A Múzeum körút 19. szám alatti 1. emeleti lakás térhasználati krónikája (kivonat)
2011 év telén határoztam el, hogy egy barátom, Em-ber Sári fotográfus használatába jutott kb. 275 m2-es nagypolgári lakás és tágan értelmezett lakóinak időben változó viszonyrendszerét fogom vizsgálni. A kutatás előrehaladtával felismertem: egy hely története mindad-dig nyitott folyamat, amedmindad-dig csak használatban van. Az
felülíró jelentéstartalmakkal, életminőségekkel töltik meg a tereket. A historikus épület autentikus krónikája - véleményem szerint - nem zárul le a historizmus kor-szakának végén, hanem továbbíródik. Ebből következhet, hogy - legyenek első látásra bármilyen eltérőek - múltbe-li és jelenkori térhasználati szemléleteket olyan egység-HAKKEL MÁRTON (TÉMAVEZETŐ: BALÁZS MIHÁLY DLA)
-129 128
ÉLŐ LAKÁSTÖRTÉNET Hakkel Márton
1. Lemonnier: Salon de Madame Geoffrin, forrás: wikipédia; 2. Asbóth Magdolna a szalonban, 2009., fotó: Ember Sári; 3. Konfeszt-csapatmegbeszélés a szalonban, 2011., fotó: Danyi Balázs 1. BESZÉLŐ LAKÁS
Soha nem érdekelt különösebben a “poros múlt”. Ezért gondoltam, hogy a “közösség és építészet” évében in-kább a kortársak világlátásáról szeretnék rendszerezett képet kapni. A sors fintora, hogy a kutatási „területként”
kiszemelt csoport, a Múzeum körúti Szalon közössége, és a velük készített 15 interjú-beszélgetés során mégsem elsősorban a jelenkor, hanem annak múltbeli gyökerei lettek érdekesek. Most, az első doktori évem végén, ott tartok, hogy már megástam - részben tovább mélyítendő - kutatógödreimet (ezekből lesznek felvillantva a követ-kező bekezdések), illetve meghatároztam ezen ásatások lehetséges végtermékét: egy szövegeket, hanganyago-kat, képeket, stb. tartalmazó interaktív felületet, amely időbeli és térbeli utazásra invitál, messze a lakáson túl, de mindig onnan kiindulva, oda visszatérve.
2. A HÁZ KORA ÉS ÉPÍTŐI
Pest 2,2 km hosszú városfala a XVII. században még a te-lepülés határa volt. Buda 1686. évi visszafoglalása után azonban a védelmi építmény katonai jelentősége fokoza-tosan csökkent, mígnem 1780-tól - szakaszonként - meg-kezdődött a fal lebontása, illetve beépítése a feltöltött vizesárok mentén épülő házakba.
2.1. Ybl Róth-bérháza
1860-70, a kiegyezés korában volt felfutása a városi bér-házak és bérpaloták építésének, mely differenciált
kíná-latával ösztönzőleg hatott a tehetősebb és kevésbé tehe-tős polgárság illetve dzsentriréteg városba költözésére.
Ybl Miklós már az 1850-es évektől kezdve kedvelt épí-tésze a főúri világnak. Így esett, hogy a Fővámház, a Nemzeti Színház, a Nyugati Pályaudvar üvegezési mun-káin meggazdagodott Róth Zsigmond is vele terveztet-te a Múzeum körút 19. szám alatti első bérházát. Ybl a társszakmák legkiválóbb mestereivel dolgozott együtt:
Wagner János építőmester (kivitelezés), Zsolnay Vilmos (kályhák), Thék Endre (bútorasztalos), Jungfer Gyula (műlakatos), Lotz Károly és Scholtz Róbert (falak díszí-tőfestése).
2.2. építészet: szerkezetek, tömeg és felületek
Az épület szerkezetét tekintve téglafalas illetve téglapillérvázas. Födémszerkezete általában acélge-rendák közötti poroszsüveg boltozat, helyenként tég-laboltozat (donga) vagy acélgerendák közötti gerendás fafödém. U-alakú tömege a városfal síkjával kiegészülve zár körül egy nyugati tájolású belső udvart. Az udvaron uralkodik a sgrafitto-díszes falfülkékkel, körbefutó pár-kányokkal, klasszikus féloszlopokkal és timpanonnal kulisszahomlokzattá formált üres falfelület, melynek egy foltján a város egyesítésének évszáma, 1873 olvasható.
