Vizsgálódásaimmal az újpalotai szociális városközpontra és emberi környezet szubjektív feltérképezését és a fon-DOMBÓVÁRI JÁNOS (TÉMAVEZETŐ: BALÁZS MIHÁLY DLA)
-117 116
HÁRTYÁK ÉS MEMBRÁNOK Dombóvári János
A Spirálház homlokzati struktúrájának időbeli változása egy optimista jövőkép szerint
1. jelen - fszt.: zárt kerékpártároló / emelet: BKV bike&ride tároló; 2. közeljövő - fszt.: nyitott kerékpártároló / emelet: BKV bike&ride tároló; 3. jövő - fszt.: nyitott kerékpártároló / emelet: kilátóterasz 1. TERVEZŐI MEGKÖZELÍTÉSEK
A paneles építésű lakótelepek szociológiai-térhasználati problémáira multidiszciplináris vizsgálatok sokasága irányult az utóbbi évtizedekben, számos hasznos felis-meréssel. A mentális hajléktalanság fogalma, a bizony-talan identitás és az intimitás kérdése például megkerül-hetetlen a terület vizsgálatakor.
Az eredményeket tisztán építészeti felvetésekké vál-tani azonban csak bántó egyszerűsítésekkel lehet, hiszen a problémakör jóval túlmutat a formai-téralkotási, és különösképpen az esztétikai kérdéseken.
A funkciókeresést is építészeti tevékenységnek tekintve már bővül a tervezői mozgástér, ám a megkö-zelítés így is erős kompromisszumokkal terhelt. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy egy erős és konszenzusos funk-cionális igény ne találná meg valamilyen formában a helyét. Az igénykereső tervezői-városfejlesztői hozzáál-lás célja tehát elsősorban a meglévő kezdeményezések felkarolása és helyzetbe hozása építések, bővítések és felújítások formájában.
Fontosabb tervezői aktivitásnak tartom ezzel szem-ben az igényteremtő funkciókeresést, amelyet a kiterjedt helyi és nemzetközi vizsgálat mellett elsősorban egy empatikus elmélyültségű élménygyűjtés alapoz meg;
a lokalitás finom rezdüléseinek felismerésére irányuló erőfeszítések. Általa lehetővé válhat egy olyan intu-itív javaslathalmaz megfogalmazása, amely - bár nem nélkülözheti a tudományos alapokat - a szubjektum szülötte, és spontán tervezői (emberi) reakciókból ered.
A javaslathalmaz elemei pedig az olyan kis forrásigényű mikrobeavatkozások, amelyek nem átfogó építészeti gesztusokkal, hanem helyesen megválasztott funkciók-kal és mértéktartó formálással kívánnák erősíteni a helyi identitást, ezáltal is javítva az életminőséget.
Sajátos szimbiózist alkotva így a sematikus lakóte-lep-tervezés vulgáris nagyvonalúságával.
2. ÉPÍTÉSZETI FELÜLET, MINT INSPIRÁCIÓ
Az újpalotai tervezési terület szubjektív feltérképezésé-nek önkényes eszközéül a szűkebb és tágabb környezet épületállományának külső, empirikus vizsgálatát, annak morfológiai leltárkészítését választottam. Mindehhez szükségszerű egyszerűsítéssel kívántam élni. A területi és léptékbeli redukció mellett tehát a vizsgálati szem-pontok korlátozásával is szűkitettem a kört.
A vizsgált terület építészeti képében domináns a telepszerű lakóépület-struktúrák látványa. A tematikus év során két, egymástól eltérő karakterű telepet vizs-gáltunk részletesebben: az Újpalotai lakótelepet és a rákospalotai MÁV-telepet. Léptékük, koruk, lakosságuk szociális összetétele különböző, így sajátos összehason-lításra ad lehetőséget ez az egymás közvetlen közelében fekvő két lakóteleptípus.
Mint a legtöbb telepszerű, sematikus beépítés ese-tében Magyarországon, az építészeti összképet itt is nagyban befolyásolja a (túl)tervezett és monoton tér- és tömegképzés, illetve az erre rétegesen rárakódó, spontán mikrobeavatkozások ambivalens viszonya.
