek nem építőanyagból, ha-nem tenniakarásból, ötletekből és kétkezi munkából épülnek. Ezek az épületek általában a helyben találha-tó anyagokat (kő, föld, szalma, fa) használják fel, mely-ek pénzben nem mérhetőmely-ek. A természetes anyagok beépítése több munkát igényel, melyet a helyi lakosság összefogása teremt meg. A sok kétkezi munkás egészen nagyléptékű épületek megvalósítására is képes. Az építőanyagon és munkadíjon történő megtakarítás töb-blet-terhet ró azonban a szervezőkre, tervezőkre, nekik kell alkalmazkodniuk a helyi viszonyokhoz, előre fel kell készülniük a váratlan helyzetekre. Valamint a cél elérése érdekében van úgy, hogy a közösség részeként fizikailag is végig kell dolgozniuk az építés folyamatát.
SEGÍTSÉG
A vizsgált szociális beavatkozások más és más szükség-leteket próbálnak orvosolni. Abban azonban mege-gyeznek, hogy erős külső segítségnyújtás nélkül egyik sem jött volna létre. A szükséget szenvedő, rászoruló ember nehezen tudja érdekeit érvényesíteni, szinte minden energiáját felemészti a napi létszükségleteinek a fenntartása. Ez az ok, amiért csak külső segítséggel képes sorsán változtatni.
A külső segítség mértéke és indíttatása sok tényezőtől függ, a példákból azonban kitűnik, hogy a kisebb léptékű beavatkozások inkább civil kezdeményezésűek, a
na-nagyrészt az épület tervezője volt. Ezeknél a példáknál az építész szerepe több volt a puszta tervezésnél, sok-szor ő kereste meg az adott szociális problémát, kutatta fel hozzá a szükséges anyagi és szociális támogatásokat, szervezte meg magát az építés folyamatát. Legtöbb e-setben maga az építész fizikailag is részt vett az épület kivitelezésében. A külső segítők közvetlen részvétel na-gyon fontos, mert így a rászorulók nem csak egy épü-letet kapnak, hanem személyes kapcsolatokat, figyelmet, törődést is, mely az ilyen helyzetekben rendkívül fontos.
A közepes léptékű beavatkozásoknál is fontos szerepe volt az építészeknek, de ezeknél a példáknál már álta-lában egy civil szervezet segítségével végezték a fe-ladatukat. Ezeknél az épületeknél már nem kellett a teljes beavatkozásért felelniük, de így is több feladatuk volt az építészeknek, mint egy általános megbízásnál.
A hivatásos civil szervezetek könnyebben jutnak anyagi forrásokhoz (állami támogatás, magánadományok), könnyebben értenek szót a rászorulókkal, megfelelő szakembergárdával dolgoznak, és legfőképpen tapasz-talatokkal rendelkeznek, mellyel a pályakezdő vagy gya-korló építészek ritkán. A kezdeményező szerep azonban ezeknél a példáknál is inkább az építészeké volt. Ekkora léptékű beavatkozásokhoz alapos helyi ismeretre, a helyi lakossággal való szoros kapcsolatra van szükség. Akár többéves kutatómunka is megelőzhet egy-egy tervezési folyamatot.
A nagyléptékű példák méretüknél fogva már nem koordinálhatók egy építész vagy civil szervezet által, ezek a beavatkozások önkormányzati/állami támogatást, kontrolt igényelnek. Állami támogatás nélkül egyik
pél-SZÜKSÉG-ÉPÍTÉSZET
Az összes beavatkozást egyben vizsgálva azt láthatjuk, hogy nagyon különbözőek, más-más léptékűek, más-más anyagi háttérrel rendelkeznek, más a funkciójuk, de két szempontból mégis megegyeznek, erős SZOCIÁLIS INDÍT-TATÁSból készültek és RACIONÁLIS ÉPÍTÉSZETi megoldá-sokat képviselnek.
MINTA BEAVATKOZÁSOK
A dolgozat melléklete 15 esettanulmány, mely 5-5 kis-, közepes- és nagyléptékű szociális beavatkozást vizsgál Kisléptékű beavatkozások:
• Beret 10+1, Magyarország, Reflekt Stúdió, 2011
• Szalmabálaház, Szlovákia, Michal Sladek, 2009
• $20k ház VIII, USA, Rural Studio, 2009
• Surya iskola, India, Jan Tilinger, 2008
• Utcagyerekek háza, Venezuela, UrbanThinkTank, 2001 Közepes léptékű beavatkozások:
• Tarnabod, a befogadó falu, Magyarország, 2004
• Práter utcai bérház, Magyaror., Kis Péter+Valkai Csaba, 2008
• Nők háza Rufisque, Szenegál, Hollmén Reuter Sandman, 2001
• METI iskola Rundrapur, Banglades, Anna Heringer, 2006
• Vertikális tornaterem #1, Venezuela, Urban Think Tank, 2004 Nagyléptékű beavatkozások:
• Kis-Pongrác lakótelep, Magyarország, 2013
• Magdolna-negyed Program, Magyarország, Rév8, 2008
• Szociális lakóépület Kranj, Szlovénia, Bevk Perovic, 2009
• Quinta Monroy, Chile, Elemental, 2004
-139 138
SZOCIÁLIS BEAVATKOZÁSOK /szociális érzékenység és racionális építés/
Szabó Dávid
Hivatkozások:
• MoMA [2010]: Small Scale, Big Change: New Architectures of Social Engagement, http://www.moma.org/interactives/exhi-bitions/2010/smallscalebigchange/. Május 21.