Az utca felőli homlokzat tengelyesen szimmetrikus, a fe-gyelmezett klasszicizmus nyelvén beszél. Mégsem marad jellegtelen, mert a homlokzat síkjából erőteljesen kiugró párkányok és ablakkeretezések, illetve a második eme-let ablakainak súlyosan lebegő timpanonos szemöldökei szétrobbantják a szimmetria, az egyenletes
nyíláskiosz-tás nyugalmát. A felület az osztópárkányok között négy határozottan különböző részre tagolódik, a képlet:
2 + 2 + 1.
Szokatlanul, a ház bejárata az utcai homlokzaton nem a főtengelyen, hanem az épület jobb szélén található. Ez az oldalsáv a földszinten tisztán a közlekedést szolgálni rendeltetett. Ha tehát belépünk a bejárati kapun: köríve-sen záródó falfülkékkel és négyzetes kazettákba foglalt mennyezeti rozettákkal ritmikusan tagolt, mozaikpadlós hosszú előtérbe jutunk, mely mélyen barázdált fal- és födémszerkezetével (rejtett szerkezeti falpillérek és ge-rendák) egészen barlangszerű. E kalandos, zavarbaejtő zegzugosság után a bejárati folyosó nyílegyenesen vezet tovább saját hossztoldásaként kialakuló lépcsőházte-rébe. Az ünnepélyes közlekedési tengelyt nem töri meg a tér végében a kétkarú lépcső, még azzal sem, hogy
„munkavégzésre” kényszerít. A félszinti pihenőig majd’
hat méter hosszan, már-már egy kulturális középület kényelmességével , eleganciájával emel fel. Egy másfél méter széles, műkő lebegőlépcső, melynek legalsó lép-csőfokánál, az orsótér alatt, fekete márvány talapzaton, bronz nőalak intésre emelt karral üdvözöl és bocsát el.
(Vajon hogyan, milyen eszközzel tennénk mi, építészek, ugyanezt ma, egy bérlakás bejárati előterében?) 3. AZ ELSŐ EMELETI LAKÁS HASZNÁLATA: 1874-1943 3.1. Eredeti lakásbeosztás (Ybl tervei alapján)
A lépcsőn felérve, egyenesen nyílt az előszoba, ami rög-tön tovább vezetett a szalonba. A szalonból és az
előszo-(Spielezimmer). Ezek a lakás fél-nyilvános terei. A privát terek: a szalonból nyíló „öltőzőszoba” (Boudoir), majd a boudoirból nyíló háló. A játékszoba melletti helyiség feliratát nem tudom egyértelműen beazonosítani, de helyzeténél fogva nagy valószínűséggel ez lehetett az étkező. Az étkező és a szomszédos ház tűzfala közötti maradéktérben egy lichthof húzódik, fűtetlen speiz és mellékhelyiségek.
3.2 Korabeli változtatások, átépítések
Az első emeleti loggiafolyosót - nem tudható pontosan mikor, de - beüvegezték (Róth Miksa műhelye). Emiatt a lakásnak hivatalosan 3 szobája és 3 közvetlen megvi-lágítás nélküli hallja van. A lichthof helyén egy nagyobb fürdőszobát alakítottak ki.
4. AZ ELSŐ EMELETI LAKÁS HASZNÁLATA: 1943-2010.
Történeti összefoglalás - Ember Sándorral (1943.) készí-tett interjú alapján (2012.04.02.)
A lakást a kezdetektől a mai napig bérli a család: a (elő) bérleti jog továbböröklődik az újabb és újabb generáci-ókra.
1943-ban költözött ide családjával Dr. Ember Károly (1900-1956.) nőgyógyász. Az utcafronti hármas szoba-sor a családtagoké: Károly szobája, mellette felesége ,Asbóth Magdolna (1913-2011.) szobája, majd a legki-sebb: a gyerekszoba, ifj. E. Károlyé és E. Sándoré. Károly a nagyhallt váróként, mellette a belső szobát pedig ma-gánrendelőként működtette. Míg Károly élt, a családdal mindig 2-3 háztartási alkalmazott is lakott. A cselédek
másfélszobás cselédlakrészben éltek.
A szülők 1947-ben „békésen” elváltak, Magdolna csak Károly halála után költözött vissza, majd élete végéig a lakásban élt. Második élettársa, Dr. Molnár Kázmér (1898-1974.) jogász végzettségű vállalkozó, „Kazi bácsi”
nevéhez fűződik a konyhai cselédlépcső barkácsolt fa-üveg fülkéjének építése 1972-ben, a ház építésének 100.
évfordulóján. Az ötvenes évektől kezdve folyamatosan voltak (a rendszer által kiutalt) társbérlők: a gyerekszo-bában és az alsó cselédlakrészben, nehéz együttélések.