A kötött formai kerethez tehát mindkét esetben spontán környezetalakítás kapcsolódik, az építészeti karakter szerves részévé válva.
2.1.1. A rákospalotai MÁV-telep: arculat, épülettípusok A konkrét tervezési területünktől néhány száz méterre elhelyezkedő MÁV-telep tervezési ideje a huszadik század elejére tehető. Az alkalmazott díszítőelemek, építőanyagok és építési technikák kifinomult tervezési és kivitelezési szaktudásról árulkodnak. A legtöbb vál-lalati munkástelephez hasonlóan az egyszerű, puritán tömegképzés és formálás jellemző, azonban a szükségből erényt kovácsolva a korlátozott eszköztárat kreatív ötle-tességgel használták fel.
“Itt nincs kerámia, nincs festés, nincs drága díszítő elem. Nyers, festetlen a vakolat, az épületekből áradó játékosság, masszívság és könnyed ívelések adják az él-ményt.”
A tervező játékterét elsősorban a rafináltan elhelye-zett, különböző méretű és anyagú nyílászárók egyszerű variálása jelenti. A praktikum elemei tehát egyben az épület díszei is.
A kétszintes épületek tömegképzését az egy- és kétszobás lakások sorolási kombinációja határozta meg.
A fogatolt elrendezésű épületrészekben egy lépcsőházra fűzve hat lakás kapott helyet, egy szabadon álló blokk pedig két ilyen egység összekapcsolásából keletkezett.
Az így tizenkét lakásossá bővülő házak az összefűzés módja szerint “I”, “L” és “U” alaprajzi formát vettek föl.
Az egyes lakások szobaszámával és az épülettömegek egyszerű variálásával a kötött formai-tömegalakitási rendszeren belül viszonylag mozgalmas utcaképek alakultak ki, összesen öt épülettípus szabályos válta-kozásával.
2.1.2. mikrostruktúrák, spontán beavatkozások
A leginkább feltűnő nőtt struktúra a melléképületek burjánzó hálózata. A házakhoz tartozó felparcel-lázott kertekben eredetileg gazdálkodás is folyt, erről a lakóteleppel egy időben felhúzott kisebb gazdasági épületek árulkodnak. Az évek során folyamatosan bővítették őket, sajátos nőtt szövetet indukálva, amely koronként szabatos lenyomatát adta az éppen elérhető építőanyagoknak, technológiáknak.
Emellett egy sokkal diszkrétebb spontán rendszer is megbújik a lakótelepen. A házakat eredeti állapotukban nyitott, boltíves záródású verandák tagolták, melye-ket idővel befalaztak. Bár a folyamat a MÁV központi irányítása alatt zajlott, a beépítési módok számtalan ad-hoc megoldást vonultatnak föl. A homlokzatokon véletlenszerűen felbukkanó vízköpő-maradványok pedig bájos mementói az eredeti állapotnak.
2.2.1 Újpalotai lakótelep - makrostruktúra, épülettípu-sok
A területen szerkezetileg két tengely (főút) köré szervezett beépítés valósult meg, ahol a tengelyek metszéspontja a központ helyét jelöli ki. Az eredeti
szándék szerint kiemelt tervezési szempont volt, hogy a lakótelep házai között “megfelelő mennyiségű és minőségű differenciált zöldterület álljon rendelkezésre a meglévő lakóépületek és a kialakított térstruktúra összhangjának megteremtésére” . Ez a tervezői alapál-lás a tömegformáalapál-lás szépészeti szempontjai mellett a tervezői empátia sajátos megnyilvánulása is volt: az építészek elképzelése szerint egyfajta társadalmi igényt is teljesített, hiszen a könnyebb átláthatóság segítette a térbeli szituációk gyorsabb értelmezését, és a lakók köny-nyebb eligazodását, tájékozódását.
A térstruktúrát lakóépületek közé ágyazott középü-letekkel próbálták tovább lazítani, átmenetet képezve a panelházak és a zöldfelület között. Az illeszkedés il-lúzióját a nyugati irányból csatlakozó családi házas övezet felé háromemeletes, kisebb lakótömbökkel próbálták elérni. A tömeghatás oldása sikeresnek bizonyult, bár a drasztikus léptékváltás így is szembeötlő.
