Ez évi kutatásunk témája az építészetet a közösség viszonylatában vizsgálja. Dolgozatomban szerettem volna ennek azon aspektusát felderíteni, mely a közös-ségnek olyan problémájával foglalkozik, amely az alapvető életkörülmények biztosítására irányul. Ezek
tényezők képezik, amelyek a közösségek kialaku-lásában döntő szerepet játszhatnak. Mivel a közösség az egyénnel alkotott viszonyában értelmezhető, ezért a kutatás alapfelvetése is ezt a kapcsolatot veszi na-gyító alá. És, hogy a téma túlmutasson a hipotézisen, LÁSZLÓ TAMÁS (TÉMAVEZETŐ: FEJÉRDY PÉTER DLA)
1. 2. 3.
-133 132
KÖZÖSSÉGI ÉPÍTÉS ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS László Tamás
1. Magdolna- negyed program - Rév8, 2. Beret - Reflekt Stúdió, 3. Hart Staalmanplein - Onix, 4. A Kis-Pongrácz lakótelep madártávlatból
1. PÉLDÁK, MODELL, SZITUÁCIÓ, ÖNREFLEXIÓ
Az éves kutató és tervezési munkát a következő ábra mu-tatja be. Az első félévben olyan szociális építő akciókat vizsgáltam, amelyek a hazai lakhatási problémákra próbáltak megoldást találni. Ezek sikerét és sikertelensé-gét legtöbbször az határozta meg, hogy a beavatkozás és a működés mennyire maradt az akció után fenntartható.
Ennek a tartósságnak egyéni és közösségi feltételei egy-aránt mutatkoztak. Egyéni szinten az életmód megvál-toztatása, a közösség szintjén, pedig a kollektív gon-dolkodás elsajátítása jelentette a legnagyobb feladatot.
A már megvalósult szociális programok tapasztalati a-nyagát egy szervezeti modellbe sűrítettük. Ez segítségül szolgálhat egy önkéntes jellegű civil építési és felújítási program létrejöttéhez, mely a lakhatási problémák eny-hítésére jönne létre. Ilyen építő jellegű szerveződések manapság már a világ számos pontján működnek. Az év második felében egy fejlett nyugat-európai állam, Hol-landia építészetén keresztül vizsgáltam a közösségi és egyéni élettereket az adott hazai példára vonatkoztatva.
Természetesen azzal a fenntartással együtt, hogy a két ország között komoly társadalmi, vagyoni és szokás-beli különbségek vannak, jó tanulsággal szolgálhatnak a külföldön látott példák abban, hogy milyen igénnyel formáljuk ösztönző hatásúra a környezetet ott, ahol a lakók motiváltsága egészen elenyésző. A kutatásokhoz kapcsolódóan készítettünk egy koncepciótervet, amely a Kis-Pongrácz lakótelep felújításához kapcsolódó funk-ciók telepítését, a közösségi ház és környezetének áta-lakítását foglalja magába.
TÉZIS:
A lakóközösségnek és környezetének mûködése nagyban függ az egyéni és közösségi megnyilvánulások összetett egyensúlyától.
KUTATÁS 1. félév:
Szociális éítés példái KUTATÁS 2. félév:
A holland építészet példái
SZINTÉZIS
KONKLÚZIÓ
MODELL:
Szociális építés a rászorulók bevonásával
ÖNREFLEXIÓ:
A mai hazai körülmények szükségessé teszik az építész szerepének újradefiniálását.
RÖVID ELEMZÉS:
Az építész szerepvállalása
SZINTÉZIS
SZITUÁCIÓ:
Kõbányai városmegújítás SZINTÉZIS
TERV:
Kis-Pongrácz Közösségi ház és környezete
Közösség és építészet- Kutató és tervezési munka
A dolgozatban végül az önreflexió kap helyet, melyben azt vizsgálom, hogy a példákkal bemutatott társadalmi szükségnek nem kellene-e elgondolkodnia építész szerepvállalásunk és szakmai tevékenységünk felől.
2. HAZAI PÉLDÁK, MODELL - SZOCIÁLIS ÉPÍTÉS A RÁSZORULÓK BEVONÁSÁVAL
A kutatás során olyan hazai példákat ismerhettünk meg, amelyek kirajzolják a lakhatási problémák kezeléséhez való régi és újszerű hozzáállást. Ezek alkalmazása köz-ben sok tapasztalat halmozódott fel, melyek közt vannak pozitívak és negatívak egyaránt. Ezek nagy részét egy modellbe próbáltuk szintetizálni, amelyet nyitott rend-szerként rugalmasan alkalmazhatunk egy rehabilitációs program keretében.
Egy olyan működési struktúráról van szó, melynek résztvevői a munkacsoportokon belül különböző szere-peket töltenek be, és amelyek összetétele munkáról-munkára változik. Ilyen módon építész, mester, önkéntes és rászoruló együtt dolgozik, akárcsak az, akinek már fel van újítva a lakása, és az akinek, még nincs. Így a szak-tudás és a motiváció öröklődhet, és a folyamat jellegéből adódóan hatékonyabb változást idézhet elő a résztvevők hozzáállásában. Az akcióba mindenki azzal az energiával száll be, amiből többlete van, így kaphat a vállalkozás önkéntes jelleget. Fontos még az együttes építés közös-ségformáló hatása és láncszerű szerveződése, mely sta-bilitást ad a program működésének.