Károly rendelőjét, halála után, kiadták magánpraxist folytató orvosoknak. 1983-tól, Tahiti stúdió néven, mint szolárium- és masszázsszalon működött.
5. AZ ELSŐ EMELETI LAKÁS HASZNÁLATA: 2011-5.1. Kiindulópont: házigazda szerep
2009-ben az akkor 96 esztendős Asbóth Magdolna fiá-hoz, Sándorhoz költözik. Ekkor a lakás egy rövid ideig üresen áll, majd Sándor lánya, Ember Sári (1985, foto-gráfus) költözik be. Társaságilag erősen nyitott szemé-lyiség, könnyen teremt szakmai, baráti kapcsolatokat, kiterjedt szociális háló veszi körül. Ennek az addig vir-tuálisan létező kapcsolati halmaznak a kristályosodása, rendeződése a „Múzeum körút 19. Szalon”, aminek fizikai alapja a lakás.
A szubkulturális helyszín rövid idő alatt (2011 tavaszá-tól) nagy létszámú passzív és aktív látogatói közönséget gyűjtött magának. A „nagyobb” események alkalmával 40-50 résztvevő is összegyűlik, akik egy kb. 550 email-címet tartalmazó levelezőlistán értesülnek a
programok-5.2. A lakás három arca: I. Otthon
Sári és párja, Adrien Despoisse (1985.) a hátsó (koráb-ban: gyerek-) szobát használja - ez méltó lakhelye a házi-gazdának: magán viseli az utcai szobák reprezentatív téri minőségét, jó kapcsolatban van - az egyetlen! - fürdő-szobával, és viszonylag védett pozícióban van a lakáson belül. Közvetlenül nyílik a „Szalon”-nak hívott nappaliba.
Az ajtó gyakran nyitva, s bár a nappaliban a hétköznapok során is gyakran több vendég megfordul, a házigazdák nem érzik, hogy intim, elvonulásra alkalmas lakóterük ezáltal zavarva lenne. A lakás térbeli súlypontjában, az egykori - ablaktalan, háromajtós - rendelőben lakik az egyik albérlő, Ádám Gábor (1984., sebész rezidens). Valcz Péter (1984., színész) a félszinti cselédlakrész elégedett bérlője. Ennek belmagassága és arányai szerinte -jobban megfelelnek korunk embere hétköznapi igénye-inek, otthonosabb, barátságosabb ez a légkör. Mintha mindkét albérlő valamilyen formában „félig rejtve” élne a lakásban, és ez az elfátyolozott jelenlét minden bizony-nyal felerősíti a hely publikus, közösségi oldalát.
5.3. A lakás három arca: II.Műhely/Munkahely
Az utcafronti szobasor három szobája közül a legna-gyobb, a házigazdák szobájával átellenes, asztalt bérlő grafikusoknak, „rajzolóknak” van kiadva. A társaság tu-lajdonképpen a MOME-n szerzett ismeretségek, barátsá-gok továbbélése.
5.4. A lakás három arca: III.Szalon
Komolyzenei és jazzkoncertek, szavalóest, lakásétterem, táncelőadás, zenetörténeti előadás, olvasókör,
könyvkö--131 130
ÉLŐ LAKÁSTÖRTÉNET Hakkel Márton
A ház és lakás ma fontosabb terei (balról-jobbra): lépcsőház, udvar, üvezegett folyosó, nagyhall, műhely, E.Sári szobája,
“rendelő”, fürdő, “cselédlak”, konyha fotó: Ember Sári
A lakáshasználat változásai (balról-jobbra): 1874, 1943, 2010 szimbólumok: piros - publikus/közösségi
zöld - privát kék - cseléd/munka
Jellegzetes programok a Szalonban (balról-jobbra): Keszei Bori és Bretz Gábor: Körúti Áriák, Barnabás fuvolakvintett:
Peer Gynt, Balogh Kálmán - Kovács Ferenc duó, Lakásétterem
Hivatkozások:
• MARÓTZY Kata - GERLE János [2002]: Ybl Miklós. Az Építészet Mesterei - sorozat, Holnap Kiadó, Budapest.
• FÉNYI Tibor [2005]: Róth Miksa üvegfestményei a historizmus-tól a szecesszióig. Róth Miksa Emlékház, Budapest.
• DEDE Franciska: A szalonember: Justh Zsigmond, Elérhető itt:
http://bfl.archivportal.hu/id-884-dede_franciska_szalonem-ber_justh.html
• VÉGH András: Buda város középkori helyrajza [2006], Bu-dapesti Történeti Múzeum. Elérhető itt: http://mek.oszk.
hu/09300/09315/