• SÁRKÁNY Csilla [2006]: Szociális építészet, „social housing”, http://epiteszforum.hu/node/1194. Május 21.
• KOVÁCS Dániel [2010]: Kis lépések: úton a társadalmi épí-tészet felé, http://hg.hu/cikk/epiteszet/9661-kis-lepesek-uton-a-tarsadalmi-epiteszet-fele. Május 21.
• WORLDCHANGING: WORLDCHANGING change your thinking, http://openarchitecturenetwork.org/. Május 21.
• INCREMENTALHOUSE: The INCERMENTAL house, http://incre-mentalhouse.blogspot.hu/. Május 21.
• POZSÁR Péter [2012]: Építési gyakorlatok, következtetések,
stratégiák,_http://peterpozsar.blogspot.hu/p/dla-2012-jan-20.html. Május 22.
• SLADEK, Michal [2011]: Searching for alternative hous-ing solutions for low-income communities in Slovakia, http://ecahousingforum.eu/wp-content/uploads/2011/08/
Solutions-for-Deprived-Communities-in-Slovakia-by-Michal-Sl%C3%A1dek.pdf. Május 22.
• RURAL STUDIO [2009]: $20K House IV // Newbern, AL // 2009 Outreach Project, http://apps.cadc.auburn.edu/rural-studio/
Default.aspx?path=Gallery%2fProjects%2f2009%2f20kversi on4%2f. Május 22.
• SURYA CIVIL ASSOCIATION [2008]: The Surya School Project, http://www.suryaschool.org/project-surya-school. Május 23.
• URBAN THINK TANK [2001]: Street Children Home, http://
www.u-tt.com/projects_StreetChildren.html. Május 23.
• HAJDÚ Eszter [2005]: Otthonom, Tarnabod című dokumentum film - Pax Televízió, http://video.google.com/videoplay?doc
id=-6558697178958089883. Május 23.
• KIS Péter [2008]: Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, http://epiteszforum.hu/node/8472. Május 24.
• HOLLMÉN REUTER SANDMAN Architects [2001]: Women’s Centre, Rufisque, Senegal, 1995-2001, http://www.hollmen-reutersandman.com/p1_text.php?project_id=1. Május 24.
• HERINGER, Anna [2006]: METI – Handmade School in Rudra-pur, http://www.anna-heringer.com/index.php?id=31. Május 24.
• URBAN THINK TANK [2004]: Bello Campo Vertical Gymnazium
#1, http://www.u-tt.com/projects_ChacaoVG.html. Május 25.
• MAHILL MÉRNÖKIRODA [2010]: „Szociális célú városrehabili-táció”, Hagyományos építésű városi területek rehabilitációja Budapest, X. kerület, Kis-Pongrác lakótelep, ELŐZETES AK-CIÓTERÜLETI TERV, http://urbact.eu/fileadmin/Projects/Reg_
Gov/documents_media/LAP_-_K%C3%B6banya__HU_.pdf.
Május 25.
• RÉV8 [2005]: Józsefváros Magdolna-negyed Szociális város-rehabilitáció Program / 2005-2008 , http://www.rev8.hu/
csatolmanyok/proj_dokok/proj_dokok_5.pdf. Május 25.
• ARCHDAILY [2010]: Housing Sotocje / Bevk Perović arhitekti ,_http://www.archdaily.com/81163/housing-sotocje-bevk-perovic-arhitekti/. Május 26.
• ELEMENTAL [2004]: Quinta Monroy, Iquique, Chile , http://
www.elementalchile.cl/viviendas/quinta-monroy/quinta-monroy/#. Május 26.
• URBAN THINK TANK [2010]: Cable Metro, http://www.u-tt.
com/projects_Metrocable.html. Május 26.
Surya iskola - India, forrás: www.suryaschool.org
$20K ház VIII - Egyesült Államok, forrás: www.apps.cadc.
auburn.edu
METI iskola Rundrapur - Banglades, forrás: www.anna-heringer.com
1. 2. 3. 4. 5. 6.
GARAY MÁRTON, PHD-HALLGATÓ (TÉMAVEZETŐ: FONYÓDI MARIANN PHD)