A házgyári, paneles technológiával épült lakóte-lepi házak sorából mérete és építéstechnológiája miatt is kilóg a városközpont ikonszerű épülete, a tengelyek metszéspontjában a telepítés origóját kijelölő 18 eme-letes magasház (TTI, 1975). Csúszózsalus építésmódja lehetővé tette a teljesen homogén falfelület és az íves alaprajzi formák kialakítását, amivel plasztikus, szoborszerű megjelenést kapott az épület.
A formálás a maga szűkszavúságával - a korszellemet meghazudtolva - a funkció rovására ment: az impozáns, tárgyszerű test mély, sötét loggiáival és apró ablakaival még a ház brutális méreteitől eltekintve is különösen rossz lakókörülményeket teremtett.
2.2.2. mikrostruktúrák, spontán beavatkozások
Az újpalotai leltárt segíti, hogy a végletekig redukált építészeti keret könnyen összevethetővé teszi a lakók spontán téralakítási-építészeti beavatkozásait. Az ér-telmezést árnyalja, hogy a homlokzatok szigorú rasz-terében a loggiabeépítések és más apró beavatkozások sajátos ritmusú vizuális struktúrákba rendeződnek. Így válik összetetté, sajátosan többszólamúvá a képlet: a műépítészet feszes, repetatív kompozícióját átszövi az anonim improvizáció, a “spekulációtól mentes építési akarat” szólama.
Legfeltűnőbb példája a Zsókavár út Erdőkerülő út felőli végén található tízemeletes szalagház, melynek mai állapotában az utcai homlokzaton lévő százhatvan erkély közül lehetetlen két azonosat találni.
3. AKTÍV MEMBRÁNOK
A loggiabeépítések és különböző erkély-transzformációk tehát tekinthetők a házban zajló élet kódolt vetületének.
A panelház erkélye átmeneti tér, szó szerinti és átvitt ér-telemben is. Kétirányú szűrő, amely kifelé a lakók körül-ményeinek és szükségeinek látható és összemérhető lenyomata, befelé pedig a külső tér ingereinek modu-látora. Gyakori beépítésük, tárgyakkal való megtöltésük a szűkös lakáskörülmények mellett mutatja a lakók kül-világgal szemben tanúsított viszonyát is. E tekintetben a lakótelepek kudarcának sajátos szimbólumai: a pont-szerű sűrítésből születő szellős, ám rideg köztes terek érdektelenségéé, és a látványától önként elhatárolódó
-119 118
HÁRTYÁK ÉS MEMBRÁNOK Dombóvári János
lakóké. Mindez átszőve a zárkózottsgág történelmileg kialakult reflexeivel.
Ez az elzárkózás a lakók társadalmi helyzetétől, és a lakókörnyezet tulajdonságaitól függetlenül szinte min-denhol megfigyelhető. Az amerikai középosztály kert-városainak lekerítetlen ingatlanai és a nyugat-európai belvárosok telibe üvegezett lakótornyai Magyarországon nehezen lennének tömegesen elképzelhetők.
A Spirálház tervjavaslatomban vázolt építészeti prog-ramja igénykereső, hiszen valós, a helyi döntéshozók által felmért igényeken nyugszik. A remélt igényterem-tés pedig a kapcsolódó közösségi funkciók kibővíigényterem-tésében rejlik. A program logikus és korszerű építészeti hívószava a transzparencia, a demokratikus feltárulkozás jegyében.
A vizsgálatok tükrében azonban helyénvalóbbnak tar-tottam egy olyan, idővel megnyílni képes membrán kialakítását, amely a teljes nyitás utópisztikus ideáját alkalmazkodó mértékletességgel képes követni.
Hivatkozások:
• NOVÁK Ágnes - LÁSZLÓ Tamás [2011]: Fő tér és közösségi ház, Passer, Budapest
• JANÁKY István [2004]: Az építészeti szépség rejtekei Magyarországon, Terc, Budapest
• ARLETT Annamária [2008]: Tanulmány a Máv-telep történe-téből, szerzői kiadás, Budapest
4. Erkélybeépítések az újpalotai Zsókavár utcában 5. Tornácbeépítések a rákospalotai MÁV-telepen
1. 2. 3. 4.