3. HOLLAND PÉLDÁK
kes természetrajzú és színes népességű országnak a
„társadalmi kísérletét” próbáltam az építészeten keresz-tül nagy vonalakban bemutatni. A kísérlet egyszeri és megismételhetetlen, amennyiben egy ország a történel-mét írja, és hatásaival nagyban meghatározza jövőjét.
Egy olyan országról van szó, amely társadalmat formáló intézkedéseivel sok állam előtt jár, amennyiben elébe megy olyan problémáknak, mint a bevándorlók integrá-lása, tudatos környezetalakítás, a környezet vizsgálata és azok eredményeinek a gyakorlatba való azonnali átülte-tése. A hozzáállás talán legalapvetőbb jellemzője a tole-rancia. Mint ahogy mindennek, ennek a pozitív csengésű fogalomnak is megvan a színe és a fonákja: egyfelől nagyfokú szabadságot ad az egyénnek és tekintettel van a kulturális sokféleségre, másfelől a szabályok csökken-tésével a közösségi összetartás hiányokhoz vezet. Ez a kétélűség ugyancsak látszik Amsterdam belvárosi éle-tét figyelve, akárcsak az utóbbi időkben épült köz- és lakóépületek között kalandozva. Kutatásom során ennek a toleráns magatartásnak az építészeti aspektusát vizs-gálom a tekintetben, hogy milyen módon nyilvánul meg az egyén és a közösség érzékeny viszonyában.
Példaként tekinthetjük a lenti képen ábrázolt Hart Staalmanplein lakótömbjeit, melyek esetében a laká-soknak a közösségi zónával való viszonya nagyban függ a környezet sokszínűségétől. Azok a közterületek tűntek népesebbnek, amelyek mentén az épületek tömegükkel és homlokzatukkal nagyobb sokféleséget mutattak, és méreteik az emberi léptékhez igazodtak. Vizsgálva az ak-cióterületünket, a Kis-Pongrácz lakótelepre is jellemző a tömbléptékhez tartozó változatosság. Ezt a középső
sáv-Amsterdam
-135 134
KÖZÖSSÉGI ÉPÍTÉS ÉS KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS László Tamás
kihasználni, ha ezek a köztes területek átjárhatók, össze-nyithatók lennének.
A másik képen idézett példa kapcsán pedig, amelyet a GWL-terrein épületei képviselnek, láthatjuk, hogy léptékében és adottságaiban hasonlít a Kis-Pongrácz lakótelepre. A legdrasztikusabb újításokat jelenthetné az autós forgalom kitiltása, a félprivát kertrészek és terü-letek lerekesztése, és a lakóházhoz és lakásokhoz kap-csolódó egyedi feliratok és jelek (identitást megjelenítő elemek) elhelyezése. Ezek a beavatkozások sokat len-díthetnének a telep helyzetén, ám szükséges lenne hozzá a lakók életvitelszintű fejlődése.
4. SZITUÁCIÓ - KŐBÁNYAI VÁROSMEGÚJÍTÁS
Az elmúlt években a Kis-Pongrácz lakótelepre kidolgo-zott uniós rehabilitációs program egészen konkrétan meghatározza a városmegújítás elemeit és ütemezését, mégis fellelhetőek azok a kapcsolódási pontok, ahol a lakosságot be lehet vonni a munkálatokba, valamint ki lehet építeni egy olyan kapcsolati rendszert és menedzs-mentet, mely a programot követően is biztosíthatja a további felújítások és az életszínvonal növekedésének lehetőségét. Ezeket a kapcsolódási pontokat a tulajdon-viszonyok alapján érdemes csoportosítani, mivel a reha-bilitációs programba is ez alapján kerültek be.
A participatív részvétellel felújítható területek a következők, melyek megtervezése is a lakók hathatós közreműködésével jönne létre:
a) lépcsőházak b) bejárati kapu c) légópincék
d) beépítetlen tetőterek e) zöldterületek
f ) járdák, parkolók, közutak g) középületek
5. ÖNREFLEXIÓ
Mostanság, amikor a megrendelésekből hiány van az építész szakmában is, érdemes megfontolni az előbb felvázolt szerepkör kiszélesítését. Nagy szükség lenne a környezetalakításban olyan szereplőkre, akik a hely-színen a szereplők véleményének összegzésével és azok tevékeny bevonásával építenek. Ez a fajta közvetlenség nem jellemző az építészekre, mivel nincsenek meg a szükséges adottságok, melyek megteremtése azonban lehetséges. Ez egyéb jártasságok megszerzését is igé-nyelheti, pl.: lakógyűlés moderálása – kommunikáció;
lakóközösség működése – szociológia; motiváció meg-teremtése – pszichológia. Természetesen nem kell szociológusnak vagy pszichológusnak állnia egy épí-tésznek, és természetesen szakemberek segítségét és együttműködését is kérheti, de mindenesetre szüksége van az ilyen irányú képességekre, hogy a kívánt helyzetet és közvetlenséget megteremtse az együttműködéshez. A meglévők mellett ez az új irány nyithat távlatokat az épí-tész szakmában és az építési tevékenységben, mely nem csak előre, hanem sok tekintetben a hagyományok felé is visszanyúlik.
Kis-Pongrácz lakótelep látképe GWL - terrein
A dolgozat vázát képező témák ikonjai: építő közösség modellje, a Kis-Pongrácz lakótelep helyszínrajza, Hollandia térképe
3.